Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-23 / 10. szám

2, oldal

»Komáromi Ltapok«

1923. január 23.

munkás elenyésző kivétellel magyar, tehát a kormány nemzetiségi politikája itt is megnyil- g vánul és a sovinizmus lólába itt is kilátszik a í szociális köntös alól.

A legnagyobb télben, január közepén, f amikor a köztársaság minden városában folyó- \ sitva van a munkanélküliek nyomorának eny- { hitésére a törvényszabta segély, Komárom a í helyi hatóságok minden erőfeszítése ellenére ' kimarad ebből. Az ek szánalmasan kicsinyes: \ hogy Komárom nagyközség lett, azsz falu í sorba került, arról sem a munkásság nem te- i hét, sem a város többi lakossága, amelynek nem kellett a községesités. A városokban vagy 5 a falvakban a munkás egyenlően nyomorog, l ha nincsen munkája. Az igazi ok az, hogy ! kedvező földrajzi fekvésünk a Kis Magyar Alföld középpontjává tett bennünket.

A nyugalom, a közrend és a közbiztonság kifogásolható nem volt ebben a kis város- ] ban, melynek lakossága béketürő, fegyelmezett > és a törvényeknek, rendeleteknek engedelmes- f kedik. Ámde most megfordítjuk a kérdést: ; kötelessége-e a kormánynak is a törvények ( szerint kormányozni ? Ha a felelet az, ami kétséges nem leket, hogy: igenis köteles, azt ; kérdezzük tovább, miért nincsen a munka- ? nélküli törvény éppen Komáromra nézve végrehajtva? Miért e késedelmes amerikázás épen ezzel a szerencsétlen várossal szemben, mely már politikai szerepétől, önálló törvényhatósá- í gától meg van fosztva, tehát a kormányra esetleg kellemetlen méregfogai ki vannak szedve ; és közjogi szabadságától megfosztva végre-': hajtja a kormánynak minden kívánságát és rendeletét lefokozott helyzetében.

Ez az, amit mi szünet néikül hangozta- ! tnnk és bizonyitunk. Itt van tehát a legújabb bizonyítékunk, melyet nem lehet lepénzelt kor- jj mány lapokban lecáfolni, mert itt van az ezer : munkanélküli tanú reá, aki a törvénybiztositotta \ segélyéhez nem tud a tél kellős közepén, a legnagyobb munkahiány idején hozzájutni.

Ne tessék begyulladni: nem agitáció ez \ a kormánnyal szemben, csak a szomorú és sajnos tények egyszerű felemliíésa, melyet megcáfolni nem lehet. A törvény tiszteletét mindig annak végrehajtása szilárdítja meg. Hogy jó törvényeket is lehet rosszul végrehajtani, arra itt van az iskolás példa. A törvényt úgy kell végrehajtani, amint azt a törvényhozó elképzelte. Azt még a prágai Rudolfinumról sem vagyunk hajlandók feltételezni, hogy azért alkottak benne törvényt, hogy azt éppen Komáromban ne hajtsák végre. Ez a felelősség a kormányt terheli, mely velünk szemben állandóan sötét szemüveget használ és azért itt mindent feketének lát.

II lisziii Iáét nüi.

— Saját tudósitónktól. —

Szombaton délután a vármegyeháza kisebb tanácstermében emóciók nélkül a munka komolysága jegyében megalakult a Komáromi Népegészségügyi Intézet. Az alakuláson számos jóléti és emberbaráti intézmény, iskola képviseltette magát és a terem teljesen megtelt érdeklődőkkel, kiknek soraibau ott láttuk a járási hivatal részéről dr. Novotny Richárd járási főnököt, Soltész Pál szolgabirót, dr. Mezey János tiszti főorvost, dr. Majer Imre és Vargha Sándor lelkészeket egyházaik képviseletében, Csizmazia György polgármestert és dr. Alapi Gyula h. polgármestert, dr. Gaál Zsigraond tiszti főorvost, dr. Biringer rendőrorvost a város részéről, a Népjóléti Központ képviseletében Nagy Jenő főkapitány, az Anya és Csecsemővédő Intézet képviseletében Hacker Richárd igazgató és Fried Miksa, a gyermekkonyha részéről Kiss Endréné, a helyi nőegyletek részéről Csepy Dinieíné, özv. Petrovies Demeterné, özv. dr. Bányai Lipótnő elnökök, ott voltak a főgimnázium, polgári fiúiskola, polgári leányiskola, községi leányiskola, községi elemi iskolák, a Majláth iskola és az iparostanonciskola képviselői és az orvosi kar több tagja.

A megjeienteket dr. Mezey János elnökhelyettes üdvözölte és ismertette a Népegészégügyi Intézet céljait. Az Intézet még 1921. év végén megalakult, azonban eddig anyagi eszkösök hiányában működést nem fejthetett ki. Céija a város közegészségügyének színvonalát emelni és működési terét idővel a vidékre is kiterjeszteni; ebből a szempontból Gúta és Nagymegyer azok a helyek, ahol ez az akció nagy és hálás

eredményekkel kecsegtet. Az intézel felöleli az anya és csecsemő- és a gyermekvédelmet, a serdülő ifjúság egészségügyi kioktatását é3 felvilágosítását, a vérbaj, tüdővész és alkohol ellen való küzdelmet. Propagandát indít a társadalmi mttDka érdekében és támogatja a hatóságot a közegészségügy nagy munkájában. Tanácsadója lesz a népnek és ez bizalommal fordulhat ez intézményhez, amely állami támogatással, a hatóságokkal karöltve a szociális egészségügyi té- jj ren a nép helyzete javulásán fog közremunkálni. |

A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki meg- , nyitó után dr. Alapi Gyula ismertette az elő- | készítő bizottság részéről megszerkesztett alap j szabályokat, mely gazdag működési programmed I ölei fel. Az alapszabályokat az előadó el foga- * dásra ajánlotta és egyúttal reámutatott a közeli » jövő teendőire. Bejelentette a Szanatórium Egye- í sülét csatlakozásút a Népegészségügyi Intézethez | autonómiája fentartásával.

Az alapszabály vita nélkül való elfogadása f után a gondnokság megalakítása következett, ? Dr. Folkman István helyére az elnökhelyettes jj indítványára dr. Novotny Henrik járási főnököt jj választotta meg a közgyűlés, aki még nem be- j szóivén a magyar nyelvet tökéletesen, cseh nyel- j ven köszönte meg az irányúban megnyilvánult j bizalmat. Szavait Soltész Pál szolgabiró tolmácsolta magyar nyelven, hangsúlyozottan emelve j ki azt, hogy az uj elnök a Népegészségügyi j Intézet felvirágzásának kívánja szentelni tévé- I kenységét. < ]

A gondnokság tagjai sorába beválasztanak i Gzéh István, Gidró Bonifác, Holiy Antal, Uhé- \ reczky Géza, Pető Sándor és Zsidek Mihály ü igazgatók, Soltész Pál és Sziiágyi Mária. Tanácstagoknak egy év tartamára: Fried Miksa, Jezső Márton és özv. Liszkay Jenőré.

A választás befejezésével az elnökhelyettes j felhívta a gondnokság tagjait a tagok gyűjtésére í é3 ezzel az alakuló gyűlés véget ért.

Újabb teher a kereskedőkre. j

A magán- és számos közszolgálatban &1- \ kalmazottak nyugdíjbiztosításáról szóló régi ■ osztrák birodalmi törvényt többféle módosítás- '

! sál 1920. július 1-én Szlovrnszkóu és Euszinsz- i j kón is életbe!éptették. Eszerint biztosításra j kötelezett az, aki 16 évét betöltötte és szol- I gál&ti viszonyban van Csehszlovákiában, »menynyiben nem működik, mint munkás és tanonc,

; vagy nem teljesít túlnyomóan alárendelt mun- ;

kát, melynek teljesítői nem számíttatnak a j r kereskedő segéd-jk közé. Vezetői, vagy híva- j • taluoki állásban levő személyeken kívül kü' ;

| íönösen. |

1. kereskedő segédek,

2. felügyelő személyzet,

3. ipari munkások közül azok a szak- !

1 képzett egyének, akik oly önálló, felelős mun- jj l kát végeznek, melyeknél a szellemi tevékeny- j í ség nagyobb a kézimunkánál.

A törvény 2. szakasza szerint a munka- I adó köteles a biztosítás alól kivont alkalma- jj zotiakat is (vagyis az 50. évet moghaladott és í rokkantsági dijat élvező egyéneket) bejelenteni í : és a munkásbiztositási dij hányadát a munka- f j nélküliek segélyalapra javára befizetni.

A biztosítási dijak 16 osztály szerint fi- \ í zetendők. A minimum évi 900 K jövedelem, j mely után havonként 6 korona fizetendő. 900 tói > | 2400 koronáig a dijak 2/s-áí amunkadó, 73-át j I az alkalmazott fizeti; azontúl pedig feleössze- ;

get a munkaadó, felet pedig az alkalmazott \ ' fizet. A fizetésbe bármely címen élvezett jöjj vedelem beszámít, tekintet nélkül arra, hogy állandó e az, vagy változó, de rendesen isii métlődib.

E rendelkezésekből kitűnik, hogy a biz- j j tositási dijak eléggé érzékenyen érintik úgy a I . munkaadókat, mint az alkalmazottakat. Külö- jj 5 nősen akkor, amikor több részletet ball egy- | szerre fizetniök. Az erre vonatkozó hirdetmény ? j! annak idején meg is jelent, de nem igen törő- 1 \ dött azzal egyik fél sem. Most azután megje- j \ leniek a végrehajtó közegek, akik részint be- jj l jegyeztetik az alkalmazottakat, részint pedig 1 í — és ez a súlyosabb — 1922 január 1-töl j i visszamenően követelik a biztosítási dijakat. |

Épen a legrosszabb időben jelentek meg, jj i amikor az üzletemberek a különböző adókat j kötelesek fizetni s a legtöbbnél már nincs is : - annyi alkalmazott, mint amennyit másfél évvel \ ezelőtt bejelentettek. A fizetésre kötelezettek

tehát csapatosan keresik föl az iparhatóságot

és a kereskedelmi testületek titkárságát, hogy panaszaikat előterjesszék. Ámde ezek a fórumok vajmi keveset segíthetnek, mert a törvény ellen semmit sem tehetnek. Legföljebb azt sikerül elérni, hogy részletekben eugedélyezik a fizetéseket, de fizetni kell. Mivel pedig alig vaa olyan, aki erre már fizetett volna valamit, kimondhatjuk, hogy az üzemek és üzletek tulajdonosaira nézve e kötelesség teljesítése oly terheket jelent, amire a többivel együtt a mai kereshetőségi lehetőség mellett aligha lesznek képesek.

Iliiénél uisumof

minden államba a legggorsBhbtin és legolcsóbban megszedek. Oidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenklnt háromszor megy küldönc Prágába

Ojárásf díj 25 korona.

J Cím: ÜSáSZlŐ ZsSQIHOild L

Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz.

(2 IMI MiM Ij Iliül!

A nagymegye-rendszer a közigazgatás igen sok ágában idézett elő gyökérére« változtatásokat. így az útlevél ügyet is szorosan érinti a komáromi zsupanátus megszüntetése és az útlevél kiadásának módozata sok tekinteteiben változáson ment át az nj rendszer életbeléptetésével.

E változtatásokról akarjuk olvasóinkat az áJábbiakban tájékoztatni hivatalos helyről nyert információk alapján.

Az útleveleket ezentúl a járási főnök, a járási hivatal adja ki. Az útlevél iránti kérvények szintén hozzá cimzendők, de Komárom városában lakó utlevólkérvényezö k a kérvényüket a komáromi államrendőrségnól adják be. A vidéki lakosok eziránti kérvényeiket vagy a községi elöljáróságoknál, jegyzőknél, vagy egyenesen az illetékes járási hivatalnál.

Az útlevél iránti kérvények mellékletére nézve jelezzük, hogy a régi eljárás szerinti mellékletek mind megmaradnak, csak az eddigi két valuta nyilatkozatból egy példány szükséges.

Ha férjes nő kér külön útlevelet, a kérvényhez mellékelni kell saját személyére nézve a házassági anyakönyvi kivonatot és férjének illetőségi bizonyítványát.

Az útlevél kérvényhez az eddigi 10 K helyett csak 5 K mellékelendő kezelési költségekre.

A kérvényre ragasztandó és a kérvényhez mellékelendő bélyegek tekintetében a régi eljárás marad életben.

Az adóhivatalok és a pénzügyigazgatóságok által eddig kiállítani szoüott nyilatkozatokat ezentui nem a félnek kell beszerezni, hanem azt a hivatalból szerzik be. Adózóviszonyáról községi bizonyítvány csatolandó, amely alapján hivatalból beszerzik az adózására vovatkozó adatokat.

Hasonlóan nem a félnek kell beszerezni a katonai viszonyát igazoló okmányokat. Ezeket szintén hivatalból szerzik be. A folyamodó csak községi bizonyítványt csatol a kérvényhez katonai viszonyáról, volt-e katona vagy sem?

A hadköteles a községi jegyzőnél nyilatkozik és megjelöli azt a személyt, akit felhatalmaz arra, hogy távollétében helyette átveheti a katonai hatóságoktól érkezendő iratokat.

A kérvényhez mint eddig is, két fénykép mellékelendő.

Az útlevelek meghosszabbításánál revízió alá veszik az ügyet és erre nézve szükséges az adózási és katonai viszonyról szóló községi bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, valuta nyilatkozat, 2 K-ás bélyeg.

Ha hadköteles, vagy férjes nö, vagy kis-