Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-14 / 45. szám
8. oldal. „Komáromi Lapok 19?3. április 14. — Rendelés tüdőbetegeknek. Dr. Pless Gyula, volt tüdőszanalnriunii orvos, reidel és Röntgen vizsgálatokat végez Bratislava (Pozsoi v) Stefanik ut. 25/a. alatti lakásán d. e. ^9—V«10-ig, d. u. 3—4-ig. Rerdelési idején kivül a bratislavai »Grardszaualorium« löntgfnoszlá yán található — Betörés. Muzslán április 8-án éjszaka ismeretlen tettesek a faló közepénállómuzslaifogyasztási szövetkfzetbe bei őriek. A közeli kovácsműhely előtt beverő vastengellyel felfektették a védő vasrá csozatot, a boltba behatolva a klzi pénztárból ezer korona körüli összeget emeltek el. A betörők az árukészlet jelentéktelen meg dézsmálása után az éj sötétjében eltűntek. — A komáromi koldusok állandóan panaszkodnak, hogy r8gyon rosszul megy a sorok, ők szegények csak a maguk sorsát látják, mintha bizony jól menne út valakinek a sora rgyáltalaban. Bar a komáromi kodusok sorsa naprói-napra rosszabb, mert mindig szaporodik a szegények száma, az adakozók száma és az adományok összege napról napra kisebbedik. De mégis gyöngyelettik van a komáromi koldusoknak a varsói kollégáikhoz viszonyítva, mert íme azok, mirt alább olvas ható, mér kongresszust is tartottak tarthatatlan beíyzeiük javítása céljából. Hol vannak ettől még a kcmál’örni ko'dusok. Varsó, a lengyelek vid;m fővárosa nemcsak arról hires, hegy sok benne a S2ép asszony. Köztcdomás szerint Varsóban vaD a legtöbb szegény unber, vagyis magyarán szóivá: a ko dús. Varsóban, pláne mióta a lengyel márka meg egy lengyel márkát sem ér, annyi ember jutott koldusbotra, hogy niocseu elegendő bot a ko'dusok számára, mert mm futja minden koldusnak külön botra sem. Öt-hat tagból álló családok — olyan koldusok, hogy együttesen tudják csak besztrrzni és üzemben tartani a szükséges koldusbotot, illetve családi koldusbotot. Néhány évvel még eléggé jól ment a soruk a varsói mgs'Djekrek, de az utóbbi időben teljesen elszegényedlek szegények. A napokbau kongresszust tartottak és azon etgajdolták egymásnak a rossz konjunktúrát. Az egyik szónok elpanaszolta, hogy azelőtt jebb volt, mert minden jobb ko'dusrak meg v oil a maga sarokháza, illetve ht zssrka és azért is jobb volt azelőtt, mert, akkor egy egész krajcárt kaptak a kuncsafttól, most pedig csak ezer márkát. így izobban teljesen elszegényednek a koldusok. Egy másik elkeseredett ko]dus azt indítványozta, hogy csináljak meg a koldusok szak szét vezetét és moidják ki a kötelező kvalifikációt. Koldus eszerint csak az lehet, aki előbb levizsgázik. Vagyis: megbukik az éleiből. Kongresszus után díszelőadás volt, amelyen a »Ko’dusdiék« című operettet adták elő. A gyűlésről a megjelent koldusok tapasztalatokkal meggas dagedva távoztak e). — Mulatság. A gúlái gazd&ifjuság április hó 22-én jóiékorycétu Iái cd uiatssgot rendez. — Végállomás izém. A színházi Élet mai megjelent uj számát Szenes Béla most bemutatott uj darabjának a Végállomásnak szenteli. Bőven ismerteti a darabot, melynek legszebb jeleneteit pompás Angelo képekben közli. A Belvárosi Színház újdonságáról az Ütközetről is fényképet közöl, egy teljes színdarabot, kottát, regényt bő mellékleteket ad. Ára 120.-korona, negyedévi előfizetés 12G0.-korona. Kiadóhivatal Budapest Erzsébet körút 29. — Országos Gyüjtcméryegyetsin Buda pesten. Reidkivül érdekes és nj típusát állítottak fei BudzpesUn az egyetemnek az Országos Gyűjteniényegyetan képében. Ugyanis a nemzeti nagy közgyüjttErényeket, nevezetesen a Magyar Királyi Országos Levéltárat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeumot és az Országos Iparn üvészeti Múzeumot egyesitik az Országos Magyar Gyűjteményegyetem címe alatt. Az egész mint küífn jogi egység, szerepet és kti öráiló önkormányzati testet alkot. Ügyeit a Gyüjteményegyetein Tanácsa intézi, mely az intézetek első tisztviselőiből, a Nemzeti osztályvezetőiből, egyetemi tanárokból és müértőkből áll. Az intézet személyzete áll a tudományos tisztviselői kaiból, a tudományos és műszaki segédszeméiyzeiből és a közigazgatási személyzetből. A tudományos tisztviselőkar elméleti minősítése a doktorátus vagy mérnöki oklevél. Ezenkívül minden ujennan kinevezett tudományos tisztviselő köteles hárem éven belül a múzeumi szakvizsgát letenni. Köiübelül ezek nagyjában azok az intézkedések, amelyeket a Gjüjtemónyegyetemről szóló törvény tartalmaz. Hogy nagy közgyűjteményeink tudományos, tech■ nikai és közigazgatási személyzetének összlétszámba va'ó egyesítése milyen reális szükséglet ' volt, arnak bizonysága az is, hogy azóta a I Mr gyár Tudómat yos Akadémia is kérte álla dó í alkalmazottainak a Gyüjteményegyetem összlét- Í számba való felvételét. Klebelsbergnek nagy • hozzáértésére és ügyszeretetére vall, hogy e j kébést teljesítette, sőt azt saját belátásából l megtoldotta azzal, hogy úgy az Akadémiának, ; mint a Gyüjteményegyetemnek törvény utján ' biztosította ugyanazt a birói jogvédelmet, amej lyet ez 1907 évi LX. t. c. a magyar törvény| hatóságoknak : a varmegyéknek és a törvény| hatósági joggal felruházott városoknak megadott, t Ezen nagyszerű ténykedésével, már eleve menj tesitette az Akadémiát attól a látszólagos 5 függőségtől, amely beállott azáltal, hogy egy ; kü őrben teljesen független és önálló intézmény I személyzetének összlétszámúban foglalnak helyet. ; Külön fieyelmet érdemel a szervezeti rész | nagyszetü megoldása mellett az intézménynek l anyagi felkarolása is. Kétségtelen fokozott szelj lemi élet anvagi nehézségek mellett eiképzethe, tetten. Az adott viszonyok között Klebeúberg itt is megtette a megtehetőt. A kezdőfizetés immáron a Vili. fizetési osztály és a tisztviselők m gy óbb része van a VI rango-ztályba sorolva, mint a VII és Vlil. ba együttesen. Hogy ezáltal . mi yen óriásit lendített a kulturális munka zavartalan folytonosságát ak fenntartásában, fölösleges említenünk. KJebelsberg a Gjüjteményegyeb.mme! igen nagyot lendített a magyar kultúra ! szupremációján. Ehhez hasonlót külfö'dön sem ismerünk és ilyennel vagy ehhez hasonló nagyobb- ! szebásu alkotással sem dicsekedhetnek. FIGYELEM 1 •'ajgj$ Ha elsőrendű gyártmányú árut olcsón vásárolni, úgy kísérelje meg egyszer akar ELBERT Hüde üti- és női iMioMztti, 1 ■ Komárom, Nádor-utca 19, 6 drb. finom Ripsz puha-gallér 20, 1 drb, 360 K (ameddig a készlet tart). Fehér Piquée ing 35— 48 K, legfinomabb 65-— » la.-55 80 98 95 22, 30, la. 45 17 9 15—20 K-től Fraüeia kreton ing fó mese, 2 gallérral 48 Angol zepbir ing » » » Nyers selyem ing » » » Rayé batiszt »nyári* > » Rövid alsónadrág zepbir Köpper alsónadrág francia 6 pár egyszínű sokni jó minőség 1 » divatcsikos cérna sokni 1 > női selyem mauszllag harisnya Fiú matróz ing rövid ujjas 9'■ > » » galléros hosszú ujjas 13"— » Gyermek sckkerli pamut 3'50, flór T— » Selyem Jsmbó sapka 10‘— » Elegáns női selyem ernyők és férfi sétabotok. Férfi Girardi szalmakálap. Női karlsbadi keztyük 12'— K-tól Női fehérneműben óriási raktár. Sport gyermekkocsiban gyári rsktir a legegyszerűbbtől a legfinomabbig. Tavaszi kötött kabát és jumper, gyapjúban és selyemben. — Férfi sapka, jó minőségű 16'— K. Bátniálási koszéin, fátyol, keztyu. ÜGYELJEN A FONTOS CÍMRE I Az isteni Sarati. Bernhardt Sarab, a nagy francia trsgika, meghblt. Most aztán derűre-borúra, Írnak felőle a lapok. Mi cssk a legérdekesebb momentumokat fogjuk életétől — megiögziteni. A usgy lapok közölték róla, hogy atyja elsass-i zsidó, anyja keresztény holland nö volt, s mikor Elsass német kézre került, a körülbelül 28 éves Bernhardt Sarah, ki Parisban akart érvényesülni, pusztáD az érvényesülés kedvéért — megtagadta a németeket. S mikor arról beszéltek előtte, hogy miért nem lép föl Berlinben? rendszerint ezt szokta mondani: — Az én föllépésem ára Elsass Lotharingia volna! Pedig az igazság az volt,hogy a renegát Saríbt minden művészedé mellett is gyűlölték a németek, s könnyen kifülyiilés lehetett volna a vendégszereplés vége. Tndtnnkkal ezt még nem írták meg a lapok, azért ne ra árt leszögezni. (Ha Sarah tragika véletlenül eimerészkedett volna Berlinbe: ott lett volna csak nagy keietje a művészetében oly kiváló szerepet játszott — porcell&a edénynek — Une vaséi Une vase! — mely a Sarah- félamü vészi drukkoknak hitelei esőmérőjs) Da ua legyünk ízléstelenek, csintalannak azonb tn szabad lenni I Hárman ültek a Pannóniában egy asztalnál : Rákosi Viktor, (Sipulnsz) & Budapesti Hírlaptól, Lakatos Sándor Az Újságtól és Farkas Ernőd a Budapest és Kis Újságtól. Jóiziian falatoztak, mikor Fdák Sári primadonna, ez a kis töltött galamb belibbant a hét sovány esztendővel: Barnhardt Saraüval, Sipnlusz valamit súgott Rica Lici cigányprímásnak, mire az rázendített az ismerős nótára : Vékony deszka kerítés Átlátszik az ölelés . . . Szegény Fadák Zsazsa alig volt képes a kacagását visszatartani és minden porcikája remegett. Lehet, hogy valamit a tragika is észrevett és csodálkozott azon: hogyan Ehet az ő csipkehuílámai előtt meg nem hódolni? t Siputusz viccét azonban senkisem találta drasztikusnak, hisz Pest levegőjében úszkáltak a bécsi humor legújabb szüleményei: — Megáll egy üres fiakker a színház előtt és kiszáll belőle Sirah Bernhardt. Vagy: — X. Y. rá akar gyújtani kedves virgonia szivarjára, kíhúzia bűöle a szokott szalmaszá! helyett — Saraht. Eddig a tréfa, A komoly pedig az e dologban, hogy a nagy francia tragikától se Jászai Mari, s» Csillag Tréz, se Márkus Emitia — nem profilíroztak szemernyit sem. Sőt tán megutálták a tragikumot! D. A. TÖRVÉNYKEZÉS. Jár-e a 40 K prémium is a bérbeadónak, aki a búza maximális árát kötötte ki bérösszegül? Felperes azt adta elő keresetében, hogy 5 az alperessel abban állapodott meg, hogy a j lúza mindenkori szeptember 30 iki maximális árát fizeti az alperesnek bérösszegül. 1920. évi szeptember 30-án 140 K volt a búza maximális ára, ezt felkínálta az alperes-bérbeadónak, de utóbbi a 40 K-ás prémiu, mot is követelte. Felperes jogainak fenntartá- i sával 180 K-t kifizetett, de tárói utón kérte ; annak megállapítását, hogy a 40 K-ás prémium tőle nem követelhető és az e címen kifizetett \ összegek visszatérítésének megítélését is igS! nyelte. Az ógyallai járásbíróság a felperes keresetét elutasította azzal az indokolással, hogy a prémium nem a haszonbérlő szorgalmának jutalma és nem a maximális árat meghaladó olyan eredmény, mely kizárólag a bérlőt illethetné. A járásbíróság álláspontja szerint végeredményben a bérlő minden jövedelme a bérbeadó fö'djének gyümölcse, utóbbi pedig úgy számította a bérösszeget, hogy a 180 l K-ás prémiumos árat kapja, mert hiszen a bérlő ( 1920. szeptemberében az országos gabonahiva, táltól az e napig beszállított gabonáért 40 K j prémiumot is kapott. A komáromi törvényszék ezt az ítéletet í indokainál fogva helybenhagyta s azért is, ; mert külön megállapodás hiányában a prémium ! jár a bérbeadónak. A brünni legfelsőbb bíróság megváltoztatta I ezt az ítéletet. I A legfelsőbb bíróság kimondja, hogy a j 40 K külön jutalék a gyors beszállításért törl lént jutalmazás volt ama célból, hogy a földíj mivelő sarkalva legyen arra, hogy siessen a > beszállítással. A jutalék tehát nem volt az j átvételi ár kiegészítő része, hanem ettől külön| álló jutalma volt a különleges igyekezetnek. A felek szerződéséből a bérbeadónak oly i jogot leszármaztatni nem lehet, mely a bérlőt i kötelezhesse a gyors beszállításra, mert akkor I' el kellene ismerni a bérbeadó javára eme igényt erre a 40 K jutalékra abban az esetben is, ha a bérbeadó a beszállítással nem igyekezne és Iez okból a jutalékot nem is kapná meg & gabonahivataltól. A szerződés erre a kérdésre nem térj esz*
