Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-16 / 72. szám
1923, junius 16, «Kom ár óm j Lm)> 5. »Mid, tűzhely és a csőnek gyakori tisztítását is szigorúan tessék ellenőrizni és a kémények legolyózását, kiégetését bizonyos időközökben kötelezővé tenni. * Scoparius Fumarii Komáromtól New?Yorkig. (Simor fenő Amerikában. — Hangverseny az Óceánon és ^ew-Yorkban. — Három nagy követ és Hanneken generális, aki újra szervezte a kínai hadsereget. — Az első amerikai elismerő kritika és az első dollárok). Komáromtól New Yorkig bizony nagyon hosszú az ut, da hát egy jól befű ött mozdonytól vont vonattal a tengerpartig és innét egy gyorsjáratú gőzössel elég íövid idő alatt meg lehet tenni. A mi kedves földink Simor Jenő hegedűművész is gyorsan megtette ezt az utat. Mint annak idrjéu megírtuk Simor barátunk, aki szülővárosában, Komáromban, majd Berlinben és sok-sok nagy városban olyan fényes és meleg sikert aratott, egyszer azzal a hírrel lepett meg bennünket, hogy kimegy Amerikába, hiszen művészé az egész világ. Elhatározását hamar követte a tett. Még nem rég itt volt közöttünk, s pár nap muiva már Brémából ir, hogy most száll hajóra, a hatalmas Wasington gőzösre és itne a napokban már egy amerikai magyar napilap kerül a kezembe, amelynek hasábjain a mi Simor Jenőnk sikeréről olvasunk igen meleg sorodat. Nagyon jól van! Sic itur ad astra! Kit ne érdekelne Simor Jenőnek útja, amely Komáromtól az első newyorki szerepléséig vezet. Rövid vonásokban hát meg is Írjuk. Komáromtól Brémáig semmi nevezetes dolog nem történt művészünkkel. Május 2 án szátrott hajóra, az Eugen Wasiogtonra. A tengeri útnak pompás idő kedvezett. A hajó utasai közt mindjobban barátságosabb lett az érintkezés és amikor a hajó kiért a nyílt Atlanti óceánra, Simor barátunk a kabinjában kicsomagolta a hegedűjét és elkezdett játszani. Nem sokáig játszhatott azonban, mert hamarosan kopogtak az ajtón és a hegedű csodás hangjaira odasereglett utasok arra kérték, hogy ne csak önmagának, hanem mindnyájuknak játszók a hajó hangverseny-termében. Művészünk a II. osztályon utazott, de művészetének hire csakhamar eljutott az I. osztály utasai közó is és meghívták, hogy a legközelebbi hangversenyen lépjen fel és Simor barátunk május 10-en, egy csütörtöki este már frakkban hegedült az őrült sebességgel haladó óceán-gózös pazar lénnyel berendezett hangverseny- termében, egy nagyon előkelő közönség előtt, akiknek soraiban három merikai nagykövet ült: a londoni, a spanyolországi és a DerAini amerikai nagykövet, akik egy politikai konferenciára mentek Európából Amerikába. A díszes hallgatóság között a három nagyköveten kívül ott volt még General von Hauneken is egész családjával. Ez a Hanneken volt az, aki az egész kínai hadsereget átrelormálta és most éppen atban voltak Kínába. Simor barátunk, a gazdag műsoron 4 szer szerepelt, mint a kezeinkhez juttatott elegáns programúiból is látjuk. A díszes műsor a legízlésesebb nyomdai munka és az Atlanti Óceán hátán úszó Wasington gőzös , gyorssajtóján készült. Simor Jenő a következő darabokat játszotta: Merikantó Yalse lente Buvmestertől, Menuet Beethoventől és Rondo Mozart Kreisleriöl. Művészünket zongorán kisérte dr. Knspp Károly, a beyrenthi operaelőadások egyik főrendezője, volt egyetemi tanár. Simor negyedszer a pódiumra Hanneken generális nejével lépett, aki Mascheroni Ave Máriáját énekelte Simor barátunk hegedű kísérete mellett. Az a zajos siker, amelyet Simor barátunk aratott művészi játékával sok-sok előkelő ismeretséget, sok kedves Ígéretet, jövő jóslást szerzett neki, amelyek bizonyára még meg fogják teremni a dicsőség fáján a maguk gyümölcseit. Sok-sok meghívást kapott Amerikába. Az egyenesen Kínába utazó General von Hannekel, aki nem akart addig várni, amig Simor barátunk Kínába teheti náluk a tiszteletét, e bizonytalan terminust azzal oldotta meg, hogy már ott & hajón hívták meg kétszer teára és egy táncestélyre. Simor barátunk egyszer se adta vissza a tengernek, ami a tengeré, szóvá. ,^yszeJ89 . volt tengeri beteg, mig a vendégek.’ V4*része ] sose jelent meg a tengeri betegség 82 ebédnél. Amikor közeledett az amerikai Part> szikrát áviratot adott fel az ismerőseinek, hOSJ a megérkezéskor várják. Megérkezvén az uj világba, a kiszá'lásnál . egy tisztviselő nem akarta tovább engedni f Simor Jenőt, mert nem volt sorszáma. Minden I utasnak megvan ugyanis a számi és ha az il- \ lető ország kivándorlási kvótája betellett, ak- 1 kor nem lehet abból az országból kivándorolni. Művészek, tanárok, tudósok, politikusok azonban számozatlanul is kihajózhatnak. Simor Jenő erre a kedvezményre hivatkozott és azt mondotta, hogy ö zenetanár. Az akadékoskodó tisztviselő azonban ezt nem hitte el csak úgy puszta szóra. A hegedűt pedig nem lehetett olyan könnyen előíeriteni, mint a Washington gőzösön, hogy szép hagedüszóval bizonyítsa be, hogy tényleg zenetanár és művész is. Végre előkeritette a diplomáját és a Washington gőzösön megtartott hangverseny nyomtatott műsorát. Különösen ez az utóbbi imponált a tisztviselőnek. Közben egy hijóstiszt is odakerült, aki szóval is igazolta Simort, aki igy szerencsésen megérkezett Amerikába, ahol egészen uj világ, uj emberek, uj szokások, uj erkölcsök tárultak Simor barátunk elé. Ds ugylátszik, hogy a mi kedves művész földink hamarosan bele tudott helyezkedni ebbe az uj miiiőba, mert mint a new yorki Am rikai Magyar Népszavában olvassuk, már Amerikában is hangversenyezett és fényes sikert aratott. Májas hó végén a magyarországi utjából New Yorkba visszatérő Barkó D. Géza, az Amerikai Magyar Népszava szerkesztőjének tiszteletére a Boulevard külön termében hang- j verseny volt, amelyen New-York város és kör- jj nyékének egész magyarsága képviselve volt. Ott volt többek között AVinter Károly newyorki magyar főkonzul is. Ezen a hangversenyen lépett fel Simor Jenő, mint a Népszavá- ; ban olvassuk a következőképpen : Simer Jenő hegedűművész, aki néhány nappal ezelőtt érkezett meg Európából, néhány finom h^gedüszámot adott elő nemes \ és előkelő művészettel. Most hallotta őt elő- l szőr az amerikai magyarság; bizonyos, hogy \ jeles sikerei lesznek míg Amerikában. A j művészi játékot Halász Olga, a budapesti Fodor iskola volt tanárnője kisérte finoman és diszkréten. No tessék! Simor barátunk pár nap alatt \ elérte azt, amit sokan évek múlva se tudnak \ elérni, hogy Amerikának legrégibb é3 legna- jj gyobb (mint a volt Egyetértés) lapja elisme- jj réssel ir művészetéről és megjósolja amerikai j sikereit. Szóval az első elismerő amerikai kritika • és az első amerikai dollárok már Simor bará- } tunk kezében vaniiak. Biztosra vesszük, hogy I jön utána a többi is, amit őszintén kívánunk ! is neki. (bj.) \ VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjUd. Hochschüler aus der Sió vakéi.M 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjárási dij vízumonként 20 korona. II Ai ivisitAt im. — 1923 junius 15. Komárom képviselőtestülete tegnap délután ülést tartott, melynek egyes tárgyai izgalmas vitára adtak alkalmat. Az ülésen Csizmazia György polgármester elnökölt, aki elnöki előterjesztései kapcsán a kikötő telkére vonatkozó pótszerződést mutatta be. A tárgyhoz Hacker Rietiárd, dr. Kamrás József szólaltak, akik ellenezték a szerződés aláírását ez alakjában. Dénes Emil a folyammérnöki hivatal vezetőjét tamadja, aki jogtalanul végeztet munkákat a város tulajdo nát képező területeken és azzal rendelkezik. A képviselőtestület az ügyet visszaadta a tanácsnak uj javaslattétel végett. Az adóvégrehajtás. Ezután dr. Alapi Gyula biz. tag terjesztett elő két interpellációt a város belső területén végzett korai gépfegyver löyőgyakorlatok ügyében és a kiboosájtott adóintések tárgyában, mely a polgárság megokol Jl»n zaklatását jelenti, mert hisz a po'gárság adótartozásait pontosan megfizeti. At interp dlációk közül a; elsőre az elnöklő polgármester megnyugtató -y'álaszt adott. A második ügy heves vitát provok/ált és az interpelláló az elnöklő polgármostaV ós az állami főj sgyző válaszát nem vette tudomásul. Az interp diációval símben Dénes Emi.1 és Hacker Richárd biz. tagok is felszólaltak. Dr. Alapi Gyula népjóléti és szociális előadó az utcai koldulás megszüntetéséről a szegény ügyi bizottság határozati javaslatát terjesztette elő, amely az utcai koldulást és a pénteki kéregetést eltiltani javasolja és e helyett a lakosságnak a koldulás megváltására szolgáló önkéntes adományaiból hayi segélyeket osztana szét a koldulásra szorultak közt, akikről pontos kataszter lenne készítendő. A javaslat mellett H teker Richárd. ellene Dénes Emil szólalt fel, aki pótlásokat javasolt. A képviselet az ügyet levette a napirendről. A munkanélküliségről való jelsniés kapcsán a szociális előadó referált a jun. 12-én tartott értekezlet eredményéről, mely a munkanélküliség enyhítésére közmunkákat javasolt, ha erre az állam hozzajarutasa biztosítható lesz. Ez ügyben a kormányhoz a kidolgozott tervekkel küldöttség megy. E közmunkák az Erzsébet sziget partvédőimének helyreállítása, a középületek (kórház, iskolák) tatarozása, szükséglakások épitése, a Sz. András templom veszélyessé vált vakolata helyreállítása, vásárcsarnok építés, vásártér áthelyezés és a rossz karban levő utak és utcák megjavítása volnának. Az ezekre szükséges berunázási összeget a város a hajógyár telkének vételárából venné kölcsön. Majd két nyugdíjügy került napirendre: Krisztinus Emil fogyasztási adó főköuyrvezetőé, aki nem volt a nyagdijintézet tagja és igy részére csak kegydíj volt megállapítható. A szocialista oldal élesen foglalt állást az ellen, de a többség a kegydijat megszavazta. Balogh Gáza kórházi íöápoló és neje nyugdíjazása körül viharos vita keletkezett melyben legalanb 15 képviseleti tag felszólalt. A polgári pártok Balogh visszahelyezését követelték, Dános szenvedalyes támadást intézett a polgári pártok ellen, de szavai pártja körében som találtak visszhangra. Több szocialista felszólalás szintén a nyugdíjazás ellen hangzott el (sőt egyik szónok kijelentette, hogy nem hajlandók Dénes járószaiagján járni, ami pikáns színezetet adott a vitának), végre a vita azzal ért véget, hogy Balogh Gézánét nyagalomba helyezte a képviselőtestület, Balogh Géza ügyét pedig megvizsgálja. A tárgysor jelentősebb ügye a csatornadíj módosítása volt, melyet a képviselő testület a nem csatornázott utcák háztulajdonosaira 1923. január 1-től 3°/o-ban, a csatornázott utcákra pedig 7°/o ban fog kivetni. A többi ügy, községi kötelékbe való felvételek és más tárgyak gyorsabb menetben pergettek le és a közgyűlés este 8 óra után véget ért. ZSOLDOS TANINTÉZET A legjobban készít elő magánvizsgákra. 15S ÖSSZEFOGLALÓ TANKÖNYV a középiskola alsó négy osztályának tanagy aga két kötetben. Megrendelhető : BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. — Lan- és kézizzadaa ellen azonnali biztos hatású a „Pedin“, egyszeri használat után a kellemetlen szagot is teljesen megszűnt, ti. Ára 4 cK.. Kapható jobb fodrász üzletekben és Mórocz Zs. droguista üzletében. Saját érdekében utánzatodat ne fogadjon el! Postán Kovách gyógytár, Komárom küldi. 264
