Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-07-10 / 82. szám

1923 jttlius 10. „Komáromi Lapok“ 3. oldal. sen adnak ki ünnepélyesen számára. E kitün­tetést a jubileumi közgyűlésen nyújtotta át első izbsn az egyesület elnöke lelkes beszéd ■ kíséretében. Ezüst éremmel dekorálták Moleez ! Tivadar karnagyot 29 éves, Kurczmann Sá­muelt 37, Patkó Flórist 31, Fektor Györgyöt ; 30, Kálnay Jenöt 28 ős Szily Lászlót 26 éves működéséért. Az igen Ízléses, szép kivitelű ezüst emlék­érem egyik oldala köriratban „Komáromi Dal­egyesület 1863—1923“, közepén „Kitartásértés hűségért“ felírással van ellátva, másik oldalán babérággal átfont lira, mellette 1923. évszám van bevésve. A díszközgyűlés elismerő oklevéllel tűm tette ki buzgó szolgálatuk elismeréséül, kiienez lelkes dalosát, akik a következők: Kollár Lajos (működik 1901 töl), Őzike Zsigmond (1903.), Király Károly (1905.), Hodossy Károly (1905), ifj. Nagy János (1906), Wojtovicz Richárd (1906 ), Goldring Samu (1907.), Gold Benő (1907.) és Kovács Károly (1912,). A Dal­egyesület a hatvanéves évforduló emlékére igen ízléses jelvényt készittetett, mellyel a müködőkar aktiv és a jubileumon közreműkö­dött női és férfi tagjait tűntette ki. Megindító jelenet következett most. Weisz Miksa dr. a Dalegyesület társelnöke, válasz­tékos előadásban és lelkes szavakban foglalta össze az egyesület népszerű és az egész város osztatlan megbecsülésének Örvendő karnagyának, Moleez Tivadarnak érdemeit, aki három évti­zede vezeti a kart diadalról diadalra. Beszéde alatt lehullt a lepel a karnagy babérral ko­­szoruzott képéről, aki mélyen meghatva mon­dott a nem remélt ünneplésért köszönetét. Majd az üdvözlő táviratokat olvasta fel az plnök, ezek közt a Kassai Kazinczy Társa­ság, a Kassai Ének é3 Zenekedvelők Djí­­egyesülete, dr. Sziklay Ferenc kultur-referens, a Lőcsei Férfi Dalegyesület és a Rimaszom­bati Polgári Olvasókör dalárdájának meleg­hangú üdvözlései a magyar sziyek összedob- » bánásának erejével hatottak. Zsindely Ferenc tb. elnök lelkes záró­szavai után a sok száz főnyi közönség el­oszlott. A monstre hangverseny. Délután 4 órakor a Komáromi Dalegye­sület gyönyörű kerti kelyiségében a jubiláló egyesület nagy közönség jelenlétében az egye­sült komáromi éunekkarokkal nagyszabású hangversenyt rendezett. A komáromi társadalom szine-java megjelent ezen a hangversenyen, amely magas művészi szinten mozgott és abszolút értékeket produkált. Rendkívül jó hatást keltett, hogy ezen a hangversenyen a város közönsége osztály és felekezeti külömb ség> nélkül, a magyar knltura ünneplésében testvériesen találkozott. Them Károly: Dalünnepen cimü hatalmas férfikarát a Komáromi Dalagyesület, Katolikus Énekkar, Iparoskör Dalárdája és az Egyetértés Mnnkásdalárda kétszáz főnyi egyesült kara hatalmas dinamikai hatásokkal adta elő Moleez Tivadar karnagy mesteri vezénylete alatt. A Református Énekkar vegyeskara Nagy Lajos karnagy vezetésével sikerült Petőfi dalo­kat, majd a férfikar Horváth Ákos: Őszi dal át adta elő általános tetszés mellett. A Katolikus Egyházi Énekkar férfikara Mozart Vihar át énekelte igen finom kidolgozásban, majd a vegyeskar Moleez Margit Moleez Tivadar poe­­tikus szerzeményét: Rám borult az őszi alkony.,, óriási tetszés mellett dalolta el oly hatással, hogy a szerzőket is lelkesen megtapsolták. Az Iparoskor énekkara Tóth Géza karnagy vezetése mellett egy nehéz darabbal lépett fel, Hoppe Rezső: Daloljatok! cimü müdalát éne­kelte, ami bizony erejét nagyon is próbára tette. Majd az egyesült vegyeskarok Moleez Tivadar karnagy vezetésével Moleez dalegyve­legét (Bánatos a falu népe .. .) később pedig Szentgaly Gyula három magyar dalát adták elő zajos hatással, úgy hogy azokat meg kellett ismételniük. Nagy hatással szerepelt az Egyetértés Munkásdalárda Krausz Mór vezetése alatt Noseda Károly Kataiiupnsztai nótáinak szabatos és fegyelmezett előadásával. A közönség szűnni nem akaró tapsaira az énekkar ráadásul gyújtó hatással énekelte el Petőfi: Mi volt nekem a sz relem? cimü dalát. A Munkás dalárdának ez volt az első szereplése a nagyobb nyilvá­nosság előtt, melyet teljesen meghódított úgy énektudásával, mint főleg bámulatos fegyel­mezettségével, amely a jeles karnagy érdeme. Gyönyörű előadást produkált a Komáromi Dalegyesület Révffy Géza: Balatoni rege cimü drámai költeménye művészi előadásával, mely­nek dinamikai hatásait a legtökéletesebben érvényesítette a nívós kar, s előadásával meg­érdemelten aratott viharos tapsokat. A nagyszabású hangversenyt az egyesült férfikarok hatalmas együttese fejezte be End­­rödi—Stoiber: Esti dal-ának előadásával, mely utáu lelkes tüntetésben volt részük a kiváló dalosoknak a közönség részéröl. A Komáromi Dalegyesület a vendégekül szereplő énekkaroknak bronz plakettet adott át a nap emlékéül, melyhez dr. Kamrás József a Dalegyesület elnöke fűzött lelkes sza­vakat. A táncestély. Este a Komáromi Dalegyosület kerti he ségében nagyszerűen sikerült táncestéiy fejezte be a mozgalmas napot, melyen Komárom tár­sadalmán kivül a vidék is nagy számmal vett részt, sőt a szomszédos magyar városok: Po­zsony, Léva, Losonc és Érsekújvár több szép­sége is megjeleni. A táncestélyen magyaros jókedv ömlött el és a jelenvoltak egy felejthetetlenül szép est emlékét zárva szivükbe, távoztak, a vidéki vendégek pedig Komárom ősi városában ma­gukba szitt hangulattal, lelkűkben emelkedő érzésekkel vettek búcsút a dunamelléki határ­várostól, melyben a magyarság lélekemelő kul­turális ünnepének voltak tanúi. * Hiányos volna tudósításunk, ha Dalegye­­sütetünk e tüneményes napjának a krónikás hűségével megirt eseményei élénk színes mozaik­ját összeállító lelkes férfiúnak a rendezés elő készítése körül nagy buzgalommal kifejtett munkásságáról a köszönet legmelegebb elisme­résével meg nem emlékeznénk. Nevét említenünk sem kel), mindenki látta őt nemcsak az ünnep nap fényes ragyogása közt, de az azt meg­előző hétköznapok hosszú teremlő munkájában is. A nagyközönség, a város és távol vidékének magyar társadalma méltán lehet hálás a Dal­egyesület hatvan esztendős jubileumával szer­zett igaz magyar örömökért az egyesület láng­­buzgalmu ügyvezető elnöke Ftilöp Zsigmond népbanki igazgató iránt! (G. Gy.) VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet meg­bízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjüd. Hochschüler aus der Slovakei.M 383 Praha L, Postfach 620. Kőzbanjárási díj vízumonként 20 korona. Verseny Komárom és Érsekújvár között. Ki lesz a győztes? Most már nem is „Debre cenbe kéne mennihanem „Érsekújvárra kéne menni“, hogy eldönthessük a vitát. Kaptuk az alábbiakat: Kedves »Komáromi Lapok!« »Verseny Komárom és Érsekújvár között* címen a legújabb száma azzal vádolja meg a I mi műkedvelőinket, hogy a komáromiak tünemé­nyes képességű, utolérhetetlen művószetű prima­donnájának R. Moly Margit urhölgynek művé­szetével akarnék felvenni a versenyt. Mi akik a Legényegylet két előadást néztük végig s nem tudtunk betelni a komáromiak — általunk iri­gyelt — bájos művésznőjének gyönyörű játéká­val, egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy az ő művészetét a mi műkedvelőink bármelyike is megközelíthesse. Őt csak csodálni tudjuk, de versenyre kelni balgaság volna. E tekintetben tehát a cikk téves, s nagyon bántana, ha a minden versenyen felül levő, valamennyiünk ál­tal dicsért művésznő minket oly tapintatlannak és udvariatlannak tartana, hogy versenyre gon­dolunk. Midőn ennek szives kiigazítását kérem, abban kénytelen vagyok fenntartani a É. U. V. előadását, hogy műkedvelőinket törhetetlen vágy * sarkalja jobbat nyújtani — ha lehet — mint aminőt műkedvelő társaiktól Komáromban láttak. Ez egyébként nekik, miDt a magyar kultúra fáradhatatlan munkásainak kötelességük is. Az­zal csak a magyar kultúra nyer, ha egy magyar darab szerepeit tökéletes alakítással tudják mű­kedvelők adni, külön-külön minden magyar vá­rosban. Ez esetben a két város válogatott mű­kedvelőinek előadása — mi az újvári előadás után nagyon könnyen volna megvalósítható — pótolhatná a hivatásos színészek legtökéletesebb előadását is. Dr. Hangos István. íme a mi válaszunk: Ha mást nem is értünk el a fenti sorok­ban inkriminált hírünkkel, de legalább azt, hogy megszólaltattuk dr. Hangos István kedves bará­tunkat, az érsekujvári műkedvelők lelkes és fá­radhatatlan vezérét, akit bokros teendői külön­ben nen engedett volna egy régi ígéretének be­váltásában, hogy t. illik írni fog lapunkban. A másik dolog, amit elértünk, hogy most még többen fogják megnézni most szombaton és vasárnap az érsekujváriak előadását az ottani kath. Körben, mert akkor kerül színre a »Deb­recenbe kéne menni«, mint az ottani lap írja következőképen: Arról a dalos vígjátékról beszél min­denki, amit a kath. kör műkedvelői adnak elő f. hó 14-én (szombaton) és 15-én (vasárnap) Városszerte dúdolják már a fülbemászó dalo­kat, melyeket a szereplők visznek szét, meg azok, akik látogatják az egyre élénkülő pró­bákat. A komáromi műkedvelők vasárnap adták tizedszer s újra zsúfolt ház előtt ezt a gyönyörű, dalos, táncos, víg operettet. Váro­sunkban két estély van tervbe véve, mind­kettő olcsó helyárakkal, úgy hogy mindenki­nek módjában lesz gyönyörködni a csodás­­szenójü, folyton lüktető életű dalos vígjátékban. A meghívók már szétküldés alatt állanak. Aki bármely oknál fogva nem kapott volna, for­duljon dr. Hangos István vagy Miklóssy Ká­roly titkárhoz. Dr. Hangos Istvánnal személyesen is be­széltünk és nagyon örült, hogy a komáromi szereplők közül többen megtekintik az előadá­sukat és valószínűleg az iránt fog majd lépése­ket tenni, hogy felkéri R. Moly Margitot, hogy a főszerepet szíveskedjék eljátszani az ő mű­kedvelői gárdájával. Ha e tekintetben sikerül a neves primadonnát megnyerni e tervnek, akkor két előadást fognak tartani. Először eljönne ide az érsekujvári gárda ős a Legényegyesületben előadnák a darabot R. Moly Margit primadon­nával. Másodszor R. Moly Margit utazna el Érsekújvárra és vele adnák előadásukat az ottani műkedvelők. így aztán az érsekujváriak is megismerhetnék a mi primadonnánkat és mi pedig az érsekujvári műkedvelőket, akikről kü­lönben a legjobb kritikákat halljuk és egy ré­szüket különben is ismerjük itteni vendégsze­replésükből. Reméljük ennek a kedves és a magyar kQltnrát csak erősítő tervnek semmi akadálya nem lesz és R. Moly Margit primadonnánk en­gedni fog a felkérésnek. Ami pedig a fenti kedves sorok első mondatát illeti, hogy mi ezzel vagy azzal vá­doljuk az ottani műkedvelőket, csak azt jegyez­zük meg, hogy mi az ottani Érsekújvár és Vi­dékével polemizáltunk és az érsekujvári mű­kedvelőket távolról sem volt célunk vádolni és bántani. Sőt a legnagyobb őrömmel várjuk őket és vendégjátékukra a sajtó utján elő fog­juk készíteni a talajt. A magyar kultúra nevé­ben hívjuk és várjuk őket. (bj.) IV. NEMZETKÖZI RE1CHENBERGI AUGUSZTUS MINTAVÁSAR 1923. HÍREK. — A Dalegye8ület szerenádja. A Komá­romi Dalegyesület folyó hó 7-én szombaton, jubileumi ünnepélyének előestéjén, kedves meg­lepetésben részesítette az egyesületi zászló köztiszteletben álló uj védőjét, özv. Kovdch Arisztidné úrnőt. Szombaton este a müködőkar Moleez Tivadar karnagy vezetése mellett sze­renáddal tisztelte meg, nagy precizitással adván elő Horváth Ákos „Esti csillag“ c. remek mü­vét és egy gyönyörű dalegyveleget. Az ünnepelt zászlóvédőt Kamrás József dr. elnök üdvözölte

Next

/
Thumbnails
Contents