Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-19 / 60. szám
6. oldal. »Komaromi Ivettek« 1923. május 19. műszerével a dudorodást pár századrész miliméter nagyságban már konstatálni tndta volna. No hát persze, a sátán urnák a munkája nem megy mindig ilyen könnyen és sok ideig kell íőznie az asszonyt, de hát én nem irhatok ebben a Faun levélben kétkötetes Bmiczkynó regényt, hát én csak fő vonásokban jelezhetem, hogy a férjek figyelmetlensége milyen két élű fegyver.) Természetesen, hogy fölháboritó, hogy egy agyon és kiélt férfinak még van bátorsága a kiválasztottja múltját firtatni és megkívánni, hogy az ö kicsapongó életéért a felesége vezekeljen és vonuljon el a világtól. Igazságtalanság, hogy a mi társadalmi felfogásunk nem mér egyenlő mértékkel. A lumpoló, nőket bolonditó és átéjszakázott férfit ép úgy beveszik a társaságba, mint valami szerzetes papnövendéket, de jaj annak a szerencsétlen leánynak, akit a pletyka a szájára vesz, a férfinak száz ballépését észre se vevő társadalom a nőnek egyetlenegy, esetleg csak ráfogott „józan ész elvesztését“ már nem tudja megboesátani és a szerencsétlent kilöki a társadalomból, hogy aztán az öngyilkosságba, vagy a bűnbe fusson. Mit is mond Zsigmond király a budai jogkönyv 378. §b&n? Ebben a §-ban megemlékezik azokról a tisztességes leányokról, akik megfeledkeztek magákról. Zsigmond szigorúan megtiltja, hogy bántalmazzák és megszégyenítsék őket, mart ezáltal csak a sülyedés útjára kerülnének, „kétségbeesnének, eiszemtelenesednének, és karjába dobnák magukat a szerelemnek azok, akik egyébként megjavulnának és büabánatot tartanának“. írták psdig ezt ezelőtt félezer esztendővel Budán, az Urnák 1418. esztendejében.*) És még 150 évvel ezelőtt pl. Komáromban is az a szigorú törvény járta, hogy ha egy hajadon leány est8 egy legénnyel sétált, a hóhér szégyenbélyeget sütött a homlokára és szalmakoszorúval a fején és pacallal a hátán kiveszszőzték a városból. Mi lett ebből a szarencsétlenből? Vagy a Duaába ugrett és hulláját kifogták Fftzitönél, vagy lett a bűn söpredéke. Mennyire nemesebb és bűnjavitó szellem lengi át a bndai jogkönyvet már 1418-ban. Talán el is tértem nagyon a tárgytól és most már nem is keresem az elvesztett fonalat, ehelyett ideiktatok egy érdekes hirt a M. H.-bóI. Hangzik ekképpen: Szerelem gép. Ilyesformán nevezhatnők annak a colorádói diáknak a találmányát, akinek hirével-nevóvel tele van a világsajtó. Egy gépezet ez a találmány, amely megmutatja a szerelmet. Talán szerelmi hőmérőnek is nevezhatDök. Ez a titokzatos masina pontosan leméri a férfinek, hogy szerelmét viszonozza-e a kedvese, vagy sem. Ha nem amerikai találmányról volna szó, igazán kételkednénk az egész hir valódiságában. De az amerikaiaktól minden elmésség, nagyszerűség és hihetetlenség kitelik, tehát kénytelenek vagyunk a párizsi lapok radiogrammját a szerelem-gépre vonatkozólag hitellel fogadni és kellő komolysággal. Sajnos, magára a gépre és aanak alkalmazására vonatkozólag bővebb részletek hiányzanak. így csak egészen légies reflexiót fűzhetünk a hírhez. Mindenekelőtt különösnek tartjuk, hogy a gép csak a nők szerelmét képes matatni és lemérni. Végre is egy gépről van szó, amely a szerelmi fluidnm mérlegelésénél és hevének kimutatásánál nem tudhatja, hogy a megmérés alá került páciens férfi é, vagy nő? A coloradói diák ravaszságára vall, hogy a férfiak szerelmi állapotát nem meri kitenni hőmérózésnek. Egy feltaláló igazán megtehet annyit saját neme érdekében, hogy ne tegye ki őket veszélyes és szomorú kompromittálásoknak... Ez tehát rendben volna. Az már inkább aggasztó, hogy vájjon miképpen hajlandók majd a nők alávetni magnkat ezeknek a méréseknek ? Végre is a nők is szeretik érzelmeiket eltitkolni s főleg nehezen mennek bele egy olyan kísérletbe, amely miliméternyi pontossággal megmutatja szivük legtitkosabb érzelmeit' Azt hisszük, a zseniális gépezet működése csődöt mondana a nők szigora és zárkózott ellenállásán. Bizonyos, hogy ez a gépezet korszakot jelentene, főleg, ha kiderül róla, hogy alattomban, némán és észrevétlenül működik, mint valami detektív. Soha annyi válópör még nem volt a világon, mint a szerelmi *) Lásd bővebben Siklóssy László: A magyar középkor erkölcse cimű művében. hőmérő tüzetes és házi használata után lenne. Azaz — még ez sem biztos. Mert végre is egy férfi is van olyan intelligens, mint egy gép. És ha egy férfi nincs tisztában a nő érzelmeivel, akkor őnagysága azt a masinát is be fogja tudni csapni*... No tessék! A levelem elején szegény nőket kezdtem sajnálni, most azonban a saját nemem iránt kezdek bizonyos szánalmat érezni. Hát se ész, se tudomány, se ravaszság, se gépezet, se uj találmány nem tudja kimutatni, hogy a nő szereti-e igazán a férfit? Én, aki már hatezer esztendeje tanulmányozom a női nemet, kezdek kétségbeesni; azt hittem, hogy már ismerem a nőket és kezdem belátni, hogy csak annyit tudok, mint egy szerelmes gimnazista. Kezdhetem újra az egész fauni mesterségemet és visszakérhetem a tandíjamat a női nemtől, mert még mindig nem sokat tudok rólak. Egészen lehangol, mert bebizonyítva látom Emmersónnak nagy mondását, hogy „A tudomány annak tudata, hogy semmit se tadunk“. Ea is azt tudom csak, hogy semmit se tudok a nőkről.. Persze a komáromi zsúr és kávénónikék, ezek az élő pletyka magazinok okosabbnak tartják magukat és azt mondják, hogy igeH is vannak esetek, amikor bizonyos támpontokra lehet támaszkodni és meg lehet állapítani, hogy az asszony szereti-e az urát. Ez az eset akkor áll be — mondják a komáromi zsúrnónik — ha a gólya néni kis babát hoz a házhoz, a ssomszédnők, a barátnők mzguk között rögtön megállapítják, hogy az újszülött kihez hasonlít, komáromiasan szólva, hogy kire formit. Nohát kedves zsúrnénikék, mindjárt halomra döntöm én a ti szerelommegállapitó tndomáuytokat! íme: Galeotti történetiró azt írja Mátyáa királyról : Egyszer nőkre fordulva a beszéd, szóba került egy fejedelem&sszony, aki igen sok ballépést követett el. Valaki védelmébe fogta o nőt és azt mondotta, bogy a fejedelsmső mégis hűséges feleség lehetett, mert gyermekei mind férjéhez hasonlítanak és sem azokhoz, akikkel összehozta a szóbaszéd. Mátyás mosolyogva így szólott: Az asszonyok, amiker udvsrlóikkal találkán vannak, attól való féltükben, hogy férjük meglepi őket és a légyotton kivtl is rettegnsk, hogy nem sejt-e valamit a férj, szóval mindig maguk előtt látják urakat. Ebből következik, hogy a fslzaklatott képzelet rányomja a gyermekekre az apához való hasonlatosság bélyegét... Szóval a „kire formit az ujszü'őtt ?* féle okoskodásnak is bshar&ngoztak. Egyenlőre elég ebből ennyi. Faun. A „hangtalan dalokéból. Irta: Krüzselyi Erzsébet. 1. Lelkem nagy akarások bántják S vivőm a titkos, belső harcot, De kicsinyes, lenyügző harcok A feltörekvőt visszarántják. A hangtalanság a rab-öröm, A kegyetlen, kérlelhetetlen. Kérem — hiába, — hogy eresszen, Azt is hiába, hogy megöljön ... Százzárú ajtót kéne nyitni,' Hogy szabaduljak. Száz lakatnak Kulcsa zörög,.. . s a néma rabnak Nincs tenni mist, mint sírni... sírni. 2. Lelkem nagy álmodások bántják, Hangok vizén tobzódni vágyom. — S rázom a szivem néma láncát A börtön-ágyon ... Szeretnék menni, futni, dúlni, Lerázni mindent, ami óeska ! .. . És sirva kell mind visszahnllni A rab valóba ... Szeretnék egy uj ifjúságot, Nem oly szegényest, mint a régi I Szeretnék még egy ifjúságot, Szerelmest élni. . . S mit kapzsi sorsom eddig elvett: Tobzódni a sok nóta-kincsben ! — Ily koldusként lelkem ne engedd Eléd, — nagy Isten! 3. Már azt hiszik, hogy rég meghaltam, Már azt se tudják, hogy még élek, Hogy sir még halkan Szivemben egy-egy régi ének ! Pedig még élek, bárha nincsen, Úgy látom én, jogom a léthez, Di még az Isten Nem intett nékem, hogy elég lesz ! Ti uj, hideg szivek, kegyelmet Nem kérek az élőhalottnak, Csak egy kis helyet Adjatok még a hangtalan daloknak! Olvasóinknak, lapunk barátainak kellemes pünkösdi ünnepeket kiván a szerkesztőség és kiadóhivatal. — Pünkösd ünnupe. Pünkösd ünnepét a keresztény világ a szokásos keretek között ünnepli meg. A helybeli Szent András templomban első ünnepen délelőtt 9 órakor zenés misét tartanak, második ünnepen szintén nagymise lesz. — A református keresztyén templomban 9 órakor ünnepi istentisztelet lesz, melynek végeztével a konfirmált iskolásgyermekek első izbsn járulnak az Ur asztalához. — Az evangélikus templomban délelőtt 10 órakor tartanak ünnepi istentiszteletet. — SzentIványJózsef betegségiben, mint értesülünk, az utóbbi napokban örvendetes javulást állott be. Remélhető, bogy a szlovenszkói magyarság érdemes vezérét tisztelői és ! hívei nemsokára jó egészségben üdvözölhetik idehaza. — Szünetel az átkelés a dunai hídon. A danái hídon a pünkösdi ünnepek alatt szünetel az átkelés. A hidat ma szombaton este 6 órakor lezárják és május 22-én, kedden reggel 6 órakor nyitják meg újra az átkelők számára. A vonatjáratot a vasúti összekötő hidon az ünnepek alatt is a megbatározott időrendben föutartják. — Kinevezték a dunaszerdahelyi járás uj jegyzőit. A dunaszerdahelyi játás új községi jegyzőit kinevezték. Uj jegyzők lettek a következők. 1. Vásáruton : Bányai János, volt királyfai: 2. Gálién : Bartal József, jelenleg hősi; 3. Udvarnokon : Rexa Sándor ngyauottaoi; 4. Somorján : Jeskó Márton, szentmihályfai ; ö. Nádosdon Patócs József, volt dunaszerdahelyi; 6. Albároa Német József, dunaszerdahelyi és 7 Alistálon: Prónay Sándor somorjai jegyző. — Bérmálás Léván. A pünkösdi ünnepek alatt bérmálás lesz Léván. A városban miutegy húsz év előtt volt az ntolsó bérmálás, most kétezren jelentkeztek a bérmálás felvételére. A szentséget Jantansch Pál dr. nagyszombati érseki helynök fogja kiosztani. Az érseki helynök májas 19 én érkezik Lévára, ahol nagy ünnepséggel fogadják. Nemcsak a lévai katolikus egyház, hanem a tanács határozata értelmében maga a város is részt vesz az ünnepies fogadtatásban, mely magyar és szlovák nyelven fog történni. Az érseki helynököt már a lévai kerület határközségben, Garamlökön Zosták András dr. kerületi főnök üdvözli és a kerület székhelyére kiséri. Az érseki helynök másnap délatán tisztelgő küldöttségeket fogad, azután pedig meglátogatja a lévai társadalmi egyesületeket és közintézményeket. Pünkösd után a vidéken bérmál. — A Népjóléti Központ ülése. A Népjóléti Központ csütörtökön délután a kulturpat lota tanácstermében ülést tartott, melyen Nagy Jenő főkapitány elnökölt. Az ülésen Igó Endre előadó a pénztári helyzetet ismertette. A bizottság elhatározta, hogy & pénztári készlet arányában tiz métermázsa lisztet és két mázsa rizst fog kiosztani a város öreg és munkaképtelen szegényei közt. A kiosztás ma délelőtt lesz a gyermekkonyha helyiségéban.
