Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-17 / 46. szám
»Komáromi Lapok* 1923. április ÍZ. Mid ön a szindikátustól ezekre nézre felvilágosítást vár, arra kéri a szanáló intézeteket, hogy ezt a kérdést ne a rideg számok alapján bírálja el, hanem vegyenek tekintetbe olyan momentumokat is, amelyek a betevők minél nagyobb százalékban való kiegyenlítését teszik lehetfivé. A felszólalásra a szindikátus nevében Schmidt Imre válaszolt és a szanálást vállaló intézetek akcióját ismertette. Előadta, hogy azzal a Komáromban már elfibb is hallott mendemondákkal szemben, melyek a szindikátust azzal akarják megvádolni, hogy a Komáromi Elsfi Hitelintézet szanálásával saját magának akar nyereséget szerezni, rá kell mutatni annak az egyesülésnek céljaira, maly a szlovenszkói és podksrpatská rusi pénzinté zetekböl alakulván, tagjainak támogatását tűzte ki feladatául. Az egyesülésnek tagja a Komáromi Elsfi Hitelintézet is, melynek szomorú sorsában az egyesülés és vele együtt még hat pénzintézet arra vállalkozott, hogy azt az üsszeomlástól megmentse. Ha ebből a szanálásból valami nyereség származna, az az egyesülésben tömörült több mint kétszáz pénzintézeté lenne, bár a szanálás végrehajtására nem ilyen célból vállalkozott a szindikátus. A szanálás alapját képező mérleg és kimutatások a lehető legreálisabban lettek elkészítve, melyeknél tekintetbe kellett venni a fennálló rendeleteket. A szindikátus a betétek kiegyenlítésére a mutatkozó közel 12 millió veszteség ’következtében 50%-os egyezséget ajánl, és amikor ezt az ajánlatot megteszi, szem előtt tarja azt, hogy azt a kötelezettséget szigorúan be is fogja tartani. Mit érne, hogyha magasabb százalékot ajánlana föl és azt nem tudná kifizetni. A szindikátus becsületbeli kötelességének tartja, hogy abban az esetben, hogyha az intézet adósságai rendezésénél a tervezettnél jobb eredményt fog elérni, az esetleg igy mutatkozó összeget szintén a hitelezők kielégítésére fogják fordítani. Lengyel Lajos a magyarországi betevők nevében szólal föl és kéri, hogy a szindikátus ezeket a követeléseket is cseh koronában egyenlítse ki. Schmidt Imre válaszában rámutat arra, hogy a magyarországi követelések és adósságok csakis a két állam között diplomáciai utón történő közös megállapodás szerint lesznek kiegyenlítve. Eddig e tekintetben Csehszlovákia és Magyarország között megegyezés nem jött létre, ha ez megtörténik, akkor a megegyezés szerint lesznek a betétek kifizetve. Ezután Nagy János cógjegyzö-főkönyvelő előterjeszti az igazgatóságnak a csődön kívüli kényszer egyezségi eljárásra és az egyezség föltételére vonatkozó javaslatát. Lakatos Károly kéri, hogy azokat a betéteket, melyek a lebélyegzés után, de még az intézet gondnokság alá történt befejezése előtt mint cseh korona tétettek be az intézethez, szintén teljes összegükben fizettessenek vissza. Hivatkozik az intézet volt igazgatójának ezen betevőkkel szemben tett ígéretére, mely szerint ezek az összegek mint nj betétek fogadtattak el. Schmidt Imre a hivatkozott igazgató jóhiszeműségét hangsúlyozza, aki becsülettel végezte dolgát, aki bizott a hadikölcsönök elismerésiben, de ez nem következett be. Az említett betétek kiegyenlítésénél ugyanazon feltételeket kéri elfogadni, mint a régi betétekre nézve. Minthogy több fölszólalás nem történt,Halba Károly elnök föltette a kérdést a javaslat elfogadására. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát egyhangúan elfogadta és utasította az igazgatóságot, hogy a csődön kívüli kényszeregyezség iránti eljárást a komáromi törvényszéknél haladéktalanul indítsa meg és a kiegyezés feltételeit a javaslat szerint megállapította. Jegyzőkönyvbe vétetett a szindikátus azon ígérete, hogy abban az esetben, hogy ha a szindikátus a szanálás folytán több eredményt érne el, az ekként előálló maradványt szintén a betevők kielégítésére fogják fordítani. Elhatározta a közgyűlés, hogy a kényszeregyezség jogerőre emelkedése esetén a Komáromi Első Hitelintézet 5000 drb. 200 cK névértékű elsőbbségi részvényt bocsájt ki 1,000.000 cK tőke erejéig, melynek 60 %'ka a szanáló intézetek által már jegyeztetett, a fennmaradó 40 #/#-ra pedig nyilvános ^lőirást nyit az intézet. Az elsőbbségi részvényjegyzéseknél azok a betevők é3 folyószámla hitelezők, kik készpénzzel lesznek kiegyenlítve, igényt tarthatnak eredeti követelésük 5 % erejéig elsőbbségi részvényekre, de 2. »Idái. ■ ‘ ........................... csakis az alapszabályok által körülírt fizetési feltételek mellett. Az igy jegyzandő elsőbbségi részvényeket joguk lesz az egyezségiig járó összegből leszámoltatni. A kényszeregyezségi kérelemben Bartos Frigyes lesz a vagyonkezelő. A jelenlegi összes 2000 drb. 500 K névértékű részvény á 25 K értékkel lebélyegeztetik és törzsrészvénynek minősíttetik. Esután a közgyűlés az igazgatóságot, felügyelóbizottságot és választmányt alakította meg egy évi időtartamra. Az elnök indítványára az igazgatóság tagjaiul egyhangúan megválasztattak: Adler Izidor, Csépi Dani, Czike Dénes, Halba Károly, Lőwy Fttlöp, Messinger Béla és Zechmeister János. A felügyelőbizottság tagjai lettek : Fried Miksa, Hrünfeld Ernő, ifj. Koczor Gyula, Pick Richárd, Thomsebitz Mihály. A választmány tagjai: Aranyossy László dr., Bálint István, Faktor György, Fried Jenő, Freystadtl Oszkár, Ipovitz József, Káliay Endre dr., Kincs Izidor, Kocsis Lajos, Koczor Gyula, Lengyel Lajos, Lőwy Gyózö dr., Madarassy Pál dr., Major István, Mihola Ferenc dr., Milch Dezső, Renner Miksa, Schmidhauer Vilmos dr., Steiner Gyula és Vargha Sándor. II leonelili iénniiiari aiáBJa az ImaliBiv». A következő imakönyvek kaphatók bőrkötés, félbőrkötés, fehér, fekete celluloid és olcsóbb papirkötésben: Égi manna (Jdvözlégy Mária Vezércsillag Gyöngyszemek Isten a valédl szeretet Égi Hangzatok Gyöngyvirágok Szent Antal imakönyv Ifjúsági Imakönyvek Szolid árak! Postai megrendelés azonnal eliatéztetik I Spitz« itti Könyv- és papiMdö Komárom, Nádor utea 29. Telefon 80. Debrecenbe kéne menni. .. (Farkas Imre 3 felvonásos dalosjátéka. — Bemutatta a Kath. Legényegylet 1923 áprilisi4 én) Farkas Imrének, az újabb magyar irodalom egyik legnépszerűbb poétájának, több sikerült színpadi alkotása vált eddig is a közönség előtt kedveltté. Csak az Iglói diákok s a Kis kadét c. darabjára kell hivatkoznnnk, melyek igen sok sikert szereztek jeles szerzőjüknek. Most legújabb dalosjátékát láthattak, amely kedves meséjével, töröl metszett alakjaival, bájos muzsikájával méltán sorakozik elődeihez és erősbiti a szerzőnek eddig is elismert jó nevét. A debreceni cívis fiát cserébe adják Iglóra az ottani Hubert gyáros lánya helyett s a szepességi német leányt a debreceni magyar levegő szívben és lélekben átalakítja olyan helyre kis magyar nővé, mintha & nagy magyaralfőld talajából sarjadzott volna. Ez a gondolat ölt testet a kedves darabban, mely ügyes jelenetekből van fölépítve és hangulatos zenével aláfestve. A Debrecenbe kéne menni... fölöttébb alkalmas műkedvelői előadásra. Könnyed menete, szerepeinek arányos elosztódása hálás munkát ad a szereplőknek, kik tehetségüket teljes ambícióval állíthatják a siker szolgálatába. Mindenképen szerencsés vállalkozásnak tekinthetjük tehát a Kath. Legényegylet ezen nj bemutatóját, mert hatásos darabbal és legügyesebb műkedvelőivel ismét lehetővé tette, hogy a komáromi közönség a magyar szinirodalom egyik njabb termékével megismertedhessék. Annak a tiszteletreméltó hivatásnak teljesítése, melyet ez a lelkes és agilis ifjúsági egyesület oly szép eredménnyel tölt be, kulturális tekintetben is igen becses érték,sőt ma már elmondhatjuk, hogy valósággal hézagpótló e téren. Ezt annak a nemes ambíciótól tüzelt, látható és számottevő eredményeket fölmutató, kiváló irányító-munkának köszönhetjük, amely az egyesület vezetőségének állandó tevékenységével a legszebb sikereket teremti meg a derék Legényegylet számára. Es itt lehetetlen, hogy külön is rá ne mutassunk a hivatott szellemi vezérre, Qosztonyi Nándor bencés tanárra, akiben az egyesület másodelnökét, mozgató és éltető lelkét tisztelhetjük. Kevesen vannak városunkban olyan önzetlen férfiak, kik hasonló rátermettséggel rendelkeznének, de még kevesebben találhatók olyanok, kik a magyar kultúra szolgálatát oly áldozatkészséggel végezzék, miut Gosztonyi. Izzó fajszeretete és ideális lelkülete vezetik őt fáradhatatlan tevékenységében és teszik tudatossá nemes törekvését, mely mindsn elismerést biztosit számára. A Legényegylet ezen nívós műkedvelői előadásának nagy sikere is az ő kitartó munkájának eredménye. Avatott keze az előadás minden kis mozzanatán érezhető volt s rendezői talentuma a darab gördülékeny, sima menetét biztosította. De el kell ismernünk, hogy az a gárda, mely ezúttal rendelkezésére állott és az egyesület műkedvelőinek legjavából való volt, becsülettel állotta meg helyét egyenként és összevéve valamennyi. A szereplők közül természetesen R. Moly Margitról (Gréte) kell elsősorban megemlékeznünk, aki művészetével ez alkalommal njra bearanyozta az ekét, melyet feledhetetlenné tett játékával, énekével és táncával egyaránt. Felülmúlhatatlan kedvessége, nagy művészi rutinja régen meghódította már a komáromi közönséget, mely szeretettel zárta szivébe kedvencét. Ezen a bemutatón is meleg ünneplésben részesítette R Moly Margitot, kit virággal és tapssal halmozott el. Mellette mindenekelőtt Zsidek Margitról (Lotte) kell megemlékeznünk, ki ifjúságának keresetlen báját vitte bele alakításába, mely a műkedvelők nívóját messze felülmúlta. Sikerült énekszámai, ügyes táncai valódi snbrett- tehetséget árultak el, amely még a vendégmüvósznő nagy művészete mellett is szépen érvényesült. Makky Manci (Baloghné) a nemzetes asszony szerepében mindenképen elismerésreméltó alakítást nyújtott, az anyaszerepre történt vállalkozása pedig külön is dicséretet érdemel. Az együttesbe igen jól illeszkedett be Riszdorfer Maca (Jntka), aki temperamentumos játékával ezúttal is nagy hatást ért el. Elismeréssel jegyezzük föl Apró Margit, Kiss Manci, Nagy Bözsi és Pataki Mariska közreműködését is, kik szintén hozzájárultak a sikerhez. Itt említjük meg, hogy az első előadáson az összes szereplők sok virágot kaptak. A férfi szereplők között Kaubek Károlyt (Huber) illeti elsősorban a teljes elismerés; a cipszer gyáros szerepében olyan alakítást nyújtott, mely hivatásos színésznek is becsületére vált volna. Minden túlzástól ment játékával úgyszólván állandó derültségben tartotta a közönséget. Kiss Endre (Pista) átgondolt játéka és szép én ke egyaránt nagy tetszéssel találkozott, Blahó Lajos (Sándor) egy szolgalegény hálás szerepében jellegzetes alakításával igen előnyösen tűnt ki és sok tapsot aratott. Pataki József (Tommy) az ifjú amerikánust sok közvetlenséggel ós ügyességgel adta. Hegyi Lajos (Balogh Nagy István) a debreceni cívist személyesítette meg igaz hűséggel. Léimért Rudolf mint cigányprímás járult hozzá a sikerhez. A zenekiséretet Lohnet Józstf az ismert művészi szaktudásával zongorán látta el, ki méltóképen vette ki részét a nagy sikerből. A darab kiállítása teljesen stilszerü és korszerű, R. Moly M. és Makky M. szép jelmezei, de a többi szereplők ruhái is a legteljesebb stilszarüségröl tanúskodtak. Igen szépen van díszletezve az első felvonás a debreceni nagy templommal a háttérben, mely Balogh Miklós rutinirozott ecsetjét dicséri. Meg kell dicsérnünk Lotter J. ügyelőt és Hangi Béla súgót is, kik önzetlen közreműködésükkel derék támaszai a kitűnő rendezőnek. A darabot a szombati bemutatón nagy közönség nézte végig, vasárnap teljesen telt ház előtt ment az előadás, melynek szépségeivel a közönség alig tudott betelni, s tüntető meleg tapsokkal hívta lámpák elé a szereplőket és a rendezőt. — m — — Kiadó hónapos szoba. Bútorozott hónapos szoba, ahol főzni is lehet, azonnal kiadó Tolnai-utca 25, A lprrc/ehh hRrmálítei aiánriálr az imaknnvv
