Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-06-05 / 67. szám
lagyvannegyedik évfolyam» Elkobzás után második kiadás. 67. uámt Kedd« 1923. Junius 5. KOMAROMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY £!éflzeté*> ar caeh-ssstovák í-rteihe* , Helyben ét vidékre pnsta! szétküldéssel: %é*s étre 80 K, félévre 40 K, aegjedfvre 20 X» Külföldön 160 K£. Efjrei «xám ám t 80 fillér. 1 Élül él 91 Él. Irta: Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő. A tanügyi kormányzat azon indokolással, hogy most áll rendezés alatt a nem állami tanítók fizetése, május 1-től kezdve megvonta az államsegélyeket. Hogy miért kell fizetésrendezés céljából éheztetni a nem állami tanítókat, azt nehéz megérteni. Egyes tanfelügyelő urak, utasitásra-e, vagy privát buzgóságból, ez alkalmat arra használják fel, hogy magyarázatot tartsanak a tanítóságnak az államosításról és arról, hogy egyedül rajtuk áll ezen a bajon segíteni, éppen csak hogy ki nem mondják: kérjétek az államosítást. A tanítók nem kérhetik az államosítást, mert az iskola nem az övék, ők nem iskolafenntartók, hanem az iskola alkalmazottai. Továbbá a hitfelekezeti tanitóság beiktatásakor esküt vagy fogadalmat tesz, hogy ő a saját felekezete iskolájának nem árulója, hanem hive és védője lesz. És nem fogják kérni az államosítást, mert nagyon jól tudják, hogy mig tiszteletben vannak tartva a vallásfelekezeti iskolai autonómiák, addig az ő állásuk bizfos. De amint kimondják az államosítást, rögtön megkapják a felhívást, hogy tessék az állásért folyamodni. Aki az állásért folyamodik, az azzal elismerte, hogy nincs állása és rendszerint szépen otthon marad, mert vannak már készletben 6 hónapos tanfolyamos tanítójelöltek. Egy tanfelügye[ő ur azt az állítást is megkockáztatta, hogy a nem állami tanítók államsegélye csak gratia, ajándék, melyet az állam akkor von meg, amikor akar. Ez az ur rosssul tanulta meg az abc-t. Mert éppen az államosítás hívei vitatják, hogy az oktatás állami feladat. Ha ez áll, akkor a hitfelekezetek segítenek az államnak teljesíteni egyik legfontosabb feladatát. Tehát nem az állam a segélyező, hanem a segélyezett. Az állami iskolák fenntartásához mindnyájan hozzájárulunk, azok is, akik a hitfelekezeti oktatásra külön terhet veszünk magunkra, azért, hogy a gyermekek vallásos nevelését biztosítsuk. És ez a hitfelekezeti hozzájárulás nem csekély dolog, a tanügy szolgálatában álló épületek, felszerelések és törzsfizetések nehéz milliókat képviselnek. Ezért tehát elismerést, nem mellőztetést érdemelnek. A felekezeti és községi iskolák segélyezése tehát nem gratia, de szoros kötelesség, melyet az iskolafentartók a szoros igazság értelmében követelhetnének és POLITIKAI LAP. kell is, hogy követeljenek, mert nem engedhetik, hogy tanítóik nélkülözzenek az állam szükkeblüsége miatt, akkor, midőn állami feladatot teljesítenek. Azért írjon fel minden iskolaszék, minden iskolafenntartó, mozduljon meg a társadalom, kérvényezzen, deputaciózzon és ne feledje, hogy a múlt század legsötétebb 60-es éveiben, a hitfelekezeti autonómiák és hitvallású iskolák voltak nemzetiségünk mentsvárai. Mi, öregebbek, tudjuk ezt. Kérjük a fizetésrendezést úgy, hogy az egyenlő' legyen az állami tanitókéval. Ugyanaz a képesítés, ugyanaz a teljesítés, ugyanazon fogadalmat telték le a nem államiak is, mint az államiak, az elbánásban való megkülönböztetés igazságtalan és lealáző. Azon államtól kérünk, melynek adóját mi is fizetjük, tehát a magunkéból kérünk. = Füssy Kálmán beszédét elkobozták — ! egy hónap múlva. A Prágai Magyar Hírlap * Írja: Elkobzás egy hónap múlva. Ruszinszkói szerkeszt őségünk távira: ózza: A Határszéli ! Újságot Fü3sy Kálmán nemzetgyűlési képvise- \ lőnek a munkácsi magyar nemzeti kongrefsz- \ szuson elmondott és a Ruszinszkói Magyar I I Hírlapban cenzurázotían megjelent beszédéből ! I jelmondat gyanánt szószerint idézett néhány i í soráért olkobozták. Gulovics Titusz dr., a lap \ szt-rkesztőja előtt az ügyész úgy nyilatkozott, ' hogy a bűnvádi eljárást nem indítja meg. Ki- j ! jelentette az ügyész azt is, hogy ő csak a j | rendőrség utasításához alkalmazkodott, amely i : az elkobzást csak most tartotta szükségesnek, j | nem pedig már a kongresszusról megjelent szám megjelenése után. = A kisantant konferenciája Parisban. í Belgrádi jelentés szerint Jugoszlávia párisi követe értesítette a délszláv álLm külügymi- t niszterét, hogy a francia kormány Masaryk j elnök látogatása alkalmával ölömmel látná Pá- j : risban a kisantant képviselőit. A francia kor- [ • mány óhajtja, hogy ezen a konferencián meg| tárgyalnák az összes függő politikai kérdéseket, valamint a jövátéíeli problémát is. A konferencia j egy szláv ligának vetné meg alapját, melynek j legfőbb programnspontja, hogy a szláv államok ; közös külpolitikát folytassanak s e célból egy í kü politikai centrumot Jétesitsenek Bslgrádban vagy Prágában. Ugyanilyen módon közösen inj téznék gazdasági és kultúrpolitikájukat is. Vasárnap, junius 3-án tartotta meg dr. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő, az Orsz. Keresztényszocialista Párt vezére beszámolóját, melynek kiváló érdekességet ad az a körülmény, hogy fontos kijelentéseket tett nemcsak a szociáldemokráciáról, összefoglalva annak működési mérlegét, hanem az uj magyar „kormánypártról“ a Csánki féle magyar köztársasági földmives pártról is. A képviselőt Érsekújvárt nagy ünnepélyességgel fogadták és magyar diszbeöltözött leányok serege kisérte el a beszámoló színhelyére, az Arany Oroszlán szálló erkélyére. Megjelent dr. LJieyvel a magyar kisgazda- és kisiparos párt szenátora Ficza József is, valamint dr. Hangos István orsz. pártvezetőségi tag a magyar pártok fegyverharátsága jeléül. A beszámoló mintegy 3000 főnyi közönség, jobbára a kisgazda és kisiparos osztálybeliek hallgatták végig, akik közt nagy számmal voltak képviselve a környékbeli falvak küldöttségei is. Néder János tekintélyes kereskedő, az érsekujvári keresztényszocialista párt agilis elnöke lelkes szavakkal nyitotta m«g a népgyűlést, megemlékezvén, hogy négy évvel ezelőtt a polgárság közönyös volt a kér. szocializmus eszméi iránt, ma pedig nagy táborban sorakozik fel az eszmék követésére. Ez képviselőink önfeláldozó és lelkes munkájának eredménye, akik nem riadva vissza fáradozásaik sikertelenségétől sem, egyedül lelkiismeretük parancsszavának engedve, példa«dó módon teljesítik magyar kötelességeiket. Udvözölva dr. Lelley Jenőt választói körében, felkéri beszámolója megtartására. Dr. Lelley Jenő a szociáldemokráciának parlamenti szereplésével foglalkozik, mely a választáson többséget nyervén, a törvényhozásban vezető szerephez jutott. Ebbő! meg! állapítja a tényt, hogy a szociáldemokrácia : kíméletlenül rombolt le minden értéket, amely ; a régi rendszer társadalmi, gazdasági és politikai berendezéséből megmaradt. Legszomorubb I példáját nyújtja ennek néhai virágzó mező■ gazdaságunk, amelynek pusztulását csak ökölbe szorított kezekkel nézhetjük. Ipari téren Szlo' vákia bezárt és megállt gyárainak kéményei \ mint hangos felkiáltó jelek merednek az ég I felé, és hirdetik a megváltó szociáldemokrácia épitö munkáját. De magának a munkásságnak a helyzete is sokkal rosszabb, mint volt két évvel ezelőtt, mig a munkabéreket leszállítót; ták, addig az éietszükségleti cikkek árához ! nyálni nem mertek. Ilyen a földmunkás hely. zete, az ipari munkásé pedig egyenesen kétségbeejtő. A választások alkalmával beígért ; földi paradicsommal tehát a szociáldemokrata párt adósa maradt a népnek és az Eldorádó helyett jött a munkanélküli segély, már akinek ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztősé# és kiadóhÍTatal: Nádor-u, 29 , horá úgy m lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk Tissza. Megjelenik hetenkint háromszor: csütörtökön és szambától Oi. Lelt Jei teái® Márt. Érsekújvár, jun. 3.
