Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-09-01 / 105. szám
105. saeáinhi, V Szombat) 1923. szeptembep I. •f iri|—. ing^. Elíteiteí' ár c»®'í»«*»íov4k értékbe!* t Heíybea ét vidék»-* «zétkiiidém!: Mr.*»s évre 8® S. Miévre 4® I, n«gjt4éitt 2D Ä» j Külföldön 160 Ki. Sjfy«® •*<*» Ura t 80 fflMr. •.**»** li iilüwüT wiífiTriiiii WT$-nw,,mwmumm ~i ~ ~i TilüSSB ALAPÍTOTTA: TUBA iÁNOS. Főszerkesztő: GáÁL GYULA dr Szerkesztő: BflRAHYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség é* kiadóhivatal Narior-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, miat a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint Háromszor: ked^i csütörtökön és szorntiataB 8MB8Mawww>»wiii*hniiin*rsr(rnmunniiruswawn h i iisw i«iiiiw*1mi'ijíwhkwmhwwki^ -alkalmából a terror szele közeledik a magyar kisebbség felé. Mozgósítva van a hatalom minden megmozdítható szerve. Csendőr, finánc, állami hivatalnok, jegyző mind-mind a kormánynak dolgozik és a kormány által ipolitikamentesnek kijelentett választás a legélesebb politikai küzdelemmé fajul el. Nem is beszélünk például & földosztás kortesfogásáról, de fenyegetőzések hallatszanak, hogy hadiözvegyek, hadirokkautak nyugdiját beszüntetik, tanítók illetményét elvonják, jegyzőket elcsapnak, ha . . . Azt kérdezzük, hogy a demokráciával, — amit olyan unos-untalan hangoztatnak, összeegyeztethető-e az, hogy valakinek a lelkiismereti meggyőződésébe beleavatkozzanak ? Miért lesik a csendőrök például a magyar pártok összejöveteleit, amihez azoknak kétségtelen joguk van, miért kapacitá! a jegyző és a finánc, akiknek egyéb más dolguk is van? Minekünk nincsen a kezünkben sauronyos puska és hivatalos hatalom, nem terrorizálunk senkit és mlutánunk mégis felsorakoznak önként, puszta hivő szóra a nagy tömegek. Pedig mi nem ígérünk földet, sem hivatali állásokat, nyugdijelvonással sem fenyegetőzünk. Egész apró kis hodzsák és basák mesterkedéséről érkezik hir, akik terrorizálják a falut bizonyosan nem privát kedvtelésből, hanem felsőbb utasításra. Miért akarnak minket olyan nagyon boldoggá tenni és miért szeretnek olyan nagyon, mikor principálisuk nyilvános gyűlésen jelentette ki egész őszintén, hogy harmincöt éve gyűlöli a magyarokat. Hogy a szlovákság is hasonló terror alatt áll, az ellen elég hangosan tiltakoznak szlovák testvéreink, akiknél szintén betelt a mérték, ami a kormányt illeti. Az az izzó hangulat, melynek híreire onnan felülről ide érkeznek, rendszerváltozást követel, melynek hangja félelmetes zúgássá erősödik és áthallatszik már a nagy hegyeken is. Mi is rendszerváltozást követelünk és ennek a jegyében indulunk a harcba. Megelégeltük, hogy a községi életre is ráterpeszkedjék a kormány-mindenhatóság, mely itt hódoló vazallusává akar tenni mindenkit. Hogy közvagyonunk felett álj lami alkalmazottak rendelkezzenek és nej künk ne lehessen abba beleszólásunk, hogy szegény nyugdíjasokat és városi alkalmazottakat úgy fizessünk, ahogyan akarunk és tudunk. A magyar egységet azzal akarják megbontani: hogy mindenféle uj pártokat tákoinak össze megfizetett önjelöltekből, kompromittált pártok feikioálkoznak szövetségesül, hogy éket verjenek a magyar pártok közé. A szociáldemokrácia, mely I eddig a hatalom szekerét tolta, rendtörvényt szállított a kormánynak és a legsovénabb nacionalizmust támogatta, • mint a szárazra jutott hal vergődik és | levegő után kapkod. Rendtörvényt alkotott, ’ de munkát nem teremtett, a kapitaliz- i must, a bankokat pontosan és lelkiismeí retesen támogatta. Nem tudja, mitévő legyen, a csehszlovák nacionalizmushoz kösse-e léket kapott kis lélfekvesztőjét, de akkor a magyar párt híveinek elvesztésével kell számolnia. A kommunistáknak sem kellenek, mert elveiket a szögre I akasztották s igy kénytelenek újból a kormányt, -Csáuky-Neumannt, a magyarj ság ellenségeit támogatni. Szomorú kenyér, | de nem érdemelnek mást. Ki mint vet, úgy arat. I i i 1 1 i j jj I j = Bűne* dr. és Bethlen gróf tanácskozása. Beaes dr. külügyminiszter a jövő hét étijén, valószinülag hétfőn fog: találkozni Géniben Bethlen István gróf magyar miniszterei- > j nőkkel, hogy a magyar kölcsön ügyében tár- * I gyalást folytasson. Hir szerint a kisantant azt a föltételt szabja köicsöu elnyeréséhez, hogy i Magyarország jelentse ki ünnepélyesen, hogy a 1 trianoni békeszerződést minden pontjában végre- j hajtja. Ilyen ünnepélyes nyilatkozatot már egy « Ízben Magyarország, tett, akkor, amikor Magyar- f országot fölvették a népszövetségbe. — Elhalasztott pártkongresszus. Tekintettel arra, hogy a községi választások szeptember 16-án tartatnak meg és igy az elöljáróság választása egy héttel később, szeptember 23-án, végül a járási választmányok és megyei képviseletek választása valószínűleg szept. 30 án tartatnak vneg mindenütt, pártunk által szeptember hó 23 ára hirdetett országos kongresszust el kel) halasztanunk. A kongresszus megtartásának újabb dátumát legközelebb közölni foejuk. Az Országos Keresztényszocialista Párt Elnöksége. — Fordulat a magyar kölcsön ügyében. Benes dr. külügyminiszter Rómában Massolinivel folytatott tárgyalásai során, egyik olasz lap hiradása szerint, a kisantant eddigi álláspontjában fordulat állott be, amennyiben Benes a magyar kölcsön ügyében az angoiolasz állásponthoz csatlakozott és ennek következtében a Magyarországnak adandó kölcsönt a népszövetség genfi ülése ntán hamarosan meg lehet valósítani. Magyar lapok e?zel kapcsolatban az írják, hogy a m tgyar köie ön megvalósulása csupán idő kérdése; még bizonyos előf Hételek tisztázása szükséges. A kisantant már a einajai konferencián elejtette a garanciák egy részét, igy többek között az ellenőrzésre egy kisantant megbízott küldetését. A legfőbb feltétel, hogy a kölcsönt tilos fegyverkezésre ne fordítsák, hanem kizáróan gazdasági újjáépítésre és esetleg r paraciókra. A kölcsönt az angolok adnák és valószínű, hogy Cs hözlovákú is részesedik kisebb összegben Angolország nyomására, hugy Angoiország, mint íőhitelező biztosítékot nyerjen arra nézve, hogy Csehszlovákia semmit sem tesz Magyarország ellen, ami az annak adandó töke sorsát befolyásolná. Valószipü, hogy a csehszlovák és magyar megegyezés js a kölcsön után eredményre vezet. = Napgyülás Komáromban. A komáromi kommunista párt vasárnap, sz^pt. 2 án d. e. fé 11 ónkor a Kossuih-íóreu népgyüióst tart, amelynek főtárgya a közelgő községi választások. it fiatunk a kuli kitol? A komáromi kikötőhöz a kormánylapok igen vérmes reményeket fűztek, helyesebben igen rózsaszínű p. rspektivákat rajzoltak. A napról-napra jobban visszafejlődő Komárom ebben a kikötőben látta azt a halvány reméuysugárt, amely a felvirágzás felé vezet. De sajnos a való tények mindezt a reményt is nagyon kezdik eloszlatni. A szinte tengerparti kikötők méretei arányában tervezett komáromi dunai kikötő építése mindig csiga lassúsággal haladt, most meg valósággal szünetel a nagy komáromi munkanélküliség rovására. A komáromi kikötö építésének szünetelése, a pozsonyi kikötö eladása a Csehszlovák Dunagőzhajózáú Társaságnak, továbbá a komáromi hajógyár eladása a Skoda r. t.-nak, mindazt bizonyiija, hogy nem jó üzlet a dunai forgalom föllendülésének reménye alapján a dunai müvekbe kapaszkodó vállalkozás. Mindezeket megerősíti az alábbi híradás, amely szerint a nemzetközi Dunabizoltság, amelynek székhelye Pánsban van, szeptemberben a Duuaáüamokat újabb konferenciára hivta egybe a nemzetközi Duna ügy újabb megvitatása céljából. A nemzetközi Dana forgalom ugyanis csődöt mondott. Jugoszlávia a magyar hajók elől teljesen elzárta vizíutjait és a horvát-szlavón faforgalmat, amely azelőtt a Danán, Dráván és Száván Magyarország felé gravitált,' egészen megbénította. A Száva partján 1918 Óta fölhalmozott több milliárd értékű fa elszállítását a jugoszláv kormány nem engedi meg Magyarországon keresztül. A cseh-szlovák köztársaságnál is nagy csalódás következett be, mert a pozsonyi kikötö egyáltalában nem felel meg céljának. A párisi konferencián szó lesz a párkányi kikötőről is, amelyen a cseh érdekeltségek a magyar tranzitóforgalmat kívánnák lebonyolítani. Szóbakerül a budapesti Duna kikötő kérdése, továbbá a szerb viziutakon a nemzetközi forgalom megkezdése. Hir Igmándi kúrák otthon. 4000 Z_, előtti korszakba vezethető vissza az IGMÁNDI KESER«_ VIZ képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld gyomrában, (felfedezve SCHMIDTHAUER A. által az 1863. __________ évben) s mint ilyen páratlan természetes gyógyszere a gyomor-, bél- s egyéb belső betegségeknek. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb fttszerüzletben. — Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral. ............. Az „IGMÁNDI*4 nem tévesztendő össze másfajta keserűvizekkel. —-----■■ ■ ■ .................... , —
