Komáromi Lapok, 1923. július-szeptember (44. évfolyam, 79-117. szám)
1923-08-16 / 98. szám
oldki ,ÜU rUuUC;»'ia Lj.)K)« * iiíJíS augusztus 16 — Miéri kopaszodunk? A kopaszságról gokat beszélnek, fókép a hajnövesztő szerek készítői. Nídcü többé kopasz frj! De bizoDy azt látjuk, hogy minden időben van elég kopasz fej. Mi ennek az oka ? Scherr. német orvos, meglepő és érdekes választ ad erre. Szerinte a hajatlanság legfőbb oka: a figyelem. Elméletét meg is magyarázza. A gyakori és túlfeszített ügyel-m folytán homlokunkat őszszeráncoljuk, f jbőiünkst előre rántjuk a homlokizom által, a kopouyabőrt maga felé vonja g ezáltal a véredény k a bőr alatt összeszűkülnek. így a hajbőr mirigyei a vérkeringés folytonos megboiygatása által elsenyvednek, esetleg egészen el is sorvadnak s a haj kihull. Az, hogy a féifiáknál a kopaszság sokkal gyakoribb, mint a nőknél, a német orvos szerint szintén azt bizonyítja, hogy a férfi >k homlokizma so kai erőteljesebben húzódik össze, mint a nőké És a kopasz-ág többnyire ez izom mentén, az általa képzőt barázdákon és rovátkákon mutatkozik. A homlokizom minden alkalommal m grándul, mikor figyelünk: ez okozza, hogy a szemöldökünk összri-áncolódik s a homlokon, meg az arcon megjelennek a figyelem j dlegzetes, feszes vonalai. Ezekn -k az izmoknak gyakori játéka a i őrre szintén káros hátáén, amennyiben a ráncok nyomán megmaradnak a redők. Aki figyel, az megráncosodik s megkopaszodik. Á tanács ez: ne figyeijüuk, akkor arcnak sima lesz és nem hull ki egyetlen hajszálunk sem. Ne figyeljünk semmire. Erre a tanSci-ra sem... Intézeti fehérneműt és egyéb intézeti cikkeket legolcsóbban vásárolhat ELBERT divatáruházában 9 Komárom, Nádor-utca 1»rám alatt ! Clott- és liister kötény, háló- és nappali ing, Combine, flór és pamut patent-harisnya, fiú apach és külön galléros ing, hálóing és alsónadrág, steppelt kalap, frotír törülköző, leányka kötött kabát stb. 1 pár jó minőségű patent harisnya 10. szám 7 K. Dús választék férfi fehérneműben, női flór és pamut harisnya, Jumper pamut, soknik, utazó böröndök, sport gyermekkocsik stb. Egyszeri kísérlet és meg fog győződni az olcsó és szolid kiszolgálásról. — Dohányzók idegessége. Nagyon sok dohányos megütközve fogja elolvasni ezt a címet, mert hiszen mindezeknek erős meggyőződése az, hogy az idegesség ellen nincs jobb szer a dohánynál. Ha valami bosszúságuk vagy gondjuk vaD, ha komplikált feladat elvégzése izgatja őket, akkor csakhamar előkerül a cigaretta- vagy szivartárca és egy idő múlva a csutkák halmaza mutatja, hogy milyen szorgalmasan használták ezt az ellenszert. Épen igy ismeretes az is, ha dohányos ember valami miatt nem gyújthat rá, milyen kínokat szenved, milyen idegessé válik. És ha azlán hozzájut a maga áhított cigarettájához, akkor boldogan sóhajt fel és idegességét mintha eifujták volna, így azután nem csodálatos, hogy a legtöbb pipás szentül hisz a nikotin csillapító hatásában, pedig sajnos másképen állnak a dolgok. Érdekes megfigyeléseket eszközölt dr. Heller a nenrasthéniások d; hányzóbetegségeiről, amelyeket a Medizinische Klinik egyik utóbbi számában tett közzé. Szerinte a nikotinélvezet következtében igen gyakran lép fel fejfájás, amelynek lokalizációs helye azonban változik. Vannak nikotinisták, akik a koponya belsejét jelöli* meg a fájdulom székhelyeként, mások pedig inkább a fejbőrt fájlaljak vagy pedig az arcot. Ez a fájdalom villámszerűén szokott beállani, még pedig a cigaretta meggyújtásának pillanatában, amit azzal magyaráznak, hogy ez tulajdonképeu reflex, amelyet a cigaretta füstje az orrnyálkahártyáról vált ki. Nem szabad ezzel összetéveszteni az idegeseknek azt az egészen különböző fejfájását, amelyet a nikotin távolmaradása idéz elő ; ez teljesen hiányzik a dohányzás idejében sőt annál hevesebben lép fel, ha a beteget le akarjuk szoktatni a dohányzásról. Más mérgeknél is ismeretesek az ilyen hiánytünetek, amelyeket a dózis emelése időlegesen ugyan megszüntethet, de a gyógyítás útja természetesen mégis csak a leszoktatás lesz. Fiatal neurasthéniás egyéneknél főleg a szívpanaszok lépnek előtérbe. Ilyen fiatalembereknél — különösen azoknál, akik sok cigaretát szívnak — rövid ideig tartó, de heves szivtáju fájdalmas görcs jelentkezik, mely egyúttal félelemérzetet is okoz. Rendszerint valami váratlan külső esemény valtja ezt ki, pl. ha az ajtó becsapódik és ez a kínos állapot napjában többszőr is megismétlődhetik. Különösen kínzó ez a szívfájdalom, ha éjnek idején lép fel valami külső ok követ kezményeképen. Oiyan érzés szokta kisérni. mintha az egész test hirtelen összehuzódott volna és a dohányos ilyenkor feiijed álmából. Állatkísérletekben megállapították, hogy mig a nikotin kezdetben izgalmi állapotot okoz, addig későbben bénulás és elkábnlás mutatkozik. Embernél azonban nem használható fel izgalmi állapotok megszüntetésére, mert a dohányfüstben tulajdonképeu csak kis meunyiségü hatékony nikotin van, ezenkívül bevitele az egész napra elosztva folytonos kis adagokban történik, úgy, í hogy a dohányosnál csak az izgató hatása nyit * vánulhat, mig a bénító fázisa sohasem követl kezhetik be. A pontos kísérletek révén meg- I állapított téDyek tehát azt bizonyítják, hogy a l nikotin nem szüntetheti meg az idegességet. I Ellenkezőleg számtalan ideges tünetet kiválthat f vagy pedig meglevőket fokozhat. — C&ckstatisztika. Égy nemrég elhalt különc különös statisztikát készített. Feljegyezte h<K*y n- jével 20 év alatt háuyszor csókolóztafe. í Az első évben a csókok száma 36 500 ra rágott, s igy minden napra 100 csók esik. A második évben e szám a felér« apadt, a har madikban az átlag már csak naponkint 10 csók, s öt év múlva csak kettő: reggel és este. , Később itt-ott még néha jutott egy csók, — Hogyan kíméljük szamainkat? Korunkban, sajnos, már csaknem minden második embernek idő előtt gyöngülnek mag szemei és ebből a mindennapi élet munkájának elvégzése szempontjából, nagyon sok kellemetlenség származik. Ha azt vizsgáljuk, vájjon mi az oka a szemek időelőtti elgyöngülésének, rá kell mutatnunk arra, hogy a régebbi korban sokk&l kevesabb volt a gyengeszemüek száma. S bár kétségtelen, hogy a régebbi nemzedékkel szemben egészségi szempontból minden tekintetben visszif jlödést állapíthatunk meg, vagyis határozottan állíthatjuk, hogy az a mostaninál egészségesebb volt, mégis könnyű megállapítani vájjon a szemnek idöelötti megromlását mi idézte elő, Elsősorbau figyelembe kell vennünk azon körülményt, hogy a mai kulturember többet dolgozik szemével, mint a régebbi nemzedék, másodsorban pedig munkájának nagyrészét lámpafénynél kell elvégeznie. Sokan nem is sejtik, mily óriási és megerőltető munkát végez a szem például egy regény elolvasásánál. Pedig korunkban az már nem is ritka eset, hogy valaki világítás mellett egy egész regényt kiolvas. S ha az olvasás nappali fénynél, vagy rendes lámpafénynél történne, a megerőltető szemmunka dacára sem romlanék annyira a szem. De sajnos, sok ember gyönge, vagy rossz világításnál szokott olvasni, vagy egyéb szemmuükát végezni, ami pedig időelótt töukreteszi a szemet. — Vizsgáljak már most msg, hogy melyik a jó világítás és melyik a rossz? A szakszerű orvostani vizsgálat már régen megállapította, hogy a szemet legkevésbbé a feltétlen fehér féoyü, nyugodt világítás nem rontja, mig ellenben a pirosas, pislogó vagy villogó fényű világítás a szemre romboló hatással van. Megállapítást nyert tehát az is, — nem is beszélve a kétségtelenül egészségtelen, pirosas fónytt petróleum világításról, hogy a villanyvilágítással szemben, a kezelési hátrányok dacára is, a gázfény rontja a legkevésbbé a szemet, mert az adja a legfehérebb, legnyugodtabb világítást. S bármily gyönyörű látvány is legyen a nappali fényt árasztó vilii mos ivlámpa, még laikus szemekkel is felfedezhető, hogy az újonnan tökéletesített legújabb erösfényü villamos ivlámpák fénye is villogó és csillogó, tehát a szemre káros hatással van. — Uj megyebessztás Erdélyben. Bukarestből jelentik: Az uj közigazgatási törvény a romániai megyék számát 76 ró! 48 ra csökkenti, melyek 9 kerületbe osztatnak. Három kerület Erdélyre fog esni. Önállók lesznek Szeben, Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Síatmár, Nagyvárad, Arad, Temesvár városok. Fogarasmegye teljesen eltűnik. 4. .u»eirKíia»'i6i«ft a fösserkeuM a felelte. Uftpfciaáó: %itaa* Mis. fl -»fc!art eögwooaaiáUlm» *-j«•*--Státny notariat mesta Komárna. 13681/923. sz. Tárgy : Magán csődörök engedélye. Köztudomásra adatik a csődörök magántulajdonosainak, hogy azoknak köztenyésztésre való használatra szóló engedélyezését kérhetik. Ezen ménlovakDak 1924-ben legalább 4 éveseknek, tiszta vérünknek kell lenniök és a tulajdonosoknál az ő családfájukról (fedeztetési cédula) igazolvánnyal kell birniok. Ezen csődörök engedélyezése szeptember és október havában fog eiintéztetni s az 1924. évre fog érvénnyel bírni. Jelentkezni a városnál az állami községi hivatalban lehet, 1923 aug. hó 16 ig. Komárno, 1923 aug. hó 14. 454 Jávor, hl. notár. April hirdetések. Azonnal elfoglalható egy szoba, konyha és pincéből álló magasépitésű ház 800 D-öl gyümölcsös kertben, eladó. Cím: Baumgartner, Komárom, Erzsébet-sziget. 539 Egy szépen bútorozott szoba kerestetik. Cint a kiadóban. Bixtos «ikerre vezet hirdetése, ha * »Komáromi Lapok «-ban hirdet. Egy jó fürdőkád megvételre kerestetik. Milliók kSnyve leszállított árban kapható Spitzel Sándor könyvesboltjában Komárom, Nádor-utca 29. sx. Két vagy három szobás lakás konyhával, fürdőszobával és egyéb mellékhelyiségekkel november 1-éra bérletre kerestetik. 455 Salvator-forrás Nélkülözhetetlen gyógyvíz a máj-, vese-, hólyag-bajosok kezelésénél, továbbá anyagcsere (Diabetes), köszvény- és csúz-bajosok részére. Európa első orvostekintélyei által kipróbálva és nélkülözhetetlennek minősítve. A köztársaság egyedüli forrása nagymérvű lithiu m és bórsav tartalommal, teljesen vasmentes. Lerakat Komárom és a Csallóköz részére: Schwarz Sa.mn nanykerwtoMnei, Knmá.rnm $ Szinyelipóczi Salvafor-forrás vállalat, Presov, Slovensko.
