Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-25 / 11. szám

IS é**f dienen -Csütörtökt S923. ja«uár PS KÖZLÖNY^ ^ ^ ^ £líf!zeté3Í ár csoli-relov&k értékbe* s Hsiyben és vidékre posta! szétküldéssé!: ■ < - a érre 80 X. félévre 40 X, negyedévre 20 X. Külföldön 160 Ke. Ejjes szám áras 80 fillér. A halálos iíéíet iparára, úgy Játszik, ki van mondva. Eddig csak miniszterek nyilat­koztak úgy, hogy a gazdasági háborúknak is vannak halottat és mi ezt a gazdasági krízissel hoztuk kapcsolatba. Most az ál­lamfő nyilatkozott ebben a kérdésben, aki leplezetlen őszintességgei tárja fel a helyzetet: a szlovenszkői gyáripar fölös­leges, mert Csthországnak elég fejlett ipara van, hogy az termelésével a köztársaságot ellássa. A szlovenszkoi gyáraknak tehát a legnagyobb részét le kell szerelni. Hát ha ez a kérdés nem függene össze százezrek sorsával, el is lehetne iniézni egy három szakaszos törvénnyel, amilyet a prágai parlament roppant nagy számmal produkál. Dj a helyzet véres komolysága, az éhezők ezreinek betevő falatjának hiánya, a tőkéjüket befektető gyáriparosok és részvényesek vagyonának kérdése is felmerül ezzel kapcsolatban, amelyről sem a miniszter, sem az államfő nem nyilatkozik. Mélyedjünk el ebben a kérdésben egy kissé és hatoljunk a felszín alá. A mai Sziovenszkó gazdag természeti kin­cseit a régi történelmi Magyarország kezdte kiaknázni, mely ott félszázad óla hatal­mas beruházásokat végzett, vasutakat lé­tesített, hatalmas gyáripart fejlesztett, szak­iskolákat állított fel, amelyek a műszaki képzettséget emelték. Félszázad munkájá­nak eredményeit teszi tönkre az az ipar­politika, mely itten folyik, egy tollvonással. Sziovenszkó ip.ira feleslegessé vált, mert Csehországinak elég fejlett ipara és keres­kedelme van ahhoz, hogy Szlovenszkót is ellássa. Másképpen és világosan fogalmazva: Csehországnak gyarmatra van szüksége, mely össztermelésével adózzék neki és egyúttal ipara gyártmányait elfogyassza. Az ipari állam mindig íejletlebb a földmivelő államnál. Az indnsztrizált Szlo­vákia felesleges tehertétele a Csehszlovák köztársaságnak és azért likvidálja azt. Tűri, hogy gyárai elköltözzenek, a mun­kások elszéledjenek és visszafejlesztésére megteszi a szükséges lépéseket. Hidegen számitő kalmárok és bankárok vannak a kormányon, akik ezzel a kérdéssel minden szentimentalizmus nélkül foglalkoznak. Őket nem érdekli a százezrekre menő mun­kásság sorsa, mely »szlovenszkői gyárakhoz és ipartelepekhez kötötte létét. Hidegen hagyja az a gondolat, hogy ezek előbb­­utóbb ki fognak vándorolni, mert a mező­­gazdaság ^helyezni őket nem tudja és itt fölöslegesekké válnak. Tűrik, hogy a gyá­rak egymás után szereljék le gépeiket és más országokba költözzenek, sőt ezt talán kéz alatt elő is segítik. POLITIKAI LAP I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő; GAÁL GYULA dx. Szerkesztő: SARÄfäYAY 1ÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-is, 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mü t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik betenkint háromszor: Min csütörtökön és szőrben A visszafejlesztés politikája kezdődik el most gazdasági téren Szlovákiában, mely mint fejőstehén juthat csak szerephez az államgazdaság életében. Termelni fog búzát, árpát, zabot, hizlalnia kell baromállatokat, szállítani a nyersbőrt és gyapjút Csehor­szág részére, amely azután jó drágán el­adja itten sörét, prágai sonkáit, gyapjú­szöveteit és cipőit a szlovenszkői népnek, amely bizonyára a csehszlovák egységért lelkesülve fogja az ezeket a terményeket feldolgozott állapotban jó magas áron visszavásárolni és ezzel a cseh tőkét és bankokat még kövérebbre hizlalni. Hogy félmillió muukás sorsáról is van szó, Hz keveseket érdekel e kérdésben a kormány padjain. A nemzetgyűlésen a cseh koalíció van többségben, ahol a szlovák szocialisták is benne ülnek. Talán majd a Dérer—Markovics társaságnak, a melyet a kenyerétől megfosztott munkásság küldött a nemzetgyűlésbe, eszébe jut az utolsó órában a szlovenszkői gyáripar sorsa S és kegyelmet kérnek részére a koalíciótól. Erre azonban nem igen számíthatnak, 1 legfeljebb arra, hogy ezt a műtétet érzés­­j telenitéssel hajtsák végre. A szlovák nép : mindezt tudja és iálja és várja a válasz- i tásokat, hogy véleményét és akaratát | nyilváníthassa. í ------- ■ —------------ ---- .... , ,, ___ = Uj magyar követ Prágában. Magyar­j ország kormányzója Villányi Frigyes báró i eleőosztályu k(miségi tanácsost Prágába rend­kívüli magyar követté és meghatalmazott \ miniszterré nevezte ki. Az uj magyar követ ; egyik piágfii német újság budapesti tudósítója I előtt kijelentette, hogy örömmel jön Prágába, 1 a volt monarchia egyik legszebb városába, i Ezt az örömet mind azok megériik, akik a régi városok csodái iránt érzékkel bírnak és azok kultúrájával foglalkozni szoktak. Minden politikai frázis mellőzésével jelenti ki, hogy közreműködésétől mindkét ország barátságos viszonyai tekintetében a legjobbat reméli. = A szenátus és a nemzetgyűlés ülései. A szenátus kedden ülést tartott, melyen az elnök megemlékezett a Rasin dr. ellen elkövetett po litikai merényletről. — A nemzetgyűlés február 6-án tartja első ülését, melynek napirendjét I most állapítja meg a képviselőhöz elnöksége. = A határkiigazítás kérdése. A népszö­vetség folyó hó 25-éu kezdi meg uj ülésszakát Genfben. Ez ülésen több német, osztrák, len­gyel és litván ügy után tárgyalásra fog kerülni a magyar-csehszlovák határkérdésnek a salgó­tarjáni szakaszon való rendezése is, mely ülésen Magyarország is résztvesz. = A községi választások. Amit oly régen vár a köztársaság lakossága, & községi válasz­tások, újra napirendre kerültek. Egyik cseh lap jelentése szerint, az illetékes miniszterinmban egy novella készült, mely a községi választási törvényen egyes módosításokat eszközöl, az erre vonatkozó javaslat már a minisztertanács előtt van. A Prager Presse közli, hogy az ebben az évben tartandó községi választáso­kat nem tartják meg jnnins 21-ike előtt. Minthogy azokat a törvényhez való legszi­­í gorubb ragaszkodással hajtják végre, azért ä vá-Iasztásokra kitűzött határidőt meg fogják hosz- S szabbitaDÍ. Az eddigi rendelkezések sze-riot a | választásokban a katonai személyek is aktiv | részt foguaK venni. Ezzel kapcsolatban a »Na- i rodoi Li:.ty< a következőket írja: Meg kell je­­| gyezni, hogy a községi választási törvény nobel­­! Iája szerint a választásokat oly időben tartják meg, mikor a választói névjegyzékek közszem­lére vannak kitéve, azaz junius 15 étöl auguszius j 15 ig és december hó 15 töl fibruár 15 ig. Ä j községi választások igy nem kezdődhetnek súg. I 15-ike előtt. Kiírni mindenesetre előbb fogják | ősét. Az időpontot, amelyben a választásokat az egyes községtkban megtartják, az illetékes ke­rületi hatóság határozza meg. Eszerint a községi választások késő őszig fognak elhúzódi k = A Ruhr vidék megszállása és a cseh­szlovák köztársaság. Franciaországnak a Ruhr vidék megszállására irányuló akciójával kap­csolatban oly hírek kerültek forgalomba, hogy a csehszlovák köztársaság íáinogfitni fogja a • megszálló antant,-hatalmakat. Ezek a hírek • onnan eredtek, hogy a köztársaság szoros | szövetségi viszonyban van eiaországgal és | igy könnyen megtörténhetik,, hogy a megszül­­! lás keresztülvitelében Csehszlovákiának is jut szerep. Ezzel függ össze az a hír is, hogy Csehszlovákia mozgőűtani fog. Most egyik németnyelvű esti kormáuyiap siet eloszlatni az aggodalmat es azt Írja, hogy Csehszlovákia nem mozgo-it, a köztársaságnak semmi köte­lezettsége nincs arra, hogy valamely hatalom oldalán beavatkozzék a jóvátétel kérdésébe. Ez sem a békeszerződéstől, sem más szerző­désből nem következik, egyébként Franciaor­­; szag nem is kért eddig segítséget, mert elég erősnek érzi magát a konfliktus elintézésére. = Aranyérmek verése. Raum dr. pénz­­j ügymiaisztfr Kezdeményezésére javaslatot ké­­j szitett a kormány aranyérmek veréséről. A j képvisHöház költségvetési bizottság kedden j délután ülést tartott, és az aranyérmek vere­­: téséről szóló törvényjavaslatot minden változás i liüíkül elfogadta. A bizottság e határozatáról I értesítették a beteg pénzügyminisztert. = Olaéz-magyar barátság. A „Védetté j dTtaiia*, a focisták lapja hosszú cikket közöl a magyar problémáról, amelynek megoldása a lap szerint Olaszországnak is fontos érdeke. Az érdekes cikkből, amelyben a lap az olaszok figyelmét Magyarországra irányítja és a magyar­­olasz közeledés jelentőségét magyarázza, a következőket közöljük : Az olasz közvélemény azelőtt rosszul Ítélte meg Magyarországot, pedig \ a Duna mentén fekvő államok közül — bele­­j értve az nj államokat — éppen Magyarország i az, amely iránt Olaszországnak a legnagyobb ! érdeklődést kell tanúsítania. Hogy miben áll az olasz érdek, azt e pár szóban lehet összefog­lalni. Meg kell teremteni a dunai egyensúlyt, Magyarország legújabb története nem egyéb, mint folytonos küzdelem a dunai egyensúly helyreállítására. Mit tett a bátor magyar népért Olaszország? Odaadta neki Ronnelli ezredest j igen n héz időkben, amikor a többiek mind j elhagyták Magyarországot, Most újból vizsgálat tárgyává kell tenai különösen azt a viszonyt, amelyben Olaszország a volt h&bsburgi állam romjain felépült aj államokkal szemben áll és elsősorban meg kell vizsgálni Olaszországnak Magyarországhoz való viszonyát, mert ennek az országnak legalább is olyan joga van az olasz szimpátiára, mint a sok szinvegyüléktt Csehszlovákiának. A magyar probléma megol­dása Olaszország feladata. Ennek a munkás­­népnek gazdasági izolálása nemcsak jogellenes

Next

/
Thumbnails
Contents