Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-08 / 55. szám
2 oldal „Komáromi Lapok 1$23 május 8'. Ez a pont úgy szól, hogy ha az úttest kiszélesítése válik szükségessé, akkor a város tartozik a Danasor házai közül szükséges telkeket kisajátítani. Biz’ ez súlyos feltétel abban a szerződésben, melynek következtében a kikötő telek mélyen értékén alnl cserélt gazdát az államnak ultimátumszerű ajánlata következtében. Most az az eset adta magát elő, hogy az állam az úttestből foglalt el területet és ezért kell kisajátítást végeznie a városnak. És ezen a ponton függ össze a kikötőtelek ügye a hajógyár ügyével, mert a kisajátítási költség a hajógyár vételárában van belefoglalva. A kikötőnek, mint igen rossz üzletnek, tehát érnek a gyümölcsei, mert egyáltalán nem vagyunk a felöl biztosítva, hogy az állam mikor kíván ismét elfoglalni egy darab utat és akkor ismét előáll a kisajátítás kényszere a városra nézve. A kisajátítás elöl tehát a város nehezen térhet ki, legfeljebb a hajógyár telekeladásnál tudhatta volna magát kárpótolni. A hajógyár ügyét pedig mo3t a szociáldemokrata párt szavazataival eladta a képviselőtestület, a polgári pártok képviselőinek ellenzése mellett. Félünk, hogy második kikötő üzlettel állunk szemben, ahol a háromnapos ultimátum után le kellett nyelni a kisajátítási teher békáját is. Mi a legnagyobb óvatosságot ajánlanánk jj ebben az ügyben. A kikötő ügy megtanított \ bennünket arra, hogy az ígéretekben mennyire bizhatunk. A szerződésben ki van kötve a fi- j zetés terminusa. De azt is tudjuk, hogy a ] szerződés aláírása utáu félév múlva is könyö- j rögni kellett a vételárért, amelyet egy hét le- ! forgása alatt Ígérkeztek folyósítani. Prágába \ kellett egész küldöttségjárást meneszteni a i folyósítás érdekében és midőn a miniszterek \ itt voltak & nyár folyamán,“ az azt szorgal- j mazó küldöttség vezetőjének, & polgármester- , nek mázsás gorombaságot kellett a telj hatalmú \ minisztertől zsebrevágnia. A kétmilliós vételár után egy fillér ka- j matot sem fizetett az állam a városnak, holott a város részére adott kölcsön után késedelmi ' kamatokat is kell fizetnie. Pedig kétmilliónak j félévi kamata csak a bank-kamatláb melletti» 60000 K át tesz ki. Az állam cserét ajánl fel a városnak és az igénybe nem vett területért igénybe akarja venni a város tulajdonát képező utterületnek egy sávját. Ha az a sáv a város tulajdonában marad, az utat ntm kell kiszélesíteni és nem kell kisajátítást eszközölni. Tehát a városra ez az üzlet nem lehet előnyös. Az állam képviselője, a helyi folyammérnöki hivatal, mint ez a közgyűlésen kiderült, minden előzetes bejelentés nélkül területeket foglal el, tehát önhatalmúlag jár el. Bár ezt a főjegyző kétségbevonta és a hivatal védelmére kelt, ezt tények igazolják, köztük az elfoglalt úttest és az engedély nélkül városi területre lerakott sínpár. A tárgyalások későbbi folyamán erre vonatkozólag a szerződést feltétlen módosítani kell olyan irányban, hogy abból a városra újabb terhes kötelezettségek ne háruljanak. A hajógyár eladásához csak annyi szavunk van, hogy bár a Skoda müvek települése a hajógyár telkére a városra nézve jelenthet anyagi előnyöket, ez nem teszi megokolttá azt, hogy az állam a teleknek ne adja meg a vételárát annak reális értéke szerint. A Skoda müvek itt adózni nem fognak, csak munkásaik fogyasztása révén juthat a város indirekte jövedelmekhez. Mi nem látunk arányt a gyár felszereléséért fizetett 6 millió és a telekért fizetendő 800000 K között még akkor sem, ha a felszerelésben épitö anyagok is voltak. Mert igen nagy külömbség van egy terméketlen terület eladása és egy a közlekedés legfőbb útvonalába eső telek eladása között. Ez a terület ipari célokra van berendezve, feltöltve, kiépítve, ennek tehát értékében kell kifejezésre jutnia. Az állam a telekért első alkalommal 120000 koronát ajánlott fel, azután 300000 K-t, végül 800000 K-órt megvásárolta. Ilyen alku mellett a városra erkölcsileg nagyon is megengedhető, hogy a telekért 1,335.000 K vételárat kért és ebből a félmilliós engedmény sokkal nagyobb, mintáz államnak 700000 K-ás árjavitási Ígérete. Mivel ilyen eladással megégettük az ujjainkat, a legkomolyabb óvatosságot ajánljuk ez ügyben, mert keserű tapasztalataink vannak e téren. Mi a kikötöügyet is bizonyos pesszinizmussal fogadtuk. A következmények nekünk j adtak igazat ez egész vonalon. A hajógyár i üzletet szintén rossz üzletnek tartjuk a városra j nézve, melyet egyesegyedül szorult helyzete ; okolhat meg. Dr. Szijj Ferenc nevét ragadjuk ki egy napra a rohanva futó I idő forgatagából, aki polgármesteri működését : befejezve, fiatalon, férfi ereje és munkabírása f teljességében kényszerült nyugalomba vonulni. j Ez az eset tökéletes analógiája a megyei ma- j gyár tisztviselők tömeges elbűcsaás&uak és ; nyugalomba kényszerítésének, csak az a kü- ‘ iönbség, hogy amazokat a kormányzat govéa ■ nacionalista politikája toka félre, inig a poi- j gáriuestert maga a város bocsátotta idő előtt j nyugalomba, amely város községgé vissza- * fejlesztve régi tisztviselőinek legnagyobb ré- \ szét nyugalmazni kénytelen. Nsm foglalkozunk ma a volt polgára««- \ tér nyugalmazásának politikai körülményeivel j és okaival: inkább megkíséreljük összefoglalni ( e két évtizedre terjedő tisztviselői pálya ered- . ményeit. Fiatalon, mint joggyakornok, kezdte \ meg pályafutását a városházán és telkiismere- íj tes, kötelességtudó tisztviselő tett belőle, «kit \ hivatali elfoglaltságán kívül nem a politika 1 kártyakeverései, hanem talán kizárólag csak a S kulturális kérdések érdekeltek. Szijj Ferenc dr. hivataloskodása egybe- j esik az ebben a városban dúló elszánt és kimé- : letten politikai pártküzdelmekkel, amelyek J egyik küzdőtere a városháza volt. Neki ismerni j kellett az áldatlan helyzet mélyebben fekvő í okait és ezért értjük meg elhatározását, Qiely- \ lyel e harcokból félreállott és igy megőrizte ; cseiekvésszabadságáuak, elhatározásának füg- I getlenségét és integritását. Tisztviselői pálya- j futásán elért gyors emelkedésének is ez a I körülmény adja magyarázatát. De Szijj Ferenc igazi egyéniségét, leiké- j uek értékes kvalitásait csak akkor ismertük I meg igazán, amikor a város élére került és a j polgármesteri széket elfoglalta. Soha szeren- j csétlenebb és súlyosabb viszonyok között nem \ ültek ebben a székben sem előtte, sem utána. ] Komárom tragikus sorsát, a nagy történeti for- j dulat elején előre meglátni igen kevés ember- ' nek adatott. A város kettésxelése, forgalmának i megszűnése a demarkációs vonal felállításával I csak előre vetette jövendő balsorsának sötét j árnyékait. A rettenetes közállapotok közt, melyet a j katonai lövöszergyár leszerelése vezetett be, a munkanélkülivé vált tömegek szabados iadu- i latai az októberi forradalomtól beoltva a hatóság ellen fordultak. A katonai diktatúra el- I rendelése, statáriam, a túszok szedése és a : mozgási szabadság teljes megbénítása, a máj jus elseji borzalmas éjszaka véres kalandja, a június elején elszenvedett ostrom s a bolsevik támadás minden szomorú epizódjai közt, amelyek lidércnyomása alól alig szabadultunk, mint : egész ember állott helyén és uyugalmát, enerí giáját megőrizve azon volt minden igyekezete, hogy a város lakossága helyzetén könnyítsen. A hajógyári munkásság internálása, a vá- i rosi szükség kölcsönből kezdett inségmnnka | elkezdése körül az ő mélyen érző lelke sugal: latát követte, amikor a szenvedésen enyhíteni 5 igyekezett s a reánk szakadt balsorsot emberj feletti erővel feltartóztatni igyekezett. Az „in- i kább porrá lövetem a várost“ hangú prokia■ mációk idejében, mikor a vörös hadsereg a i város szélén a Vág hídfőjéért harcolt, a város 1 lakosságáért önként jelentkezett túszul és ezj zel életét kockáztatta a város jóvoltáért. S e I szomorú események, melyekre már mint nehéz ( és súlyos álmokra emlékezünk, még csak be- I vezetői voltak a későbbi küzdelemnek a hataj lommal szemben, mely e város feltétlen behó! dolására számított. Alnl a politikai izgatásoktól fütött tömeg! szenvedélyek, felülről a kormányhatalom voll tak a malomkövek tengelyei, amelyek közt örj lödnie keltett annak a férfiúnak, aki sem j városa érdekeit, sem magyarságát elárulni < nem volt hajlandó. S a malomkövek őrölték, 1 őrölték munkabírását, energiáját. De nem csüg■ gedt az igaztalan, személyes támadások pergő\ tüzébeu sem é9 állta a hatalom kegyetlen ' nyomását, elviselte annak egyénileg talán sokkal kellemetlenebb töszHrásait, lefelé mesterségesen népszerütlenitve, fölfelé befeketítve állott örhelyéD, hova öt polgártársai bizalma állította. Soha egyéni érdekeit előtérbe nem helyezve, magát a közérdeknek mindenkor habozás nélkül alárendelve igyekezett menteni a menthetőt szülővárosa részére. Tragikus elvégzése és kialakulása a sorsnak, hogy a város vezetőjének nagyvonalú célkitűzései, munkájának, fáradozásainak sikerei mind elmerültek *bban a* özönvízben, mely a városra zuhogott. Ő is csak egy ember volt és egy ember erejével küzdött hihetetlen túlerővel szemben, amikor már tovább nem bírta ideggel és energiával, amikor a túlfeszített küzdelemben ezek összekuszálódtak és felőrlődtek, városa érdekeiért egy otromba támadás durvaságát elszenvedve érlelődött meg benne a félreállás terve. A polgárság elégtétele és a minden felől megnyilvánuló bizalom ezt nem engedte ugyan, de betegsége nyugalmat követelt. így érte őt az uj rend, a város községgé lefokozásü, közjogaitól való megfosztása. S az uj rendben is lojálisán működött közre azátm-net nehézségeinek áthidalása körül. Meg lévén győződve arról, hogy emberi erő nem képes e helyzeten változtatni, azon igyekezett, hogy a város beilleszkedjék rázkódtatások nélkül alárendelt és változott helyzetébe. A nyugalmazott polgármester tehetségétől, munkabírásától mi még sokat várunk e nagy megpróbáltatások közt vergődő város érdekében. Bizonyosra vesszük, hogy azok az ambíciók, melyek a polgármester lelkében égtek, nem aludnak ki teljesen; az energiák élnek tettvágyában és terveinek szép vetése, melyeket megrajzolt képzeletében a város jövőjét illetőleg, nem fagytak el a reánk szakadt tél zúzmarája alatt. A tetszhalott város uj életre hívásában számítanunk kell az ő lelkesedésére, csüggedést nem ismerő akaratejerére s az uj tavaszun, mikor ennek lehetősége megérik, a város reneszánszával szerepe jut neki is mindazokkal együtt, akik nem uyugosznak bele a halálra ítélt város pusztulásába. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein der jíid. Hochschüler aus der Siovakei.“ 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjarasi dij vízumonként 20 korona. Aktuális témák. | (Mit vettél és mit kaptál ajándékba? — A ’ tavasz kezdete. — Kiviszik a kertet az utcára. — Amiben nincs köszönet.) — Helyesebben nem is most, hanem a múlt j héten volt aktuális az a kérdés, hogy mit í vettél ajándékba. Az emberek, nők és léríiafc ] egyaránt, akiket bérmaszülőknek kértek fel, | est kérdezték egymástól. Hiába no, a gazdasági, az ipari és kereskedelmi pangás rányomta bélyegét még a bérmálásra is. Igen sokan a jobb időkre halasztották el fiatalabb gyermekeik bérmálását, amikor nem ád gomiot a gyerekeknek uj ruhát venni és amikor nincs feszélyezve se a felkérő, se a bérmaszülői tisztségre felkért, mert a régi jó idők emlékeiből fennmaradt ajándékadás igen sok családot hozott most zavarba. A régi időben, amikor potom pénzen lehetett ajándékot venni, támadt ez az ajándékadás szokása. A kérészteiésnél, bérmálásnál, eljegyzésnél, az esküvőnél, a név- és születésnapnál, házassági vagy egyéb nevezetesebb évfordulónál az ajandékadás szinte már tultengésbe ment. De hat akkor inkább volt módja mindenkinek ajándékot venni, no meg aztán akkor az ilyenek is primitívek voltak. Akik a keresztgyerekeiknek egy-egy körmöd aranyat adtak vagy az obiigát egy pár ezüst eszközt bőr- vagy vászontokban megvették, az már Krözus hírben állt. Hol vannak ezek a boldog idők, mikor az ajándékadásban és az ajándékelfogadásban is mérsékeltebbek voltak az igények. Ma már legtöbben félnek valami tisztség elvállalásától, mert igen sokat foglalkoztatja az a kérdés, hogy mit vegyen a keresztelőre vagy lakodalomra, hiszen ha valami nem megfelelőt
