Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-27 / 116. szám
F4. old? 1. «Komáromi Lapok« 1928. szeptember 87. délelőtt kevésbbé komplikált a ma asszonya. Akkor még az egyszerű trotteur uralkodik, kicsi igénytelen kalappal, amelyet egy kis hímzés, egy tarka zsebkendő és egy műrózsa díszít. A délutáni és estélyi ruhák drágábbak, mint valaha. A szövetek puhák, mintában és színben választékosak. A gyöngy nagyon használatos, csikókban értékes bőröket aplikálnak, gyakran láthatónk sötét alapon arany vagy ezüst virágot. Mindezeket az anyagokat sirnulékony ruhává dolgozzák fel, mely kidomborítja a formákat és azokat eltakarva is láthatóvá teszi. Szalagokból különböző nüanszokban táncruhákat kombinálnak, csipkéből capeket, melyek spanyol köpenyekre emlékeztetnek. A kalapok nagyszélüek, nagy, nyúlánk asszonyoknál a kalap néha hajlított, fiatal lányok kalapját virá gokkal és koszorúkkal díszítik, de viselnek kicsiny, turbinszerü kalapokat is. Hosszú fülbevalók teszik az arcot keskenyebbé. A nehéz selyemből készített sötét köpeny két majomprémmel diszitik, továbbá világosszinű hímzésekkel. Az ornyős picinyek, száruk és fogantyújuk túlzottan vastag, inkább játékszerüek, mint használati tárgyak. De legnagyobb változás az alsóruhákban ment végbe. Azelőtt egyszerű ruhákhoz szűk fehérneműt viseltek, hogy a vonalakat ne zavarja. Most az alsóruhák nagyon igényteljesek lettek. Gyengeszinü crep de chine csipkékkel, ajourral és hímzéssel képezi gz anyagát a hálóingnek, melyhez újból visszatértek. A höl gyek már nem alusznak többé pijjamában. Ameddig alkalmas volt céljaikra nézve, mm törődtek kényelmetlenségeivel. Most azonban már a pijjama nem egészen fiatalos és igy megszűnt az elkényeztetett asszonyok kedvence lenni. VÍZUMOT útleveleikre és micdenfóle útlevólügyet meg bizhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein der jüd. Hochschüler aus der Slovakéi.u 466 Praha I, Postfach 620. Közbenjárási díj vízumonként 15 korona. A hatvanéves Dalegyesület. A Komáromi Dalegyesület történetéből. Irta Fülöp Zsigmond. A Lévai Dalárda vegyeskarának hangversenye valósággal művészj eseménye volt Komáromnak, melyet a lévaiak ezen bemutat kozásukkal egy csapásra meghódítottak. Nagysikerű estélyt tartott az egyesület február 35-én. A műkedvelői előadással egybekötött farsangvégi mulatságon a működőkaron kívül Kovách Edith énekszámmal működött közre, Joó Leonka, Kádár Ilus és Wánkay László, Szöllősi Zsigmond Lojzi c. vígjátékban, Gergelyi Alice, Bindernits László, ifj. Gergelyi József és Prágay István pedig Farkas Imrének A kis kadét c. bájos egyfelvonásos daljátékában szerepeltek nagy hatással, a zongorakiséretet pedig Ágoston Miklósné látta el. A Dalegyesület működőkara nagy sikerrel működött közre március 26-án a Jókai Köz művelődési Egyesület által rendezett népszerű zeneelőadáson, mely alkalommal Szijj Ferenc dr. polgármester, a Jókai Egyesület elnöke tartott nagy koncepciójú zenetörténelmi elő adást a város intelligens közönsége előtt. A május 21-iki közgyűlésen az egyesület újjászervezte a tisztikart, amikor a régi, kipróbált gárdába társelnöknek Weisz Miksa dr.-t, titkárnak Wánkay Lászlót, segédtitkárnak Aranyossy Endre dr.-t, jegyzőnek Bóday Zoltánt és egyik ellenőrnek Ipovitz Endrét egyhangú lelkesedéssel megválasztotta. Ugyanekkor érvényesítette az qj alapszabályok azon rendelkezését is, hogy a választmányt 24 rendes és 6 póttagból három évre megalakította. E közgyűlés nagy és megérdemelt elismerésben részesítette Vaskó Imre lelépő titkárt, ki a háború után újra szervezett egyesületnek kulturmunkájához érdemes tevékenységével és önzetlen odaadásával nagy mértékben hozzájárult, ügyes szervezőképességével maradandó sikereket szerezve az egyesületnek. Az egyesület vezetőségének és működőkarának lelkes munkássága a két utóbbi évben nemcsak erkölcsi tekintetben, de anyagiakban is szép eredményeket mutatott föl. Az estélyek és nyári mulatságok anyagilag erősítették az egyesületet és a házi kezelésből befolyt jelentékeny jövedelem lehetővé tette, hogy az egyesület helyiségeinek ujjáalakitási költségeire kapott kölcsönök tetemes részét letörleszthette és anyagi gondjain érezhető módon könnyített. A közönségnek és tagoknak állandó érdeklődése és készséges támogatása olyan erkölcsi tőkét jelentett az egyesületnek, amelyet a vezetőség nemcsak megtartani, de gyarapítani is szükségesnek tartott. Az estélyeket és mulatságokat örömmel keresték fel tagjaink és azok családjai és szívesen is időztek helyiségeinkben, noha a Dalegyesület a jogosan megkívánt kényelmet minden jóakarata mellett sem volt képes biztosítani. A téli mulatságokat is a nádor-utcai helyiségben tartották, de e helyiségnek berendezése nem volt kielégítő. A táncterem mellett nem volt olyan helyiség, hol étkezni, vagy a tánc alatt tartózkodni lehetett volna, s akinek étel- vagy italnemüre volt szüksége, kénytelen volt téli hideg időben is az udvaron át a téli helyiségbe menni, ami az egészségre nézve kockázatos volt. A vezetőség belátta, hogy ezen változtatni kell, mert saját létérdeke is igy kivánja. Már az 1922. évi közgyűlésen Mészáros Károly indítványára állást foglalt e kérdésben az egyesület, amikor megbízták a választmányt, hogy a táncterem közelében felállítandó megfelelő helyiségről mielőbb gondoskodjék és e tárgyban tervet és költségvetést terjesszen elő. Az elnökség King Lajos épitészt kérte föl a terv elkészítésére, aki ezt készséggel meg is alkotta és a költségvetést is elkészítette. A terv nagyszabású volt és a kérdést gyökeresen oldotta volna meg, amennyiben a táncteremnek a kertre néző üvegfalas oldalán hosszában egy fedett téli helyiség építését, a színpad mélyítését, öltözők és ruhatárak, valamint előtér, pince, konyha és söntés felállítását vette tervbe. A terv megfelelt, teljes kényelmet biztositott volna, de a kivitele oly horribilis összegbe (160000 K) került, hogy azt az egyesületnek előteremtenie lehetetlen volt. Ez az építkezés abban maradt, de ősszel ismét aktuálissá vált, amikor aztán az elnökség a legszükségesebb átalakítás végrehajtását ajánlotta a választmánynak. Klug Lajos épitész ezt a tervet is díjmentesen elkészítvén, a választmány az átalakítást elhatározta. E munkálatok eredménye lett, hogy a táncterem közvetlen szomszédságában az egyesület egy üvegfallal ellátott uj éttermet építtetett a volt szolgalakásból és ruhatárakból, a volt konyhát söntéssé és ruhatárrá alakíttatták át, a szolgalakást pe-Idig a téli golyózó helyiségének megfelezésével az utca felőli oldalra helyezték át, ahol ennek folytán a tekéző helyisége is sokkal használ\ hatóbbá vált, amennyiben a működőkar az igy í nyert uj helyiséget gyakorló órákon is előnyö\ sen használhatja. Az átalakítással kapcsolatosan a gázvezetéket is kiépíttette a választmány s ezzel úgy a kerti helyiségnek, mint az étteremnek és nagyteremnek világítását biztosította. Az épitj kezés költségei a gázbevezetéssel együtt meg- 1 haladták a 15000 K t, melynek fedezetére az egyesület áldozatkész tagjai örök adományokban 450 K-t, kamatnélküli kölcsönökben pedig ; 6650 K-t bocsátottak a választmány rendelke; zésére. A költségek többi részét az estélyek ! és mulatságok, valamint a házi kezelésből be- I folyó jövedelemből fedezi az egyesület. Az étterem a legszükségesebb igények; nek megfelel és megszünteti azt az anomáliát, \ hogy hideg éjszakákon az udvaron legyenek * kénytelenek keresztülmenni a vendégek, hogy a büffébe jussanak, de ezenfelül a Dalegyesület • helyiségeit igen alkalmassá teszi arra, hogy előadásokra felhasználtassanak. Az átalakított helyiséget december 31-én nyitották meg a tagoknak és a közönségnek, j amikor a Dalegyesület a magyar irodalom halhatatlanjának születése századik évfordulója alkalmából Petőfi-estélyt zendezett. Ez volt az első ünnepély, amellyel a Petőfi centennáriumot Komáromban bevezették s a minden mozzanatában lélelemelően szép estély gyönyörű mű, során óriási közönség lelkesedett. Az estélyen Petőfi nagyságát, pályáját és költészetét Égler Dózsa főgimn. tanár remek tanulmányban méltatta, a működőkar Molecz Tivadar mesteri vezetésével Petőfi költeményeire irt műdalokkal: Gaál Ferenc: A bilincs, Huber Károly: Nem nézek én ... és Székács Gyula: Szeptember végén c. nagyhatású szerzeményeinek előadásával áldozott Petőfi emlékének. Molecz Margit Várady-Hetényi: Petőfi a Hortobágyon c. melodrámáját szavalta el Schnell Tibor zongorakisérete mellett, Zsidek Margit, Fleischer Jenő Petőfi lirai verseiből szavalt, Ruzicska József Szabolcska Mihály alkalmi ünnepi ódáját, Végh Géza pedig Bárd Miklósnak Petőfi (Ott nyugszik ő . ..) c. költeményét adta elő. A magas nívón álló kulturestély a megjelentek legnagyobb tetszését érdemelte ki .. . Ritka ünnepet tartott a Dalegyesület 1923 julius 8-án. Fennállásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte Komárom város társadalmának, kultur- és dalosegyesületeinek részvételével. De az egyesület örömünnepében résztvett Szlovenszkó több dalegylete is, melyek küldöttséggel képviseltették magukat e napon. Az ünnep eképpen nemcsak a Dalegyesületnek volt jubileuma, de az egész magyar társadalom ünnepe, mert a sikerekben megfutott hat évtized alatt az egyesület elválaszthatatlanul összeforrott a társadalommal, mely kulturális törekvéseiben minden időben mellette állott. A testvéregyesületek szeretettel vették körül ez alkalommal a jubiláló egyletet és a város társadalma osztály- és felekezeti különbség nélkül igaz lelkesedéssel hajtotta meg előtte az elismerés lobogóját. A jubileumi ünnepély megtartását Fülöp Zsigmond ügyv. elnök indítványára a február 26-án tartott választmányi ülés határozta el, mely az elnökséggel és müködőkarral karöltve hónapokon át kitartó buzgalommal készítette elő a jubileumot. Az indítványozó részletesen kidolgozott programmja szerint az egyesület meghívta a testvéregyesületeket és fölkérte a vegyeskar és férfikar régi tagjait, hogy a jubileumi ünnepségen közreműködjenek s a hivó szóra a Komáromban működő dalkörök, énekkarok valamennyien és a régi tagok igen nagy számban jelentkeztek. így vált lehetségessé, hogy egy monstre hangverseny tegye emlékezetessé a dal ünnepét. De ugyanezen alkalommal az egyesület lerótta a működőkar régi tagjai és derék karnagya iránt is elismerésének adóját. (Vége következik.) — Kürthy Lajos emlékezete. Két éve mait szeptember 14 ón, hogy boldogemlókü Kürthy Lajos báró, volt magyar közélelmezési miniszter, a vármegye egyik tiszteletreméltó s előkelő családjának kiváló tagja, Budapesten hirtelen elhunyt. A jeles és nagyérdemű államférfin kihűlt porait a koithai családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A temetés évfordulóján a koithai sírboltot felkereste a tisztelők és barátot? kegyelete, kiknek nevében Richter János plébános diszes koszorút helyezett Kürthy Lajos koporsójára. — Kiállítás a kultúrpalotában. Az a nagy érdeklődés, amely a ha: fiatal műyésznövendék kiállítása iránt még mindig tart, arra bírta a kiállítókat, hogy a kiállítást továbbra is nyitva tartják. Nyitva marad a gazdag és értékes kiállítás szeptember 30, vasárnap estéiig. A vasárnapi választás úgyis mozgalmas képet fog nyílj tani megint Komárom utcáinak s a szavazást már elvégző közönség bizonyára siet megragadni az alkalmat, hogy kell mssen és nemes szórakozással töltse el az idejét és erre legalka'masabb a kultúrpalota emeleti nagytermében láthitó gazdag kiállítás megtekintése. Bizonyára senki se fogja elmulasztani, hogy a kiállítást meg ne tekintse. Talentnmos és szép jövö előtt álló művésznövendékeink előre törekvése megérdemli, hogy a közönség tömeges látogatásával serkentse, buzdítsa őket. A kiállítás nyitva van délelőtt 9—12-ig és délután 2—4-ig. Belépődíj 1 korona. — A magyar katolikus központi kongrua bizottság tagjait most állította össze a magyar kultuszminiszter. Ezek sorában Térfy Gyula kúriai tanácselnök és Alapi Gáspár Komáromi Újváros helyettes polgármestere, az ottan, katolikus egyházközség elnöke is szerepelnek-
