Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-05-31 / 64-65. szám

„Komáromi Lapok'

!S>'3. május 31.

2 oldal

i ■■■ ■ ■—

bécsi megbízottja: Bauer ezredes azt tűzte ki maga elé feladatul, hogy a német birodalom legádázabb ellenségeit is egy táborba hozza, hogy a bolsevizmust velük megdöntse és ettől a cáltól vezéreltetve szétromból mindent, amit a nép igaz érdekében dolgozók évek óta tartó munkájukkal fölépítettek. így összeköttetésbe lépett Magyarországgal és messze körben hangulatot csinált BurgenlaDdnak Magyarországhoz csatolása érdekében. Barátságot kötött a hírhedt angol spioDnal: Lincolns—Trebitschsel és együtt dolgozott vele: kapcsolatokat szerzett Mussolinihoz; Biskupski orosz generálissal együtt megkísérelték, hogy megnyerjenek egy bajor— osztrák—magyar uuiónak Wittelsbach uralom alatt, elszakítva Déluémeturszágot a birodalomtól, látszat szerint belemenve a francia szeparációs tervekbe és Burgenlandot 400000 német parasztjával kiszolgáltatva az elmagyarositásnak. Készíttettek egy kalandos tervet Csehszlovákia szétdarabolásáról, amely tervnek tarthatatlanságát mindenki azonnal átláthatta. Hasonló fantasztikus tervet készítettek »a Keleti tengertől Adriáig« a bolsevizmns ellen s ez alkalommal szövetkeztek a németség osztrák ellenségeivel, a klerikálisokkal és legitimistákkal.« A levél végén megjegyzi Kransz tábornok: »Bauer ezredest a németség legkártékonyabb ausztriai ellenségeként kell megbélyegeznem «

Magyarok Prágában.

Az elmúlt napokban magyarok jártak Prágában. Az interparlamentáris kereskedelmi konferencián vettek részt, mint & magyar kereskedelmi és pénzügyi körök delegátusai. A konferencia azokról a fontos kérdésekről tanácskozott, amelyek a világ gazdasági életére vonatkoznak s amelyeknek megoldása az általános világgazdaság szempontjából egységesek és egyöntetű eljávás érvényesülését kívánják meg. A konferencián képviselt államoknak alkalmak volt országaik gazdasági helyzetét föl tál ni és a tárgyalások során a magyar delegátusok is megismertették Magyarország válságos állapotát a világ minden részéből összegyűlt képviselőkkel.

A magyar delegáció elnöke, Huszár Károly nyugalmazott miniszterelnök az elragadtatás hangján beszélt a konferenciáról, mely a leg nagyobb objektivitás szellemében folyt le és kifejezésre juttatta azon meggyőződését, hogy a különböző nemzetek legkiválóbb képviselőiA legszebb asszony.

Irta: G. Miklósy Ilona.

Asszonyok beszélgettek egymás között a női szépségről.

Ez fnrcsán hangzik, de sokkal gyakoribb eset, mint a férfiak hinnék. Az asszony mindig kutató szemmel figyeli a többit. És egyetlen fatő pillantással jobban meglátja, mint a férfi talán hossza ismeretség után.

A hölgyek sorra vették a világhíres szépségeket, a jeles művésznőket és a pompázó nagy- és félvilági hölgyeket, akik mindannyian kirakatban ragyogtatják bájaikat.

Egyszerre csak átvette a szót a kiváló festőművésznö és a következőket mondá:

— Annyi bizonyos, mi magyarok nem futunk épen a szomszédba, ha kiállítást akarunk rendezni asszonyi szépségekből. Gyakran álmólkodva állok meg az utcán, bálban, társaságban gyönyörű asszonyaink láttán. Mennyi szépség, amelyet a gondviselés ingyen osztogatott asz■zonyainknak, leányainknak 1 A természet bőkezűen pazarolt, de hölgyeink nem tudnak élni isteni adományaikkal. * Vagy túlságosan felöltöztetik, vagy mértéktelenül — levetkőztetik a szépségüket. Vagy elnyomják ízléstelen tulhalmozottsággal, vagy meggyalázzák — meztelenségükkel.

— Miivész vagyok, látó szemmel nézem a szépet. Sót keresem, kutatom lázas érdeklődéssel. És hinnék e, hogy ott találtam meg a tökéletes, hibátlan szépséget, ahol nem is sejtettem. Egy kis putikban, egy félig földbe sülyedt, ócska tabáni házikó apró, bolthajtásos szobácskájábán, amelyet a fővárosi élelmes nagyzolás: tejcsarnoknak nevez. Olyanfajta helyiség, ahol — csodálatos, bibliai bőkezűséggel szaporítják az egy liter vékony tejet — négyre. De tartozom az igazságnak azzal, hogy amióta ez a hangzatos cimü Tejcsarnok uj gaznek fáradozása nem marad sikertelen. A cseh hivatalos köröknek a magyar delegátusokkal szemben tannsitott előzékeny magatartásáról külön nyilatkozatban emlékeztek meg a kiküldöttek és Benes dr. külügyminiszter konciliáns viselkedéséről a legteljesebb elismeréssel szóltak.

Igaz örömmel vesszük mi is tudomásai, hogy magyar testvéreiak jól érezték magukat Prágában és őszintén kívánjak, hogy ütjük hozza meg a kívánt eredményt szerencsétlen államuk javára. Nem vehetik azonban tölünk rossz néven, hogy ha ez a hangulat, mely az ő lelkűket a Csehszlovákia fővárosában való tartózkodásuk alatt tapasztaltak nyomán elfogta, minket, kik ötödik éve élünk itt az aj köztársaság területén, nem ragad magával s különösebb nyomot sem hagy lelkűnkben. Mi, akik ismerjük a viszonyokat s akik naprólnapra újabb és újabb tapasztalatok árán vagyunk kénytelenek a magyarság alárendelt helyzetéről meggyőződést szerezni, sajnos, nem indulhatunk el olyan külső megnyilatkozások után, amelyek a vendéglátó házigazdának köteles udvariasságára és előzékenységére vonatkoznak. Végre is a csehszlovák kormány az egész világ előtt nem teszi magát nevetségessé azzal, hogy a magyar delegálásokkal szemben ne a nyugati szokások szerint járjon el.

A becsületes nyiltság, mely másoknál is egyenességet és nyílt őszinteséget tételez föl, eredeti jellemvonása a magyar fajnak, mely jóhiszeműségében gyakran keserűen csalódott s amely a nagy megpróbáltatások dacára sem tanulta meg azt, hogy a külsőségek látszólagossága semmi reális alappal nem bir s a legtöbb esetben teljesén ellenkező érzések és cselekvések ügyes leplezésére szolgál. Kell-e ezen állításunk igazolására példákat fölsorolni ? Hiszen mindenki tudja, hogy a magyar államférfiakat minapi külföldi látogatásuk alkalmával például a franciák milyen előzékenyen fogadták és mégis, amikor a külföldi kölcsönre vonatkozó határozatot a jóvátételi bizottság meghozta, éppen a francia képviselő magatartásán mait az eredmény. Azt is tudja mindenki, hogy ebben a kérdésben a kisant&nt álláspontja jutott érvényre, annak a kisantantnsk, melynek megalkotója Banes dr., a Csehszlovák köztársaság külügyminisztere volt s ma is legfőbb irányítója. A legutóbbi és végieg el még ma sem intézett határincidens a legvilágosabban megmutatta, hogy a magyaroknak nagyou óvatosan kell fogadni minden barátságos mosolyt,

dát kapott, a tej dicséretesen megjavult. Pom- j pisán és higitatlanul lehet hozzá jutni. Nem én mondom, hanem a környék szakértői: a kofák, utcaseprők és öntöző kocsisok egyhangúan megállapítják, hogy a nagysága egészen tisztességes tejet mér és kávéja sem egészen cikória.

— A nagysága pedig egy hadirokkant felesége. Az államtól kapta ezt a kis kávémérést.

Azelőtt a Gellérthegy kazamatáinak szükséglakásában sínylődött öt apró gyermekével, mig végre lejöhetett a tabáni piacra tejet és kávét mérni. De nem ez a fontos, hanem az, hogy mikor egy napon bevetödtem hozzá egy liter tejért, aszememszám elállt a csodálattól. Valósággal földre sújtva álltam ott, miként Geothe megírta Fausztról, Margaréta nagy szépségét látván. Szinte fájt az asszony szépségének csodálatos hibátlansága. A természet minden túlzása visszariaszt.

— A gyermekét szoptatta, a legkisebbet, mig a többi négy — mint az orgonasip — sorakozott körülötte. Bafaelnek való kép volt. A Madonna képe, körülvéve angyali fejektől... Mig ült, jól megnéztem az asszony arcát. Bájos, szabályos vonások. De nem szobrásziiag hideg, merev vonások. Étt és melegen lüktetett a vér e fölséges női arc minden vonásában. A szemek, szempillák, a száj, az orr, a bájos áll, imádni való gödröcskével, a hibátlan fogsor. Gyönyörű minden! Ámalva néztem a kutató makacs figyelmével. Szerettem volna egyetlen hibás vonást találni, hogy lelkem megnyugodjék és szűnjön az a szinte fájó érdeklődés, az a lélekvesztett csodálat, amellyel kénytelen voltam a természet e tökéletes remekművét bámulni.

— Az asszony alakja magas és telt, (fűzőt sohase visel) arányos, hibátlan vonala és a

i formás cipőkben egyetlen lat hassal sem több, mint az arányosságnak megfelel. A haja nem volt aranyszőke vagy bronzszinü, esetleg rozsdaminden udvarias külsőséget, mert ez még az eddigi tapasztalatok szerint, nem igen válthatók fel aprópénzre.

Természetes dolog, hogy csak örülni tudnánk, hogyha a magyarok prágai szereplése reális eredményeknek vetette volna el a magvát a két állam között és igazán nem bánnék, hogyha a mi keserű tapasztalatokon alakuló tartózkodásunkban csalódás érne bennünket. Mert végre is az egymásra való utaltság oly égetően szükségessé teszi, hogy egyszer végre a két szomszéd állam között megértés jöjjön létre, az a kölcsönös jóindulattól sngalt megértés, mely úgy Csehszlovákiának, mint Magyarországnak csak előnyére válnék s mely végre meghozná a két állam népére nézve ii a békés munka áldásait. Ehhez azonbán félremagyarázhatatlan őszinteség szükséges.

Vasúti menetrend.

Érvényes 1923. jtu>iu< 1 tői.

Komárom — Pozsony Komáromból indul 5'05, 91 i, 13'2J. 1630 Pozsonyba érkezik 9 10, 1400 17-30, 20'40.

Pozsony — Komárom Pozsonyból indul 7'20, 1POO, 1445.

Komáromba érkezik 1P25, 15 37, 18 54.

Dunaszerdahely — Komárom Dunaszerdahelyről indul 542.

Komáromba érkezik 7'30.

Komárom — Gúta Komáromból indul ö'OO, I3'30, 1940.

Gúlára érkezik 6'07, 14 52, 20'30.

Gúta — Komárom Gutáról indul 6 35, 16-30, 20’50.

Komáromba érkezik 7 40, l7'55, 22 19.

Komárom — Érsekújvár

Komáromból indul 668. 1010, 12 3 , 16 23, 2P00. Érsekújvárra érkezik 645, 10'55, 13'23, 1740, 22’ÜO.,

Érsekújvár — Komárom

Érsekújvárról indul 4 10, 843, 1P25, 15'23, 18-00. Komáromba érkezik 4'63,;b,58, 12'08, 16 08, 1843.

üjkomárom —- Komáromujváros Komáromujvárosból indul 11'50, 20 44.

Ujkomáromba érkezik l2'06, 21'00.

Komáromujváros — Üjkomárom Ujkomáromból indul 9 22, 1642.

Komáromujvárosba érkezik 9*38, 16’EO.

— Megjelent a legújabb lakbértörvény, ára 8 ck. Kapható : Spitzer Sándor \ könyvkereskedésében Komárom, Nádorutca 29. sz.

vörös, ahogy illenék egy kitalált szépséghez. Nem. Valami kimondhatatlanul szép színe volt. Nem bárna, de szőke sem. Hamvas volt mint a kukorica selyme, gyöngyházszőke vagy tudom is én milyen, de csodálatosan das és szép. A ruháját maga készítette, sima eí&lányvászonból, amely pompásan simult gyönyörű alakjához, amelyet az asszony termékenysége se rontott el. A dús termés nem ártott meg e fiatal, gyönyörű fának.

— Az asszonyt bámulva, arra gondoltam, hogy a természet néha ostobán adakozó : minek ez a túlságos szépség ennel< az egy asszonynak? Az ilyat a múzeumban kellene elhelyezni, mint a milói Vénuszt, hogy csodájára járjon az egész világ! És hogy ék eddig? A gellérthegyi Citadella egyik üregében és most ebben az •ldngott, földbesnlyedt rozoga putikban.

— Ditörténtegy napon, hogy a szomszédom ■sík utcába be akart fordulni egy teherautó és szembekapott egy magángépkocsit. Sarolták egymást és a Góliát-járómü legyőzte a parányi Dirid kocsit. A soffőr a sérült autó alá hasalt. A gazdája, fiatal, csinos úriember, unatkozva, reményvesztetten ödöngött egy ideig az ntcán, azután — mivel nagyon meleg volt — körülnézett valami frissítő után. A tejc^arnokon akadt meg a szeme. Belépett s egy pehár jégbehütött aludtejet kért, amit ékesen hirdetett a tejmérés nagyhanga cimtáblája. És — meglátta az asszonyt. Véletlenül akkor ott jártam tejért. Jól láthattam, hogy az a bizonyos villámcsapás, amely úgy megszéditette a fiatal Bomeót Julia láttára, ezúttal megtette hatását. „A nyíl mérgezve volt és sebezhetőt talált!“

Ettől fogva gyakran kapott, éppen a tabáni kis tejmérés előtt, defektust az előkelő idegen gépkocsija. És egy napon, ahogy az asszonyra vártam, hallom, hogy a szomszédos konyhahelyiségben, amelyet egy áttört ablak választott el a csarnoktól, suttogó, könyörgő