Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-05-03 / 53. szám
2 oldal. X „Komáromi Lapok t9‘3 május 3. r51 is ég miután igy alaposan leszólta a szomszéd országot, befejezte beszédét. Utána pénes Emil szólalt fel. A kommunistákkal vitatkozik és azt bizonyítja, hogy a bolsevista elvek a falnak viszik az emberiséget és hogy a munkásságot nem lehet kísérleti nyúlnak felhasználni a szovjetberendezkedés próbálgatásánál. Szintén a kommunistákat vádolja a frontbontással. A szociáldemokrata magyar munkásság a régi rezsim alatt mindig egységes frontot alkotott és ez egységes fronttal tudott előnyöket elérni a magyar munkásság. ők, az itt élő magyar szociáldemokraták ebből az iskolából kerültek ki, amely nem engedi a frontbontást. Ezt a bűnt a kommunisták követték el a szónok szerint, aki szintén tartózkodott az itt élő munkásság helyzetének és annak okainak az ecsetelésétöl. Ehelyett a figyelmet mindvégig lekötő közvetlen előadásban ismertette a szocializmus mozgalmainak történetét. Ezzel a népgyűlés, amely nagyon csendes mederben folydog<, véget ért anélkül, hogy határozati javaslatot terjesztettek volna elő. Szóval még e tekintetben is ellentétben állnak a kommunistákkal. = A franciák „törököt“ fogtak. A franciák ruhrvidéki megszállása mindnagyobb kudarccal látszik végződni. A franciák most már szeretnék az egész megszállást visszacsinálni, de csak úgy, ha ezt nagyhatalmi presztízsüknek sérelme nélkül tehetnék. Különösen nagy izgatottságot kelt Franciaországban a lapoknak az a hire, hogy a Rnhr vidékre szállított koksz teljesen hasznavehetetlen. Németország a megszállott területen eddig 430 kokszégető telepét szüntetett be és félő, hogy a megmaradt 300 is hasonló sorsra jut. Az az értesülés van elterjedve, hogy Briand volt francia ministerelnök újra a politikai cselekvés terére lép s azt hiszik, hogy Briand lenne az az ember, aki Franciaországot presztizssérelem nélkül ki tudná vezetni a mostani nyugtalan és semmiféle megoldást nem nyújtó helyzetből. Angliában az a vélemény, hogy Curson beszéde rábírja a német kormányt, hogy rövidesen újabb ajánlatot tegyen Franciaországnak és a Bergmann-féle javaslatba foglalt 30 milliárdnyi összeget felemeli. Curson beszédében felszólítást látnak arra, hogy Németország ajánlatát Angliának nyújtsa át, melyet az továbbit Franciaországnak. VÍZUMOT útlevelekre és mindenféle útlevélügyet megbízhatóan, 24 óra alatt intéz el a „Hilfsverein derjüd. Hochschüler aus der Slovakei.“ 252 Praha I., Postfach 620. Közbenjárási dij vízumonként 20 korona. I magyal hatóság [sah Igazolt állampolgaiságu kiutasítottál (total) vesz ót {Ma Komáromnál is visszaküldött a magyar hatóság két kiutasitottat.) Még mindig izgatottan tárgyalják az emberek a hirtelen jött kiutasítottak ügyét. És a felizgatott kedélyek bizonyára addig le se fognak csendesüki, amíg a kiutasítások kérdését a közóhaj szerint általánosan el nem intézik. A kiutasítottak ügyében azonban egy váratlan fordulat állt be, amint arról az alábbi híradásunk beszámol. Mint Kassáról Írják, az ottani toloncügyosztály vezetője a következő felvilágosítást adta a K. U. munkatársának : „A magyar határőrség hónapok óta nem vesz át olyan toloncot, aki nem tudja magyar állampolgárságát, vagy azt igazolni, hogy a békeszerződésben előirt határidőig — 1922 júliusáig — magyar állampolgárságra optált. Sok esetben két-háromszor küldtük & toloncot a határra, de a magyar határközegek nem vették át. Az eredménytelen utazgatás még ráadásul pénzbe is kerül az államnak, amiből megállapítható, hogy a mai illetőségi bizonyítványok mellett rossz üzlet & toloneolás“. Eddig a K. U. hire. Mint lapunk zártakor értesülünk, ma reggel a komáromi hídon átment egyik komáromi kiutasitottat a fenti okokból a túloldali hntárrendőrség szintén nem vett át és visszaküldte, ugyanígy járt egy Dunaszsdahelyről kiutasított is. Tehát egy uj helyzet áll elő. Innét kiutasították őket s ott nem fogadják be. Hol telepedhetik tehát k az ilyen, a küszöbön álló kiutasított ? A hetényiek megható módon búcsúztak el kiutasított lelkészüktől. {Az egész falu kikisérte a falu határáig. Száz kocsi kisérte be Komáromba.) Múlt számunkban megemlítettük, hogy a vidékünkről kiutasítottak között van Győry Elemér a hetényiek népszerű ref. lelkésze is. Győry Elemér volt komáromi ref. püspöki titkár három év»-, hogy a hetéuyi hivek egyhangúlag meghívták lelkészüknek. * Nasry látkörü, európai műveltségű ember, aki tanulmányai egyrészét külföldi egyetemeken végezte. Hetényeu eltöltött ideje a komoly lelkészi és kulturális, de politikától mentes munkálkodásban telt e), ami közte és hívei között a kapcsolatot még szorosabbá tette, ami külsöképen is megnyilatkozott szerdán, amikor kiutasított lelkészüktől el kellett bucsuzniok. Ma szerdán délelőtt lépte ugyanis át a határt Győry Elemér, a hetényiek impozáns módon megnyilvánult szeretőiétől kísérve. Reggel indult el a kiutasított lelkész nejével kocsin Hetényről Komáromba. A buesuzásnál elhalmozták virággal a távozókat és a világszerte hires hetényi kézimunkák legszebb remekeivel. A távozók kocsiját a hetényiek száz kocsiból álló kísérete és gyalogosan az egész lakossága több mint ezer ember kikisérte őket a falu határáig. Itt könnyezve, igen sokszor hangos zokogásba törve megható módon búcsúztak el rajongásig szeretett lelkészüktől és nejétől. A falu határánál a gyalogos kísérők visszamaradtak és a hosszú kocnsor megindult Komárom felé. A lovakon gyászfátyol lengett, jelezve a hetényiek gyászát, amelyet a válás fájdalma támasztott szivükben. Az impozáns menet Komárom utcáin néma megdöbbenést, keltett. Sokan azt hitték, hogy a hetényiek uj harangokat szereztek be és azokért jött be a hetényiek bosszú kocsi sora. Csak a lovakon lengő gyászfátyol árulta el, hogy itt valami szomorú aktusról van szó. Lépésben haladt a hosszú kocsisor a komáromi hid közelébe. A menethez a komáromiak közül is igen sokan csatlakoztak. A Dunaparton megállt a kocsisor, a hetényiek leszálltak a kocsikról és gyalogosan kisérték el a tározókat a hídfőig. Itt már hatalmas tömeggé nőtte ki magát a kísérők serege. Megható bucsuzás következett most. Mindegyik kezet fogott a távozókkal. Mindenki könnyezett, igen sokan hangos zokogás között mondottak Isten hozzádot a távozó lelkésznek, aki békés nyugalomra intette könnyes szemű híveit. Aztán kocsira ültek és kendőlobogtatás között távoztak el a túlsó oldalra. Megjelent a színi iskoláiétól. A középiskolák reformtervezetét az alábbiakban adjuk : 1. Reformok a polgári iskolákban. Miután az elemi iskolák ötödik osztálya kötelező, a polgári iskolák csupán három osztályból fognak állni. Az első osztályba léphetnek azok: a) akik az elemi iskola ötödik osztályát sikeresen elvégezték; b) akik a zárőosztályt sikeresen elvégezték s arról bizonyítványt kaptak, bogy a polgári iskola sikeres elvégzésére alkalmasak. (Ezek a záróosztáiyok a később kiadandó előírások szerint az elemi iskolák mellett volnának alkalmazva, azon ötödik osztályt végzett tanulók részére, akik gyönge előmenetelüek.) A tanuló, ha az iskolaév végén kellő eredményt fölmutatni nem tud, osztályt ismételhet, ha azonban másodszor sem mutat föl kellő eredményt, a polgári iskolát végleg el kell hagynia. Ha a tanuló az év végén csak egy tárgyból elégtelen, a szünidő végén javítóvizsgát tehet, ha azon tárgy tanítója, amelyből elégtelen volt, erre javasolja. A polgári iskolák eddigi köteles tárgyai ezután is megmaradnak, azonban kötelező tárgyul még egy, az államban élő nemzetiség nyelve is fölvétetik. Azon tanulók, akik a polgári iskola harmadikosztályát eredménnyel végezték, igazoló bizonyítványt kapnak. Ez az abszolutórium képesít minden olyan hivatásra, vagy szakiskolára, amelyekre előképzettségül a polgári iskola, vagy a középiskolák alsó osztályai elegendők. II. A középiskolák alsó osztályai, mint külön szakasz. A középiskolák első osztályába való fölvételhez a polgári iskolánál megkívánt föltételek szükségesek. Az osztályismétlésre és ja'vitóvizsgálatra vonatkozó tételek is teljesen azonosak. A kőtelező tárgyak itt is ugyanazok, mint a polgáriban, amelynek tanítása olyaténképen módosul, hogy az alsó osztályokban a gramatikai ismeretekre szorítkozik. A ILI. osztály végzett tanulói, akik leg! alább „jó“ eredményt mutatnak föl, bizonyit- I ványt kapnak, hogy képesek a középiskolák felsőbb osztályaiban tanulmányaik folytatására. Az elégséges eredménnyel végzett tanulók, amennyiben a felsőbb osztályokba akarnak lépni, kötelesek külön fölvételi vizsgát tenni. III. A középiskolák felső osztályainak reformja. A felső középiskola I osztályába léphetnek azok: akik a középiskola alsó osztályaiból abszolváltak ; a polgári iskolák abszolvált tanulói, ha fölvételi vizsgát tesznek. Az egy tárgyból bukottak javító vizsgáira nézve ugyanazon föltételek iráuyadók, mint az alsóbb osztályokban és polgári iskolákban. Több távgyból bukott tanulók csak egyszer ismételhetik az osztályt s másodszori bukás esetén a középiskolák felsőbb osztályát végleg el kell hagyniok. A negyedik felső osztály végzett tanulói bizonyítványt kapnak, amellyel igazolják, hogy a felsőbb osztályokat sikeresen elvégezték. Ez i a bizonyítvány minden olyan hivatásra és fog\ lalkozásra képesít, amelyekhez előképzettségül j a középiskolák végzése kívántatik, de nem jo’ gositja a tanulót a főiskolákba való átlépésre. A negyedik felső osztályt végzett tanu; lók, akik főiskolai tanulmányokat akarnak foly\ tatni, az ötödik felső osztályba lépnek. Ebben az osztályban a tanulók önálló tanulmányokat és kutatásokat folytathatnak az irodalom fölhasználásával. Ez a tanulmány azt célozza, í hogy a diákok látókörét és előző osztályokban | szerzett tudását fokozzák. Még pedig annyira, Ij hogy az iskolaév végén a tudományos magyarázatokat követhessék. A tanév végén azok a diákok, akik az ötödik felső osztályt jó eredménnyel elvégezték és akikről a tanári kar igazolja, hogy az előirt tananyagot kellő méri ékben elsajátították, bizonyítványt kapnak, amely a főiskolák látogatására jogosítja őket. A negyedik osztály végzett tanulóinak, f amennyiben az ötödik osztály abszolválása | nélkül akarnak főiskolába lépni, a következő jj föltételeknek kell eleget tenniök : a) Azon esetben, ha a negyedik osztályt ■ kitüntetéssel végezték és b) érettségi vizsgálatot tettek, mely tanú- S sitja, hogy az ötödik osztályban követelt tár; gyakban kellő ismerettel bírnak. I Ugy a föntebb emlitett igazolvány, mint az érettségi vizsga, bármely főiskola látogatására jogosítja a tanulót. ____________ «S«tSl Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban raegszerzek. Vidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, mintán hetenklnt háromszor megg küldönc Prágába eljárási dij Z5 korona, űm: hászlő Zsigmond Bratislava (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. iHJUU n. 12. sz.
