Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-08 / 17. szám
Í92I. február^ 8 ,Komáromi Lapok“ 3. oldal. (beeslö) bizottság által, hanem hivatalból kive- s közhitelű jegyzőkönyve szerint. Palocsay Horváth . J 1 . t .1 1.1. .11 „< _ , J mmZ «/.I n.. Kan.. nnanfti nnnnkl ai elf /\n n I n A n n 1 Ä n n Ír n 1 tett aaóval terheltetik. Mig eddig egy uj vállalat a legközelebb eső kivetési időbe csak akkor soroltatott be, ha megindulása & 36. §. alapján megjelölt s a mindenkori junius 30 előtti időre esett> különben pedig a legközelebbi kővetkező kivetési időben, a 65 számú törvény az 1918|19 évre ismételten, az eddigi törvényes intézkedéseknek hatályon helyezése nélkül, az 1918. évi január 1 ével fennálló állapotot veszi irányadóul és pedig az 1917-re kivetett adótétel alapján. Ezek szerint tehát a kivető bizottság hatáskörén kívüli megadóztatás esetei csak oly ujonnau keletkezett vállalatokra zsugorodik össze, amelyek éppen a kivetési periódusban indultak meg. Az általános jövedelem adó mérséklése iránti kérvények beadása az 1921. évre az 1920. évi átlagos üzleti eredmény alapjáu az 1920|21. évi periódust, a kivetett adó fizetési meghagyását követő 80 napon belül történhetik. Tekintettel arra, hogy igy kettős adózási periódus esik össze, az adózó a 30 napos felebbezési határ időt köunyeu túllépheti önhibáján kívül az esetben, ha a mindkét adópariódusra yonatkozó kivetési alapnak vele való közlése iránt előbb megkeresést intéz az adókivetö hatósághoz. A 30 napos batáridőnek megszakítása ily megkeresés által az 1875. évi törvény szerint a felet a felebbezés határidejének be nem tarthatása révén a jogorvoslat lehetőségétől fosztja meg. Az előbb idézett törvény 2 §-ban a határidőre vonatkozó rendelkezés alapjáu beadott helyesbítési ajánlat azonban nem azonos a sze mély adótörvény 59. § a alapján a kivetett adó magassága ellen beadott felebbezéssel s inkább különös rendelkezést lehet belőle kiolvasni az 1921- évi adóperiódusra vonatkozó adókivetés nek az 1919. évivel ezemben kivételes mérsék lésére. Az adózó féln -k tehát, amidőn a fizetési meghagyást kezéhez vette, az 1920(21. évi adó periódusra kivetett jövedelem adó helyesbítése iránti kérvényt, amennyiben üzleti viszonyai az 1919. évivel szemben lényegesen kedvezötle nebbek' voltak, a 30 n pi határidőben kell beadni s mindkét kivetési év adótételének helyesbítését kell kérnie. Természetes dolog, hogy az adóhivatal hatóságának lehető liberá lisan kell kezelni az önhibájukon kívül esetleg késve beérkezett helyesbítő kérvényeiket, anuál is inkább, mert a szóban levő, különösen az egyes határidőre vonatkozó rendelkezések jogi természetével az adózó felek tisztában sincsenek Épen ezért kívánatos lenne, hogy a ható ság a törvény 1. §, 3 ik bekezdésében kifeje zett éa & határidő meghosszabbítására vonat kozó felhatalmazási jogával éljen a figyelemreméltó esetekben, hogy az edózóknak. a kivetett adótételre vonatkozó fellebbezési helyesbítési jogának is érvény szereztessék. Illái 1 apiiidetás Mi. György sárosi nagybirtokos, első nejének elhalta után, 1585-ben uj házasságot készült kötni már szintén elhunyt Bocskay Gjörgy szatmári birtokos Krisztine nevű leányával. Minthogy akkor mindenfelé nagy döghalál és éhség ural kodott, azért nem meheteU el Szatmárba, ha nem Kapy András és Kellemessy Mihály meg bizottait küldötte oda, hogy nevében kössék meg a házasságot. Egyúttal megígérte, hogy a jövő 1586. évi február hó 23 án megjelenik a Boeskayak Kaplony nevű birtokán, ott végrehajtani a házasságát. Bocskay Lstván, a menyasszony nagybátyja, csak ama föltétel alatt egyezett belé Palocsay kívánságába, ha nem követeli magáénak Kaplonyt azon a címen, hogy ott töltötte a házassága első éjjelét. Palocsay az 1585, évi december hó 20-án ki is jelentette, hogy a Kaplonyban töltött éjjel címén soha sem tekinti a magáénak azt a birtokot. Néhány év múltán ugyanabban a jegyzőkönyvben hasonló eset fordult elő és pedig egy birtoktalan jobbágycsaládra vonatkozóan. Az 1596. év őszén Desstwffy Ferenc sárosi földesül’ özvegy jobbágyasszonya másodszor ment férjhez. Az ur rögtön az esküvő után kilakoltatta zsellérházából és telkéről az uj házaspárt, nehogy ott éj jelez ve, magáénak követelhesse az ingatlant. Minthogy ez a két adat olyan hiteles, mintha közjegyzői okirat igazolná a valóságát, azért egészen bizonyos, hogy a »Jus primae noctis« csak birtokszerző jogcim volt. De az is bizonyos, hogy a »Prager Tagblatt «-ban hirdető előkelő(?) fiatal leány nem igy értette, hanem amúgy. H.R.J. Lapunk egyik utóbbi számában leközöltük a Prager Tagblatt egyik apróhirdetését, amely ben egy előkelő árvaleány ismeretséget keres és a leveleket „Jus primae noctis“ jeligére kéri. Erre vonatkozólag kaptuk az alábbi sorokat, amelyek megmagyarázzák, hogy nem volt olyan veszedelmes dolog a »Jus primae noctis« Magyarul : az első éjszaka joga. Érzék csiklandó és képzelemiogerlő szállóige. De azért ne tessék elpirulva félreforduloi: e megmagya • rázása nem Gasanova-féle kalandrege lesz, ha nem csak egy kis rideg tudomány. Ama hirhedett mondást évszázadokon át még komoly tudósok és még oktatókönyvekben is, agy értelmezték, hogy jogot adott a fö!desuruak a jobbágymennyasszony nászéjjelét magának követelnie. Pedig hát dehogy! Az a né met ősrégi jogelv csak birtokszerző cira volt s azt jelentette, hogy az uj törvényes házaspár öröklő jogot nyert arra a házra és telekre, ahol a nászéjszakáját eltöltötte. Ez a száraz igazság, mely szétfoszlatja az egyfeiöl irigy mosolygásra derítő s másfelől bosszúálló dühre lobbantó erkölcstelen föltételeket, ez bizony az első hallásra nagyon való sziiűt ennek hangzik. Az emberi kárörvendő, vagy sajnálkozó, avagy raegbotránkozó hajtan dói ágnak jobban esett amúgy tudnia. Tehát bizonyítsunk. A szepeshelyi rk. káptalan levéltárának Ufleuél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megsz érzek. üidékl megbízásokat s leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 25 korona. cím: hászló Zsigmond Braíislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. hamos érkezése miatt, nem történt. Az érdekeltség most az ármentesitö társulatot kéri, hogy jövőben, lehetőleg idejekorán doboltassa ki a községekben, ha olyan áradás várható, mely az ártereket előreláthatólag el fogja lepni. Lapunk egyébként a csallóközi ármentesitő társulat igazgatóságától kért tájékoztatást a jelenlegi áradásra és védekezésre vonatkozólag, honuét az alábbi adatokat kaptuk: A február eleji hirtelen olvadás következtében úgy a Duua, mint mellékfolyói rohamos áradásnak indultak. Linzben már l éről másodikéra virradó éjjelen több, mint 3 és fél métert emelkedett a Duna folyam, magával ragadva a környéken vágás alatt lévő fákat. Városunknál 5 én került veszedelembe az Erzsébet sziget, u*y hogy annak megmentéséről szó sem lehetvén, a piszkos áradat abba e hó 6 án reggel tört be. Az alsó-csallóközi és csilizközi ármentesitö és belvizlevezető társulat árvédelmi töltései és zsilipéi szigorú őrizet és felügyelet alá vétettek. Bálint István műszaki tanácsos, társ. igazgató, valamint Gyalókay Miklós és Méhes László szskaszmérnökök az összes műszaki személyzet és gátfelügyalőkkel állandóan & védgátakon tartózkodnak. A védbizottsági tagok, mint bizalmi férfiak, a kijelölt nagydunai védvonal szakaszaikra való kivonulásra felkérettek ; a város határában e tisztet dr. Geöbel Károly városi tanácsos teljesiti. A töltések őrizetét a begyakorolt és tapasztalt védcsapatok élükön a gátőrökkel látják el, éjjel és nappal felváltva egymást. A telepek legnagyobb része Í9 állandóan működésben van. Tüzelő és kenő olajok beszerzéséről a társulat még az ősz folyamán gondoskodott. A társulat központi helyiségében állandó éjjel-nappali telefonszolgálat tartatik. Az üzemet a telepeknél a nyugdíjazott Stix János helyett most már Hadanich Zoltán fögépész vezeti. Komolyabb jelenség a töltésvédalemnél eddig Dem észleltetek, csak pár jelentéktelenebb buzgár mutatkozott a legmélyebb telepeken. A védelmet a helyszínén idöközönkint Bartal Ferenc társulati elnök is megvizsgálja. A viz kulminálása Komáromnál a legjobb esetben pénteken reggelre várható 700 em.-t’él nagyobb vízállással, ami még az 1920. évi árvíz magasságot jóval felül fogja haladni. A Vág kedd óta lassú apadásban van. A Duna áradása. — Az ár elöntötte a rakodőpartot és az Erzsébet szigetet. — Péntekre várják a legnagyobb vízállást. — Az Ármentesitö Társulat nyilatkozata. — Az enyhe tél máris kellemetlen következményeket okoz a vízállás tekintetében. A Duna és mellékfolyóinak színvonala az utóbbi napokban oly rohamosan emelkedett, hogy az ártereket mindenütt betöltötték a medréből kilépett folyam zavaros hullámai. Nálunk is ellepte a viz már kedden reggel az alsó rakodópartot s a hajóállomások raktárai vízben állanak. Az Erzsébet-sziget is már kedden hajnalban viz alá került úgy, hogy az ott lakók közül körülbelül kilenc családot kellett kilakoltatni, kik részben a közkórház épületében, részben a városmajorban Dyertek ideiglenes elhelyezést. Az áradás remélhetőleg nem fog veszedelmesebb jelleget ölteni, m rt máris a kulminációról érkeznek hirek. Nálunk a napokban éri el a legmagasabb pontját. Mindazonáltal károkat okoz a váratlan áradás az ártereken, ahol ilyenkor a fákkal dolgoznak és nagy érték fekszik a kivágott és betett fákban, miket sok he yen nem tudtak elég gyorsau elszállítani vagy egyébként biztosítani. Éppen ilyen érdekeltség koréból halljuk a pa n&szt, hogy mig azelőtt a folyammérnöki hivatal idejekorán értesítette a községeket a várható áradásról, hogy a falusi lakosság kidobolás utján értesülve, megmenthesse az ártereken és veszélyes helyeken levő értékeit, ezúttal ily értesítés, bizonyára az áradás ro— Művószhámság. Medveczky Bella, a budapesti »Városi Színház« művésznője, Medveczky Zsigmond, volt komáromi műszaki tanácsos leánya és Bárdi Ödön, a »Vígszínház« művésze házasságot kötöttek Budapesten. — Haranjj8zent8lós Szőgyónben. Impozáns ünnepély keretében folyt le jan. 29 én a szögyéci harangszentelés. Már jóval az ünnepség megkezdése előtt sűrű tömegekben tódultak a hívők a két község, — Magyar- és Németszögyén — között fekvő nagy templomba, amelyet ez alkalomra lombfüzérekkel díszítettek fel. A hatalmas templom zsúfolásig megtelt. Reggel 8 órakor megdördültek a mozsarak. Az ünnepély 9 órakor kezdődött, amikor dr. Koperniczky Ferenc nagyprépost, kanonok, szenátor püspöki infulával az egyházi ornálusban lévő papság élén kocsiba szállt, hogy az eközbeu megindult körmennettel a Magyarszögyónben levő Árpád korabeli kéttornyú templomhoz vonuljon. A menetet az iskolás gyermekek nyitották meg; utánnuk jöttek a férfisk, ezeket a fehérruhás lányok követték, majd az asszonyok zárták be a hatalmas tömegből álló menetet. A szintén feldíszített templom előtt voltak elhelyezve a harangok. A templom előtt a papság Bíró Béla ig.kántortaDitó vezetésével az egyházi énekkar, — Geres Jánosné Méry Ilona, Kurc Vendelné, Szabó Györgyné a harangok keresztanyái és három fehérruhás, koszorús kis leány, akik egy egy nagy rózsacsokrot tartottak, — foglalt helyet. A szentelés után az énekekre Biró Béla ig.-kántortanitó szerzeményét adta elő, amely a sokaságot könnyekre fakasztotta. Majd a körmenet ismét visszatért a nagytemplomba, ahol dr. Koperniezky F. nagyprépost ünnepi szt. misét pontifikáit. Evangélium után, Marczinka Imre köbőlkuti plébános
