Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-27 / 12. szám

ütgyvtenegsedik évfolyam. 12. szám. =aas Szombati 1923. Január 27« KOMÁROMMEGYEl KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. • £!étizetést ir c«eh-«devá& értékbe*: Helybe* és vidékre pssíe! szétküldéssel: évre ÖO £, félédre 40 K, negyedévre 20 K. KUlfSldö* 160 Ke. Sgyei »iám ára: 80 fillér. ill ip His folyt le Komáromban, egy nevezetes in­tézménytől kell búcsút vennünk, a Ko­márom vármegyei Gazdasági Egyesülettől, amely hatvan évi működés után beszün­tette működését. Komárom vármegye, a területi kapocs megszűnvén, meg kellett szűnnie annak az egyesületnek is, mely az ezen területen élő gazdatársadalom színe javát egyesítette magában, annak irányitója volt, abba gondolatokat, munka­terveket vitt be, s amely érdekeit kormá­nyokkal és a többi társadalmi réteggel és gazdasági tényezővel szemben képviselte a közgazdasági élet nagy organizmusában. Hat évtized az alkotások időszaka volt, a lendülésé, az emelkedésé, a cél­tudatos és komoly munkáé, melyet a vi­lágháború megállított. Azután elkezdődött a nagy örökségnek likvidálása s a Ko­­máromvármegye Gazdasági Egyesület te­vékenysége is megbénult, a kormány te­hetetlenségre kárhoztatta, működését nem nézte jó szemmel. Feloszlatására ugyan nem került a sor, hiszen az egyesület jóformán csak vegetált és erre okot nem adott, de az aknamunka, hazug jelentések titkos hadjárata megindult ellene. Méltat­lan lett volna az egyesület tisztes múlt­jához ezzel szemben a harcot felvennie. Nem is tette. A Gazdasági Egyesület több volt, mint a megyei gazdák egyesülése: képviselte ennek a területnek gazdasági egységét, melyet először Trianon darabolt szét, azután pedig a nacionalizmus ollója vá­gott szét részekre, hogy a magyarságot új politikai keretekbe ossza be, amelyekben most már csakugyan nemzeti kisebbséggé lett. A Gazdasági Egyesület jelentette a magyar rög egybetartozóságának tudatát, azt a gondolatot, hogy ahol magyarság él és túrja a főidet, annak egy egységbe kell kapcsolódnia fajának, rögének védelmére. A szétdaraboltság állapotában ezt az egy­séget már más utakon kell keresni az itt élő magyarságnak ezentúl. A Gazdasági Egyesület működésének megszűnése azoknak az erőknek a gyen­gítését jelenti, amelyek pedig a közös ak­cióknak, a közös munkának és a közös programnak voltak irányitói s a közös ér­deknek védelme. A nagy tábor guerilla csapatokra szakadoz szét, amelyek a magyar föld védelméért küzdenek, amely a mi tulajdonunk s amelyen élnünk, hal­nunk kell. A küzdőknek vezérkara már nem lesz, mert ez volt a Gazdasági Egyesület, idegen gazdasági szervezetekbe olvadunk bele, amelyeknek céljai talán ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BARANYAY 1ÓZSEF dr. nem is a régiek, és a célok elérésére szolgáló eszközük is, vezetőik is újak, nekünk idegenek. A vármegye gazdasági egyesülete hat évtizedes múltja nyomát a becsülettel végzett munka és kötelességtudás határ­kövei jelölik. Mostoha körülmények kö­zött, sokszor nehéz közállapotokban dere­kasan állotta meg helyét és tisztes múltja végállomásánál félárbocra száll az élet küzdő tengerén hányódó magyar hajó lobogója. Mily igazság rejlik az egyesülettől búcsúzó szónok szavaiban, hogy nagy fáj­dalmak könnyeit beleié sírjuk el, amelyek sziveinkre hullva talán jobban égetnek, mint a rendes könnyek. így vagyunk Komáromvármegye felosztásával és ebből a kényszerhelyzetből folyó azzal a követ­kezménnyel is, mely a Gazdasági Egyesület megszűnését vonta maga után. Szép csen­desen, emóciók nélkül siratjuk meg fér­fias meginduítsággáí e régi kipróbált egyesületet, amely darabokra tört és szét­hullott, miként Magyarország és mint szükebb hazánk, Komáromvármegye. A múlt emléke, a tradíciók ereje azonban eleven és élő jelenség, amely tovább él velünk, hogy fennmaradjon és soha el ne múljon tőlünk. = Csehszlovák—magyar tárgyalások. A régóta húzódó és megszakításokban bővelkedő gazdasági és pénzügyi tárgyalásokat, melyeket a múlt év őszén kezdtek meg a csehszlovák és magyar kormányok képviselői, most újra fölvették. Prágában kezdték meg újra a pénz­ügyi tárgyalásokat, mig a budapesti gazdasági tárgyalásokat februárra halasztották. A jogi és politikai ügyek letárgyalását későbbi idő­pontra tartották fenn. = A nemzetgyűlés uj ülésszaka. A nem­zetgyűlés fübruár hó eiején kezdi meg uj ülés­szakát, melynek nspirendjére a következő fontosabb ügyeket tűzték ki: a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat, a vagyon növekedés megadóztatása, szociális biztosítás, lakók védelme és valláspolitikái kérdések ren­dezése. (Ünnepnapok megállapítása,) = A kisantant magyarellenes propagan­dája. Az a propaganda, melyet a kisantant az utóbbi időben oly feltűnő módon indított Ma­gyarország ellen, az egész külföldi sajtót élén­ken foglalkoztatja még most is, amikor már az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy a ráfogások minden alapot nélkülöznek. A rá­galmazó hadjárat teljes kudarccal végződött és előtérbe kerül az a kérdés, hogy ezzel az eljárással a kisantant mennyiben erősítette a világ bizalmát maga iránt és előnyére válik-e az ilyen és hasonló fellépés ennek az imperi­alista célokat szolgáló szövetségnek. Hogy mint ítélik meg a külföldi sajtéban ezeket a békeellenes vállalkozásokat, eléggé megvilágítja egyik semleges állam lapjának, asvédSvenska Dagblattnak cikke, mely elsőbb a tiianoni bé­keszerződés tarthatatlanságával foglalkozik és a legutóbbi incidensről a következőket írja: — A legutóbbi hetekben szervezett pro-Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Nádor-u. 29«, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: késiéi csütörtökön és sztatika paganda indult meg, amelynek gyökerei nem­­csaK Bukarestben, Prágában és Balgrádban, de a svéd sajtóban is érezhetők. A legutóbbi politikai válságról kiderült, hogy nem volt egyéb elsietett propagandamunkánál. A lap kiemeli, hogy milyen nyugodt magatartást ta­núsított a magyar kormány, amely a buda­pesti antant-bizottságokat felhívta, hogy iu­­ditsanak szigorú vizsgálatot a magyar-román határon. E inek a vizsgálatnak eredménye is­meretes. Teljes vereségét jelenti a kisantant pro­pagandájának. Az ügy lefolyása beigazolta, hogy a bizalmatlan tartózkodás fölötte helyén­való ezzel a propagandával szentben, melynek nincs más célja, minthogy a külföld közvéle­ményét is belevonja az észak felé meghosz* szabdalt Balkán erőmérkőzéseibe. Jellemző, hogy ugyanakkor, mikor a kis­antant Magyarországhoz demarsot intézett, Bulgária ellen is megmozdította a nagyantan­tot, hogy a bolgár miniszterelnököt is nyilat­kozatra kényszerítse. Természetes, hogy Stam­­buiiu8zky bolgár miniszterelnök is kijelentette Bulgáriának békés szándékát , és törekvéseit, de Jugoszlávia követe előtt hangsúlyozta, hogy ősziüta politikája Belgrádtól türelmet és bi­zalmat remél. '= A köztársaság védelme. A februárban megnyitandó uj ü ésszaknak egyik feladata lesz a köztársaság védelméről szóló törvényjavas­latnak letárgyalása. A cseh nacionalista érdekek megerősítésére szolgáló ezen javaslat három fő részből fog állani. Az első a köztársaság és a ' kormány védelméről szól, a második a sajtóra vonatkozik s a harmadik rész a devizaspekuláció ellen nyújt védelmet az államnak. A törvény tervezete még nem készült el teljesen és most a koalíciós pártok foglalkoznak vele. = Tessék! — legyen szerencsénk! Is­merete, hogy Scotus Vútor a külföldi sajtó­ban újabban a Manchester Quardiánban arról cikkezik, hogy a felszabadított szlovákság milyen boldog életet él a Csehszlovák köztár­saságban. Természetesen ezt Hlinka a Slovák hasábjain a leghatározottabban tagadja és Scotus Viatornak azt írja, hogy a kormány­köröktől sugalmazott és kitartott sajtó vezette félre. Jöjjön el Scotus Viator Szlovenszkóba és győződjön meg az itteni nagy szabadságról. Hlinka élénk világot vet arra a sajtó­hadjáratra, amely az autonómiáért küiuö szlo­vákság ellen a külföldi lapokban a kormány elkövet. Nekünk, magyaroknak jó ezt tudnunk, mert ebből láthatjuk, hogy milyen aknamunka megy miellenünk a külföldi sajtóban, ha a csehek a testvérnek vallott szlovákság ellen is képesek olyan eszközökkel dolgozni. Hlinka több cikkben felel Scotus Viator­nak. Lábúak ezekből egy kis szemelvényt: Mi Scotus Viatornak — Írja — hálásak vagyunk védelmeért. És ahogyan ő hisz az én munkám és intencióim tisztaságában, épen úgy éu is meg vagyok róla győződve, hogy Scotus Viatort félrevezették és rosszul informálták a CTK. cantralista közléseivel és a prágai centra­lizmus lapjaival. Én meginvitálom Scotus Via­tort, hogy jöjjön újból a mi Tátránk alá. Hadd lássa a mi Szlovenszkónkat, a mi szabadsá­gunkat és jólétünket. Én nem akarok a mi barátunknak semmit szuggerásni, csak egyet kívánok: teljesen pár­tatlan ítéletet — a CTK hivatalos információi­tól mentesen. Jöjjön Scotus Viator Szlovenszkóba, ahogy a magyar óra alatt eljött és U9 hallgassa meg

Next

/
Thumbnails
Contents