Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-07-07 / 81. szám
15*23 julius 7 «Komáromi Lapok« 5. oldai. választása a lehető legszerencsésebb volt, azt a Dalegyesületnek hosszú idők óta való fennállása a legfényesebben bizonyítja. Molnár Ádám mint Komárom akkori társadalmának egyik legkiválóbb vezéralakja s mint elismert zenei tekintély, szinte egyenesen rátermett az akkor már sokak lelkében élő szép gondolatnak megvalósítására és az ő fáradhatatlan buzgalma meg is teremtette a Komáromi Dalegyesületet. Mint ideiglenes elnök újra elkészítette az alapszabályokat s még azon év nyarán felterjesztette a Helytartótanácshoz, melyet az 1863. november 29-iki keltezéssel egykét pótlással jóváhagyott. Semmi akadálya sem lévén ezentúl annak, hogy az egyesület a nyilvánosság elé is kilépjen, Molnár Ádám 1864 január 24-éré a „városi zenetanodá“-ba végleges megalakulásra hívta össze a dalárda köré csoportosuló pártoló és működő tagokat és e közgyűlésen nagy lelkesedéssel kimondották a végleges megalakulást. A közgyűlésen a hatóságot Czike Sándor városi főkapitány képviselte, aki átnyújtván az elnöknek a jóváhagyott alapszabályokat, azokat felolvasták és a „Révkomáromi Dalárda- Egylet“-et véglegesen megalakultnak mondották ki. A közgyűlésen 41 tag jelent meg s ezek megválasztották a tisztikar és választmány tagjaiból álló „bizottmányt“. A tisztikar tagjaiul megválasztattak : elnöknek Molnár Ádám, karmesternek Kopeczky Ferenc, pénztárossá Üveges Ede, jegyzővé Tátray József. A választmány tagjai lettek a működő tagok közül Mihályi Ferenc, Bojkovszky Ferenc, Petteny Lajos, Ströcker József, Szekeres Mihály és Stetka József, a pártoló tagok közül pedig Hefler Szilárd, Pulay Géza, Szabó Gábor, Konkoly Thege Balázs, Menner Alajos és Amtmann Jenő. Az elnök indítványára ugyanezen közgyűlésen nagy lelkesedéssel tiszteleti elnökké választották Ghyczy Kálmánt és ügyésszé Pulay Kornélt, mig a karvezetőnek évi tiszteletdiját 12 drb. cs. aranyban állapították meg. Az alapszabályok az egylet célját a következőkben Írják körül: „A révkomáromi dalárda egylet azon célból egyesült, hogy nemzeti dalainkat négyes hangon (quartett) betanulja s ekkép tehetségéhez képest hozzájáruljon azok tökéletesbitéséhez“ —„egyszersmind nem hagyja figyelmen kívül a zenevilág által je.esekül elismert idegen müdarabokat sem és igyekezni fog azok betanulása által mind ösztagjaiban, mind adandó alkalommal a városi közönségben is a szebb és nemesebb müizlést terjeszteni.“ Az alapszabályok értelmében az egylet csak egy évre, kifejezetten 1865. január 1 ig alakult (35. §), amire az a rendelkezés is rámutat, hogy „az egylet minden tagja becsületszavával kötelezi magát, hogy az 1865. január 1-ső előtt az egyletből ki nem lép“ (12. §). A működőtagokra nézve igen szigorú rendelkezéseket tartalmaznak az alapszabályok, melyek a tanórákon késedelmes időben megjelenő tagot elsőizben megintésre, második esetben a mulasztott cranegyedért 15, végképeni elmaradás esetében pedig 50 kr. o. é pénzbüntetéssel sújtják. A harmadizben elkésett tag birsága megkétszerezendő, a negyedizben teljes ok nélkül elmaradó tagot pedig az egylet tagjai sorából törlik (8. §). Az akkori időket jellemzi az alapszabályok azon rendelkezése is, mely szerint a „megválasztott elnök, felsőbb jóváhagyás alá bocsátandó lévén, az illető hatóság utján feljelentendő lészen“ (3. §), hasonlóképen az is, hogy az elnök a rendes közgyűlés napját „az illető politikai hatóságnak jó eleve bejelenteni“ köteles (24. §). A Dalegyesület irattárában őrzött 35 szakaszból álló eredeti alapszabályokat sem az egyleti elnök, sem a jegyző nem irta alá, az alapszabályokat elfogadott közgyűlés napja nincs rávezetve, csakis a budai helytartótanács jóváhagyó záradékát vezették rá, melyet 85557 szám alatt intéztek el s a keltezés a következő: Budán, 1863. évi november 29-én. Olvashatatlan aláírás és kétfejű sasos bélyegző a következő körirattal: Magy. Kir. Helytartó Tanács. A megszervezett és véglegesen megalakult dalárdának első működőkara a következő: tagokból állott: Ströcker József, Bojkovszky Ferenc, Tátray József, Petteny Lajos, Szekeres Mihály, Stettka József, Mihályi Ferencz, Mikus Nándor, Térfi Antal, Balabó János, Vargha Lajos, Nemesszeghy Antal, Kovács Lajos, Bognár János, Guoth Gyula, Szűcs Pál, Kossár Dezső, Czike Zsigmond, Jellus László, Schmidthauer György. A pártoló tagok száma 178 volt. I III. * Első fellépés. — Társadalmi élet megteremtése. ' — A Hefler-kerti mulatságok. — Tiszteleti tagok választása. — Ghyczy Kálmán az 1865 iki közgyűlésen. — Zeneegylet létesítése. — Pesti szereplés és annak hatása. A jóváhagyott alapszabályok birtokában I az ifjú egyesület hamarosan hozzáfogott a cél| tudatos munkához. A jól megszervezett dalárda I Kopeczky karnagy vezetése mellett szorgalmasan tanult, hogy a nagy nyilvánosság előtt mií előbb bemutatkozzék. Az alkalom erre nem késett. A helybeli ref. egyház 1864. junius 5-én Kálvin ünnepélyt rendezett és ez alkalomból megérkezett Csepy Zsigmond főgondnok levele az egyesülethez, melyben arra kérte a dalárdát, hogy az ünnepélyen működjék közre. A kérelemnek készséggel tett eleget a működőkar és a Kálvin ünnepélyen mutatkozott be először, mint önállóan működő egyesület a város közönségének. A dalárda első elnökének és vele együtt a választmánynak már az egylet megalakításakor az volt az intenciója, hogy a művészi célokat szolgáló egyesületet a közönség minél szélesebb rétegeiben megkedveltesse. A „szebb és nemesebb müizlés terjesztésén“ kívül arra törekedtek, hogy a város közönsége körében a társas érintkezést elősegítse, s a szomorú korszak szinte érzéketlen fásultságából felébressze a magyar társadalmat és abba lüktető életet vigyen. Nem volt ugyan kifejezetten az alapszabályokban, de már az egyesület megalakításából is önként adódott az a törekvés, hogy Komáromban uj társadalmi élet vegye kezdetét, amelyet megindítani a Révkomáromi Dalárda Egylet volt hivatva. Hogy hivatását eredményesen betöltse, dalestélyek tartását határozta el a választmány, amelynek egyik lelkes és áldozatkész tagja: Hefler Szilárd, saját Erzsébet-szigeti (akkoi; győr-dunai szigeti) kertjét ajánlotta föl a társas összejövetelek színhelyéül Ekkéoen megoldották a helyiség kérdést, a dalesté!., ek és társas összejövetelek rendezését mi sem akadályozta. A Hefler-féle szigeti kertben gyűltek egybe az egylet tagjai, akiknek a művészi előadásokon kívül kellemes szórakozásban is volt részük. A kertben a választmány a táncoló fiatalság számára egy táncra alkalmas padlózatot készített olyképpen, hogy egy 5 öl széles padlót vánkosfákra helyeztetett és az ekkép megépített tánchelyen folyt a vidám élet. Ä tánchelyet a nem táncoló közönség ülte körül s mig egyrészt gyönyörködve szemlélhette az ifjúság örömét, addig másrészt azonnal segítségére lehetett a temperamentumosabb táncosoknak, mert ha netalán a „parkettról“ a tüzesebb tánc következtében lelejtettek — ott voltak mindjárt az ülő vendégek a segítségnyújtásra. Ezt a padozatot „függő teremnek" hívták és télre szépen fölszedték, hogy a következő tavasszal újra szabályszerűen felépítsék. Az egyesület öt évig bírta ezt az árnyas, kedves helyiséget, mely nyári időben a város társadalmának kedves találkozó helye volt és már az első években kifejlődött a társas érintkezés középpontjává. De nemcsak a város közönsége kereste föl megértő szívvel a Dalegyesületet, a vármegye sok nemes családja is örömmel látogatta a szigeti kertet, amelyben, a talált adatok szerint, az első nyári mulatságot 1864 julius 10-én tartották. Az egylet első működési évéről a választmány az 1865 január 8-án tartott közgyűlésen számolt be, amelyen megjelent Ghyczy Kálmán tiszteleti elnök is. A tiszteleti elnök megjelenése valóságos ünneppé avatta a közgyűlést, melyen a jegyzőkönyv tanúsága szerint a köztiszteletben álló férfiú elragadó ékesszólással fejezte ki köszönetét az iránta megnyilvánult bizalomért. Ghyczy Kálmán már előzőn, megválasztása után néhány napra gyönyörű levélben köszönte meg polgártársainak bizalmát, melyet annak tulajdonított, hogy a polgárok által reáruházott bizalmi állásokban szemei előtt mindig csak a közérdeket, a Hon javát és jogát tartotta. Ugyanezen közgyűlésen a dalmüvészet terén országos érdemeket és különösen a magyar i zene felvirágoztatására irányuló törekvéseikkel általános elismerést szerzett kiváló férfiak sorából Erkel Ferencet, Reményi Edét, Ábrányi Kornélt, Mosonyi Mihályt, Simonffy Kálmánt, Beliczay Gyulát és Kleé Kálmánt tiszteleti tagokul nagy lelkesedéssel megválasztotta. (Folytatjuk.) Felhívás a közönséghez. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának ungvári ülése megbízta a 1--------------------------------------------------------------ÍKözpoDti Irodát, hogy az állampolgárság és a községi illetőség megtagadása terén előfordult sérelmeket gyűjtse össze és azokat dolgozza fel oly célból, hogy a rendelkezésére álló adatok segélyével a mostani sérelmes állapot megszüntetésére minden lehetőt megtehessen. Ezen megbízásnak megfelelően azzal a kéréssel fordulunk a közönséghez, hogy miDdazok, akiket e téren sérelem ért, vagy akik tudomással bírnak arról, hogy máson esett ilyen sérelem, az eset terjedelmes ismertetését (föltétlenül a hivatalos végzések tartalmának és azok számának közlésével) a Központi iroda címére Losonc (Lucenec), Fű— leki ut 12 ) folyó évi julius hó 20 áig beküldeni szíveskedjenek. Losonc, 1923. junius 5. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi irodája. — Szabadságon. Gidrő Bonifác főgimn.igazgató mai napon megkezdette egy havi szabadságát, melyet szüleinél tölt Csikmad&rason. Távollétében Biró Lucián fögimn.-tanár helyettesíti. — Uj doktor. Csorba Zsigmond nemesócsai szép készültségü földjüket a múlt héten avatták fel a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a jogtudományok doktorává— A Dalegyesület jubileuma. A Komárom' Dalegyesület fennállásának hatvanadik évfordu • lója alkalmából 1923. julius 8 án, vasárnapi Nádor-u. helyiségeiben jubileumi ünnepet rendez5 melyre a kulturális testvéregyesületeket, testület teket és a dalegyesület tagjait s azok vendégeitisztelettel meghívja az elnökség. Az egyesület délelőttiéi 11 órakor díszközgyűlést tart, délután 4 órakor a helybeli testvérdalárdák közreműködésével hangversenyt és este 9 órakor zártkörű táncestélyt rendez. A hangversenyre belépődíjak: személyjegy 5 K, diákjegy 3 K. A zártkörű táncestélyen csak meghívottak vehetnek részt, belépődíj személyenként 5 K. Felülfizetéseket az \ egyesület kulturális céljaira köszönettel fogadnak. Az ünnepély sorrendje : 1. Díszközgyűlés d. e. fél 11 órakor az egyesület nagytermében. A díszközgyűlés sorrendje : 1. Elnöki megnyitó. Mondja Zsindely Ferenc, a Dalegyesület tiszt, elnöke. 2. A testületek és testvéregyesületek képviselőinek üdvözlése. 3. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Kamrás József egy. elnök. 4 Visszapillantás az egyesület 60 éves mnltjára és az évforduló megörökítése. Előadó: Fülöp Zsigmond ügyv. elnök. 5. Az egyleti zászlót megkoszorúzzák özv. Kovách Arisztidné úrnő. a zászló védője, a müködökar és az egyesületek képviselői. 6. A 25 év óta megszakítás nélkül működő férfikari tagok kitüntetése a jubileumi emlékéremmel. Elismerő oklevelek és jubileumi jelvények kiosztása. 7. Molecz Tivadar karnagy arcképének ünnepélyes leleplezése. Beszédet mond dr. Weisz Miksa egy. társelnök. 8. Elnöki zárőszó. II. Nagy hangverseny d. u. 4 órakor a kerti helyiségben. Műsor: 1. Them Károly: Dalünnepen. Előadja A Komáromi Dalegyesület, a Rom. Kath. Egyházi Énekkar, az Iparos Kör dalárdája és a Komáromi »Egyetértés» Munkásdaiárda egyesített férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 2. Petőfi-dalok. (Fürdik a holdvilág ,. . Juhászlegény ... Ezrível terem ..,) Előadja a Komáiomi Ref. Ifj. Egyesület vegyeskara Nagy Lajos karnagy vezetésével. < 3. Mozart : A vihar. Előadja a Komáromi Róm. \ Kath. Egyházi Énekkar férfikara Molecz Tivadar karnagy vezetésével. 4. Hoppe Rezső : Daloljatok: Előadja a Komáromi Iparos Kör dalárdája Tóth
