Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-13 / 110. szám

1

lajg^waManagsíeíiih évfolyam.

flO. $i^m.

Csütörtöki 1923. szeptember 13.

<s

POLITI ££ Jk 1 ÍL, Jk. Y*.

2íiia#té5l! ét (Mtt*«dbwi]e értékbe»:

Helybe# és vidskra póttal «étklílifósts!:

>^wí, érre 80 E, félérra 40 I, Negyedévre 20 E. 1 Külföldön 160 Ke.

Eryea m..Ű7m wrm i %ű ffl!4r.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

FŐBzwrkesztő: (MÁL GYULA dr.

Szerkesztő; SARANYAY JÓZSEF dr.

SzerKeaztöaég él kiadóhivatal: rtador-u. 3d., hoTá agy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: ked^i csütörtökön és szomba?3&

rendszer,

mely hatalmi lúltengésében minden közintézményre rányomta bélyegét, a választások alatt is megnyilatkozik a maga valóságában. A kormány egyes közegei, akiknek helyükön meg kellene őrizni a teljes semlegességet, olyan koríeskedést fejtenek ki a falukon, amely joggal kihívja a kritikát. Számtalan hir érkezik hozzánk arról a terrorisztikus föllépésről, melyet a községek jegyzői tanúsítanak a választási készülődések idején, hogy a magyarság megingatható elemeit az ígéretektől hangos kormánypártok táborába tereljék és meggyőződésének szabad megnyilvánulásából különböző trükkökkel eltérítsék. Az egyesült magyar ellenzéki pártok ellen irányuló ezen akeióban nem röstelik egyes kormányközegek a plakátokat eltávolitani, a jelölő Iisztákat megváltoztatni és általában a rendelkezésükre álló eszközök igénybevételével minden oly intézkedést megtenni, amellyel a magyar választóközönséget alkotmányos jogainak gyakorlásában befolyásolhatják.

Amilyen ellenséges érzülettel viselkedett ez a magyarság megsemmisítésére törekvő rendszer irántunk eddig, olyan vagy talán még élesebb módon nyilvánul meg az most a választások idején, amikor a kedélyek izgatottabbak, amikor a lelkek sokkal érzékenyebbek. Úgy látszik, vesztét érzi, azért tör oly vehemes erővel a magyarság ellen, lába alatt inog már a talaj és sejti, hogy e választások megkonditják fölötte a halál lélek harangját.

Az bizonyos, hogy a küzdelem, melyben résztveszünk, erős és elszánt,- sorsdöntő fontosságát mindkét oldal egyformán érzi, de az is bizonyos, hogy a küzdelem kimenetele nem lehet kétséges. A jognak és igazságnak győzedelmeskedni kell és hiába cáfolná a kormány, az tény, hogy az igazság a mi oldalunkon van, melynek ki kell derülnie már a vasárnapi választások eredménye által is. A magyarságot kompakt egységgé kovácsolta az évek óta tapasztalt sok méltánytalanság, a sok keserűség s alkotmányos jogainak gyakorlásánál a keserű tapasztalatok döntő sulylyal hatnak abbeli elhatározásában, hogy lefokozott helyzetén csakis azzal tud változtatni, hogy ha tömör sorokban vonul fel az urnákhoz a magyar pártok szavazólisztáival. Ez a szavazás egy egész korszakra kiható változást idézhet elő, mely az eddigi ellenséges rendszerrel alkotmányos utón leszámol és a magyarságra nézve elviselhetőbb jövőnek veti meg alapjait.

= Partgyülesek. Az Országos Kisgazda Föidroives és Kisiparos Párt komáromi körzete a kővetkező pártgyiiié3ekről számol be : Impozáns, hatalmas meretü gyűléseik voltak Negyed, Vágtái kasd és ZJgárd községekben, melyek lakossága könnyekig megható szívélyességgel és igaz magyar szeretettel üdvözölte és fogadta a párt kiküldötteit Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt, ifj. Koczor Gyula orsz. aleinököt és Morvay Jenő osztáiytitkárt. Amilyen nagyszerű volt a lovasbandérium, a községek legényei, leányai és a cigáuybandák által megnyitott fogadtatás, ép olyan volt a gyűléseit lefolyása is, melyen a kiküldőitek ismertették helyzetünket és a magyarsagoak a választásokon vaió kötelességét.

Udvard községben hatalmas, megszámlálj hatatlan tömeg által látogatott gyűlés volt, melyen I a párt részéről Lukovich Ferenc orsz. igazgató beszélt. A gyűlés feiemelő, lelkes hangulatban ért veget.

Szép sikerű gyűléseket tartottak C:úz és Für községekben, ahol ifj. Koczor Gyula orsz. ! alelnök és Bazsó Komé! párttitkár beszéltek. A lakosság a legnagyobb megértéssel és szeretettel fogadta a kiküldötteket és a gyűlések lelkes hangulatban oszlottak szét.

Nemeshcdoson Méhes Rudolf osztáiytitkár tartott nagysikerű gy üléseket, hol beszédét lelkes helyesléssel fogadták és megígérték, hogy semmiféle ígérgetőknek nem hisznek és kitartanak a párt mellett.

Ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök az elmúlt hetekben meglátogatta Pozsony, Komárom, Nyitra, Bars és Esztergom vármegye számos községét, hol mindenütt a legnagyobb megnyugvással tapasztalta, hogy a magyar nép megérti az összetartás szükségességét és minden fenyegetés és ijesztgetés dacára tömörül és kitart a magyarság mellett.

— Benes és 8öthien tárgyalásai. Bethlen István gróf magyar miuiszterelDök ismét tárgyalt Benes űr. külügyminiszterrel. Ez alkalommal Magyarország gazdasági újjáépítéséről volt szó. Néháuy nap múlva ennek a beszélgetésnek folytatásaképpen újból összejövetelt tartanak, amelyen ugyan o tárgyról folytatnak megbeszélést. Banes külügyminiszter & magyar kölcsönről folytatott beszélgetésében egy újságíró élőit így nyilatkozott:

— A magyar kö!c-ön ügyét a görög-olasz konfliktus egy ideig háttérbe szorította. Magyarország helyzete lényegesen különbözik attól a helyzettől, amelyben Ausztria volt s ezért a probléma megoldásánál igen elővigyázatosnak kell lenni. A magyar kölcsönnek főleg politikai nehézségei vannak és így természetes, hogy Magyarországnak a kölcsön előtt nem csak gazdasági és pénzügyi, de politikai garanciákat is kell adni. A kisantant álláspontja a kölcsönre nézve a sinajai konferencia óta ismeretes. A nagy antant még nem egységes a kérdésre nézve és Benes azt hiszi, hogy a 1 ölesön problémája nem a legközelebbi időben fog megoldódni.

= Ficza szenátor választási körútja.

Ficza József a magyar kisgazda, kisiparos párti népszerű szenátor, Prohászka Lajos párttitkár és Fekete János szervezeti alelnök vasárnap Tardoskedden, majd Magyarsók és Szelőce községekbe szálltak ki, ahol lelkesen fogadták őket. A mindkét helyen impozánsan lefolyt

népgyülés keretében ngy a szenátor, mint Prohászka titkár lendületes beszédben emlék lek meg azokról a kritikus, átmeneti időkrő nikor még senki sem volt tisztában a

g„ í akaratával és azzal, hogy mi vár az

uj állam keretébe jutott magyarságra, de a párt már akkor amennyire a cenzúra és a sajtótörvény azi megengedte, hirdette, hogy a magyarságnak az események lefolyását nem szacad ölbe tett kézzel néznie, hanem egy nemzeti és létérdekeiért mindenkor síkra szállni kész pártba kell tömörülnie. Midón pedig nyilvánvaló lett az, hogy a sovén s a hatalomtól elvakitott kormányirányzat a magyar nemzeti kisebbvég szent ügyét csak mint közigazgatási kérdést kezeli, akkor is a párt &z elsők között szerepelt, hogy a magyarság ingatag és a szebb jövő feivirradásában hitét vesztett tagjaiba reményt öntsön s biztató példával elóljárva, törvényben biztosított jogainak kivivására buzdítsa. J ienieg pedig, mikor egy lépés kínálkozik arra, hogy az őslakosság akarata jusson érvényre a Hodzsa által fölbérelt Csánki-Neumanrok és a maszlagokról szavaló lélekvásárlókkal szemben a párt nevében figyelmeztetik a magyarságot, hogy okulva az eddigi szórnom tapasztalatokon, ne hallgassanak a politikai kalandorok mézesmázos Ígérgetéseire, hanem lelkiismeretűit szavát követve bocsátkozzanak a községi választásokba, mert csakis akkor maradunk urai saját községünknek s a nősök vérétől áztatott anyaföldnek. Nagyhatású beszédeiket mindhárom község polgárai lelkes éljenzéssel jutalmazták.

Ugyancsak Ficza József eztnálor, Prohászka Lajos érseb újvári oszíáiytitkárral f. hó 8 án Kőhidgyarüiat és Kéménd, 9 én pedig Pográny és Chymes községeket látogatta mag.

Mind a négy helyen lelkes fogadtatásokban réezesültek és nyilvánvaló volt, hogy a magyar őslakosság egész szereíetével és törhetetlen bizalmával ragaszkodik a ma gyár párthoz s annak ősz szenátorához..

Mind a négy helyen impozánsan lefolyt népgyülés keretében számolt be a párt szenátora eddigi kifejtett tevékenységéről és a jövőre nézve szem előtt tartandó irányzatról. Sajnálkozással emlékezett meg, hogy a magyarság az 1920 ban megtartott országos képviselő és szenátor választáskor elkápráztatva az ígérgetések önönétől, oly csekély számú képviselőt küldött a törvényhozás házába, hogy ott a magyarság érdekeinek az érvényrejutása szinte lehetetlen, mert minden törekvését azzal gáncsolják el a többségben levő kormánypártiak, hogy mit akar a parányi magyarság, hisz csak egy szenátora van s kérte a polgárokat, hogy a most megejtendő községi választások alkalmával azon legyen az őslakosság, hogy vallási és vagyoni küiömbaéget félretéve, legalább a közigazgatási szervekbe oly tekintélyes számú képviselőt hozzon be, mely hű tükre a magyarság felfogásának és számarányának. Majd Prohaszka Lajos részletezte a most felbukkant pártok lehetetlen ígérgetéseit és a hivatalos körök erőszakosságait és kiemelte azt, hogy ha a polgárságnak kedves a községe, a rög, amelyen született s minden emlék, mely ót e röghöz köti, ha kedves a temploma s iskolája, agy ne hallgasson az eddigi tevékenységéből már nagyon is jól ismert kormány által bérelt s utasított agitátoraira, hanem szavazatijoga gyakorlásakor kövesse kiki lelkiismerete szavát.

= Alsóvárad hivatalos kortese cimü, a mait számunkban leközölt cikkünk igen sok olvasónkból azt az óhajt váltotta ki, hogy közöljük le ezt a hazugságokkal teli hirdetményt, amellyel a fenti községi jegyző akarta terrorizálni a szavazókat. E förmedvényt ígyania csak napilapok közölték le éa igy aok olva-