Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-05 / 54. szám
4. oldal. „Komáromi Lapos* 192$. május 5. nánk a vízben — persze a szónak balneológiái értelmében. Erisen hisszük, hogy a hidegvíztől félók is hamarosan a mi táborunkba sorakoznak és később önmagákon fognak mosolyogni, hogy hogyan is tudtak félni a víztől, amikor fürdésről és nem vizivásról van szó. Tréfa ide, tréfa oda, a hideg viz nem fog ártani senkinek sem, az fölfrissit, fölüdit, az idegeket lecsillapítja és erősiti. A hidegvíztől nem félők nevében arra kérjük az illetékes köröket, hogy az uszodát a fent ajánlott helyre horgonyozzák le. * Komárom utcáin a napokban óriási szén* zációt keltett egy érdekes alak. Hevenyében rávetett görögös öltözet Udte tagjait, a rikítóan világitó napfény dacára égó kézi lámpával keresgélt az utcáD. Az ókori tudományokban nem jártas járókelők bolondnak tartották szegény öreget, de az iskolázottak rögtön mint régi ismerőst üdvözölték. — Nini a Diogénes bácsi. Újra kibújt a kordájából. A laikusok itt a régi komáromi Arany hordóra gondoltak, de a beavatottak tudták, hogy a jó öreg hordója nem volt aranyhordó. Sokkal puritánabb természetű volt, semhogy ilyen fényűzést megengedett volna magának. — Mit keres Diogénes bácsi ? Talán megint embert keres? — Nem fiam, az emberkereséssel, mint teljesen eredménytelén foglalkozással, már több ■ezer esztendeje fölhagytam. Én most azokat a fákat keresem, amelyeket a kivágott Kiapkatéri fák helyett ültetett a város. Hiszen mikor a városnak minden fát szerető lakosa följajdul a hatalmas Klapkatéri fák kivágásáért, az a vigasztaló Ígéret hangzott el a város vezetősége részéről, hogy njakat ültetnek helyébe. — Hol vannak ezek a fák? — kérdezi Diogenes remegő hangon. Hát már a város Ígérete is csak puszta szó? Vagy olyan csodafákat keresnek és még nem találtak, amelyeknek egyenes a törzsük, egyenes az águk. Mert hát azoknak a hatalmas fáknak a kivágását azzal mentegették a hivatalos körök, hogy azért vágatták ki, mert görbe águak voltak. No még ilyen okoskodást e hallottam, mondja szomorúan szegény öreg Diogenes, aki megbotránkozva látta a fáitól megfosztott kopár csupasz Klapka-teret és a Tolnai-utcát és azzal a megállapítással távozott el, hogy bár Komárom sok fát kivágatott, de e sok tüzelője dacára még sincs sok sütuivalója. * Szeretnék ha valaki ez olvasóink közül megfejtené az alábbi rejtélyt: Az itteni vasútállomáson van két pénztár ablak, amely rendesen korláttal van ellátva a tülekedések, a tolongások megakadályozására. Ezen két pénztári ablaknál a jegy kiadás a legnagyobb rendben történhetik. No most már kérdezzük, miért használják mégis legtöbbször azt a harmadik pénztár&blakot, amely előtt nincs meg a szükséges korlát és amely ablak egy sarokban van, ahol csak közepes forgalomnál is örületes kavarodás támad, mert a sarokba szorított utasnak a jegyváltás után elég kievickélni a tolakodók tömegéből. Hát mért van ez, mikor ott van az a két másik pénztár ablak ? Aki erre a rejtélyre megadja a feleletet, illő jutalomba részesül. II MM ti a MM hizterhei. — Miért szükséges a házbéremelés ? — A bérlőkre áthárítható közterhek. — A háztulajdonosok helyzete nem valami rózsás, amit igazol az a körülmény is, hogy Komáromban legalább 500 eladó ház van, tehát az összes házak egyharmadrésze. Hogy a háztulajdonosok szabadulni igyekeznek a házbirtoknktó), annak bizonyára mélyebben fekvő okai vannak. Vizsgáljuk meg ezeket az okokat és tisztában leszünk a helyzettel, amelyen az uj lakbért örvény is segíteni igyekszik, amennyiben a házbéremelésre módot nyújt, és azt az adóterhek és a lakók érdekében teljesített egyéb szolgáltatások emelkedése megokolttá teszi. Olyan helyről vettük ezeket a közlendő adatokat, amely teljes biztosítékot nyújt azok komolysága felöl; adataink az 1914 és 1922. évi viszonylatot tüntetik fel 1000 korona ház■ bér után: 1914 máj. 1. 1922 máj. 1. 1000 K házbérjövedelem kor. kor. után házbéradó 14% 140 140 140 K általános jövedelmi pótadó 30% 42 42 140 K után 5% országos betegápolási pótadó 7 ugyanaz 8% (emelkedés) 1120 140 K után 92% községi pótadó 128'80 ugyanaz 200% (emelkedés) 280 140 K után 10% útadó 14 ugyanaz 30% (emelkedés) 42 Vizdij 3 lakrész után 21 ugyanaz 1922ben (emelkedés) 75 1000 K után házbérfiilér 6% 60 60 „ „ „ csatornadij 6% 60 60 Kéményseprő dij 2 kémény 4 ugyanaz 1922. (emelkedés) 28 Tözbistositás (részben) 20 40 Iskola adó (kath.) 14 28 Telekértékadó 50 Jövedelemadó 30 Pöcegödörtisztitás____________?________? összesen: 510’80 886’20 A közterhek emelkedése, amely a bérlőre áthárítható, e két összegnek különbözető 345'40 K, ami az 1914. évi közterheknek több mint 74%-a. A törvény megengedi, hogy e teheremelkedés a bérlőre áthárítható legyen; a törvény kötelességévé teszi a község elöljáróságának, hogy a lakosság körében közhírré tegye, milyen összeggel emelhetők a házbérek a közterhek emelkedése címén. A törvény egyúttal vi'ágosan felosztja azokat a kiadási címeket is, melyek a bérlőre áthárithatók. Ezek közt van az adótöbblet (1911 óta történt adóemelkedés) vizdij, csatorna dij. kéményseprés, tüzkárbiztositás és pöcegödörtisztitás arányiagos részei. Mivel sokan azt hiszik, hogy a háztulajdonosi állapot roppant rózsás hivatal, tehát ide iktatják azokat a számadásokat is, amelyek a háztulajdonost terhelik, ha a bérlőre azok megfelelő részét áthárítani elmulasztotta. Kiindulási alapul ismét 1000 K házbért veszünk, melyben „minden bennfoglaltatikíl (adó, csatorna,vizdij, házbérfizetés, kéményseprésstb.) a) Kötelező kiadások 1000 K után házbéradó 14% 140.— 140 K után ált. jövedelmi pótadó 30% 42.— » > » betegápolási > 8% 11.20 » » » községi » 200% 280.— * » » útadó » 50% 42.— (ez a folyó évben 130%-ra emelkedik) vizdij 3 lakrész után 75 — 1000 K után házbérfiilér 6% 60.— „ „ „ csatornadij 6% 60.— két kémény tisztítás 24.— tűzbiztosítás 20.— telekértékadó 50.— jövedelemadó 30 — egyházi adó 28.— Összesen: 862.20 b) Esetleges kiadások törlesztéses kölcsön kamattöbblete 40 pöcegödörtisztitás (aránylagosan) 40 tatarozási kiadás , 60 összesen 140 Vagyis a háztulajdonos, ha házát elhanyagolni nem akarja, a házbért a házára fordíthatja. . Ezekből látható, hogy a háztulajdonos helyzete sem fenékig tejföl, az is éppen úgy küzd a gondokkal, mint a bérlő, aki a bérlet költségét szintén nehezen teremti elő. Ebből a bérlők is okulhatnak és a jövőben ne tekintsék a házigazdát annak, aki őket szívtelenül kinzsorázza, mert a háztulajdonosnak annyi a terhe, hogy a háztulajdon ma nem őröm, hanem igen snlyos gond. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavioini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadómia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérkt! Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 77 A városi képviselet ülése. — A hajógyár telkének eladása. — 1923 május 4. Tegnap délután tartotta a városi képviselőtestület közgyűlését, mely a késő éjjeli órákban ért véget. A szokatlan időtartamú közgyűlésről lapunk zártakor a következő tudósítást vesszük : A képviselőtestület ülését Csizmazia György polgármester nyitotta még 4 óra után és áttért az interpellációkra. Dénes Emil interpellációja folytán bizottságot küldött ki a képviselet egy utiszámla ügy felülvizsgálására. — Hacker Richard az üzleti záróra szabályrendelet, ügyében interpellál, ez tudvalevőleg felebbezés alatt áll és így a városi szabályrendelet végre n«m hajtható. — Lukovich Ferenc az útlevelek kiállítását teszi bírálat tárgyává, melyek hónapokig alkallódnak akkor is, ha mindeu adat, rendben van. Ez ügyben a főjegyző közli, hogy aa útlevél ügye az állararendörség hatáskörébe lett utalva. A városi vezetőség fel fogja kérni az utlavél ügyek lehető sürgősebb intézésére a közönség érdekében. Csizmazia György elnöki bejelentései után dr. Alapi Gyula polgármesterhelyettes a munkanélküliség ügyéről tett előterjesztést. A képviselet ismételve falterjesztést intéz a kormányhoz ez ügyben. Széleskörű vitát keltett a kikötő ügye. Az állam bizonyos partrészeket meg akar a várostól szerezni cserébe, a fel nem használt területekért es szolgalmi jogot kér a kisduuai hid feljárója előtt lefektetendő sínpárra vonatkozólag. Ez ügyben Fried Jenő, Lukovich Ferenc, dr. Kamrás József szólaltak fel a szerződés tervezet ellen, mig Dénes Emil, Hacker Richárd, Mézes József mellette érveltek. A vita anyagába bnlsvonódott a kikötő telek vétel ügye és a szerződést felolvastatta a közgyűlés. Ez oly súlyos feltételeket tartalmaz a városra nézve, hogy a szóban forgó szerződésnek teljes átdolgozását kívánja. Ezért a tanácsnak visszaadja azt a képviselő testület. Hasonlóképen nagy vitát idézett elő a hajógyár telkének eladása is. A pénzügyi bizottság 880.000 K vételáron ajánlja a telek eladását. Az ellenvélemény 1,334 000 K vételárat kívánt élte. Ezt képviseltek a polgári párték, kiknek részéről dr. Kamrás József, Lukovies Ferenc, Fried Jenő ésDosztál Jakab szóltak ellene, mellette pedig Hacker Richárd, Mézes József, Stern Bernét és Végh Vilmos szciáldemokraták. Végül névszerint való szavazás után 13 szóval 9 ellenében a képviselőtestület 880.000 ezer korona vételáron a hajógyár telkét eladta az államnak, Gyorsabb ütemben mentek a nyugdíjazások ügyei, akik sorában dr. Szijj Ferenc polgármester is szerepelt, akit 25 évi szolgálattal nyugdíjazott a képviselőtestület. Dr. Alapi Gyula polgármesterhelyettes ragadta meg a szót és az idő előrehaladottságára való tekintettel csak röviden mutatott rá azokra az önzetlen szolgálatokra, melyet a volt polgármester szülővárosának teljesített két évtized alatt. Az utolsó négy év emberfeletti küzdelmeire és a két malomkő között vaió őr* lődés egész tragikus, de férfiasán állott megpróbáltatásaira. Indítványára a képviselő testület érdemeit jegyzőkönyvébe Írja a volt polgármesternek. A munkásság részéről is meghatóan nyilvánult meg dr. Szijj Ferenc ritka egyéniségével szemben az elismerés és megbecsülésnek kifejezése: Végh Vilmos, Mézes József az internált munkások érdekében teljesített szolgálatait, Hacker Richárd a túszokért hozott áldozatait, férfias önfeláldozását, Dénes Emil pedig jó szivét és humánus érzését emelték ki keresetlen és ószintén csengő szavakban. Nagy vitát keltett a nyugdíjügyek közül Brandstein János gázgyári pénzbeszedő és Melle János, valamint Körmendy Zsigmond ügyei, úgyhogy tiz óra is elmúlt, amire ezeket elintézték. Végül a képviselet Csizmazia György polgármesternek havi 2400 K, a helyettes polgármesternek pedig havi 1000 és 500 K tiszteletdijat állapítván meg, Wancz Róbertét, aki négy évig volt megyei előadó, egyhangúlag városi előadóvá választotta meg és elfogadta
