Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-06-30 / 78. szám

1923 június 30.

«Komiromi Lapok«

3. old&i.

A váresi tanács erre vonatkozó hirdetménye igy szól:

7746|1923. sa. A városi tanácstól.

H i r d etm é ny.

Komárom város tanácsa a bérlök védelméről szóló 1923 április 26 án kelt 85. számú törvény 12. §-a alapján kimondja, hogy a háztulajdonosok részéről házbéremelésnek van helye az idézett törvény 9—10. § aiban megengedett eseteken kivül a ház- és a haszonbér után fizetett közterhek emelkedésével és uj közterheknek rendszeresítésével is.

A bérlőkre áthárítható:

1. az országos betegápolási pótadónak 5%-ról 8%-ra emelkedése folytán 3%.

2. a kösségi pótadónak 92% ról 200% ra emelkedése folytán 20%.

3. az utadóuak 10% ról 30%-ra emelkedése folytán 20%.

4. az állami jövedelmi adónak a házbirtok után, a telekértékadóna\ a lakrészekre arányi? gosan emelkedő részletei és a hitfelekezeti adóknak a házbirtok után kivetett részletei és a bitfelekezeti adóknak a házbirtok után kivetett részletei azok többletéből.

5. a vizdijn&k és kéményseprési díjnak 1914—1921 évek közt mutatkozó külömbözete.

6. A pöcegödör tisztítás és a csatorna díjnak a lakrészekre eső részletei.

7. a házakon 1914 augusztus 1. óta bekebelezelt követelések kamatlábának és járulékos emelkedésének igazolt esetében ezen többletnek a lakrészekre eső részlete erejéig.

8. végül a házakon végzett időszaki javítások és átalakítások kiadásainak arra az időre való feloszlása engedélyeztetik a törvény alapján, amelynek eltelte után a javítások szükségessége ismét beáll.

Ezen terhek lakrészekre eső áthárítása 1923 május 1-től engedélyeztetik.

A lakók kívánságára a háztulajdonosok kötelesek ez emeléseket lakóikkal jegyzékbe foglalva tételenkért közölni és számszerűleg is megállapítani.

Az egyes lakások bérének emelése nem tehet ki semmi szín alatt sem többet, mint amennyi a lakásra az engedélyezett emelések összegéből a lakrészekre, beleértve a bérbe nem adott lakrészeket is, aránylagosan esik.

A városi tanács e határozatát a törvény 12. §. 3. pontja értelmében közhírré tenni rendeli.

„fi hegyek atyja“

a MoDgibello, vagy ahogyan ma nevezik : Etna» megint megszólalt és üzenetet lüld u. kis ©esésének, a Vesuviának : megint kezdenek beszélni a hegyek. A múlt napokban az Eina fő kráterétól keletre nj kráter nyitotta fel száját és néhány erőteljes rázkódás utón okádja ki magából a Eöld forró-parázs vérét: a vörösen izzó lávát, amelynek egy részét a lávába zárt gázak és gőzök, megszabadulva a nagy hőmérséklettől és nyomástól, széthajígálják hamuvá, lazillivé. kisebb nagyobb bombákká. A több, mint 3200 m. magas és 1200 km2 területű és 180 km. kerületi (hatszor ekkora távolság, mint Komárom—Érsekújvár) hatalmas Etna, Európa legnagyobb tűzhányó hegye s amióta emberi történetet imák, ez a 150 ik kitörése. Egy-egy kitörési sorozat eltart több évig is, a főkráteren azonban állandóan távoznak el gőzök és gázak, ha más nem, a légköri csapadék a vulkán forró hamujában párává alakul és főlszállva kicsapódik hatalmas gomolyfelhővé. Különös érzés eíő>zör látni füstölgő hegyet, mikor a hideg és a hő fogalma annyira össze vtnnak kapcsolódva az ember fogalmi világában. És különösen az Etna teteje, habár Szicilia kék ege alatt emelkedik ki, — hóval fedett csaknem állandóan, még furcsább, még érdekesebb, még szokatlanabb képet mutat. Az Etna — pedig belsejében izzik Hefaistos olvasztó parázsa, amelyen Jupiternek hevíti a kikalapálandó „istennyilait“ — ellátja békés körülmények között jéggel Szicíliát-, Máltát, sőt még Corsicát, is. Etna jegén készítik a fagylaltot, hütik a limonádét, szörpöket, hüsitő italokat, amire a forró mediterrán napsütés alatt úgy vágyik az ember. Ott a kávéházakbau nem „forró feketét“ hoz a pincér, hanem „jeges feketét“ szalmaszállal.

Az EtnáDak legerősebb kitörései 1183 ban, 1669 ben és 1693-ban volt. Különösen pusztító

volt 1669 ben, amikor 14 községet és 100 km2 területű kulturfóldet semmisített meg. A múlt században hét Ízben működött. A mostani főkrátere, amelynek 320 m. az át mérője, 1683-ban keletkezett, de vau 700 mellék-, vagy parasita krátere, amelyek némelyike 20100 m. m*gas. Most a főkratertől keletre tört ki, körülbelül ugyanazon helyen, ahol ezelőtt 12 évvel, amely összeesik a nae:-sinai szoros legutóbbi években történt tektonikai változásával, amely megindult a nagy földrengés alkalmával.

Az Etna oldala 1300 nr-ig lakott, falukkal, nyaralókkal, városkákkal benépesített, amelyekben közel 500000 ember él. A termőföldbé porhanyódon láva és hamu pompásan megtenni a datolyát, szultán fügét, narancsot és szőlőt. Különösen kedves a narancsligetek között menni, mert a méznél édesebb illata | van « virágzó fának és itt mindig van virágzó I narancsfa az év minden szakában.

Most pedig a kék eget elsötétíti a vulkán fojtó gőzzel tele, piszkos hamutól szürke felhőgomolyagja, a ligeteket, erdőket, gyenge \ szirmú, illatos virágzó narancsfákat, karcsú ‘ dal olya pálmákat é3 girbe gurba fügefákat falperzseli a láva, ég minden, lűztenger borit mindent s 700 m. széles fronton ömlik le a mindent pusztítani akaró Jávamolochl Fölégnek városok, emberek fö dönfutókká lesznek, jj —- a terméket a maga rendjéből közösíti ki őket, hiszen létalapjukat, a termő földjüket : pusztítja el, betakarva hamuval, tüzes bőm; bakkal, véres sziuben izzó tüzfolyammal.

Hire jön, hogy a Vesuvió is nyugtalauko: dik és próbál segíteni a pu-ztitásban a „nagyj bátyjának“, — ahogy Cholnoky Viktor írja — az EtDának, az öreg Főid kis ventillátora is;

* a minden 10—15 p.reben köpködő Síramboü ■ is erősebben pöfög. Mozog a föld Délolaszor- 1 szágban teljes figyelemreméltóan és kegyetlen bizonyossággal.

És mi a vulkánosság? Sokféleképen határozták meg a geofizikusok és geológusok, de mégis mindent egybevetve, legjobban kifejezi az egész tünemény lényegét az, amelyet

— éppen a délolaszországi vulkánok tanulmányozása után — e sorok Írója állapított meg: Vulkánosság alatt azt a tüneményt értjük, amikor a már megszilárdult, állandó geológiai képződményt alkotó, esetleg {üledékes kőzetekkel is eltakart ős kéregrész rétegei fölé a Föld belsejének még izzón folyó anyaga nyomul föl vagy tör ki és uj képződményeket hoz létre. Az aztán teljesen mindegy, hogy ez az uj, képződmény egy nap alatt képződik, mint a Monte Nuove, Nápolyiéi keletre, vagy szakaszosan évezredekig tart a képződés, mint a Vesuvió, Etna, Vulkano etc. esetében.

A föld izzó belseje a felszínre kitör, mert a föld hül és a megszilárdult rész visszarogyik reája. A visszarogyás alkalmával a kéreg öszszetöredezik, hasadékok, eivetődések keletkeznek rajta, — feJcserepesedik a föld bőre, mint télen a gyermek kezén és kibuggyan a vére

— és kibuggyan az izzó magua, v&gy láva. A magua a hasadékoknál alacsonyabb nyomás alá kerül, mint volt eddig, azonkívül hülni is kezd, hőmérséklete csökkenik, a benne levő gázakat nem tudja kötve tartani, mint a forrni kezdő vizből kibugyburékolnak és egy-egy ilyen bugyborék elpukkanása adja az explosiót, okozza a paroxismust.

Ma már, különösen Bran vizsgálatai óta

— meghaladott álláspont az, hogy a tengervíz beszivárog az izzó magúig, ott explosiószerüeu j elforr és magával hajtja a magmát, egy nagy ! Leidenfrost féle tüneményt hozva létre. — Vulkánokból vízgőz nem jön ki, hanem klór, fluór, natrium és kalium-chlorid gázak, amelyek épen teljesen vízmentesek. Azonkívül kénoxid és tiszta kén gázalakban, ami aztán lerakódik, mint kénvirág.

A vuikánizmus csak kisérő jelensége a szilárd kéreg nagy és mélyreható tektonikai változásainak, átalakulásainak. És mégis mi- j csoda mechanikai munka emésztődik fel?! Riccó professzor az Etna obszervatórium vezetője, akiről nem tudja az ember, hogy mint csillagász, vagy mint geofizikus jelesebb-e ? — megállapította a Vulkano sziget kis kráteréről, hogy annak felemelkedéséhez egy billió méterkilogramm erőre volt szükség!

Méltán kérdezhetné valaki, hogy hát a' szilárd kéreg átalakul ma is? Bizony alakul és nem is ezek a súlyos tünemények, mint az Etna erupciója, hanem azok, amelyek lassan '

mennek végbe, sziate észrevétlenül, legfeljebb egy-egy földrengés ad hirt róluk. Most derült ki pontos mérések utján, hogy az Alpok, Kárpátok emelkednek, Skócia, Skandinávia emelkedik és a kettő közötti része Európának sülyed. Bslgium, Hollandia 100 év alatt 3 métert süllyedt alá, mig Franciaország egész területe a Pyreneus—Alpok szögletig fokozatosan kisebb mértékben, de sülyedt, legerősebben 250—270 cm.-t 100 év alatt az északnyugati része, meg Bretagne. Az Alpok és a Kárpátok övein belüli medencék is süiyednek, Tyorheno Adria tenger medencéi, Magyar Alföld, Román Alföld. A komáromi meg megújuló földrengések erről adnak hirt!

A „hegyek atyja“ megint megszólalt., üzenetet küid a Vesuvának, de ezt az üzenetet kiséri ezer és ezer ember félelmes jajgatása; halálkiáltása, mint ahogy a telefon kagylóba az üzenetet leadó hangja mellett mellókzörejekét, reccsenéseket hallunk és egyhangú, bántó zúgását a feszülő drótoknak. Kegyetlen a természet, amikor épit, de nem jó leüne olyan fö'dön élni, amelyik már nem épit, mert akkor már meg lennének számlálva a napjai az emberiségnek. Akkor már az utolsó emberek veszekednének az utolsó fókákért, amint azt az költő megálmodta.

Ógyalla. Dr. Kenessey Kálmán.

A Dalegyesület jubileuma*

— A jubileumi ünnepély programja. —

Hatvan éve annak, hogy a Komáromi f Dalegyesület megalakult. Megalakult, hogy az : akkori szomorú napokban a magyar dalnak, a magyar zenének művelésével ébren tartsa az i elnémított magyarság fájdalommal telt lelkében a nemzeti érzést. A magyar dal varázslatos I ereje hat évtized alatt összeforrasztotta a magyar társadalmat, mely szinte apáról-fiura szálló hagyományos ragaszkodással vette körül a magyar kultúrát szolgáló derék egyesületet. A közönség szeretete s az arra hivatott művészi j szakkörök elismerése kisérte állandóan művészi I utján, melyen ideális céljainak szolgálatában ' mindenkor méltó kívánt lenni azokhoz a nemes intenciókhoz, melyek a nagynevű elődök lelkét eltöltötték, mikor az egyesületet életre hivták.

Az alapítók feledhetetlen emléke és az í egyesület eseményekben gazdag múltja a ritka évforduló alkalmával arra inditotta az egyesü| let vezetőségét, hogy egyrészt ünnepélyesen í lerójja a Dalegyesület háláját és elismerését azok iránt, kik azt megalakították, alapjait lerakták, önzetlen munkálkodásukkal fenntartották és felvirágoztatták, másrészt pedig a nagy ■ múlt méltó megörökítésével kitartást és erőt I merítsen a jövő kulturmunkájához.

Az évforduló emlékére az egyesület nagy! szabású jubileumi ünnepélyt rendez, melyet julius 8-án, vasárnap tart meg nádor-utcai helyiségében. A jubileumi ünnepély gazdag programmja egész napot betölt, amennyiben i délelőtt díszközgyűlés, délután a helybeli testvérdalárdák közreműködésével nagy hangverseny lesz, este pedig zártkörű táncestély fejezi be az egyesület történetében kiemelkedő nagy napot.

Az ünnepély sorrendjét a következőkben közölhetjük:

I. Délelőtt fél 11 órakor díszközgyűlés a Dalegyesület nagytermében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja Zsindely Ferenc tiszt, elnök. 2. A megjelent testvéregyletek és testületek üdvözlése és ezek képviselőinek válasza.

3. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Kamrás József elnök. 4. Visszapillantás az egyesület 60 éves múltjára és az évfordnló megörökítése. Előadó Fülöp Zsigmond ügyv. elnök. 5. Az egylet zászlaját megkoszorúzzák özv. Kovách Arisztidné úrnő, a zászló védője, a müködőkar képviselője és a társegyesületek. 6. A 25 év óta megszakítás nélkül működő tagok kitüntetése a jubileumi ezüst emlékéremmel. Elismerő oklevelek és jubileumi jelvények kiosztása. 7. Molecz Tivadar karnagy arcképének ünnepélyes leleplezése. Beszédet mond dr. Weisz Miksa társelnök. 8. Elnöki zárszó.

II. Délután négy órakor a kerti helyiségben a helybeli dalárdák közreműködésével monstrehangverseny. Műsor: 1. Them Károly: Dalünnepen. Előadja Molecz Tivadar karnagy vezetésével a Komáromi Dalegyesület, a Róm.