Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-04-07 / 42. szám
1928. április 7. „Komáromi Lapok“ 5. oldal. halványítással a hsj erősen rongálódik és ki is hallhat, a divat azonban nem sokat törődik ezzel a figyelmeztetéssel. Megelégszik azzal, hogy eddig ismeretlen hatást sikerült elérnie. ssilll im kapható 173 a Intimi Vendéglők. lésok és doniM Szilvii- és J éviin A városi képviselőtestület ülése. — 1923. április 6. — A város képviselőtestülete ma délután Csizmazia György elnöklete alatt élénken látogatott illést tartott. Napirend előtt Dénes Emil szólalt fel a lakosság azon sérelme tárgyában, mely huavétkor érte, amikor a leghíresebb budapesti football csapatot annak ellenére, hogy útlevéllel el voltak látva, a járási föuök rendelkezése folytán nem eresztették át. A sport mérkőzések nemzetköziek és ugyané napon Csehszlovákia területén több magyar csapat folytatott sportmérkőzést. A sajnálatos eset városszerte keltett jogos megütközést. Fried Jenő a kereskedők és iparosok részére sürgeti ugyanazoknak a határát!* pési kedvezmények és jogoknak biztosítását, melyeket a mezőgazdák és szőlőbirtokosok élveznek. Ez a helyi ipar és kereskedelem létföltétele. Szóvá teszi a villftmoesvilágitásuitk a iőe.zei'gyár területéről a katonai kórházig való bevezetését és kifogásolta, hogy erre a város volt helyettes polgármestere engedélyt adhatott. Az ügyben Csizmazia polgármester és Biró főmérnök meg adták a felvilágosításokat. Dosziál Jakab az illetőség ügyét teszi szóvá, mely a lakosság igen nagy részében kelt jogos eíégületlenséget; az adózást évtize dekre igazoltatják és születési bizonyítványokat követelnek nemcsak az apáról, hanem a nagyszülőkről is. Ebben nem c-upán a türokrácia tulti-ngését látja, hanem bizonyos tendenciát is a lakossággal szemben, amelynek úgyis elég nehéz a helyzete. Az itt oly gyakran hangoztatott megértéssel ez az eljá'ás özsze nem egyeztethető. Az ügyben jávor főjegyző adott felvilágosítást; az illetőség ügye most rendeztetik egy évtizeden túlra vi.-szamenően, ez átmeneti nehézségeket okoz. A újonnan készült nyilvántartás szerint illetőségi bizonyítváDyhoz egész könnyen lehet majd jutni az arra jogosultaknak. Dr. Kamrás és Mézes bizottsági tagok szóltak a kérdéihez. Majd Csizmazia polgármester tette meg elnöki előterjesztéseit a szegények segélyezése, Fried Miksa fatelepbérlete, az ipartestület felettezése, dr. Doma Károy aljegyző lemon dása tárgyában. Btmutatta a tanács határozatát a rendőrségen talált fegyverlelet és a házkutatások ügyebtD, möy a lakosság nyugalmát megzavarta. A közgyűlés tiltakozik az ellen, hogy ebből a városra vonatkozó bármiy politikai következtetés levonnék. Tiltakozik a tendenciózus sajtókövetki zmények elleD, melyek a várost befeketítették. A házkutatások és a fegyverbeszolgáltatások telje« eredménytelen sége azt bizonyítja, hogy a város lakosságba törvények alapján áll és a lendeleteknek eleget tesz. A házkutatások nélkülözték a bűnvádi perrendtartásban elrendelt alakszerűségeket és az alkotmány törvényt is sértették. A képviselőtestület követeli, hogy az ez ügyben gyanúsítottak illetékes bíróságok elé állítassanak. A vendéglőtök és trafikosek eBgedélyjogainak elvonása ügyében felír a vezérpénzügyigazgatósághoz, melyben a kiadott határo zaiok felfüggesztését és felülvizsgálatát kéii s a felebbe zések elintézéséig az engtdéíyjogok gyakorlásának folytatását. Majd a Mikes telek, a városi vadászterület, a Dodvág szigat bérletét hagyta jóvá a képviselet, községi kötelékbe való felvételek ügyében határozott. Végül dr. Alapi Gyula előadásában a munkanélküliség kérdésével foglalkozott és az itt uralkodó súlyos bajokat jól megokolt tárgyú felterjesztésekben tárja fel a közmunkaügyi és a népjóléti minisztériumok előtt. 816 munkanélküli jelentkezés volt, a kikötő muukáu alig 60—70 munkás dolgozik, holott a város azért adta el az államnak mélyen értékén alul a kikölőtelkeket, hogy a munkanélküliségen enyhítsen. Köyeteli az állam mai kötött szerződés azon cikkének is a betartását, hogy a kikötő muakánál csak helyi munkásokat alkalmazzanak. Ezek az állapotok teljesen tarthatatlanok. Végül Hacker Riehárd a közgyűlések összehívására nézve tett javaslatot. A trubadúr tavaszi verse. A lelkem takaró kopottas palástot Királyi gőggel, dölyffel levelem S zúzott, zörgő lanton vágyó alázattal Új dalt zengek lágyan, szerelmesen. Virág és vágy ma mind bimbóba szökken Fű, fa, föld csupa bujaság A tavaszi szellő kacagva hordja szét Ébredő szerelmek édes illatát. A fűzfa minden hajló ága sip És nászi riadót harsog szerteszét Lopott csókok miatt poroszlók kergetnek, Királynőm! Pán vágyhatia egykor így az [ölelést ! Csodák koldusa, elfáradt vándor A szent stációnál — tavaszi mezőn Kincsekkel, gyöngyökkel — virággal és dallal Ne várjak hiába, sírva. .. epidőn... Mikor a levegő száz illattól vemhes S bontogatják szárnyaik az árnyak Mikor a hold benevet a szűz ágyasházba Variak........... Kertész Imre — A ref. egyházból. A komáromi rif.j keresztyén egyház presbitériuma április 5 én] Vargha Sár dór lelkész és Gaál Gyula dr. főgondnok együttes tlrökieie mellett ti ést tartott, melyen az egyházközség 1922, évi zárszámadásaival foglalkozott. Napirend előtt Vargha Sándor lelkész kegyeleted szavakban emlékezett m*g Nagy Vince presbit-. r haláláról, kinek emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Ez után az elhunyt presbiter helyébe lépő Tarcsy Sámuel tette le az esküt, kit un leg szavakkal üdvözölt az elnökség. Tudomásul vette a presbitérium özv. P( grftnyi Józsefnénak az egyház részvétére irt köszönő levelét és az elnökség azon bejelentését, hogy Borza Zoltán s. lelkész ismét elfoglalta hivatalát, ötömmel fogadta a presbiteiium. Áttérve az egyház zárszámadáséra, a ptesbiiéiium az egyházi kőzpénztár, alapítványi és temetőpénztári, valamint az egy házfentartó alap 1922. évi zárszámadásait, az azokra vonatkozó pénzügyi bizottsági javaslatok elfogadása mellett jóváhagyta és vég- Lges jóváhagyás végett az egyházmegye espereséhez fölttrjeszti. Elfogadta a presbitérium a pénzügyi tizottság azou javaslatát is, hogy az ah pit vány oknak a Komáromi Első Bileiintézetnél elhelyezett betéti összegére (a 14000 K) nézve a hitelintézet által felajánlott csődön kívüli kényszeregyezség 5ö% oa kielégítési feltételei!, mint ezidö izerint a legkedvezőbbet elfogtdja és a még esetlegesen fölmerülő veszteségek erejéig a kőzpénztár megteiheltessék olyképen, hogy abból a beállható veszteségek legalább tiz éven beül az illető alapoknak megtéríttessenek. Majd a temetőben faiskola létesítését határozták el és egyéb folyó ügyeket intéztek e). — A nyugdíjasok járandóságai. A pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság ez év március hó 17 én kelt 1607/923. számú rendeletére való hivatkozással éitesiti az állampénztár a vármegye i és községi jegyzői nyugdíjasokat, hogy DyugdijjáraL’dóságaikat ez év május hó 1-én a prágai posta eh que hivatal küldi míg a jogosultak címére. A vármegjei és községi jegyiéi nyugdíjas özvegyeket pedig felhívja a hivatal aziránt, hogy a megkivántató személyi adatok bemondása végett a komáromi adóhivatalnál haladék nélkül jelentkezzenek. — A szlovenszkói reformátusok helyzeti. Balogh Elemér pozsonyi református püspök a református egyház aktuális kérdéseiről beszélgetést folytatott a pozsonyi »Híradó* munkatársával. Az érdekes beszélgetés főbb részeit a következőkben ismertetjük : — A szlovenszkói református egyházak júniusban tartják Léván zsinatukat, melynek tárgya elsősorban az egyházi törvények meghozatala. A zsinat intézkedik az egyházkerületek beosztásáról, az egyházfegyelemről, lelkészképzésről, felekezeti iskolákról, egyházi adózásról s az országos közalap megszervezéséről* lelkészi nyugdíj-, özvegy s árvagyámintézet felállításáról. — A törvényben előirt segélyt csak 1921 óta kaptuk meg. Áz 1919 és 1920 évi elmaradt segélyek miatt az állam ellen igénypert indítunk. — A lelkészi kar kiegészítéséről mégnem dönthetünk. Szükséges a lelkészképző és nevelőintézet felállítása. Ezenkívül tanítóképzőre, felsőleányiskolára, diakonissza intézetre van szükségünk. Célunk és terveink továbbá kapcsolatba jutni a ruszinszkói református egyházkerülettel. Azonkívül a külföldi ref. egyházakkal való kapcsolatokat ápoltuk. Két lelkészünk a hallei egyetemen van, két segódlelkészünk pedig Hollandiéban van tauulmányuton. Egyik szlovenszkói magyar teológust a római református teológia nevel. — Petőfi ünnepély. F. hó 2-án husvét második ünnepén tartották a benkepatonyi református népiskola tanulói szüleik jelenlétében a Skolszky Referát által engedélyezett programmal a Petőfi ünnepélyt. Öröm volt hallgatni, a tanulók legkisebbjétől a legnagyobbjáig — oly Freimessen és ügyesen szavalták a nagy költő szép költeményeit, énekelték népdalait, hogy a jelenlevők a legnagyobb elismeréssel távoztak az ünnepély végeztével. Ez alkalommal a tanulók a jelen lévők körében gyűjtést rendeztek a tanítók özvegyeinek s árváinak javára. Az összegyűjtött összeg 110 korona. Örökké éljen Petőfi emléke sziveinkben. — Testületi közgyűlés. A Komáromi Kereskedők Testületé e hó 4-én Pollák Zsigmond elr.öklésévei megtartott választmáDyi ülése a rendes évi közgyűlés előkészítésével foglalkozott. A választmány a közgyűlés határnapját f. hó 22. napjára tűzte ki, amely nap — vasárnap — d. e. 11 órakor fog a testület helyiségében a kullurpalolában megtartatni. A közgyűlés ez évi tárgysorozata kibővül a tisztujltás raegejlésével, amennyiben az 1920. január 25-iki közgyűlésen megválasztott tisztikar alapszabályszerüleg három évre terjedő megbízatása lejárván, az elnök, két aleli ö!í, pénztárunk, ellenőr, jegyző uj vá'asztás alá esnek. — Egyházmegyéi tanácsbiró választás A kemárotti ref. egyházmegyében elrendelt lelkész tanácelirói pótválasztás alkalmával a komáromi ref. egyház presbiteriiyna Mórocz Mihály őgyallai lelkészre adta szavazatát. — Eljegyzés. Jónás Ilonkát eljegyezte Szladek Janos. — Hősök emléke. Élénk emlékezetünkben ví n még az a kegyeletes és lélekemelő templomi gyászünnepé'y, mely december 3 án ment végbe a helybeli református keresztyén templomban. Az ünnepélyt a ref. egyház közönsége a világhálóm tőiéinek emlékére tartotta s annak keretében leplezte le a 92 hős nevét aranybetűkkel megörökítő művészies kivitelű emléktáblát. Az ünnepély magasztos lefolyását, az elhangzott gyönyörű imákat, rímek beszédeket és S7.ép énekeket egy emlékkönyvben megöl ökitette a Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület, melynek lelkes vezetősége és derék tagjai tették lehetővé az emléktábla elkészítését is. Az „Emlékkönyv“ ezen kivül 91 hősi halált halt egyLáztagnak íovid életpályáját is tartalmazza, melyet különösképen becsessé tesznek azok az arcképek, melyek 43 hősnek emlékét őrzik az Ízlésesen kiállított, nagyon szép lüzetben. Az „EmlékköDyv“-höz Vargha Sándor ref. lelkész, ref. ifjúság egyesületi másodelnök irt gondolatoki an gazdag, megrag&dóan szép előszót, melyben a kötelesség hősi áldozatainak emléke előtt hajtja meg az elismerés és kegyelet zászlaját. Az Emlékkönyv gondos szerkesztése és összeállítása szintén Vargha Sándort, diszes kiállítása pedig Spitzer Sándor
