Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-04-28 / 51. szám

^•fly*®BB®9yeífih évfolyam.

51«

Szombati 1523« április 28.

KOMABOH LAPOK

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI A.

£)*£zeté*t ár cxeh-sBÍováib értétb«» : Helyben ét vidékre pasimi tzétkVIdéssel:

%é*«i érre 80 JE, félévre 40 K, aogyedévre 20 X. Külföldön 160 Ke.

«*«*» áft m fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA ár.

Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

fenyegeti a kormány koalíciós többségének egységét, melyet nagy nehézségekkel sikerült eddig is fentartani. Ismeretes, hogy Sramek, a cseh néppárt vezére, mint a kormány egyik tagja Rómában járt, hogy ott a Vatikánnak kormánya megbízásából előterjesztéseket tegyen olyan ügyekben, melyek a katolikus egyházat nagyon közelről érintik. Mik voltak ezek az előterjesztések, a szórványosan megjelent hírekből kiböngészni nehezen lehetett, de az bizonyos, hogy Sramek küldetésének egyik legfőbb feladata a katholikus egyháznak az államtól való szétválasztásához a Kúria beleegyezésének kieszközlése lehetett, legalább egyes cseh lapok híreiből erre lehet következtetni. De azt meg lehet állapítani, hogy a Vatikán nem járult hozzá azokhoz a javaslatokhoz, melyeket a csehszlovák kormány eléje terjesztett. Mert ha nem igy állana a dolog, a kormány régen gondoskodott volna már arról, hogy a római út eredményéről a köztársaság népei kellőképen értesüljenek.

A kudarc semmiképen sem erősítheti meg a kormány presztízsét, különösen akkor, ha az külföldön éri, annyival is inkább, mert a szóbanforgó kérdés a köztársaság több millió lakósára és annak vallásos meggyőződésére vonatkozik, már pedig az ilyen kényes ügyekben nem lehet célja a kormánynak uj harcokat fölidézni, ami pedig elkerülhetetlen, hogyha egyoldalú intézkedéssel akar dönteni e fontos kérdésben. Azonban a kormányt támogató koalíciós pártok között már a puszta eredménytelenség is mozgolódást idéz elő és könnyen megtörténhetik, hogy a római útból a koalíció válsága következik be, ami pedig megingathatja a kormány biztos állását.

így a cseh néppárt, mely helyet foglal a koalíciós pártok sorában, elkeseredett hangon Ítéli el a sajtóban a koalíciós politikát, támadják az iskolaügyi minisztert és bizony még a külügyminisztert sem kímélik éles kritikájuk szúró töviseitől. Hogy erre a koalíció egyéb cseh pártorganumai sem maradnak a válasszal adósok, azt csak természetesnek kell találnunk, mert a koalíciós többség nehezen fenntartott egységét veszély fenyegeti, annak érdekében pedig a hatalom támogatóinak mindent el kell követniük. Szóval a koalíció berkeiben újabb csetepatékra lehetünk elkészülve, a kormány által kifelé olyan hangzatos szavakkal hirdetett »egység« nagyobb dicsőségére.

Azt nem kell hangsúlyozni, hogy a kormány köré csoportosult koalíciós pártokat az úgynevezett nemzeti gondolat mellett a hatalom tartja ö^sze. Nem tévedünk azonban, hogy az utóbbi sokkal nagyobb erővel tömöríti a cseh nacionalistákat egy táborba, mert hiszen az ötféle világnézletet valló koalíciós pártok mégis csak úgy tudnak érvényesülni, hogyha a hatalom mellett kitartanak. De az sem tagadható, hogy koalíciós pártokkal csak egy bizonyos ideig, egy bizonyos közös politikai feladat megvalósításáig lehet kormányozni, és arra kell a fősulvt mindenkor fektetni, hogy a szükséges egység biztosíttassák, ami legtöbbször nagyobb fáradtságot igényel a kormány részéről, mint a tulajdonképeni kormányzás. A csehszlovák koalíció mindazon tulajdonságokkal rendelkezik mint más hasonló politikai egyesülés, ad hoc jellege lépten-nyomon kiütközik s a feszitő erők, Wlyek a különböző pártokban világosan fölfedezhetők, a bomlás újabb és újabb csiráit hordozzák magukban.

A cseh koalíció-sorsa is meg van pecsételve. Történelmi hivatását, politikai életében kifejtett működésével, úgy látszik, már befejezte, a szétesés jellemző tünetei mind láthatóbbak lesznek. A rendtörvény már réseket ütött a sorokon, most megtörténhetik, hogy a cseh néppárt magatartása újabb megpróbáltatásoknak teszi ki a koalíciót, ami esetleg a teljes fölbomlást vonhatja maga után. Az egyház elválasztása az államtól olyan súlyos probléma, melyhez csak a legtapintatosabb kézzel lehet hozzányúlni, mert könnyen fölidézhető általa a kultúrharc, az pedig nem kívánatos a köztársaságra nézve. A pártok összetartását megerősíteni a kormány dolga, sikerülni fog-e ez, más kérdés. Azt azonban nem lehet egészséges állapotnak nevezni, hogyha örökösen arra kell törekedni, hogy a szükséges egység biztositassék. Körülöttünk a szomszédos államok mind koalícióval dolgoztak, de ezek hamarosan mind összeomlottak, aminthogy egyetlen koalíció sem élhet örökké. Ha a szomszédok jónak látták kicserélni a koalíciós kormányokat, akkor a csehszlovák köztársaság is elérkezett ahhoz az időhöz, hogy rátérjen erre az útra. Ez természetesen csakis uj választások révén történhetik meg, — ami aztán megtisztítaná a helyzetet és biztosabb irányt szabna a köztársaság politikájának is. Az a kérdés, hogy rászánja-e magát erre a kormány, mely koalíciójával együtt ragaszkodik a hatalomhoz. Egyelőre ezt nem hisszük. Az idő azonban sokkal hamarább kényszeríteni fogja arra, hogy a tisztultabb politikai légkör megteremtése

Sxezkeaztőség ét kiadóhivatal: Nádor-u. 29-, hová agy a lap szellemi részét illet? közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sth. küIdndSk. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelsnik hetenkint háromszor: ksd^i csütörtiköa és szintuian

céljából a köztárs*1“’5" népeihez forduljon és azoknak aényót kikérje, kiknek sorsáról gondoskodnia kell.

= A Javorina. A csehszlovák köztársaságnak és Lengyelországnak tgymäshoz való viszonyában igen fontos szerepet játszik a Javorina kérdés, mely mint ismeretes, mindezideig nem jutott dűlőre. Benes dr. külügyminiszter a külügyi bizottságban adott expozéjában megemlékezett erről a kérdéstől is és feltűnő nz a 1-tompított, szinte koneiliáns hang, melyet a külügyminiszter e kérdés ismertetésénél használt. A Javorina kérdésről — szólt a külügyminiszter — mm szívesen nyilatkozik. Bár ezzel a kérdéssel kapcsolatban nagyon sokszor támadták; az állam érdekében hallgatott, mert a kérdés nyilvános feszegetéséveí csak a lengyel propagandának szolgáltatott volna fegyvert. Megcáfolt», hogy a Javorinárói bármikor is lemondott volna, vagy a tárgyban a lengyelekkel titkos szerződést kötött volna. Panaszosan említette, hogy inig Lengyelország Olaszcrszaggal, Franciaországgal és Svájccal a csehszlovák állam iparára és kereskedelmére hátrányos szerződéseket köthetett, addig a csehszlovák köztársaságnak erre nem volt módja a folytonos politikai viszályok miatt. Végül abban körvonalazta álláspontját, hogy a Javorina kérdést megegyezés révén akarja rendezni, hogy egyik feinen sem maradjon vissza aggodalom vagy elégedetlenség.

= A Bohemia bank bukása. A szenátus szerdai ülésén egy sürgős interpelláció következtében szóba került a Bohemia bank bukásának ügy#. Becka pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a bank 1920. májusában engedélyt kért a pénzügyminisztériumtól, hogy alaptőkéjét 25 millióról 100 millióra emelhesse. Ezt megengedték, ds több föltétel mellett. A bauk azonban csak 1922 b«n jelentette, hogy fölemeli alaptőkéjét és teljesíti a föltételeket. Erre Novák pénzügyminiszter utasítására a bankhivatal megái lepi tóttá a bank állományát. A jelentés szerint a bank erősen inmobil, veszteségei 19l/2 millióra rúgnak, de titkos tartalékok bő fedezetit nyújtanak, úgy, hogy a részvénytöke érintetlen. Ezt a jelentést közölték a bank alelnökével Schneider dr.-al, valamint ez igazgató-tanáccsal. Ez tehát ellentmond Knbicsek képviselő azon állításának, hogy az igazgatótanáccsal egyáltalában nem közölték a vizsgálat eredményét. Becka miniszter tagadja Kubicsek azon állítását, hogy a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium arra figyelmeztette volna a takarékpénztárakat, hogy a Bohémia bankban ne helyezzenek el betéteket, mert válságba került. Hangsúlyozta végül a miniszter, hogy a kormány mindent elkövet, hegy a gazdasági élet megrázkódtatása megszűnjön és a bizalom és nyugalom helyreálljon. A tényleges bűnösöket a kormány felelősségre venja. A miniszter válaszát hosszabb vita után a szenátus tudomásai vette. Itt említjük meg, hogy Kubicsek képviselő mentelmi jegát a képviselőház mentelmi bizottsága felfüggesztette.

= Magyar kormányférfiak utazása külföldre. Bethlen István magyar miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter folyó hó 29-ón Pári&ba, majd Londonba és Rómába utaznak, hogy a jóvátételi bizottság, valamint a francia, angol és olasz kormányok előtt feltárják Ma-