Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-13 / 6. szám

6. o!g; 1. «Komáromi Lapok* 1^23. január 13. HÍREK — Küldöttség a minisztériumban. Komá­rom város küldöttsége járt csütörtökön a város anyagi űrinek szorgalmazása érdekében a minisztériumban és a vezérpénzügyigazgat óság nul. A küldöttséget, melyet Stván János polgár­­mester helyettes vezetett s amely Jávor Jenő főjegyző és Sándor Ernő föszámvevőböl állott, először dr. Brachtl vazérpénzügyígazgató fo­gadta, aki kijelentette, hogy a város részére törvényhatóságilag megszavazott két millió államkölcsön folyósitása a legrövidebb időn belül megtörténik, mihelyt a költségvetési tör vény és felhatalmazás a törvénytárban meg­jelenik. Csak két város kapott áüamkölcsönt: Teschen és Komárom. Azután a küldöttség különféle adórészesedéseket és nyugdíj hátra­lékokat sürgetett szintén jó eredménnyel. A város adójutalékát a kormány már részben kiutalta s azok folyósitása a legközelebbi na­pokban várható A küldöttség mindenütt elő­zékeny fogadtatásra talált, ez Stván János érdeme, aki nyomatékosán képviselte a város érdekeit. — Madách ünnepély. A második világiro­dalmi nagy zseni, Madách Imre, születésének századik évfordulója is erre az esztendőre esik. Ennek méltóképpen való megünneplése céljából ’ Losoí eon ünneprendező bizottság alakult. Losonc város magyar közönsége Madách Imrének, a magyar irodalom egyik halhatatlanjának szüle­tése századik évfordulóján, folyó hó 2i-én. va sámap este 8 órakor a losonci Apolló-szinház­­ban emlékünnepélyt rendez. Az a tény, hogy Madách Imre Losonc közelében, a nógrádmegyei Sztregován született és halt meg, az emlékün­nepélynek országos jelentőséget kölcsönöz. Az emlékünnepélynek Madách nagyságához méltó kereteül az fog szolgálni, ha azon Losonc és Nógrád közönsége mellett részt fog venni Szlo­­venszkó és Ruszinszkó minden irodalmi, kultu­rális és társadalmi tényezője. Az előkészítő bi­zottság ez utón is meghívja ezeket a tényezőket és felhívja az egyesületeket, hogy szíveskedjenek a képviseletükben megjelenő kiküldötteknek ne­veit előzetesen lehetőleg f. hó 18-áig) dr. Oppen­heimer Ferenc losonci ügyvéddé), az elszállásoló bizottság elnökével közölni. A vendégek elszál­lásolásáról gondoskodni fognak. — Városi tanácsülés. Komárom város tanácsa szerdán délután ülést tartott, amelyen többek között a várOii rendőrség ügye is komoly megvitatás tárgyát képezte. A városi rendőrség tudvalévőén államosítás előtt áll, a kormány azonban eddig ebben az ügyben ér­demleges intézkedéseket nem tett, mindaddig a városi rendőrség ügye meg nem oldható, mig az állam által átvett személyekkel a város nincs tisztában. A tanácsülésen több utalvá­nyozás nyert elintézést és foglalkozott a Tolnai-utca ügyével is, melynek megvizsgálá­sára bizottságot küldött ki. Az ülés végén az anyakönyvi hirdetményeknek kizárólagosan tót nyelven való közzétételét tette kifogás tár­gyává egyik tanácstag, aki ezzel szemben hivatkozott a nyelvi örvényre és az ebben az ügyben kiadott kormányrendeletre. Az üggyel a legközelebbi tanácsülés újból foglalkozik. — Ármegállapitó ülés. Az árvizsgáló bi­zottság tagjait, valamint az érdekelteket f. évi január 13-án délután 4 órakor a városház nagy­termében tartandó ármegállapitó ülésre ezennel meghivom. Komárom, 1923 jan. 11. Nagy s. k., rendőrfőkapitány. — Közgyüiés. A Komárommegyei Gazda­sági Egyesület folyó üó 25-én délelőtt 10 órakor a komáromi kultúrpalota kistermében igazgató­választmányi és ezt követóleg közgyűlést tart. — Újvári Péter humoros zsidó estélye Komáromban. SzerdáD, 17 én este fél 9 órai kezdettel fogja megtartani Újvári Péter humoros felolvasó estélyét az izr. hitközség nagytermében. A kiváló iró, az »Uj keresztény«, a »Bosszúálló isten«, »Földanyánk lovagjai« és sok más re­gény finomtollu szerzője alig másfél éve, hogy lemondott a Magyarországi Újságírók Egyesüle­tében viselt ügyvezető titkári állásáról és Ko­lozsvárra vonult, hogy befejezze regényét, amely a nagy összeomlás miliőjében játszódik. Itt irta meg aj színdarabját is a »Leviátán“ cimü há­­romfelvonásos drámát, amelyhez az orosz zBidó életből vette alakjait. A dráma január végén egyszerre fog sziurekerülni a varsói Central­theaterban és a kassai magyar színházban, ahol már folynak az előkészületek a bemutatóra. Újvári Pétert kolozsvári magányából az ősszel szólította elő Erdély társadalmi és irodalmi köreinek ünneplése, amelyek országos keretek között rendezték meg harmincéves irói jubileu­mát. Ekkor fordultak hozzá csehszlovákiai ba­rátai és tisztelői azzal a kéréssel, hogy Szlovén­­szkó nagyobb városaiban felolvasó körútra in­duljon. Ilyen módon kívánt belekapcsolódni Szlovenszkó irodalma a kiváló iró jubiláns ün­neplésébe. Újvári a meghívást elfogadta. Szlo­venszkó nagyobb városaiban felolvasó estélyeket tartott, s az ő jólismert humorával és kacagtató figuráival mindenütt kellemes és vidám estét szerzett a hallgatóságának. Tegnap délután Ko­máromba érkezett. A komáromiaknak különösen vidám programot állított össze legújabb szerze­ményeiből. Műsora ez: 1. Egy meszaliansz tör­ténete. 2. Mikor a pénz fiadzik. 3. A modell. Az előadáson dr. Wallers.ein Zoltán főrabbi fog bevezető beszédet tartani. Újvári Írásai a szel­lemességeknek valósággal bravúros halmozását adják, de minden szava mélységes éietigazságot takar. A rendezést a Deborah leányegyesület vállalta magára es az estély iránt óriási érdek­lődés nyilvánul meg. — A Dalegyesület farsangvégi estélye. A Komáromi Dalegyesület az idei farsangban is megtartja hagyományos mulatságát, mely min­den farsangi szezonnak legsikerültebb estje szo­kott lenni. A farsangvégi mulatságot az idén február 9 én szombaton tartja az egyesület és a szükséges előkészületeket a vigalmi bizottság már megkezdette. Az estélyre vidám műsort állít össze a bizottság, mely nagy körültekintés sei készíti elő a mulatságot. — A Ref. Ifj. Egyesülőt farsangi muiat-t sága. A Komáromi R?f. Ifjúsági Egyesületi 1923. évi január hó 20-áu (szombaton) este 8| órakor a Dósa-féle „Vigadó“ összes helyisé­geiben saját könyvtára javára farsangi mulat­ságot rendez. Az estély szigorúan zártkörű és a meghívó kívánatra felmutatandó. Belépő­díjak: személyjegy 8 K, családjegy (3 sze­mélyre) 20 K. Felü’fizetéseket köszönettel fo­gadnak. A hölgyek kéretnek lehetőleg egyszerű ruhában megjelenni. A zenét Lévai Dezső jó­­hirnevű zenekara szolgáltatja. Az estély mű­sora: 1. Költemények Farkas Imrétől. Szavalja Sebestyén Mariska. 2. Farsangi dalok: a) Gö­rög bölcsek éneke, b) Német diákok nótája, c) Hogyan tanultak régen olvasni? d) Hát ma hogyan olvasnak? e) Ez tetszik a lányoknak! f) Ez meg a biró urnák tetszik! Előadja az egyleti férfikar. 3. A becsapott uzsorás. Kép a jogászéletből. Szereplők: Ragyai Rózsa Pál, Benzin Halka Gábor, Életkopf, uzsorás Lelkes Rudolf. 4. Uj nóták. Előadja az egyleti vegyes­kar. 5. „Olyan nines a sifonérba.“ Falusi idyll. Irta Kersék János dr. Szereplők: Miska Ráez Ferenc, Erzsi Joó Lsonka, Marci Vargha Já­nos, Julcsa Göttl Erzsiké, Bandi Vida László, Magda Jankulár Böske, Náci Németh Lajos, Prímás Bartal Gyula. — Kisgazda é3 Kisiparospárt bálja. Az idei rövid farsang mulatságai sorába egy uj táncestély fog b. illeszkedni, amilyen még vá­rosunkban eddig nem volt. Mint értesülünk, a magyar kisgazda, földmives és kisiparospárt komáromi szervezete február 4-én, vasárnap a Dózsa-féie Vigadó összes termeiben táncdS- télyt rendez, amely magyaros jellegével min­denképen kiemelkedő eseménye lesz az idei farsangnak s a mely bizonnyal a legszélesebb érdeklődésre tarthat számot a város és a vidék magyarsága körében. A táncestélyre legköze­lebb még visszatérünk. — Don Quijotét megismétlik a főgim­náziumban. Az olyan nagy sikert aratott és nép­szerűvé vált Don Quijote, Cervantes világhírű tragikomédiáját 4 felvonásban vasárnap január 14 én, d. u. 5 órai kezdettel megismétlik a fő­gimnázium dísztermében. Helyárak: ülőheiy 5 kor,, állóhely 2 kor. A kacagtató és szép kiál­lítású darab felvonásai között a cserkész zene­kar szebbnél szebb dalokat fog játszani. A da­rabot senki el ne mulassza megnézni. — Dobránszky Béla tánctanár városunk­ban a tanuló ifjúság tánctanitását már meg­kezdte, felnőttek részére hétfő f. hó 15-től uj tanfolyamüt nyit. Érdeklődők felvilágosítást a Spitzer-féle könyvesboltban nyerhetnek. 19 — Fortuna Bank szerencsét hoz önnek, olvassa el mai hirdetésünket. — A pénztári és számviteli szolgálat a nagyzsupáknál. A kormány rendelatet bocsát ki, «mely a számvitel és a pénztári ki-zelés kérdését szabályozza az uj megyebeosztással kapcsolatban. Az elszámolás a pénzügyigaz­­gatóságokból átkerül a nagyzsupákba, esetleg a föszolgabiróságokhoz, amelyek az előzetes vagy utólagos elszámolás kérdésében önállóan járnak el. Ezért a belügyminiszternek felelősek (aki a szlovenszkoi miniszterhez is átutalhatja ezt a hatáskört). A kerületi főnökségnél a pénztári szolgálatot e célra felállított adóhiva­talok látják el, az utalványozás joga a kerü­leti főnökséget illeti meg. A rendelet e két hivatal teendőit részletesen körülírja. Érvénye az uj közigazgatással egyidöben lép életbe. — Figyelmeztetés. A vásározó kereske­dőket ez utón is figyelmeztetjük, hogy az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett az ipar igazolványaikat vigyék magukkal, mert az ellenőrző közegek mindazok elleD, akik kellő­képen nem tudják magukat ’gazolni eljárást indítanak s a vásár megtartásától is megvonják. — A munkanélküliek gyermekeinek el­látása. A népjóléti minisztérium a munkanél­küliek gyermekeinek számára} szubvenciót enge­délyezett. Azok a községek és iskolák, amelyek a munkanélküliek gyermekeinek ellátására élelmi­szerre és pénzbeli tamog&tására igényt tartanak, jelentsék be a csehszlovák Vöröskereszt pozso­­nzi irodájába. (Hosszu-u 21.) A jelentésnek tar­talmaznia kell a község nevét, a vasúti állomást és a főszolgabírói hivatal helyét, valamint a mozgalom megindítójának nevét. Az élelmiszert természetben fogják szállítani. Bővebb felvilá­gosítást később ad a Vöröskereszt. — Az uzsorabiróságok működése. A komáromi törvényszék teiűleten működő uzsora­biróságok az 1922. december havában az uzsora­­törvény alapján 3 esetben összesen 260 Ke pénzbüntetést szabtak ki. — Búcsú a zsupántól. Ily cimü cikkünkre vonatkozói&g a következő levél érkezett hoz­zánk : Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A sajtó­­törvényre való hivatkozással felkérem, hogy alábbi soraimnak helyt adui szíveskedjék. Be­tegségem miatt csak most vagyok abban a helyzetben, hogy a zsupáu távozásával és bú­csújával kapcsolatban megjelent és személye­met is ériutő hírlapi cikkekre reflektálhassák, illetve részben a téves értesülésre, részben pedig a helytelenül levont következtetésekre utaljak. A legutolsó megyei közigazgatási ülés­ről szóló híradás illető része annyiban téves, hogy én ott a városról, annak lakosairól és a zsupánnak ottani működéséről semmiféle vo­natkozásban nem beszéltem, aminthogy nem is beszélhettem, mintán a zsupán ez alkalommal attól a megyétől búcsúzott, melynek én is egyik „kinevezett“ tagja voltam. Itt mindjárt megjegyzem, hogy tudvalevőleg a fordulat óta másféle bizottsági tag nem volt és nincs, csakis „kinevezett.“ A pozsonyi Híradónak valószínűleg azonos forrásból eredő megjegy­zése tehát csak a gyengébbeknél elérhető ha­tásra lehetett szánva, de engem nem érinthet. Egyébként ismeretes, hogy akkor, amidőn a „kinevezett“ bizottsági tagokból annak idején a megyei közgyűlés megalakittatott, a ma­gyarság hivatott vezetőivel történt megállapo­dás alapján fogadtuk el a nehéz szerepet. Ké­nyelmesebb lett volna kitérni, de a helytállás kötelességünkké tétetett, hogy a súlyos idők­ben vármegyénk magyarságának egyetemes és egyéni érdekei védelem nélkül ne maradjanak. Hogy ennek maroknyi létünkre hogyan tettünk eleget, arra bizonyságul felhívom a „Komá­romi Lapokat“, mely hasábjain sokszor hoz­hatott és hozott is olyan beszédekről és állás­­foglalásokról tudósításokat, amilyenekről más helyekről nem hozhatott. De felhívom bizony­ságtételre azt a sok honfitársamat is, akiknek egyéni sérelmeikben és bajaikban mindenkor előzékeny megértésre találva, eredményesen és önzetlenül közbenjártam. Önérzetemen alul áll ugyan, de az adott helyzetben mégis késztetve érzem magamat annak a kijelentésére is, hogy sem magamnak, sem bármely hozzámtartozóm­­nak természetesen soha semmit nem kértem, aminthogy arra szükség sem volt. Miután mű­ködésünk egész ideje alatt azt tapasztaltuk, hogy a zsupán az 1920 évi február 4 i és a „Komáromi Lapok“ áltál is idézett székfoglaló beszédében a szólásszabadságról tett ígéretét velünk, mint bizottsági tagokkal szemben a

Next

/
Thumbnails
Contents