Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-25 / 11. szám
IS é**f dienen -Csütörtökt S923. ja«uár PS KÖZLÖNY^ ^ ^ ^ £líf!zeté3Í ár csoli-relov&k értékbe* s Hsiyben és vidékre posta! szétküldéssé!: ■ < - a érre 80 X. félévre 40 X, negyedévre 20 X. Külföldön 160 Ke. Ejjes szám áras 80 fillér. A halálos iíéíet iparára, úgy Játszik, ki van mondva. Eddig csak miniszterek nyilatkoztak úgy, hogy a gazdasági háborúknak is vannak halottat és mi ezt a gazdasági krízissel hoztuk kapcsolatba. Most az államfő nyilatkozott ebben a kérdésben, aki leplezetlen őszintességgei tárja fel a helyzetet: a szlovenszkői gyáripar fölösleges, mert Csthországnak elég fejlett ipara van, hogy az termelésével a köztársaságot ellássa. A szlovenszkoi gyáraknak tehát a legnagyobb részét le kell szerelni. Hát ha ez a kérdés nem függene össze százezrek sorsával, el is lehetne iniézni egy három szakaszos törvénnyel, amilyet a prágai parlament roppant nagy számmal produkál. Dj a helyzet véres komolysága, az éhezők ezreinek betevő falatjának hiánya, a tőkéjüket befektető gyáriparosok és részvényesek vagyonának kérdése is felmerül ezzel kapcsolatban, amelyről sem a miniszter, sem az államfő nem nyilatkozik. Mélyedjünk el ebben a kérdésben egy kissé és hatoljunk a felszín alá. A mai Sziovenszkó gazdag természeti kincseit a régi történelmi Magyarország kezdte kiaknázni, mely ott félszázad óla hatalmas beruházásokat végzett, vasutakat létesített, hatalmas gyáripart fejlesztett, szakiskolákat állított fel, amelyek a műszaki képzettséget emelték. Félszázad munkájának eredményeit teszi tönkre az az iparpolitika, mely itten folyik, egy tollvonással. Sziovenszkó ip.ira feleslegessé vált, mert Csehországinak elég fejlett ipara és kereskedelme van ahhoz, hogy Szlovenszkót is ellássa. Másképpen és világosan fogalmazva: Csehországnak gyarmatra van szüksége, mely össztermelésével adózzék neki és egyúttal ipara gyártmányait elfogyassza. Az ipari állam mindig íejletlebb a földmivelő államnál. Az indnsztrizált Szlovákia felesleges tehertétele a Csehszlovák köztársaságnak és azért likvidálja azt. Tűri, hogy gyárai elköltözzenek, a munkások elszéledjenek és visszafejlesztésére megteszi a szükséges lépéseket. Hidegen számitő kalmárok és bankárok vannak a kormányon, akik ezzel a kérdéssel minden szentimentalizmus nélkül foglalkoznak. Őket nem érdekli a százezrekre menő munkásság sorsa, mely »szlovenszkői gyárakhoz és ipartelepekhez kötötte létét. Hidegen hagyja az a gondolat, hogy ezek előbbutóbb ki fognak vándorolni, mert a mezőgazdaság ^helyezni őket nem tudja és itt fölöslegesekké válnak. Tűrik, hogy a gyárak egymás után szereljék le gépeiket és más országokba költözzenek, sőt ezt talán kéz alatt elő is segítik. POLITIKAI LAP I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dx. Szerkesztő: SARÄfäYAY 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-is, 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mü t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: Min csütörtökön és szőrben A visszafejlesztés politikája kezdődik el most gazdasági téren Szlovákiában, mely mint fejőstehén juthat csak szerephez az államgazdaság életében. Termelni fog búzát, árpát, zabot, hizlalnia kell baromállatokat, szállítani a nyersbőrt és gyapjút Csehország részére, amely azután jó drágán eladja itten sörét, prágai sonkáit, gyapjúszöveteit és cipőit a szlovenszkői népnek, amely bizonyára a csehszlovák egységért lelkesülve fogja az ezeket a terményeket feldolgozott állapotban jó magas áron visszavásárolni és ezzel a cseh tőkét és bankokat még kövérebbre hizlalni. Hogy félmillió muukás sorsáról is van szó, Hz keveseket érdekel e kérdésben a kormány padjain. A nemzetgyűlésen a cseh koalíció van többségben, ahol a szlovák szocialisták is benne ülnek. Talán majd a Dérer—Markovics társaságnak, a melyet a kenyerétől megfosztott munkásság küldött a nemzetgyűlésbe, eszébe jut az utolsó órában a szlovenszkői gyáripar sorsa S és kegyelmet kérnek részére a koalíciótól. Erre azonban nem igen számíthatnak, 1 legfeljebb arra, hogy ezt a műtétet érzésj telenitéssel hajtsák végre. A szlovák nép : mindezt tudja és iálja és várja a válasz- i tásokat, hogy véleményét és akaratát | nyilváníthassa. í ------- ■ —------------ ---- .... , ,, ___ = Uj magyar követ Prágában. Magyarj ország kormányzója Villányi Frigyes báró i eleőosztályu k(miségi tanácsost Prágába rendkívüli magyar követté és meghatalmazott \ miniszterré nevezte ki. Az uj magyar követ ; egyik piágfii német újság budapesti tudósítója I előtt kijelentette, hogy örömmel jön Prágába, 1 a volt monarchia egyik legszebb városába, i Ezt az örömet mind azok megériik, akik a régi városok csodái iránt érzékkel bírnak és azok kultúrájával foglalkozni szoktak. Minden politikai frázis mellőzésével jelenti ki, hogy közreműködésétől mindkét ország barátságos viszonyai tekintetében a legjobbat reméli. = A szenátus és a nemzetgyűlés ülései. A szenátus kedden ülést tartott, melyen az elnök megemlékezett a Rasin dr. ellen elkövetett po litikai merényletről. — A nemzetgyűlés február 6-án tartja első ülését, melynek napirendjét I most állapítja meg a képviselőhöz elnöksége. = A határkiigazítás kérdése. A népszövetség folyó hó 25-éu kezdi meg uj ülésszakát Genfben. Ez ülésen több német, osztrák, lengyel és litván ügy után tárgyalásra fog kerülni a magyar-csehszlovák határkérdésnek a salgótarjáni szakaszon való rendezése is, mely ülésen Magyarország is résztvesz. = A községi választások. Amit oly régen vár a köztársaság lakossága, & községi választások, újra napirendre kerültek. Egyik cseh lap jelentése szerint, az illetékes miniszterinmban egy novella készült, mely a községi választási törvényen egyes módosításokat eszközöl, az erre vonatkozó javaslat már a minisztertanács előtt van. A Prager Presse közli, hogy az ebben az évben tartandó községi választásokat nem tartják meg jnnins 21-ike előtt. Minthogy azokat a törvényhez való legszií gorubb ragaszkodással hajtják végre, azért ä vá-Iasztásokra kitűzött határidőt meg fogják hosz- S szabbitaDÍ. Az eddigi rendelkezések sze-riot a | választásokban a katonai személyek is aktiv | részt foguaK venni. Ezzel kapcsolatban a »Na- i rodoi Li:.ty< a következőket írja: Meg kell je| gyezni, hogy a községi választási törvény nobel! Iája szerint a választásokat oly időben tartják meg, mikor a választói névjegyzékek közszemlére vannak kitéve, azaz junius 15 étöl auguszius j 15 ig és december hó 15 töl fibruár 15 ig. Ä j községi választások igy nem kezdődhetnek súg. I 15-ike előtt. Kiírni mindenesetre előbb fogják | ősét. Az időpontot, amelyben a választásokat az egyes községtkban megtartják, az illetékes kerületi hatóság határozza meg. Eszerint a községi választások késő őszig fognak elhúzódi k = A Ruhr vidék megszállása és a csehszlovák köztársaság. Franciaországnak a Ruhr vidék megszállására irányuló akciójával kapcsolatban oly hírek kerültek forgalomba, hogy a csehszlovák köztársaság íáinogfitni fogja a • megszálló antant,-hatalmakat. Ezek a hírek • onnan eredtek, hogy a köztársaság szoros | szövetségi viszonyban van eiaországgal és | igy könnyen megtörténhetik,, hogy a megszül! lás keresztülvitelében Csehszlovákiának is jut szerep. Ezzel függ össze az a hír is, hogy Csehszlovákia mozgőűtani fog. Most egyik németnyelvű esti kormáuyiap siet eloszlatni az aggodalmat es azt Írja, hogy Csehszlovákia nem mozgo-it, a köztársaságnak semmi kötelezettsége nincs arra, hogy valamely hatalom oldalán beavatkozzék a jóvátétel kérdésébe. Ez sem a békeszerződéstől, sem más szerződésből nem következik, egyébként Franciaor; szag nem is kért eddig segítséget, mert elég erősnek érzi magát a konfliktus elintézésére. = Aranyérmek verése. Raum dr. pénzj ügymiaisztfr Kezdeményezésére javaslatot kéj szitett a kormány aranyérmek veréséről. A j képvisHöház költségvetési bizottság kedden j délután ülést tartott, és az aranyérmek vere: téséről szóló törvényjavaslatot minden változás i liüíkül elfogadta. A bizottság e határozatáról I értesítették a beteg pénzügyminisztert. = Olaéz-magyar barátság. A „Védetté j dTtaiia*, a focisták lapja hosszú cikket közöl a magyar problémáról, amelynek megoldása a lap szerint Olaszországnak is fontos érdeke. Az érdekes cikkből, amelyben a lap az olaszok figyelmét Magyarországra irányítja és a magyarolasz közeledés jelentőségét magyarázza, a következőket közöljük : Az olasz közvélemény azelőtt rosszul Ítélte meg Magyarországot, pedig \ a Duna mentén fekvő államok közül — belej értve az nj államokat — éppen Magyarország i az, amely iránt Olaszországnak a legnagyobb ! érdeklődést kell tanúsítania. Hogy miben áll az olasz érdek, azt e pár szóban lehet összefoglalni. Meg kell teremteni a dunai egyensúlyt, Magyarország legújabb története nem egyéb, mint folytonos küzdelem a dunai egyensúly helyreállítására. Mit tett a bátor magyar népért Olaszország? Odaadta neki Ronnelli ezredest j igen n héz időkben, amikor a többiek mind j elhagyták Magyarországot, Most újból vizsgálat tárgyává kell tenai különösen azt a viszonyt, amelyben Olaszország a volt h&bsburgi állam romjain felépült aj államokkal szemben áll és elsősorban meg kell vizsgálni Olaszországnak Magyarországhoz való viszonyát, mert ennek az országnak legalább is olyan joga van az olasz szimpátiára, mint a sok szinvegyüléktt Csehszlovákiának. A magyar probléma megoldása Olaszország feladata. Ennek a munkásnépnek gazdasági izolálása nemcsak jogellenes
