Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-29 / 38. szám
ttsflywamegyadik 38. CsStSrtSka 1923. március 29. KOMÁROMM EGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. £t®teté8i ár cteh-tiicvák értékbe»: Helyien és vidékre pástéi szétküldéssel: MgéH évre 60 £, félévre 40 K, negyedévre 20 K= Külföldön 160 Ke Egye® szára ára t S0 fillér. ■elbírálása tekintetében meghozta döntését a független legfelsőbb közigazgatási bíróság, kimondván döntésében, hogy az útlevél nem kegyadománya a politikai hatóságoknak, hanem állampolgári joga itt mindenkinek, mely abban az esetben, ha a kérelmezővel szemben bírói Ítélettel nincsen 'megállapítva bűncselekmény, föltétlenül kijár. Nagiyon szeretnők, ba ezt azok a cseh és szlovák lapok, amelyek állandó rovatot tartanak myitva a magyar és német irredenta részére, szintén közölnék okulásául .azoknak az állami tisztviselőknek, akik az útlevelek kiadása körül foglalatoskodnak. A bírói ítéletek körül azonban egy kis baj van' az tudniillik, bogy azokat a közigazgatási hatóságok nem hajtják végre. A pártatlan bíróság meghozhatja elfogulatlan és csak a jog néeőpontjából hozott Ítéleteit, de a minisztérium azokat nem respektálja és a legkisebb rendőri tisztviselő is túlteszi magát azokon. Hogy ez az eljárás minden más, csak nem konszolidáció, az kétségtelen tény. Az is természetes, hogy jogállamokban a bíróságok jogerős Ítélete szent és sérthetetlen és senki sem veheti azt a bátorságot, hogy ebben kételkedjék, vagy pláne azok végrehajtását megakadályozza. Kisebbségi jogaink egyik kiáltó sérelme az útlevél ügynek mostani kezelése. Az útlevél kiállító járási hivatalok valóságos kamarási hivatalokká növik ki magukat és lassan oda jutunk, hogy az útlevélhez is nyolc őst kell kimutatnunk az apai és ugyanennyit az anyai ágon. S ha azután a pedigré rendben van, az adó is rendben van, illetőség rendben van, akkor még mindig hátra van a fekete leves, a politikai megbízhatóság. Ennek vetett véget a legfelsőbb bíróság döntése. Majd meglátjuk, milyen eredménnyel. Semmi kifogásunk nem lehet az ellen, hogy mindenkit, aki az állam törvényei ellen vét, vagy a közrendet veszélyezteti, állítsanak rendes bíróság elé és az mondjon magatartásáról ítéletet. De hogy elfogult és gyarló emberi tulajdonságokkal rendelkezhető tisztviselők felelősség nélkül titkosan, csak úgy suba alatt állapítsák meg bárkiről azt, hogy államellenes a magatartása, vagy nem lojális, esetleg antimilitarista és nem republikánus érzésű, az ellen tiltakoznunk kell. Mi a nyilvánosság hívei vagyunk és senkit, soha, semmi körülmények közt egyoldalúan elitélni nem tartjuk az igazsággal megegyezőnek. Minden állítást bizonyítani kell, különösen olyan állításokat, ALAPÍTÓ HA: TUBA 1ÁN0S. Főszerkesst ő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAIiifAY JÓZSEF dr. amelyek az egyé ni szabadságot korlátozhatják. A demok rácia a köz és egyéni szabadságra való törekvések támogatását jelenti; a kisebb&égnek épp úgy joga van a demokráciához, mint az uralkodó fajnak s a törvényeket mindenkire egyformán kell alkalmazni, az ít életeket kivétel nélkül végrehajtani. A közigazgatd.si bíróság útlevél-döntése azzal a reménnyel tölt el bennünket, hogy az egyéni mozgási szabadság korlátái tágulni fegnak és a közigazgatási hatóságok e szerint fognak eljárni. Ha ez nem következnék be, sajnosán kellene megállapítanunk azt, hogy a konszolidációra felülről van Sürgős szükség. = A csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások még mindig nem nyertek befejezést. Történt ugyan a két féí között bizonyos közeledés a tárgyalásokon, azonban egyes fontos kérdésekben még mindig nagy nehézségek mutatkoztak, amelyek a megegyezést hátráltatják. Á csehszlovák állam képviselői ragaszkodtak álláspontjukhoz, a magyar delegátusok szintén, aminek az lett az eredmésye, hogy szétváltak. Mint értesülünk, a tárgyalások ujraíöivótele nem fog sokáig késni, Ugyanis a magyar külügyminiszter elnöklétével a napokban a pénzügyi, kereskedelemügyi és fóidmivelési miniszterek bevonásával értekezletet tartottak, amelyen azokat az alapelveket tárgyaltak meg, amelyekből kiindulva, tető alá lehetne hozni a csehszlovák kormánnyal megkezdett tárgyalásokat. Az értekezleten állítólag olyan döntő fontosságú megállapodások történtek, hogy most már remény van arra, hogy a tárgyalásokat végérvényesen és eredményesen bafejezhetik. = Képviselő választás Komáromujvárosiían. Vasárnap és hétfőn .zajlott le a magyar oldalon levő Komáromban a nemzetgyűlési képviselőválasztás. A megüresedett mandátumért bét jelölt küzdött, az egységespárti Klebenberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter és az egyesült ellenzék jelöltje Beniczky Ödön volt belügyminiszter. A küzdelem igen erős volt s bár titkos szavazással választoltak, a két párt vezető korifeusai minden lehetőt elkövettek, hogy jelöltjüket győzelemhez juttassák. A szavazólapok összeolvasása kedden éjjel fejeződött be. Beadtak összesen 1524 szavazatot, ebből érvénytelen volt 8. Az érvényes szavazatokból Klebersbergre 790, Beniczkyre 726 esett s igy a város képviselőjévé Klebers berg Kunó grófot választották meg 64 szótöbbséggel. A választás iiyen eredménye meglepő volt, mert a megválasztott képviselő ajánlási ivét 1200 választó irta alá s a döntésnél mégsem érte el azt az arányú többséget, melyre az ajánlás alapján számítani lehetett. Orvoslás — Imi Pilau. Közbeszéd tárgya ma a polgárság között a vasárnap megtartott polgári értekezlet. A polgárság nagy részének véleményét a város mai helyzetével éppen nem megelégedett adófizetők gondolkodását vetítette ki Fried Jenő, a Kereskedők Testületének elnöke abban a beszédjében, amely egyenes, elevenretapintó figyelmeztetésnek volt szánva úgy a város mai vezetősége, mint az eddig mozdulatlanságában Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kiddel csütörtökön és anyagi és erkölcsi letargiába került városi adózó polgárság számára is. A már kialakult hangulatból megállapíthatjuk, hogy a városi polgárság tömörülésére hatalmas impulzust adó felszólalás az adózó polgátság között, ha nem is teljesen konkrét formában, de irányiadénak tartatik, viszont a város háztartásának tisztviselői, alkalmazottai között nyugtalanságot keltett. Pedig a felszólalás, ha vádat tartalmazott, csak a rendszert okolta a bajokért, s a nyiltau hangoztatott s a polgárság zömének véleményével találkozó kritika hangja, ecsetelve a helyzet tarthatatlanságát, az adózó polgárságra sorsdöntőén ható tényezők belátásához appelált csak. A beszédet, amely ezrek véleményének tükre lett akaratlanul is, főbb részleteiben a következőkben hozzuk. Tisztelt Értekezlet! Nagyon hosszúnak tűnik nékem azon idő, amely alatt az igen tisztelt barátom, — értekezletünk összehívója — tudatára ébredt feladatának, vagyis hogy azok előtt, akiket ő a város élén képvisel: a polgári elemeknek, az adótviseiő, a közterheket szenvedő polgártársainak tájékoztatást nyújtson, panaszt hallgasson, vigaszt adjon és reménységet, ha tud; vagy legyen hű krónikása, feljegyzője, referense az eseményeknek azok előtt, akik oda állították, ahol jelenleg van. A városnak községgé való visszafejlesztése magában hordta a gondolatot, hogy úgy, mint más hasonló nagyközségekben van, itt is egyszerűsítve lesz az adminisztráció, a fölösleg es hivatalok fceszüntettetnek, a nagy kiadások csökkentetnek; primitiven, de jól admiaisztrálnak, kevesebb lesz a költségvetés kiadása, kisebb az adókulcs. Ezzel szemben már az első pillanatban kaptunk egy circa 42 ezer korona uj kiadási tételt a három községvezfetó honorálására, kaptunk egy uj hivatalt, a „községi főjegyző titkárát“ nem tudom hány ezer korona költséggel. A városi üzemi és gazdasági alkalmazottak járandóságát visszamenőleg ennyi és ennyi százaléktöbblettel kell dotálnunk és igy tovább. Minden személyeskedéstől menten, megállapíthatom, hogy a község starostájában meg van a jóakarat, a tisztességes gondolkozás. a becsületes iparkodás a város javára. A főjegyző urat csak igen rövid ideje ismerem, a legjobbat tételezem ö róla is fel; s igy uem őket, nem egyeseket, hanem az •egész vezetést, mint ilyent kérdezem: Uraim, mire vezet ez a rendszer? Halljuk, hogy a tanács tagjainak itt helyben való külső működését, például kórházi ellenőrző látogatást, vagy egy munkálat megtekintését napidijakbau honorálni kívánják. Beszélik, hogy jóléti osztályt kívánnak létesíteni. Minek ez ? Miből ? A rendszert okolom a még jobban bekövetkezendő bajokért, amely nem engedte meg a kereskedőknek, hogy sorsukról szóló tárgyalásou mint hallgatók résztvegyenek, rendőrséget állított fel a városháza kapu elé, ellenben semmivel sem gátolta meg, hogy a városi alkalmazottak sz őket érintő ügyekben nemcsak mint hallgatók, hanem közbeszólók, beletárgyalók és döntők részt vettek a képviselő testület gyűlésén. A közalkalmazottakat mi fizetjük adózó polgárok; fizetésük megjavítása szintén a mi dolgunk, de ök nem akarnak szükségleteik bevásárlásainál a kereskedők és iparosok adó-
