Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-10 / 18. szám

6. old* 1. «Komáromi Lapok« 1921. február 1®. gében nyilvánul meg ez a vérig sértés és végén mégis a férj uram isßza meg a levét. A szerelmi statisztikusok, akik alatt nem valami fess dendik képzelendők, hanem tébolydái igazgatók, orvosok, törvényszéki bírák, ügyészek, fogházőrök, szóval olyanok, akik az emberek szomorú tragédiáit leginkább ismerik, már régen kimutatták, hogy a férjek alapnélküli féltékenysége kergetett már oda, igen sok hűséges, odaadó feleséget, ahol a férj már régen hitte a feleségét, pedig amikor féltékenykedni kezdett, akkor még nem volt ott. A nagy kriminaíisták jól tudják, hogy legtöbb emberből azért lett tolvaj, mert a kör­nyezete régen annak tartotta. — Már nekem úgyse hisznek, hát legyek az, aminek már úgyis tartanak, ezzel a mondattal kezdi el legtöbb tolvaj és legtöbb asszony az ő szomorú karriérjét. Istenem — én — a világ vén kóborlója annyi helyen megfordultam, hogy igen sok furcsa, szomorúan nevetni való esetet tudok az élet tarkaságaiból. Az eset Budapesten történt. A férj szintén az ajság mögül leselkedő férjek csúszó­mászó alosztályába tartozott. A feleségével el-el szokott menni az ő kedves, füstös kávéházába, ahol rendesen hozzájuk csatlakozott az a sze­rencsétlen flótás, akire az asszony rávarta ma gát az ő negyvenesztendejével. A férj erősen hangoztatta: — Csak szórakozzatok gyerekek, én hadd olvassak nyugodtan. Ne háborgassatok legalább egy félóráig. Aztán adta az újságba méíyedt bambát, aki miatt akár elis szöktethette volna a 20 éves jogászgyerek a feleségét, de az egészen szétnyitott ujságlap mögött, amig egyrészt a füleit valósággal hegyezte, mint egy jól nevelt farkas kutya, az alatt másrészt a kasszában ülő leányt gusctálta szakértő szemmel. A kifeszitett újságot azonban úgy fordította mindig (persze akaratlanul) a két áldozati bárány felé (már amennyire 40 éves áldozati bárányok is lege­lésznek a szerelem berkeiben), hogy az apró hirdetéseket látták mindig. így fogamzolt meg aztán a büoös gondolat, hogy az apróhirdeté­sekben fognak ezentúl levelezni és megtörtént nem egyszer, hogy a férj tudatlanul és akarat Ianul tartotta az orruk elé a saját apróhirdeté­süket, mintha mondta volna: — Itt van ! Olvassátok ! Hiába hegyezte azonban a füleit, a gya­núsított asszonyka olyan szent dolgokról be­szélt az alapvizsgán alaposan elbukott jogász urnák, hogy a férj nem egyszer azon a ponton volt, hogy ott a nagy nyilvánosság előtt térdre borul a felesége lábaihoz és a még ki nemfize tett cipőit könnyeivel megáztatván, kér bocsá­natot a drága angyaltól, hogy gyanúsítani is merte. Ettől a nemes szándékától mindig csak az tartotta vissza, hogy akkor eljátsza összes hitelét a kassza bájos tündére előtt, akinek pe dig mindig azt szokta hangoztatni, hogy gyűlöli a feleségét. Szóval — itt egy féltékeny férj lipu­­sávál állunk szemben. Félti a feleségét, de ő szívesen szaladgál titokban kalandok után. Itt — bár veszedelmes, nagy darázsfészekbe vágom bele a fejszémet, akarom mondani a kezemet, — de kénytelen vagyok a saját ne­memet, a férfi nemet elítélni, mert a legigazság­­talanabbak. a férfiak. Az öreg, a vendéglői kosztot már a leg­veszedelmesebb gyamorkatarussig megunt, száz és száz kalandon, kerítésen és ablakon átment agglegény, akit az orvosi tudomány csak nagy nehezen tudott a külső látszat számára össze­­fércelni s akinek ápolónő kellene inkább, mint hitves s akinek reumás lába vágyik már erősen a puha meleg családi fészek utáo, nem szé gyelli magát és fiatal hitvest keres. Sajnos, a rossz közgazdasági visszonyok, ezek az undok keritők olyanok, hogy a szegény, de üde fiatal leány kénytelen elfogadni az öreg kérőt. Da ezt megelőzőleg mi történik ? Ezeknek az el nem ítélhető liliomtipróknak van erkölcsi bátorságuk előbb a kiszemelt áldozat, sőt az anyja, nagy anyja malija után is tudakozódni, mert ők, a tit­kos kalandok és viszonyok fertőjében százszor megfertözöttek csak tiszta mullu leányt akar­nak elvenni s ők, akik titokban maradt erkölcs­telenségeket elkövettek, mint erkölcsbirák lép­nek fel, ha hitvest választanak. Hol vagyunk még attól az ideális kortól, amikor a nő tiszta múltját csak a tiszta múltú férfi kutathatja. A szerelem terén ezerszer el­bukhat a férfi, de jaj annak a szerencsétlen nőnek, akit talán a nyomor, a tudatlanság, rö vid pár percre eltántorított az egyenes úttól. Az elveszett a társadalom részére, mert kikö­zösítik onnét. S a férfi ezer és ezer kaland, csábítás és szerencsétlenné tett nő után még sokkal érdekesebb egyes nők szemében. Magában a házaséletben is egyenlőtlen ‘ mértékkel mérnek. Hány fiatal asszony van, aki hiába várja este haza a férjét. Valahol mulat a barátaival. A mulatozás az éji órákba is be- i nyúlik. A férj reggel mikor hazamegy, szája borgőzös és idegen, fizetett C3Ókkal van meg- j fertőzve és ezek a jó férjek még mernek ma- ; guknak bátorságot venni, hogy újság mögé bújva i figyeljék a feleségeiket. És jaj az asszonynak, i ha valami ártatlan ismeretsége van, mivel hát ő is csak társas lény és a cselédjén kívül más­sal is kíván beszéigelni. Hiszen maguk a férjek ; adnak valóságos leckét, útmutatást a feleségeik, f nek, bár öntudatlanul is, amikor a cselfogások j százait veszik eiő, hogy a családi fészket el- ; hagyhassák és egy kis polgári kimenőt szerez- ? hessenek nem létező egyesületek, soha meg nem tartott gyűléseire felmutatott meghívók és ; egyéb csalások által. Hiszen legtöbb férj tudat- { Ianul és akaratlanul saját maga oktatja ki a ' feleségét, hogy hogyan is lehet csalni! Kedves szép szőke asszony, aki ott Léván | olyan kedvesen megvédelmezett, amig a lévai cigány, nem a komáromi Lévai, hanem a lévai í lévai, olyan szépen muzsikált megígértem, hogy ■ irok öühöz egy Faua levelet, hát ne vegye rossz ' néven, hogy éppen csak a megszólítás szól ön- i höz, de a többi nem, mert ha a levél tartalma is önhöz szólana, akkor a cinikus hang teljesen elnémulna benhem é3 lirai hang vonulna végig az egész levelemen és akkor már, nem is az öreg Faun Írná ezt a levelet önhöz. Persze most arra kiváncsi, hogy a kitér- j jesztett újság háta mögött követtem e el már. j valami kis csalást? Be kell vallanom, hogy igen i Ezelőtt ötezer éve történt, az írásbeli érettségi alatt, hogy a jószívű cenzor az írásbeli meg­kezdése előtt a katedrán kinyitván az Egyetér tést, ezt a néhai hatalmas lapot, kiterjesztette, maga elé tartotta és mi vigan c-aklisztnnk, pak­liztunk és csaltunk az újság védő szárnyai alatt. És azóta minden kiterjesztett és kézben tartott ujságlap előtt az az érzés fog el, hogy kt csal nak, vagy legalább is azt hiszik, hogy az újság elő't csalnak vagy hogy itt csalni keli, éppen azért Nagy­ságos Asszony iránt táplált legnagyobb tiszte­letem és hódolatom fenttarlása mellett nagyon kérem ezúton is kedves férjét úgyis,mint bará­tomat, úgyis, mint iró társamat, hogyha szeren­csém lesz kedves szép szőke asszony magával még hármasban beszélhetni, az ura na bújjon az újság mögé és ne juttasson eszembe olyan gon­dolatokat, amelyek Nagyságos Asszony hófehér leikéről iesiklanak ugyan, de azért minek kelljen nekem mégis azokra gondolnom egy szép asz­­szony közeiében 1 ? Komárom, 1923. február 9. * Szívélyes üdvözlettel öreg tisztelője Faun, — Választmányi ülés. Komáromi Keres­kedők Testületének választmánya csütörtökön este fél 9 órakor tartotta ez évben első ülését, melynek a város egész adózó közönségét érintő érdekességet a napirend előtt elhangzott egy felszólalásra a testület elnöke által adott válasz kölcsönzött. Király Károly ékszerész választ­mányi tag a városban hallatszott fairek alapján azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a város elöljárósága a pótsdó^medést elkerülhe­tetlennek tartja s kérdést intézett a testületi elnökhöz az iránt, hogy e hírek megfelelnek e a valóságnak s hogy a máris elviselhetetlen­­ségig fokozott közterhek súlya alatt küzdő polgárságot tényleg njabb adóemelés veszélye fenyegeti e ? Fried Jenő elnök válaszában kije­lentette, hogy egy két kereskedőtársa csak­ugyan nyilatkozott előtte oly értelemben, mintha a város uj elöljárósága a pótídóemülés száza­lékával foglalkoznék. Éppen ezért felkereste a város jelenlegi vezetőjét, aki előtt az ipar é3 kereskedelem válságos helyzetére s ez osz­tályok teherviselőképességének tulfeszitettsé­­géro rámutatva, a kiadások csökkentését s az adózó polgárság megnyugtatását kérte. Csíz­mazia György polgármester azt a határozott kijelentést tette a testület elnökének a kérelmére, hogy ellene v&n minden pótadóeme­lésnek s pótadóemelést keresztülvinni nem fog; hivatalos székében sem pártja sem más tekin­tetek befolyásolni nem fogják, csak józan eszére hallgat. A polgármester e megnyilatkozása — úgymond a testület elnöke — teljesen meg nyugtatott e nem tartottam többé szükségesnek azt, hogy testületileg jöjjünk hozzá a polgárság súlyos helyzetének feltárásával. A* elnök vála­szát tudomásul vette a választmány, mely azután a nagy számmal összegyűlt folyó ügye­ket tárgyalta le. — A Komáromi Ipartestület elöljárósága Boldoghy Gyula elnökletével f. hó 6 án tar­totta rendes havi ülését. Az ülésen a folyó ügyek ismertetése mán a múlt évi zárszám­adásokat tertesztette elő a számvizsgáló bizott­ság nevében Doszíál Gyula. Foglalkozott az ülés az iparos temetési társulat dijának eme­lésével is. Az elöljáróság az eddigi 40 fill.-es járulékot a mai viszonyok között túlságosan alacsonynak véli, mert e járulékokból az elhalt iparos családján vajmi keveset Írhat segíteni. Az elöljáróság a számvizsgáló bizottság javas­lata alspján a közgyűlés elé viszi a járulék tétel felemelését célzó javaslatot. Az Iparkstüíet közgyűlése március hó 4-én lesz, amelyen elnököt is választ a komáromi iparosság. Előre láthatólag az. elnökválasztás kéidése egy tá­borban találja sz iparosokat, s ellenjelölt nél­kül az eddig már évtizedek óta elnöki tisztet betöltő Boldoghy Gyulát tiszteli meg az iparos­ság bizalmával. — A munkanélküliek orvosi kezelése. A Népegészségí Intézet kérelme folytán aképviselő­­tes'ü'et elhatározta, hogy a helyi orvosokat fel­kéri a ssegény munkanélküliek ingyenes orvosi kezelésére, mivel ők a munkásbiztositó pénztár­nak a munkanélküliség tartama alatt nem tagjai. Ebben az ügyben Csizmazia György polgármes­ter értekezletre hivla Ö3sze a helyi orvosokat szerdán délután é3 azon az orvosi kar teljes számmal jelent meg. Dr. Mezey János főorvos ismertette az ügyet és a fölött beható eszme­csere indult meg. Az orvosi kar készségesen vállakozik erre az emberbaráti feladatra és mind­egyik orvos magánrendelőjében ingyen rendel a hozzáforduló betegeknek, akik munkanélkülisé­güket a munkásközvetitő igazolványával tanúsít­ják. A fekvő betegek gyógykezelését a város hatósági orvosai dr. Gaál főorvos és dr. Birin­­ger iendőrorvos látják el. Ugyanis az értekezlet a közegészségtannak iskolai oktatása ügyében is foglaikfzott és erre több orvost kért fel, akik erre a feladatra készségesen vállalkoztak. Ezzel egy rfgóta érzett hiányt pótolnak az iskolák, mely érezhető a felnőtt ifjabb nemzedék egész­ségügyi felfogásain és hiányos ismeretein. — Vallásos estély. A ref. tanulók f. hót 11-én (vasárnap) délután 6 órakor a Kollegium-1 ban nyomorban levő hittestvéreik segélyezésére | vafásos estélyt rendeznek, amelynek műsorát Oliős Endre bib’iamagyarázata, Molnár Gábor felolvasása, Kiss Ilonka, Czirók Béla, Tóth Kál­mán és Adamkó Sándor szavalatai, Jankulár Manci magánéneke, a polg. leányiskolái tanulók karéneke töltik ki. Belépődíjak tekintettel a jó­tékony célra ü'őhelyek 3 és 2 K, állóhely 1 K. Jegyek előre válthatók vasárnap délután 3—5 óráig a Kollegium emeleti kistermében. — Házasság. Juhász Miklós apácaszakállasi közs. jegyző f. hó 20 án d. u. 4 órakor eskü­szik örök hűséget az s pácasz:: kállasi ref. tem­plomban Ö11Ő3 Lenkével, Ollós Zsigmoad apá­­c&szakállasi földbirtokos és neje kedves leá­nyával. — A szigeti karibirtukesság közgyűlése holnap, vasárnap d. e. 11 órakor lesz a város­háza nagytermében. A közgyűlésnek szomorú aktualitást ad a mostani árvíz, amely igen nagy károkat okozott a sziget lakóinak. — Eljegyzés. E hó 4-én eljegyezte Balázs Jenő Budapest, Takács Vilma úrnőt, Lándor. (Minden külön értesítés helyett.) — A munkanélküli segélyre benyújtott igé­nyeket most vizsgálja felül a városi véleményező bizottság, melyben főképpen a munkásosztály képviselői foglalnak helyet. A munkanélküli se­gély véleményező bizottság mintegy négyszáz ügyet intézett el a hét folyamán és továbbította a járási hivatalba, amely a segélyek megállapi­­iására és folyósítására hivatott. Reméljük. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents