Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)

1923-09-08 / 107-108. szám

107—108. ».«/ffKa

^vfo*y«®»e

—------------------------ --------- —•^

Szombat» 1923. szeptember 8.

üMteslé#» ár cs®is «»akwák értékbe*i Helybe* és vicékre postai siélkBIdésssi:

I **» éfw 80 I) félévre 40 I( negyedévre 20 So s Külföldön 160 Ké.

E^ye» mm ám * 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS.

Fíissserkesstö: GAÁL GYULA dr.

Szerkesztő; BARAHYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és ki»dóhiv»tsd: Nádor-ss.. 22., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni-! Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: ked.H csütörtökön és szombaísi

Egy hét múlva j

a szavazó urnák elé járul a köztársaság j népe, hogy alkotmányos jogát gyakorolja 1 és a községek képviseleteit megalkossa, j Három év óta most szavaz másodszor és \ hosszú várakoztatás után végre alkalma j nyilik, hogy saját sorsának intézésében j saját akaratát nyilvánítsa. A községi kép- j viselőválasztások az egész köztársaságot j megmozdították, a különböző pártok, me- . lyekbői, hála a mindenható demokráciának, elég jócskán van, — nagy buzgalommal készülődnek a küzdelemre, melynek ered- , ménye nagy fontossággal bir mindazokra a tényezőkre, melyek a köztársaság kormányzásában részt vesznek, de még jelentősebb azokra nézve, akiknek helyzete, sorsa e választások sikerétől függ.

Hihetetlen, hogy e választásoknál micsoda eszközökkel dolgoznak a kormány emberei, akik egy része felkinálkozásból, más része pedig különös érdemek szerzése okából olyan trükköket enged meg magának, amelyek nemhogy demokratikus államban, de a legreakciósabb országban is visszatetszést keltenének. A napilapok telve vannak a választási trükkök díszpéldányaival, amelyek mind azt igazolják, hogy ennél a választásnál mesterséges utón akarják szétválasztani a nemzetiségeket és elsősorban a magyar kisebbséget, hogy a feldúlt magyar egység árnyékában olyan elemek érvényesülését mozdítsák elő, amelyek nyilt ellenségei az itt levő őslakosságnak. A hónapokkal előbb megkezdett sajtóhadjáratot most azzal tetőzik be, hogy hivatalos apparátussal környékezik meg a könnyenhivő és megingatható embereket és az Ígéretek felújított hangoztatásával csalogatják őket a kormány támogatóinak berkeibe.

De rosszul számítanak az intéző körök és kiküldött exponenseik, ha azt hiszik, hogy a magyarságot megbontani sikerül.

A magyarság politikailag érett nép, öntudatos és önállóan gondolkozik, mely meg tudja Ítélni, hogy a megkörnyékezés, fenyegetés és terror megvetett eszközei milyen célt szolgálnak és önérzetesen fordul el azoktól, akik őt szabad és törvényes akaratának teljesítésében önkényesen befolyásolni igyekeznek. A magyarság jól tudja, hogy a választásoknál hol és melyik pártokban van a helye, hogy meggyőződése és saját lelkiismerete ellen cselekednék akkor, ha azokra hallgatna, akik neki az »ígéret földjét« idézik föl.

Ötödfélév keserves tanúságai, szomorú csalódásai azt a hitet erősítették meg bennünk, hogy törvényes jogaink védelmében senkire másra nem támaszkodhatunk, mint önnönmagunkra, hogy senkiben másban nem bizhatunk, mint

azokban a magyar testvéreinkben, kik sorsunknak osztályosai s akik testvéri áldozatkészséggel készek küzdeni értünk abban a nehéz harcban, mély helyzetünk jobbra fordulásáéét folyik. A magyarság sorait nem bonthatja meg semmiféle ármány, semmiféle trükk, az egységesen fog kitarlani a maga igazának tudatában vezérei mellett azokban a pártokban, melyek az ő sorsát szivükön viselik. Az egységben az erő — jelszava ez erőpróbán győzedelmeskedni fog, mert ha nem igy lenne, akkor a magyarság saját maga temetné el önmagát. Pedig történelmi hivatása tartós életre predesztinálja!

= Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a kereskedőkért. Ismeretes, liogy a komáromiak népszerű kisgazda és kisiparospárti nemzetgyűlési képviselője Füssy Kálmán soha se mulaszt ei egyetlenegy alkalmat se, ha valami mellőzés vagy jogtalanság éri a magyarságot, hogy föl ne emelné tiltakozó szavát a magyarság érdekében.

Legutóbb a párkáayiak fordultak hozzá pao&sszaí, hogy a határátlépési igazolványok, az u. n. szőkébb határforgalmi engedélyek kiadásánál igen Bzükmarknan járnak el a hatóságok és igen sok párkányi lakosnak nem adnak határátlépési igazolványt, holott gazdasági és üzleti érdekeik a túlsó oldalra is gyakran hivják őket.

Füssy Kálmán képviselő nyomban kérdést intézett a teljhatalmú miniszterhez ez ügyben. A képviselő közbenjárására javult a helyzet és sokkal többen kaptak átkelési igazolványt, mint annak előttem

Ez ügyben dióst érkezett meg a miniszter válasza Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőnek, amely igy hangzik :

Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének válasza. Füssy Kálmán csszl. nemzetgyűlési képviselő kérdésére a párkányvidéki kereskedők határátlépési igazolványainak bevonása tárgyában. 906/1335. bz.)

Magyarországgal való kis határforgalom megfelelő államközi egyezség hiányában Sziovenszkó teljhatalmú miniszterének 1922. március 23 i 4569/22 adm. V. sz. határozatával ideiglenesen rendeztetbtt. Ezen rendezés elsősorban arra volt hivatva, hogy segítsen azon hatávmenii lakosok nehézségein, akik a határon túl, mint mezőgazdák, érdekelve voltak. A kis határforgalom ugyanezen jótéteményében a muukásság és a határvidék többi iakosa is csak fontos okokból részesittetett.

A kis határforgaiom előnyének megadása a jogosait büntetlen előéletének és megbízhatóságának feltételéhez van kötve s ezen előnytől megfosztatn&k oly személyek, akik ellen árucsempészésnek, államellenes mozgalom támogatásának vagy az állam érdekeinek más módon való megsértésének alapos gyanúja merült fel vagy ilyen meg nem engedett cselekmények rájuk bizonyultak. A párkányi kereskedők többségének a Duna bidján való határátkelés annak dacára, hogy a dunai hid javítása még befejezve nincsen, az 1923. február 10-i 1708/23 adm. V. sz. határozattal ismét megengedtetett, hogy üzleti és gazdasági érdekeiken segítve legyen s a határátkelés 30 folyamo 's közül csapán négynek megbízhatatlanság c 'l tagadtatott meg. A határátkelés kedvezn < minden Párkányban székelő szállítási cégnek, amennyiben aziránt folyamodott, j elismertetett. Általában megjegyeztetik, hogy j Szlovenszkó teljhatalmú minisjttéríumát a ha\ tárátlépés kedvezményének elismerése tekintetében az a szándék vezeti, hogy a kereskedők s a határmenti lakosok jogo uifc kívánalmait gazdasági érdekek szempontjából a legtágabb körben kielégítse, ha az a magyar csehszlovák haíármenti ideiglenes helyzetre való tekintettel lehetséges s az állam érdekeinek biztosítása szempontjából megengedhető.

Pozsony, 1923. marc. 20.

Szlovenszkó csszl. köztársasági teljhatalma minisztere.

Dr. Kállay s. k.

= A keresztényszocialista párt nagygyűlése. A komáromi keresztényszocialista párt 1 vasárnap, szeptember 9-én d. e. fél 11 órakor a Vigadó emeleti nagytermében nagygyűlést tart, melyen Dosztál Jakab pártelnök, dr. Alapi Gyula polgármester helyettes, Ivánfy Géza kereskt dő és Fischer Ferenc asztalos munkás mondanak beszédeket.

— Pártgyülós. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives és Kisiparos párt komáromi pártszervezete szeptember 9- én, vasárnap, délután 1/24 órpkor, a Dózsa-féle Vigadó nagytermében pártgyülést tart, melyre a párt tagjait ezúton is meghívja az einökr-ég. A pártgyülés tárgyai: az általános politikai helyzet, a községi, járási és megyei választások. A pártgyülés szónokai: Füssy Kálmán nemzetgy. képviselő, dr. Mohácsy János országos pártelnök, ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök, Lukovich Ferenc orsz. .pártigazgató, Boldoghy Gyula orsz. alelnök lesznek.

= A Jogpárt gyűlése. A komáromi Jogpárt szeptember 9-én vasárnap délután V26 órakor a Vigadó nagytermében gyűlést tart, melyen Kamrás József dr. fejti ki a párt programmját.

= Ahol már eldőlt a választás. Mint értesülünk, Búcs, Tűriszakáll&s és Ekel községekben a községi képviselőtestületi választást már eldöntötték. Jelölő listát egyedül az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos párt nyújtott be s igy mind a három helyen a Kisgazda és Kisiparos párt jelöltjeiből fog megalakulni a képviselőtestület.

Az olasz-görög konfliktus

kiélesedése méltán kelthet egész Európában bonyodalmat, mert amit mindenki elkerülni óhajtott, a‘balkáni háború lehetősége az egész kontinens számára nagy háborús veszedelmet jelenthet. A belsőleg megerősödött és konszolidált Olaszország, melynek nemzeti önérzete expanzív törekvésekben jut kifejezésre, nagyhatalmi állásának tudatában nemcsak az Adria, de a Földközi tenger fölötti hegemónia célját tűzte ki maga elé. Ebben két legközvetlenebben érdekelt szomszédja Jugoszlávia és Görögország, mindkettő ellenséges szemmel nézi az Adria birtokáért folyó programszerű küzdelmet, amely a fiumei kérdésben is a rapallói zserződés megváltoztatására és felmondására indíthatja az olasz kormányt.

Az olasz katonai bizottság alávaló meggyilkolása tényleg rávall a balkán erbőlcsrei amelyben a politikai gyilkosságok a balkánpolitika megszokott eszközei. Az egész világ közvéleménye felriadt, amikor a volt monarchia trónörökösét a szerb ébredők meggyilkolták és a háború viharának magvait elvetették. Az akkor Szerbiához intézett ultimátum csak