Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-27 / 37. szám
1923. március 27. „Komáromi Lapok 3. oldal. vaszéki ülnök és számosán a komáromi társadalom tagjai közül. A község utolsó házától kezdve beláthatatlan sokaság várakozott, mely Czenczik János esperes-plébánossal templomi zászlókkal vonult ki az érkező apát fogadására. Iskolás gyermekek hosszú sora, festői népviseletben az aszszonynép, drága selyem bársony ruhákban, komoly feketében, ezüstgombosan a férfi emberek. A papság a szertartáshoz átöltözve, elindult beláthatatlan hosszúságban a menet szent énekeket énekelve a templom felé. Dr. Majer apátplébános teljes főpapi ornátnsban, hét tagú papi segédlettől környezve, haladt a menetben, mely kevéssel négy óra előtt ért a templom elé. Ugyanekkor a falu fölött ezüstös színben ragyogó repülőgép szelte végig az aranyos napsugárban fürdő levegőt, A harangok felkoszoruzza, feivirágozva a templom előtt állottak. A legnagyobb 559 kg. súlyú Jézus szivének ajánlva, a középső a „Béke királynőjének“, a Boldogságos Szűznek és a legkisebb Szent Mihály arkangya’nak. Á szertartás nyomban megkezdődött és dr. Majer Imre apát megáldottá és megszentelte a harangokat. Utána Orosz Elek komáromi róm. katb. hitoktató lelkész mondott a templom előtt egybegyüit sokaságnak ünnepi beszédet, a harangok hivatását ékesszólóan fejtegetve. Beszéde mély benyomást tett a lelkekre. Végül két kis leány: Bobon Margitka és Tóth Kurucz Mária mondottak el talpraesetten verses köszöntőket, üdvözölve a hivek nevében az uj harangokat. A beszéd végével a közönség a papsággal együtt bevonult a templomba és elkezdődött a litánia. A zsúfolásig megtelt templomból kiszorult sok száz főnyi embersereg pedig a harangoknak & toronyba való felvonását nézte feszült figyelemmel, melyet Szlezáfc eég szerelője intézett a komáromi Boidoghy cég ácsmunkásaival. A harangok minden fennakadás nélkül percek alatt a toronyba felértek és elhelyezésükkel foglalatoskodtak a szerelők. A munkát az istenitisztelet tartama alatt és utána nagy közönség várta kíváncsian az nj harangok szavát, A harangokat a jóhirnevü Szlezák László budapesti cég öntötte, szép formájuk megvesztegette a szemet. Az áldozatkész izsai nők lelkesedése hozta össze a harangok árát, melyet Czenczik János esperes plébános is nagy megértéssel támogatott. A lelkes izsai nép a harangok ügyét egész lelkesedéssel karolta fel és midőn törekvését siker koronázta, felejthetetlenül szép ünnep rendezésével tstts emlékezetessé az izsai harangszentelés napját. Dr. Majer Imre apátplébános és papi kísérete ezután Czenczik János esperes házába vonult, aki tiszteletükre gazdag vacsorát adott. Füssy Kálmán képviselő és a Komáromból kirándult többi vendég Kurucz Ferenc vendégszerető házánál pih-nte ki az a.i és az ünnep ég fáradalmait. A felejthetetlen ünnepség sokáig emlékezetes marad Izsa lakossága előtt, mmt a magyar áldozatkészség és a vallásához való hűséges ragaszkodás szép ünnepe. Jelenvolt. A polgárság szervezkedése. A súlyos közterhek ellen megmozdul az adófizető polgárság. — A vagyondézsma és a vagyonszaporulaíi adó mérsékelése érdekében mozgalom. — A városi polgári pártok egyesülése. Komárom, 1923. márc. 25. A város teherviselő lakossága már régidö óta hangoztatja, hogy elérkezett az a pont, amelyen túl már nem képes a közterheket elviselni tovább. Úgy az Ipartestület, mint a Kereskedők Testületé, valamint a Ház- é3 Telektulajdonosok Egyesülete több memorandumban adóit ennek az álláspontnak kifejezést, a városi közgyűléseken is ismételve elhangzottak ezek a kijelentések a polgári pártok ré seéröl, de egységes mozgalom eddig nem indult meg a polgárság részéröl. Dr. Alapi Gyula városi bizottsági tag és polgármester helyettes a városi képviselet polgári blokkjának tagjai nevében értekezletre hina össze a különböző érdekképviseletek tagjait, igy a Ház- és Telektulajdonosok, az Ipartestület, a Kereskedők Testületének tag- < jait, akik tekintélyes számmal gyűltek össze a l városháza nagytermében vasárnap délben tar- | tott értekezleten. A polgármesterhelyettes megnyitójában | ismertette a közteherviselő lakosság súlyos | helyzetét, ennek gazdasági okait és követkéz- f ményeit, a községesités folytán beállott nagy ? változásokat és rámutatott arra, hogy & közelgő * községi választáson alkalma nyílik a közterhet viselő lakosságnak kijelentenie akaratát abban az iráuyban. hogy a város sorsának gazdasági irányítása milyen irányaivek szerint történjék. Hangsúlyozottan emelte ki, hogy ennek mindennemű politika kizárásával kell történnie. Teherbíró képességünk elérkezett az utolsó állomáshoz és a végső leroskadás előtt egy erőteljes mozdulatra van szükség, mellyel az éleihez izzó ragaszkodásunkat kell kifejezésre juttatnunk. A küzdés az élet, a mozdulatlanság a halál, ami a közéleti és gazdasági feloszlás képében jelentkezik és a város végzetét pecsételi meg. A polgármester-helyettes szavai élénk visszhangra találtak a hallgatóság előtt és azok felett beható vita indult meg. Fried Jenő, a Kereskedők Testületének elnöke volt az első felszólaló, aki a város nj helyzetével foglalkozik, nem látja azt, hogy a takarékosság elkezdődött volna; a város tisztviselői kara ma is a régi, holott a községesités után egyszerűbb az adminisztráció. Élénk bírálatot gyakorol a város vezetősége és tanácsa eddigi működést) felett. Majd az ipar és kereskedelem helyzetét vázolja és megállapítja az elnöki megnyitóban hangoztatott kijelentések való tárgyilagosságát, a város adózó lakossága részére öt évi kimóleti időt kér, mely idő alatt uj adók ki ne vettessenek és a régiek emelhetők ne legyenek. Komárom kivételes gazdasági helyzete azt a kivételes intézkedést mindenképpen megokolttá teszi. A beszéd erőteljes akcentusa, valamint a benne kifejezésre jutott vélemény teljes mértékben találkozott az értekezlet tagjainak felfogásával. Ennek adtak hangot Török András, aki a városi tisztviselő-személyzet létszámának apasatásában teljesen osztozik Fried felfogásában. Az Ipartestület nevében Czike Dénes alelnök szólalt fel és csatlakozott a Fried Jenő által előadottakhoz. Élénk figyelmet keltettek Dosztál Jakabnak, az Iparoskor elnökének szavai, aki reámutatott arra, hogy a város képviseletében a polgári pártokhoz tartozó bizottsági tagok nem teljesitik híven kötelességüket. így eshetett meg az, hogy a legutóbbi képviselőtestületi ülésén kisebbségben maradtak a szociáldemokrata párttal szemben, amely a város teherviselő lakosságára nehezedő anyagi kérdésben egyszerűen leszavazta a polgárság képviseletét. Kívánatosnak találja az egységes szervezet kiépítését. Konkrét formát ennek Ivánfy Géza adott, aki általános helyeslés mellett mutatott rá arra, hogy a teherviselő polgárságnak egy táborban kell tömörülnie érdekei védelmébe. A városi polgári párt megszervezését sürgős szükségnek tartja és ennek előkészítésére tiz tagú bizottság kiküldését javasolja. Dr. Gaál Gyula nyug. polgármester felszólalásában a városi lakosság helyzetét legsúlyosabban tartja fenyegetve a vagyondézsma és vagycnszaporulati adó kivetésével, melyek eiviselhetlen terhet jelentenek mai hihetetlenül leromlott gazdasági helyzetünkben. Ennek megvitatására és az adózó közönség felvilágosítása céljából bizottság kiküldését javasolja, amely az adózó polgárok naggyű'ését előkészíteni lesz hivatva. Dr. Alapi értekezleti elnök a tanácskozás anyagát összefoglalva válaszol a felszólalásokra és kimondja a Határozatot, hogy az értekezlet Ivánfy Géza és dr. Gaal Gyula indítványai elfogadásával előkészítő bizottságot választ. Ennek tagjaivá az értekezlet Boldoghy Gyula, Czike Dénes, Fried Jenő, dr. Gaal Gyula, Ivánfy Géza, Kincs Izidor, Kossár István, Mórocz Lajos, Nagy Mihály és Tuba Lajost megválasztotta. Ezzel az értekezlet a polgári közteherviselő lakosság egységes táborban való szervezkedésére a kezdeményező lépéseket megtette. Nagy választék tavaszi divatlapokban. Nádor-utca 29. sz. A Íz- él Miliőm! tiiisc. — 1923. március 25. — A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést Nagy Mihály egyesületi elnök nyitotta meg, aki az elnöklést azután dr. Alapi Gyula alelnöknek adta át. A közgyűlés letárgyalta a múlt évi működésről szóló jelentést, mely beszámol az egyesület rövid fennállásának máris jelentős eredményeiről és azzal a nevezetes és figyelemreméltó megállapítással végződik, hogy az ifjú egyesületnek máris 520 tagja van, jeléül annak, hogy a ház- és telektulajdonosok érdekeit hathatósan és eredményesen képviseli. Majd az elmúlt év zárószámadását referálta el Rózsa István titkár és az 1923. év költségvetését ismertette, mely 8000 K keretei közt mozog. E tárgyban vita támadt és a közgyűlés Grósz Mihály indítványaival szemben a választmány javaslatát fogadta el. Az egyesületi választmánynak egyharmada kilépett, de ezek alapszabályszerűen újból megválasztattak. A póttagok sorába Janknlár György választatott meg. Az indítványok során nagy vitát keltett Török András tizenkét pontból álló indítványa, melyet a választmány már letárgyalt és részben magáévá is tett. Az indítvány szerint a telekértékadó eltörlése, a csatornadíj újból való szabályozása és a községi pótadónak egyenlő kivetése ügyében a választmány a kellő lépéseket megtette. A többi kilenc pont, részben a I meglevő törvényekbe és a törvényes rendeletekbe ütközvén, csak törvényhozási utón volna megvalósítható, a választmány ezek felett egyelőre napirendre tért. Úgy az indítványozó, | mint Grósz Mihály és Tuba Lajos az indítvány j pontozatok elfogadása mellett kardoskodva a város vezetőségének működése felett mondtak | kemény és hellyel-közzel tárgyilagosnak éppen j nem mondható bírálatot. Dr. Kamrás József egyesületi ügyész ki; fejtette felszólalásában, hogy az egyesületnek j alapszabályaitól eltérnie nem szabad és oly ; térre nem léphet, mely azoktól eltér. A köz! gyűlés is erre az álláspontra helyezkedett, | amikor az elrendelt szavazás folytán a tagok l túlnyomó többsége elfogadta a választmány ! határozatát és Török András indítványai felett | napirendre tért, a megtartott ellenpróba alkal| mával csak öten szavaztak az indítvány pon• tozatok mellett. Ez után az elnök a közgyűlést berekesztette. Meggyőződésünk szerint az egyesület célját téveszti, ha olyan térre lép, amely nem tartozik hatáskörébe. Az egyesület csak akkor teljesíti hiven kötelességét, ha tagjai érdekeit az alapszabályok keretében igyekszik megvalósítani, ami elegendő teret és eszközt nyújt erre a célra. A Heidelberg! diákélet. 1923 március 24. Két ellentétes világ elevenedett meg szemünk előtt: a királyi udvarok csendes, komor, méltósággal teljes előkelősége - és a heidelbergi diákélet pajzán, kacagó, daloló ifjúsága. E két gondolatvilág között áll az ifjú herceg, aki fakadó, zsengé leikével ember és uralkodó akar lenni. A karlsburgi kastélyban udvari ceremóniák között nevelnek egy emberpalántát, akire nem sütött a nap... aki sohasem nevetett, aki sohasem volt gyermek. S mikor az ifjú herceg a hiedeibergi egyetemre kerül, a német diákváros regényes varázsa, a Neckar, a tüzes bor, két szép szem felébreszti kábuitságából és lelke, bezárt, visszafojtott ifjúsága kitör : Ember akar lenni. Azután vége a rózsás álomnak. Az ifjú herceg visszamegy a rideg palota komor falai közé, megtanul szigorúan parancsolni, de lelke, felébresztett emberi lelke mélyén ott él a heidelbergi diákélet szabadsága, minden szépsége... szivének első s talán ez utolsó rózsanyilása. A palotában néma csend honol, de lelkében a diákkorcsma hangos zaja, sok-sok diáknóta muzsikál. És az uralkodó még egyszer elmegy Heidelbergbe; elmondja, megmatatja, hogy
