Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-08 / 107-108. szám
2. oldal „Komáromi LapoK 1923 szeptember 8. enyhe és ellágyult visszhangja az olasz kormány rideg és kemény és nemzetközileg is szokatlan parancsszavának, mely kétségtelen beavatkozást jelent Görögország sznverénitásába. A világ mégis azon vitatkozik és különben világos fejek is még mindig azt hajtogatják, hogy Ausztria és Magyarország bűnös a háború felidézésében. Az ilyen igazságtalanságok és hamis beállítások évtizedeken át élnek a köztudatban, ahonnan csak a pártatlan történetírás esője moshatja ki azokat. Szerbia beavatkozása a háborúnak eldöntené lokális jellegét és ismét elvetné, — mint az a világháborúban is történt, — egy európai konflagrációnak a magvát. Ilyen körülmények között nem láijnk a nagyhatalmak békére irányuló szándékának semmi erőteljesebb megnyilvánulását, sem a népszövetségnek olyan állásfoglalását, amely a balkáni tüzet lokalizálni képes volna. Ha ezt a nemzetközi vitát az ágyuk döntik el, akkor hiába volt a békeszerződésekkel felépített népszövetségnek létrehozása. Egy esetleges balkáni háború terepe szükségképpen nem fog a Balkánra szorítkozni. Az olasz-görög viszályba igen könnyen belesodródhatik Görögország oldalán Jugoszlávia francia patrónusáuak egy kis biztatására, az olasz félen pedig Törökország, mely Görögországnak évszázados ellenfele, továbbá Bálgária, amelynél szintén van kiegyenlítetlen számla és Jugoszlávia támadó fellépése esetén a kis Magyarország is, mely csak Olaszország felé orientálódhatik. A veszedelem tehát, melyet a Balkán t-rtogat Európa számára, éppen elég közel van ahhoz, hogy a legnagyobb aggodalommal szemléljük annak fejleményeit. Az olasz sajtó egy orgánuma találóan irta a népszövetségről, hogy nem értünk rá a népszövetség akadémikus vitáját bevárni, mikor olasz katonák életéről vau szó; ez a népszövetségnek súlyos, de igen találó kritikája. A konfliktusokat, amelyek a nemzetek közt keletkeznek, végérvényesen csak a fegyverek döntik el. A békét szintén nem a kényszerű békeszerződések szabályozzák, hanem a nemzetek kölcsönös kívánsága és akarata. Ha ez hiányzik, a béke is csak agyaglábon áll, amely az első ütésre összetörik. 517 Nemes faj kanári madarak eladók. KOMÁROM, KERTÉSZ-UTCA 10. Készülődés a választásokra. Községi, járási, megyei képviseletek jelölése. — Komáromban 7 lisztáí nyújtottak be. — Gyűlések. — Kik a jelöltek? Az évek óta várt választások végre itt állnak a küszöbön. Sok huza vona után a kormány elrendelte a községi választásokat és velük kapcsolatban a járási és megyei képviseletek megalakítását is elrendelte. Szóval nem lehet panaszunk, hogy alkotmányos jogaink gyakorlására nem ad elég alkalmat a kormány, mert egy hónapban több Ízben járulhatunk a szavazó urnákhoz. Hogy a kormánynak ezen gyors egymásutánban történt rendelkezése meglehetős zűrzavart idéz elő, arról elsősorban azok a hatóságok és hivatalok beszélhetnek, melyek a választások előkészítésévé!, és lebonyolításával j vannak megbízva. De természetes, hogy a különböző pártokban is nagy sürgés-forgás uralkodik, bár a legnehezebb részén, a községi Választásokra való jelöléseken már szerencsésen túl vannak és most már csak a járási és megyei jelöléseket kell megejteniük. Komáromban vasárnap déli 12 óráig nyújtották be a különböző pártok jelölő listájukat. Összesen hét jelölő tisztára szavazhat a választóközönség, melyeket a kővetkező sorrendben adtak be a pártok: Kommunistapárt, Egyesült Csehszlovákpárt, Szociáldemokrata Párt, Magyar Kisgazda és Kisiparos párt, Egyesült Zsidópárt, Kér. Szocialista Párt és a Magyar Jogpárt. A szavazólisták a beadás sorrendje szerint sorszámot kaptak és a szavazó lapok e sorszámokat viselik. Általában véve, Komáromban a pártok nagy bizakodással tekintenek a választás elé. A polgári pártok, mint az Orsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt és a Keresztény Szocialista Párt számítása szerint a városi képviselő testületbe nagyobb számban fog bekerülni, mint az előző képviselőtestületben voltak, az is elhatározott dolog, hogy e két párt a magyar jogpárttal együtt a fennmaradó töredék szavazatokra nézve lisztát kapcsol, ami előreláthatóan szintén egy polgári párti képviselőt juttathat be a városházára. Az egyesült zsidópártnak, mely külön ez alkalomra alakult, szintén van kilátása arra, hogy két-három jelöltjét győzelemhez juttassa. A szociáldemokrata párt és a kommunista párt reményei is bizakodók és érthető módon mindent elkövetnek, hogy minél nagyobb számban kerüljenek be a képviselőtestületbe. Az egyesült csehszlovák pártok legfőbb reményüket a katonaszavazatokra Falusi holdvilág. Irta: Geltért Mária. Késő este volt már, még se érzett kedvet hozzá, hogy bemefijen. Ott ült a ház előtt a padkán és ásitozott. Elgondolta, hogy az ura meg a gyerek milyen jóízűen aluszik bent a kamrában. Szinte érezte a zárt helyiség fülledt melegét és majd hogy nem hallotta a szuszogásukat. De csak ült ott tovább és az éjszakába bámult. A holdvilág megfehéritette a ház falát s mintha őt odaszögezte volna ebbe a fehérségbe. Néha egy béka ugrált tova az ut porában. Látni nem igen lehetett s inkább a mozdulatáról volt felismerhető, mint a formájáról. Mindenfelől tücskök siránkoztak s puharöptü denevér vetett kerek homályfoltokat a fehér falra. Szemközt, túl a másik házsoron, sötét hegylánc nyújtózkodott, a hegy előtt meg hosszú, lapos domb. Áz asszony nézte a dombot. A domb valamivel világosabbnak látszott, mint az erdő. Eszébe jutott, hogy kislány korában menynyit mászkált rajta. Epret kerestek a fü közt, meg gomhát a pajtásaival. Meg aztán a dombon keresztül jöttek haza mindig az erdőből is a hátifával. Az ember csak megnő . . . Most más kölykök mászkálnak lefelé naponta a kigyózó, letaposott utón. De mintha mégis ott látta volna magát a fakó szoknyácskájában, borzas hajával és maszatos kezével ... S olyan furcsa volt ez, hogy két helyen van egyszerre: itt bent a faluban, a ház előtt, a padkán, mint Bajzáth Mátyásné, a módos gazda büszke felesége, a Jóíska gyereknek az anyja — a dombon meg ott szedi a csigát, mint Góbis Erzsók, aki nagyon szegény kislány és olyan vézna, hogy még szolgálni se veszik. Sokkal jobb volt a mostani sora, de mégis szomorúság rejtőzködött abban, a hogyan arra a dombon mászkálóra gondolt. Talán ilyesmit érezne akkor is, ha a Jóska gyerek meghalna, aztán nem látná többet, csak úgy messziről való rágondolásban ? . . . Egyszerre úgy összeszoritotta valami busulás a szivét s olyan ijedtség szállta meg a kísértetektől való félelmében, hogy most nem is mert volna megmoccanni a helyéből. A kísértetekre emlékezve, eszébe ötlött az a kisasszony is, aki megmérgezte magát abban a házban, ahol nagyobb korában szolgált. Most meg már igy látta saját mását: nagyobbacskának, a mint megpillantva a halott kisasszonyt, rémületében kiejti a kávéscsészét a kezéből ... A kisasszony nem akart kávét inni, mert már nem is igen tudott volna, ott feküdt sápadtan a díványon. Mennyi rossz dolog is történt már ővele.. • Könnyes lett a szeme, megtörölte a köténye<csücskével s az orrával egy kicsit szipákolt. Távolabb ugattak a kutyák. Megfordította a fejét és az ugatás irányába tekintett. Egy ember jött az utón. Nem tudta, hogy ki lehet, de örült neki. Mindjárt bátrabb lett. Csak akkor ismert rá mikor odaköszönt neki: — Adjon Isten János — köszönt vissza felvidámult hangon. János olyan volt, mint a ki megy is, meg áll is. — Hát kend merre kószál ilyen késő I este mint a kisértetek? alapítják, amiben azonban csalódás is érheti őket. Komárom város teherviselő közönsége előtt nem lehet nehéz a választás, hogy szavazatát melyik pártra adja. Aki a város nyomasztó anyagi helyzetén segíteni akar és a maga elviselhetetlen terhein könnyíteni, az csakis olyan jelöltekre adhatja le szavazatát, akik minden mellék és hátsó gondolat nélkül készek arra, hogy érdekeit a zöld asztalnál megvédjék és a várost a mai súlyos gazdasági helyzetéből az adózók újabb megterhelése nélkül kivezessék. Az uj képviselőtestületnek nem lehet más célja, mint a legteljesebb konszolidáció elérése és ebben a legnagyobb mértékben kell támogatni a polgárságnak azokat a pártokat, amelyek erre törekednek. A pártok most állítják össze a járási és megyei képviselőtestületekre vonatkozó jelölő listákat is. A jelölésekből arra lehet következtetni, hogy a pártok között erős küzdelem lesz. A pártok gyűléseket tartanak, melyen kifejtik programjukat. A múlt vasárnap a kommunista párt tartott a Kossuth téren nagy népgyülést, a polgári pártok közül a Kér. Szocialista párt szeptember 9 én délelőtt, a Kisgazda és Kisiparospárt pedig ugyancsak vasárnap délután fél 4 órakor tartja a Vigadó emeleti nagytermében pártgyülését. A városi képviselőtestületi választásokra a következő jelölőlisták érkeztek be a főjegyzői hivatalhoz: A Kommunista Párt jelöltjei. Steiner Gábor Gaborek Károly Szabó Gyula Puzsér János Csengéi Kálmán Molnár Lajos Győri Mihály Baumgartner Lajos Szabó János Mező István Komlóssy Zsigmond Szabó Imre Silai György Csevár József Csóka Lajos Vornyik Ferenc Váli Rezső Varga József Balogh István Kovács János Fehér Kálmán Tóth Kálmán Tolnai János Pollák János Csóka Mihály Szenczi Ferenc Szendi Mihály Hanzsér Árpád Müller Károly Szarka Lajos A barátságos hang- megállította most Jánost; a körmét kezdte babrálni a bal kezén a jobb kezével. Aztán hátra tolta a kalapot a fején és megvakarta a halántékát. Nem mondta volna meg, de csak kiszaladt a száján: — Hát tudod, Erzsók, hogy majdnem eltanáltad . . . — Mit tanáltam el . . . Tán, hogy maga is kisértet? — kérdezte tréfásan az asszony, de egy kicsit újra föltámadt a szivében az elült ijedelem. — Valóságosan, — bólintott János. Aztán fölsóhajtott és nyelt egyet a pipából. — Vagy hogy megbolondultam, — mondta később. — Bevisznek még engem Egerbe, abba a csufságos házba, ahol a bolondokat tartják... — Mit rémisztget, — mondta az asszony haragosan, — hogy ez még jobban elijeszti. Most meg azt a bolond házat is eszembe juttatja. A botos apjáról fogok álmodni, akit odacsuktak. — Hát az úgy vót, — folytatta János, mivel hogy már úgyis belekezdett, — hogy megyek én az utcán hazafelé, oszt ahogy arra járok az apádék házánál, elkezdek fütyörészgetni. Azt a nótát szoktam én danolni, mikor még legényember vótam, te meg lyány, oszt még otthon laktál. Fütyölöm a nótát, érzem a szeretetet a szivemben és örülök, hogy mingyárt a kiskapuhoz érek, ahun várni szoktál. Hát oda is érek, reád is mosolygok, meg akarnám ütni a kezed, . . . ütöm is, oszt mégse érzem ... Te ott vótál, azt láttam, hát nam lehetett az másként, minthogy én nem voltam ott mégse. Vagyhogy ott vótam, hanem csak úgy, mint egy kisértet, egy olyan busuló hazajáró lélek, aki van, oszt még sincs . . . Megfájdult tőle a
