Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-28 / 51. szám
1923 április 28 «Komáromi Lapok« 7. o*ei&í. s N as o o a taes — Tűz. Folyó hó 21-én éjjel Sinór Gábor bogyaréti lakás tanyája leégett, a kár igen nagy, bár eddig még pontosan nem volt megállapítható. — Dr. Kállay Zoltán jogi szemináriuma Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavicini u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő bármely egyetem és jogakadémia összes jogi vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet l Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a szegedi igazgatóság. 77 — Vuipas apai intelmei: Hidd ei fiam : a kutyaugatás is felhallik a menyországba. Csakhogy ott tudják róla, hogy csak kutyaugatás . . . Ahol imádkozol, ott van a templom. Aki nem főz sárgarépát, még nem bizonyos róla, hogy szereti az urát... Caligula konzullá nevezte ki a lovát. Vájjon mivé nevezte volna ki a lova Caligulát... Könnyebb messzire beszélgetni, mint közeibe hallgatni . . . Hogy a házasságot kitalálták, azt megérdemelte az ember. De hogy a válást is kitalálták, azt már nem érdemelték meg a házasok... — Verekedő orvhalász. A vásáruti öregrévi Dunaágban idb. Szüllő Károly Linka nevű egyént orvhalászaton érte; felszólította, hogy hagyja abba munkáját, de ez ahelyett az erdőkerülőt agyba-föbe verte, úgy hogy gyógyulása több napot fog igénybe venni. A tettes ellen az eljárás megindult. — A JÓ Pajtás közkedvelt gyermeklap olvasóit ez utón kéri elnézésre a Jó Pajtás szerkesztősége. Ugyanis a lapot kezdettől fogva Bécsben nyomták, ahonnét eddig akadálytalanul lehetett Szlovenszkóba behozni. A legutóbbi számok is eljutottak nagy csomagokban Köpcsényig, amikor megérkezett a minisztérium rendelete, amely a Szloyenszkó számára Bécsben nyomott lapok behozatalát megtiltotta. Mig a tilalmat feloldják, türelemre kérik a kis olvasókat. — Pásztortűz és Vasárnapi Újság. Több ízben megemlékeztünk már arról, hogy Erdély magyar irói az eddigi ellentéteket egymás kö zött kiegyeztetve, munkaközösségbe tömörültek, melynek egyetlen célja az erdélyi irodalom komoly és öntudatos fejlesztése. Ez a mnnkaközösség a Pásztortüz és a Vasárnap című hetilapok hasábjaira akar összegyűjteni minden érdemes szellemi értéket, hogy ezáltal az erdélyi olvasóközönség legszélesebb rétegeinek érdeklődését megnyerje irodalmunk számára. A két lap között szoros összeműködés létesült. Mindkettő megmarad a jelenlegi szerkesztőinek itányitása alatt, csak mig a Pásztortüz eddigi irányát megtartva, a magasabb irodalmi igények kielégítésére fog törekedni, addig a Vasárnapból Vasárnapi Újság címen egy mindenkit érdeklő változatos, képes és szórakoztató hetilapot fejlesztenek ki. Ezzel a két lap együtt hivatottan pótolni fogja a hasonlónamű drága külföldi hetilapokat. Az átalakult Vasárnapi Újság megjelenését május elejére tervezik. — Magyarországot bekapcsolják a keletnyugati idegenforgalomba. Páriában és Londouhan a napokban megindulnak a tárgyalások Magyarországnak a kelet és nyugat közötti idegenforgalomba való bekapcsolásáról. A magyar megbízottak Párisba utaztak. A mostani expressz von átok egyrészét Budapest elkerülésével irányítják kelet felé, miáltal a legtöbb külföldi utas, akinek Budapesten át kellene Bukarestbe, Balgrádba és Kcnstantinápolyba utaznia, elkerüli a magyar fővárost. TÖRVÉNYKEZÉS. Az Hhéí szavatosságról.") Közli: dr. Fürh Béla. 2. Jog és igazság. A mai jogszolgáltatásban az állam kész szabályoknak egyes adott esetekre való alkalmazását bízza rá a bíróságokra. Innen van az, hogy a bírónak az igazság kibogozása körüli munkája elé egyrészt a peres ügyek kulissza mögé elrejtőzött huncutságai, másrészt az előre meghatározott jogi formák nehéz akadályokat % *) Az első közlemény lapunk 1923. évi április hó 24-iki számában jelent meg. gördítenek. A biré igen gyakran kénytelen vele (jobb meggyőződése és az igazság ellenére) a törvények betartása mellett meghozni az Ítéletet. Abban a biró belsőjében daló lelki harcban az igazság erejét ilyenkor legyőzi a törvény ereje, az igazság hiába kér eget, nem tud érvényesülni a „jog“ miatt. Ennek kirívó példája a következő : Jogszabály, hogy a saját tulajdona felől mindanki szabadon rendelkezhetik, minden korlát nélkül. A gépkeraskedő elad egy varrógépet egy varrónőnek, de a vételár teljes kifizetéséig fenntartja magának a tulajdonjogot. A teljes vételár 1000 korona, errs a vevő kifizetett 900 koronát, dt« 100 koronával még tartozik. A tulajdonjog az eladóé, aki el is zárathatja a varrónőt, ha utóbbi a 9/io ed részben már kifizetett saját gépét eladja. (Ez nem felel meg az anyagi igazságnak, de jogszabály!) Most ba ugyanaz a kereskedő a tulajdonjog fentartása nélkül adja el a varrógépet a varrónőnek és utóbbi a vételárból egy fülért sea* fizetett, a keresksdö még végrehajtás utján sem fogbliiatja le a saját varrógépét, más fedezetet pedig egyál taláu nem talál adósnál. (Ez sem igazságos dolog, d« jogszabály!) A p°ires fél helyzete sem könnyű, mart bármennyire áthatja öt esetleges igazának tudata: a jogszabályok alvont labirintusában eltéved, mert a jogszabályok nem olyan rHganyos*k, mint az élettől duzzadó valóságok, martelőbbiak az előre megrögsitettségükböl nem engednek. Az ügyvéd — a vitás ügy első biráj* — igen gyakran már a per megindítása előtt tisztán látja az igazságot, de azt is látja, hogy a fél a perindítását megelőző ügyvitelénél a jogszabályokat nem ismerve, nem járt el helyesen, nem a törvény előírásainak megfelelően tette meg a szükséges intézkedéseket, vagy egyenesen elmulasztott bizonyos jogategovó lépéseket tenni, amely helytelen ténykedései, vagy mulasztása következtében törvényi jogaiból akaratlanul engedett és ezért az egyébként egészen igazságos ügyét már a per indítását m«g*iöiően elvesztette. A jogk8Mső közönségnek sohasem szabad szem elől tévesztenie, hogy minden ténykedésnek, vagy mulasztásnak messzemenő jogi kihatásai vannak, a per sorsát nemcsak a biró dönti el, hanem a fái pertinditás előtti ténykedései vagy mulasztásai sokszor károsabb hatással vannak a fél érdekeire, mint az ellenfél ügyes védekezése. Esért bir rendkívüli fontossággal az, hogy az a fél, aki valamely ügylethói kifolyóan jegsérelmet vél látni, mielőtt tudná, hogy per fog keletkezni az ügyből, a per előtt ne kövessen el hibákat és ne mulasszon el semmit sem, nehogy ez által a tényleges jogsérelmek későbbi bírói utón való orvoslását lehetetlenné tegye. 3. A jogsérelmek orvoslása. Az a kérdés tehát: Mit kell tennie a vevőnek, ha azt észleli, hogy az általa megvásárolt állat hibás és mit, ha az elhullott? A vevő, mihelyt gyanúsnak látja az állatot, azonnal hívjon állatorvost, vizsgáltassa meg és a betegségről állítasson ki bizonyítványt. Ezután értesítse rögtön az eladóját és adjon neki módot arra, hogy személyesen, esetleg saját szakértője utján is győződjék meg a betegség, vagy hiány fonforgá sáréi. A vavö szükség esetén kérhet előleges szakértői szemlét is. Ha pedig az állat elhullott, akkor a lehető leggyorsabban állatorvossal boncoltassa fel és erről jegyzőkönyvet is vegyen fel. Amennyiben lehetséges, az eladét már a boncoláshoz is hívja el, hogy az állat azonosságát annál könnyebb legyen bizonyítani. A vevő a hiba felismerése után is úgy bánjék az állattal, mintha az továbbra is az övé maradna. Ha pedig az állat ragályos betegségben szenved, el kell különítenie a többi állatoktól, nehogy ezekre is átterjedjen, mert amennyiben ez a vevó gondatlanságából mégis megtörténnék, az ebből $redő károkért már nem vonhatja az adót felelősségre. És nem vonhatja a vevő felelősségre az eladót akkor sem, ha nem gondozza a rendes kereskedő gondosságával a beteg állatot, mert ez esetben az 5 saját mulasztása okozta ar. előállott kárt. Szavatossági hiba esetén a vevó az ügylet hatálytalanítását, azaz az állat visszavételét és a vételár visszatérítését követelheti. Követelheti továbbá a vételi szerződés megkövetelésével, az állat tartásával és az állatorvosi dijak viselésével felmerült kiadásainak megtérítését. Ha azonban a vevő az állat hibája mellett is tudta ezt használni, akkor a használat értéke betudandó az állat tartási költségeibe. (Ez a két tétel rendszerint körülbelül ugyanazt az értéket képviseli.) Mídöa az állatorvos a véUlmi időn belül, szavatossági főhibát talált a megvett állaton akkor & vételi ügylet felbontása iránti par hosszadalmas lefolyását és jogerős befejezését nem kell a vevőnek bevárnia, hanem atnenynyiben az eladó vonakodik a rendelkezésére bocsátott állatot visszavonni, a vevő pedig nem tudja azt semmire használni; akkor közjegyző köz bon jöttével nyilvános árverésen eladhatja. Az árverés az eladó veszélyére történik, de másfelől a vevó az eladót az árveréssel a nagyobb károsodástól óvja msg, mert hiszen az állat hosszú időn keresztül való tartásának költségei felemésztenék annak teljes piaci értékét, így pad g az árverésen elérhető vétel ári összeget (a ténylegesen felmerült árverési kiadások levonása mellett) a vevő által az eladónak kifizetett és visszatérítendő tényleges szerződési árba az eladó javára beszámítják. Egyúttal az állat esetleges per alatti elhullásának veszélye, is eltűnik. Ha valaki egy egész juhnyájat, vagy sertésfalkát vagy több tehenet, ökröt vagy lovat egyszerre egy egységes ügylettel vett meg és utólag csak egyes állatokon észlel betegséget, vagy szavatossági hiányt, mig s többiek egészségesek, akkor — amennyiben az állatok nem tartoznak szorosan együvé és rendeltetésszerűim küiön-külön is használhatók —a vevő kizárólag a tényleg hibás állatok visszavételét követelheti. Ha azonban szorosan együvé tartozó állatokról van szó (pl. egy kettes fogat) amelynél az egyik ló egyedüli hajtásra nincs felnevelve és batanitva, akkor az egyik ló szavatossági hiánya esetén is az egész vételi ügylet hatálytalanítása követelhető. (Kézlevágás — lólopásért.) Az egykori császárváros könyvtáraiban és levéltáraiban olyan kincsek hevertek eddig, amelyekről alig tudott valaki, amelyek évszázadokon át porladtak, sárgultak, anélkül, hogy a tudomány felhasználhatta volna őket céljaira. Ezek közé tartozott az a gazdag orientális gyűjtemény, amelyek török, arab és perzsa írásait most kezdte átvizsgálni Kraelitz Greifenhorst bécsi egyetemi tanár, az ozmán tudományok nagy mestere. A tudós az Österreichische Verlagsgesrílschaft Ed. Hötzl et Comp. (Abteilung für Orientalische Publikationen) kiadásában teszi közzé sorra kutatásainak eredményét s elsősorban II. Mohamed Kánunnáméját adta ki. Ez a világ legrégibb büntető törvénykönyve s értelme röviden a kővetkező: A muszlim jognak egyik és pedig első forrása az úgynevezett serjátjog. azaz a korán és szunnára, más szóval a próféta írására és szavaira alapított egyházjog. A serjátjog magyarázható, azonban isteni eredeténél fogva minden emberi hatalmon felülállváD, meg nem változtatható. Ez a jog megfelel a kezdetleges állam egyszerű életviszonyainak, de mihelyt az állatni szervezet differenciálódott, hiányosnak bizonyult. Szükség volt tehát a serlátjog kiegészítésére a fent jelzett határokon belül annyival is inkább, mert sok jogi kérdés az egyes izlatn államokban egyéni szabályozást igényelt. A serjátjognak az egyáltalán nem, vagy csak hiányosan tárgyalt kérdésekre vonatkozó kiegészítése, illetőleg kibővítése egy-egy császári nyílt paranccsal történt. (Az európai alkotmányoknak megfelelő törvényhozást az Ozmán birodalomban a belga alkotmány al pján 1876 ban készült és valójában csak az 1908. évi ifja török forradalom idején életbeléptetett alaptörvény létesítette.) Ezek a törvényi erővel biró nyílt parancsok a muszlim jognak második forrásé. A parancsok gyűjteményének a neve Kánnnnáme. H. Mohamed törvénygyűjteménye 4. részből áll. Az első három tartalmazza a büntetőjogi intézkedéseket és pedig az első frjezet a házasságtöréstől, a második a veszekedés, testi sértés és gyilkosságról, a harmadik a rablás, lopás és rágalmazásról szól. (A negyedik fejezet A Mi MMMMl
