Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-04 / 1-2. szám

1923 janu&r 4.

K.omaromi Lapok“

3. oW«ö

nem fér össze az, hogy munkáját bábjátéknak tekintsék. Ebben a kérdésben a közgyűlés szabályszerű határozatot hozott, ezt a zsupán megsemmisítette azon az alapon, hogy abban a csehszlovák pártok nem vettek részt.

Ámde ezek a pártok még a választás előtt lemondtak mandátumukról és kivonultak, tehát ezzel kifejezést adtak annak az álláspontjuknak, hogy abban sem cselekvő, sem szenvedő módon résztvenni nem kívánnak. Ezek után nem lehet azt vitatni, hogy a választásban számukra helyet kelieit volna biztosítani, mert nem volt kit megválasztani. A városi tanács megválasztását törvényesnek tekinti és aj választásba serami szia alatt belemenni nem hajlandó.

Majd Mikász Ferenc olvas fel egy cseh nyelvű rezoluciót. Ebben azt fejtegeti, hogy Stvan János megválasztása nem volt törvényes, és a csehszlovák pártok csak abban az esetben, ha a zsupán Stvan választását semmisnek mondja ki, hajlandók a tanács választásban részt venni.

Hacker biz. tag. azt a kérdést intézi az elnökhöz, milyen címen vau itt és szólalhat fel Mikász, aki udvalevőleg lemondott társaival együtt a bizottsági tagságáról?

Moravek elnök kijelenti, hogy a lemondást időközben visszaszivták (felkiáltások : nem lehet visszavonni!) és ez alapon újból bizottsági tagoknak tekintetnek.

Hacker Richárd ezt az eljárást is kifogásolja, mert a lemondás ténye végérvényes, azt visszavonni nem lehet. A zsupánnak jogában áll ugyanazokat újból kinevezni, ha a kinevezést elfogadjak, de ez nem oly forma, melyből jogokat lehetne meríteni. A. csehszlovák biz. tagok kinevezve nincsenek, erről a város értesítve nincsen, iehál igy itt jogokat nem gyakorolhatnak.

Moravek Antal elnök még ezután is szavazást provokál a vitában és szavazást rendel el: álljanak fel azok, akik a városi tanácsot meg akarják választani. (Senki sem áll fel)

Azután eiienpróbát tett, álljanak fel azok, akik nem akarják a tanácsot megválasztani és az ellenpróba fényesen sikerül. (Mindenki feláll.)

Zajos derüliség fogadja a határozatot, melyet a zsupáni tanácsos alig tud az általános nevetésben kihirdetni. Még a legzordabb állami tisztviselők se bírták megőrizni komolyságukat.

így végződik a legesleguíolsó városi köz'"ész operett vagy kabaré stílusban, ''TÓI, sajnos, nem tudunk beszá’ “idött elnök hogyan számolt • “llenpróbás határo-Petőfi emlékezete.

¥

I. Petőfi estély a Dalegyesületben.

Halhatatlan költőnk ünneplése városunk- j ban is megkezdődött. Az első ünnepély, melyen ; ős Komárom magyarsága szilveszter estjén j kegyelettel hódolt Petőfi emlékének, a Komáromi Dalegyesület Nádor-utcai helyiségében j folyt le, melyet teljesen megtöltött a közönség j ez ünnepi alkalommal.

Egyesületeink Nesztora, a Dalegyesület, a \ Petőfi kultusz lelkes szolgálatában azt az idő- ’ pontot ragadta meg, amely a nagy lángszellem ; szülelésének századik előestéjét jelzi s amely a i Petőfi centennárium lulajdonképeni kezdetét 1 jelenti. Ez az érdemes egyesületünk, mely hat- i van éven át mindig világító fáklyája volt a magyar kultúrának, ezúttal is méltónak bizonyult ahhoz a szép múlthoz, mely hosszú évek j lankadatlan kultur munkáját megkoszorúzta s a I mely újabb és újabb lelkesedésre buzdítja a i nthéz időkben. Megértette a kötelesség szavát,

! mely az itteni magyarságot az 1923 ik év fel- I I virradtával komoly feladatokra hívja föl és az | ünnepi évfoiduló históriai fontossága nemzeti I öntudatunk és fajtestvéri összetartozandőságunk I erősítésére buzdít bennünket.

Az a minden mozzanatában lélekemelő,

‘ bensőséges tartalommal megtöltött Petőfi estély, melyet december 31-én a Dalegyesület rende; zett, méltóan a nagy ünnepedhez vezette be a i Komáromban tartandó ünnepélyek sorát s mé| Jyen megindító, de egyszersmind fölemelő haj tássat volt mindazokra, kik abban résztvetíek j és akik azt végighallgatták. A magas nívójú : irodalmi és művészi műsor méltó voli Petőfi halhatatlan emlékéhez és ahhoz a díszes közön*

I séghez, mely a város magyar intelligenciájából j összegyűlt, hogy lángoló lelkesedéssel hódoljon ; a nagy szellemnek.

A szinpad hátterét Petőfi arcképe diszi- 1 tette, melyet a rendezőség zöld koszorúval font i körül.

Az estély fénypontját Égler Dózsa főgim- 1 náziumi irodalmi tanárnak „Petőfi Sándor 1823—1923.“ c. tanulmánya képezte, mely va- S lóban a hódolat egyik legszebb megnyilatkozása volt. A főgimnázium jeles tanári karának : e nagytudásu, kiváló tagja igaz vonásokkal i rajzolta mtg Petőfi éleiét és az esztétikus finom tollával méltatta a világirodalomban is páratj lanul álló magyar lírikus költészetét. Tanul- 1 mánya egy kis irodalmi remekmű, melynek j klasszikus ereje és poetikus szárnyalása igen j mély hatást gyakorolt a hallgatóságra, mely j tüntető szeretettel tapsolta meg hosszasan a ki- i tűnő szerzőt. A Petőfit glorifikáló gyönyörű ta! nulmányt lapunk más helyén közöljük.

Igen sikerült volt a műsor többi ponlja is.

'ka lózsef joghallgató Szabolcska Mihály szárnyaló ódáját szavalta el •’ elismerés mellett, Zsidek ■'Keményét (Dalaim... ‘a utolérhetetlen terérzéssel, zúgó tap■ől Molecz Manci,

: A. — Hetényi *őfi a Horioéggel és a észletének szavalatot ongorán

,11— J I.Xi

Petőfi „Szeptember végén“ c. költeményére irt rendkívül nehéz és nagy igényeket támasztó férfikarát is ezen az^estén mutatta be a müködőkar, mely az elébe szabott nem mindennapi feladatot igen szépen oldotta meg. A remek dal dinamikai szépségei nagy hatást keltettek és a közönség úgy ennek, mint az előbbieknek precíz előadásáért zugó tapsokkal adózott.

A nagysikerű Petőfi estély a magyar közönség egyik legszebb emléke marad.

II. Emlékünnepély a Ref. Ifj. Egyesületben.

A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület, mely komoly hivatását elismerésre méltóan tölti be, a halhatatlan költő születésnapjának évfordulóján, január 1-én ünnepelte Petőfit. A Kollégium nagytermében lefolyt emlékünnepélyen gazdag műsorral emlékeztek meg a nagy lírikusról, melynek pontjait Petőfi költemények, Petőfi dalok, énekek és karénekszámok töltötték ki.

Az ünnepélyre Vargha Sándor ref. lelkész egyesületi másodelnök irt egy hosszabb Petőfi-felolvasást, mely közvetlen hangon ismerteti a költő életét és találó vonásokban méltatja költészetét. A hét részből álló felolvasás keretébe ügyesen illeszkedtek be a szavalatok és énekszámok, melyek általában mind sikerültek.

Különös elismeréssel kell megemlékeznünk az egyesület férfi- és vegyeskaráról, melyek nagy precizitással adták elő a Petőfi több költeményére (Honfida), Fürdik a holdvilág. Ezrével terem ..., Pálnapkor, Előre ! Rég veri már) irt karokat. A magánszereplők is teljes igyekezettel szolgálták azt a kegyeletes és nemes ügyet, melynek sikeres betetőzésére vállalkoztak és valamennyit elismerés illeti meg nemes törekvésükért. De ki kell emelnünk a közreműködők közül Borza Zoltán ref. s. lelkész nagy hatású szép szavalatát (Búcsú), úgyszintén Joö Leonka és Fehér Lydia énekét, kik nagy elismerést érdemeltek ki szereplésükkel. Vargha Mica, Szenáy Annus, Nagy Irén, Hegyi Zsigmond, Csukás Krisztina, Göttl Etelka, Jankulár Böske és Sebestyén Mariska szintén rászolgáltak a dicséretre.

Az emlékünnepélyen a Kollégium nagyterme zsúfolásig megteit közönséggel, mely dicséretes kitartással élvezte végig a három órát igénybe vevő, de egyébként a legszebb kulturális célt szolgáló estély dús műsorát. Dicséret és elismerés az egyesület derék vezetőségének és lelkes tagjainak, kik Petőfi halhatatlan emlékének ünnepet szenteltek.

*

A Jókai Egyesület január 6 án, Vizkereszt napján tartja Petőfi matinéját a kulturház előadótermében. Kulturegyesüieteink e vezető egyesületének Petőfi ünnepélyén Erdélyi Pál dr. egyetemi tanár, az egyesület illusztris társelnöke tart előadást Petőfiről, melyet a legnagyobb érdeklődéssel vár Komárom magyar közönsége. Gergelyi Alice Petőfi költeményt szaval, Borka Géza pedig saját alkalmi költeményét olvassa föl. A Komáromi Dalegyesület működő kara két müdallal egészíti ki a szép műsort.

Petőfi Sándor.

i 1823—1923.

Irta • l-’orToir I'M 7C<1