Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-17 / 59. szám
2. oldal. Komáromi Lapok“ 1923. május 17. minden osztályának és rétegének kell politizálnia. De ez a politika ne legyen az erőket szétforgácsoló, egymás ellen való küzdelem, hanem közös törekvéseinket különböző szempontok szerint előbbre juttató egységes munka, amely megerősítse kulturális és gazdasági erőinket s jövőt biztositson az utánunk következő magyar generáció számára. Tanuljatok, művelődjetek testvéreim és dolgozzatok nemzeti életünk biztosításáért 1 Ebből a munkából senkinek sem szabad kivonnia magát; Átok legyen a hitetleneken, megalkuvókon, árulókon és kislelküeken, akik az idegeitek szolgálatába szegődve, erőt adnak annak az ökölnek, amely gonosz csapáséival bennünket sajt I Egy régi, még gyermekkoromban olvasott mese jut az eszembe: Az erdő fáiról és a baltáról szőlő mese. E szerint a mese szerint mikor az első balta elkészült, a fák megrémülve a rájuk váró pusztítás veszedelmétől, tanácsot kértek tapasztalt öreg atyjuktól, a nagy erdők tölgyétől. Ez pedig — felelvén — azt mondta nekik, hogy minden baltának minden ereje gyönge lesz az erdő fáival szemben, ha nem akad hitvány közülük, aki baltanyélnek adja magát, hogy segítségével megöljék és pusztítsák a testvéreit. Eauek & mesének az értelme ma nagyon is átlátszó. Hiszen most is ak&dn k áruló baltanyelek, magyar vérből származó idegenlnlkü bitorlói a nemzeti becsületnek, akik a „Nép Újság“, ok, „Reggel“-ek, „Nép!ap“-ok és „Kassai Magyar Hirlap“-ok hasáojain s a közélet egyéb vonatkozásaiban, nemcsak részvétlenségükkel, hanem egyenesen támadó, rosszszáadékn, sőt ellenséges magatartásukkal gyöngítik az erőinket. Ezeket az embereket ki kell rekeszteni a magyar társadalomból, hogy amint ősi hennkban nem lelték helyüket, itt se lehessenek itthon. Mi a jog, a törvény, az igazság és a becsület alapjain állunk. Mellettünk hát a helye minden jószándéku magyar embernek, hogy táborunkban küzdve, segítsen kivívni a magyarság törvényfciztositotta jogait. Most pedig tihozzátók fordulok magyar asszonyok, hivatott őrzői a családi tűzhely oltárain megszentelt magyar nemzeti érzésnek és öntudatnak. A mostani nehéz időkben megsokszorozott komolysággal álljatok nemes hivatásotok magaslatán és gonddal, szeretettel őrködjetek a jövendő generáció magyarsága fölött. Legyen példaképetek a legnagyobb magyar anya, Szilágyi Erzsébet, akinek gondos nevelése olyan kiirthatatlan módon elültette a nemzeti érzést fiának, a magyarok későbbi hatalmas királyának a lelkében, hogy azt az idegenek földjén ssm tudta kiölni a rosszszándéka elnemzetietlenitésnek semmiféle rontó ereje. Es mikor az idők megértek arra, változatlanul, az elpusztíthatatlan magyar öntudat erejével lépett az uj magyar élet porondjára Szilágyi Erzsébet fia, a nagy Huuyady Mátyás. Szeretettel köszöntlek Titeket is magyar lányok, viruló virágai a magyar életnek s későbbeni hordozói nemzeti jövendőnknek. Éljetek és viruljatok a magyar jóság és & magyar erő minden szépségével, nemzetünk őrömére és javára. (Éijen!) J&ross Gyula főtitkárnak a mezőgazdasági sérelmek ügyében előterjesztett határozati javaslatához pótlólag indítványozom az Orsz. Magyar Gazdasági Pénztár felállításának sürgetését. (Helyeslés.)____________________ I Uíleuél visumot minden államba a legggorsabbnn és legolcsóbban megszerzett. ÖSdékí megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenkint háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij Z5 korona, am: Lsászlő Zsigmondi Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. I I A Délszlovenszkói Villamos Részvénytársaság. — Értekezlet Érsekújváron. — A Komárom városában létesítendő villamos részvénytársaság ügyében ma szerdán délelőtt értekezlet volt Érsekújvárod, amelyen az egész vidék érdekeltsége résztvett. Komárom város részéről dr. Alapi és Stván polgármesterhelyettesek, Bíró Sándor főmérnök és Dénes Emil tanácstag vettek részt, ott voltak még No • votny járási főnök, Löwenstein Antal gútai, Fndrich Sándor szimői és Ciaplovic3 Kornél kamocsai jegyzők. Resztvettek Izsa, Hetény, Marcslházs, Kurtakeszi, Kornáromszentpéter, Ógyalia, Bigota, Bsjcs, Perbéte, Ujgyalla, Udvard községek elöljáróságai is a volt Komárommegye területéről, ezenkivül az érseknjvári és vidéki érdekeltség. A közmunkaügyi referálás részéről Ambröz Károly műszaki főtanácsos és Kunovjanek mérnök, előadó vettek részt. Ez utóbbi ismertette a részvénytársaság alapításának a tervé t melynek gondolatát a komáromi állami kikötő részére biztosítandó villamos erő biztosításának kérdése érlelte meg. Ugyanis az államnak ehhez a nagyobbszabású beruházásához feltétlen szüksége van villamos energiára a darukhoz és a többi gé pekhez és amellett Komáromban adva vannak a villamos erőmű telep egyébb feltételei is a volt katonai lőszergyár helyiségeiben és gépeiben. Az állam tehát, amidőn a villanyossági részvénytársaság létesítéséhez hozzájárul, a már itt talált és üresen álló épületeket és gépberendezést ajánlja fel, amelyet horribilis értékel képviselnek. Az eredeti terv agy szólt, hogy a részvénytársaság egyelőre Komárom és Érsekújvár városokat és a környéket látná el elektromossággal, de a terv az érdeklődés folytán oda bővült, hogy a Vág és Garam előtt elterülő egész vidéket villamositsák és Komáromtól föl Németprónáig kiterjesztik a villamos vezetéket. A tervező közmunkaügyi előadó hivatal szerint az állam a gépeken és az épületeken kívül 1923. évben 1 millióval járulna hozzá a villamossági r. t. alapításához. Komárom és Érsekújvár városoknak 2—2 milliós összeggel kellene az alapításban résztvenni, három milliónak pedig magánjegyző» utján kellene befolynia és igy az alaptőke 8 millió koronára emelkednék. 1923. évben kiépülne a központi telep Komáromban. továbbá a Komárom—Ögyalla—Bagota—Bajcs—Érsekújvár szakasz öt millió kor. költséggel. 1924. évben: Érsekújvár—Nagysurány— Párkánynana—Perbete—Udvard —Bajcs—Irnely —Naszvad—Guta—Kamocsa—Tardoskedd—Tót megyer —Magyarsók vonalak. A részvénytársaságban a részvények 60%-a köztulajdonba és 40% kerülhetue csak magantulajdonba. A köztulajdonban levő részvények tulajdonát csak olyan köztestületek vehetik át, amelyek erre a törvény szerint jogosultak. Hozzájárulásul az egyes községekre a következő összegeket hozza az előadó javaslatba: Hetény 98000, Ögjalla 150000, Ujgyalla 70000, Kornáromszentpéter 156000, Imeiy 88000, Bagota 74000, Bajc3 88000, Udvard 274000, Kamocsa 104000, Szimö 157000 és Guta 1 millió korona. Az előadó fejtegetései után az elnöklő Ambröz műszaki tanár megnyitja a vitát. Komárom város részéről dr. Alapi Gyula polgármesterhelyettes szólal fel, hangsúlyozva, hogy Komárom városa örömmel üdvözli a területén iétesiteudő uj iparvállalatot, amelynek létesítése elé nemcsak semmi akadályt nem gördít, de azt anyagi erejéhez képest előmozdítani igyekszik. Ennél azonbau két körülménnyel kell számolnia ; a városi gázgyárral, amely tekintélyes közvagyont képei és amelyet a város kockáztatni nem akar, mert az a köz- és magánvilágitást kielégítően oldja meg. Másrészt számolnia kell a város pénzügyi helyzetével, mely határt szab a város pénzügyi teljesitőképessegének; itt Komárom részéről két millió korona hozzájárulás van tervbe véve, kizártnak tekinthető, hogy mai viszonyai közt Komárom ezzel az összeggel rendelkezhetnék* A hozzájárulás mérve attól is függ, hogy a részvénytársaságnak hol lesz a székhelye és hol adózik. Ha a székhely Komáromban lesz és a társaság ott adózik, a hozzájárulás összege magasabb lehet, mint ellenkező esetben. Kéri a székhelynek Komáromba helyezését. Komárom amputálása révén ipari és közlekedési legfontosabb részét veszítette el, a város dekadenciája szemmel látható, ez csak az államhatalom erejével tartóztatható fel. A villamossági alapítást mint a jövő technikája feltétlen fejlődési eszközét a város mai viszonyaihoz mérten támogatni fogja és ezt a képviselőtestület feladata lesz megállapítani. Löwenstein Antal gútai jegyző aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a községedre előirányzott hozzájárulási összegek magasak. A községek készpénz vagyonnal nem rendelkeznek, hitelük korlátéit. Ölveczky József érseknjvári tanácstag a külföldre hivatkozik, amely mögött nem maradhatunk el. Dénes Emil komáromi tanácstag az ügyet nem latja eléggé elősésziteUnek, ezt az értekezletet régebben meg kellett volna tartani az érdekeltséggel, mert a községek küldöttei csak most jutnak abba a helyzetbe, hogy otthon a falun az eszmének propagaadát csináljanak. Szintén hivatkozik Komárom pénzügyi helyzetére, mely a nagyobb pénzügyi megterhelést nem bírhatja el. A villamossági részvénytársaságot szintén rokonszenvvel fogadja, mint a haladás biztosítékát. Ambröz Károly műszaki tanácsos minden felszólalásra reflektált és igyekezett az aggodalmakat eloszlatni, végül Hirsch Géza érsekujvári polgármestert hivta fel szólásra, aki szériát a községeknek erkölcsi kötelessége az ügyet támogatni és a részvény jegyzést első sorban magánosokkal eszközöltetni s csak a fedezetlen részt jegyeznék a községek. Szégyen volna, ha az alapítás a rószvétiem égen szenvedne hajótörést. Még Sándor István kerületi főnök beszélt és az elnöklő műszaki tanácsos az értekezletet berekesztette. — Masaryk elnök feleségének temetése. A köztársaság elnökének feleségét kedden délután 3 órakor helyezték Lanában örök pihenőre. A temetés az elnök kívánságához képest szerény külsőségek között folyt le. A temetésen részt vettek Foch marsall, továbbá a kormány és a pártok képviselői. Masaryk elnök a temetés után kihallgatáson fogadta Villányi bárót, Magyarország rendkívüli követét, ki Horthy kormányzó és a magyar kormány részvétét tolmácsolta előtte. Az elnök igen meleg szavakkal mondott köszönetét a részvétuyiivánitásért. — A komáromi rendőrfőkapitány bncsuja. Hétfőn délután bucsnzott el Nagy Jenő komáromi rendőrfőkapitány a rendőrség tisztikarától és legénységétől Búcsúbeszédében rámutatott a városi rendőrség megszűnésének okaira. Megható szavakban mondott köszönetét a tisztviselőkarnak tapasztalt támogatásáért, akiket biztosított változatlan érzelmeiről. A távozó főkapitány beszédére a tisztviselői kar nevében Mihola Jáno3 rsndőrfókapitányhelyettes válaszolt és mint a legjobb hiv&talíónöktől vett tőle érzékeny búcsút. — Küldöttség a miniszternél. A Komáromból kiutasított bencés tanárok Mórocz Emílián házfőaök és Gosztonyi Nándor főgiinnaziumi tanár vissz&tórhetese érdekében tegnap dr. Mayer Imre apáíplébános és Wancz Róbert Komárom városi eióadó Pozsonyban a minisztériumban jártak, hogy a város összlakossága nevében kérjék a minisztert, hogy e két közszeretetnek és becsülésnek örvendő férfin visszatérhessen Komáromba. A miniszter helyett, aki a köztársaság eluöke feleségének temetésén Prágában volt, dr. Doleis miniszteri tanácsos fogadta & két tagú küldöttséget. Először dr. Mayer Imre apátplébános tolmácsolta a város lakosságának kérelmét, majd Wancz Róbert előadó szintén kifejezte a miniszter helyettese előtt az általános óhajt, amely a két bencéstanár visszatérését kívánja. Dr. Doleis a küldöttségnek adott válaszában megígérte, hogy a szóban és írásban beadott kérelmet a miniszter elé fogja terjeszteni. A két kiküldött a kikallgatás után a legjobb benyomásokkal érkezett vissza Komáromba.
