Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-09 / 4. szám

4. oldal. n Komáromi Lapot 1923. január 9, fl komáromi lányos mamák tele varrnak p.j aassza! és bizalmas, szűk csa* ládi körban elég gyakran hangoztatják is, hogy a komáromi férfiak nem házasodnak, az agg leányok száma rémesen emelkedik, hiába min­den anyai szív által kitalált s a lányoktól végrehajtott cselfogás, az anyakönyvi hivatal­ban ugyancsak nem tolonganak az esküvőre igyekvők. A komáromi mamák ne legyenek azon­ban annyira elkeseredve, mert igy van ez az egész világon, nemcsak ebben a nagyközséggé ledagradált Komáromban. Sőt az erőltetve föl­hajtott csehszlovák valuta okozta pangás ős­erdejében fel lehet fedezni valami küíöaösen szokatlan dolgot: menyasszony import Szlo­­venszkóból Budapestre és a többi magyar vá­rosokba. Ha az ember a pesti és nagyobb vidéki lapok eljegyzési híreit olvassa, azt látja, hogy a magyar vőlegényeknek legalább fele utódál­lambeli menyasszonyt: Szlovákiába, Jugoszlávi ába, vagy Erdélybe valót választott. Ez azt jelenti, hogy az érdekházasság sohasem volt szembeötlöbb, mint most, amikor magasabb valutájú feleséget lehßt keresni. S miután a szokol kurzusa a legjobb, természetes, hogy az idegen valutájú menyasszonyoknak jelentékeny része Szlovákiából vált jegyet a magyar, leg­inkább pedig pesti vőlegénnyel. A szlovenszkói városok, mint Komárom, Léva, Pozsony, Kaßsa, Lőcse, Kózsmárk, Eper­jes, Igló stb. úgyszólván naponkint szerepelnek, hogy X. Y. ur ebből és ebből a szlovenszkői városból eljegyezte X. kisasszonyt. Már a „Pesti Napló“ nak is szemet szúrt ez és egyik riportere interjút szerzett az anyakönyvveze­tőtől és házasságszerzőtől ebben a kérdésben. , A budapesti városházán a központi anya­könyvi hivatalban a riporternek rendelkezésére bocsátották & kihirdetéseket, amelyek közül 22 esetben lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a menyasszony hozománya szokolban, leiben vagy dinárban van. Tis hölgy szlovenszkői, kilenc erdélyi és három jugo­szláviai. A riporter azt is megállapította, hogy a szlovákiai hölgyek közül négy idősebb, mint a vőlegény. És pedig egyik másfél esztendő­vel, a másik négy, a harmadik ötödfél és a negyedik teljes tiz esztendővel. Azt pedig minden komáromi zsúrnénike tudja, hogy ilyen korbeli külömbségeket több hozomány féle szépség tapasszal szokták be­ragasztani. A riport teljességé kedvéért felkeresett egy ismert házasságközvetitőt is, aki rendesen cégnélküli levélpapiroson szokott bővebb fel­világosítást nyújtani a hymenhirekről, ezúttal azonban személyesen is elmondta, ami erre a kérdésre vonatkozik. — Tény uram, — mondta — hogy na­gyon sok megbízásunk van Csehszlovákiából. A legprímább megbízások ötezer szokoltói két­millió szokolig. Van ezenkívül sok birtokos­leány, készpénz helyett fő ddel. Valamennyinek az a kívánsága, hogy a vőlegény pesti legyen. Soha ilyen kereslet nem volt partiképes buda­pesti fiatalemberekben. Mit partieképes ? Nem is kell, hogy partieképes legyen. Elég, ha egy bankban vagy más vállalatnál úgynevezett „nagyjövöjü“ állása van. Az újságíró kérdéseire azt is elmondta, hogy a jelentkező fiatalemberek nagyrészt) ki­köti, hogy csakis csehszlovákiai leáuyt vesz el feleségül. Jugoszláviai menyasszonyokban, a mióta a dinár negyven százalékkal esett, alig van kereslet. Ez magyarázta meg talán a leg­jobban a csehszlovák pénzügyminiszter erő­szakos valutapolitikáját, — igy fejezi be cik­két az újságíró, ügy látszik azért nőm engedi, hogy leessen a szokol, mert meg akar szaba­dulni az ország eladó leányaitól. .. De ez csak Budapestre áll. Ha a szlo­­venszkoi sajtó e'jegyzés. házasság híreit szor­galmasabban olvasgatjuk, csak akkor látjuk, hogy nemcsak Budapestre, hanem vidékre is milyen sok menyasszonyt röpítenek át. Ma már nem azt danolja a hozomány­vadász, hogy A két szemem úszik forró könnybe’ Drága neved nincs a telekkönyvi«’, hanem: Szivem sajog, hisz kétségbe estem, Hogy a szokol esett Budapesten, Hiába vár pénzváltó Komárom, Nem viszlek , át Drágám a határon. Ma már nem a telekkönyvet tanulmá­nyozza a házasulandó, hanem a valutát és a devizát! És a házasságokat se az égben kö­tik, hanem Zürichben. És ha igaz az, hogy minél nagyobb a hozomány, annál kisebb a szerelem, akkór igazi szerelmi házasság csak úgy képzelhető el, ha egy savresi férfi elvesz feleségül egy szovjetországí nőt. Végül még csak azt jegyezzük meg, hogy a komáromi mamák na panaszkodjanak, gon­doljanak a pesti mamákra, akiknek el kell türniök, hogy a menyasszonyokat ÍDnét vi­szik oda. Utleuél uisumoí minden államba a iegggorsabban és leg­olcsóbban megszedek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hífenkint háromszor megy küldönc Prágába kijárási díj 25 korona. cím: Lsásiió Zsigmond Bratislaoa (Pozsong) Széplak-i Ulti 11$ Braífela llpiill — Merénylet Rasin ellen. Pénteken dél­után a Komáromi Lapok telefon tudósítása nyo­mán értesült a közönség arról a merényletről, melyet Rasin pénzügyminiszter ellen egy húsz­éves biztosítási hivatalnok követett el. Soupal József kétszer rálőtt a pénzügyminiszterre, kit az egyik golyó hátgerincén sebzett meg. A pénz­ügyminiszter sérülése nem halálos, de orvosi jelentés szerint igen komoly, mert a lövedék megsértette a gerincvelőt. A tettest letartóztatták és kihalgalásakor azt vallotta, hogy anarchista, aki tettével használni akart a proietáriátusnak, mert ezzel gyengíteni akarta a reakciót, melyhez Rasin is tartozik. Rasin tehát politikai gyilkos­ságnak az áldozata, amelyet mindenki csak el­itéi, mert a politikai gyilkosságok ellen minden jöérzésü embernek tiltakoznia keli. Az bizonyos, hogy egy lépéssel sem segíti elő a gyilkos a konszolidációt A pénzügyminiszter elleni merény­letet az egész köztársaságban fölháborodással fogadták, a kormány pedig kiáltványt bocsátott közzé, melyben elité i a bűntettet és kijelenti, hogy a jogrendet erélyes rendszabályokkal védi meg. — Elöljárók és a tanács hivatalba lépése. A városi elöljárók (polgármester és helyettesei) január 2-án foglalták el hivatalaikat. X városi tanács is megtartotta alakuló ülését, amelyen azt az álláspontot foglalta el, hogy működését tekintet nélkül a tanács választás felebbezett ügyére, megkezdi. A város ugyanis vezetőség nélkül nem maradhat a bizonytalan ideig elhú­zódó felebbezési eljárás tartama alatt, s a határozat csak birtokon kivül felebbezhető, tehát halasztó hatálya nem lehet. A városi tanács már két ülést tartott, melyen Csizmazia György elöljáró elnökölt. — Árvaszóki hivatal Komáromban A fel­oszlatott zsupánátus árvaszékére vonatkozólag január első napjaiban jelent meg a kormány­­rendelkezés, amely akképpen intézkedik, hogy a komáromi járásbíróság mellett lesz az árva­széki hivatal fölállítva. Az uj hivatal hatásköre a csallóközi, udvardi és párkányi járás terüle­tére terjed ki, beleértve Komárom városát is. Ugyancsak Komáromban lesz a törvényszékkel kapcsolatban a gyámügyi feiebbviteli fórum felállítva, ahová az elsőfokú hatóság határo­zatai felebbezhetök. — Kántortanitó beiktatás. Komáromfiissön szombaton délelőtt iktatta ba hivatalába Mórocz Emílián komáromi bencés ház főnök, esperes tanfelügyelő ünnepi istenitisztelet keretében Hideghéthy Nándor újonnan megvállasztott kántortanúót, aki az apostoli hitvallást tette az esperes kezeibe. Mórocz Emílián esperes ünnepi beszédben méltatta a nap jelentőségét, mely mélyen meghatotta a templomot zsúfo­lásig megtöltő biveket. — Nyugdíjazás. A járási erdőgoudnoksá­­got, mely 24 év óta működik Komáromban, feloszlatták és a gondnokság vezetőjét, Móré László föerdömérnököt uyugdijazta a minisz­térium. — Don Quijóte előadása. A nagyközön­ség részére leszáilitott heiyárakkal jövő vasár­nap, 14-én, délután 5 órakor a cserkészek újra előadják a Don Quijote c. tragikomédiát á kísérő műsorral együtt a főgimnázium díszter­mében. Még élénk emlékezetünkben van az a nagy siker, melyet a főgimnázium derék cserkész­­csapata a Don Quijote művészi nívójú előadá­sával aratott és igy biztosra vehető, hogy a vasárnapi előadása is a legnagyobb érdeklődés mellett fog lezajlani. — A negyedik Katolikus Este vasárnap zajlott le a katolikus Legényegylet színház­termében, melyet szépszámú közönség töltött meg. Az első szám Prantner Gizus szépen át­gondolt és kellemesen előadott szavalata volt. (Kiss Gyula: Temetnek) és a kisasszony mint jeles műkedvelő vonult ba a gárdába. Utána Kaubek Károly adott eló két igen szép és fül bemászó románcot Fritz Vali simulékony zon­­goi’akiséretével, melyet meg kellett ismételniök. A felolvasást dr. Alapi Gyula egyházközségi elnök tartotta a katolikus kötelességekről: ebben a katolikus közélet néhány kérdését fejtegette, a hitélet iránt való intenzív érdek­lődést, fegyelmezettséget és a hívek áldozat­­készségét, amelyeket példákkal illusztrált. A felolvasást lelkesen megéljenezte a hallgatóság. Sántha Manci monológja (Babonás Marcsa) élénk derültségben tartotta a közönséget, úgy szintén igen nagy hatást ért el Áprili József e kellemes hangú énekes is műdalaival, amelye­ket meg kellett több ráadással is toldania. Paai Mariska zongorakisérete precizitásával keltett méltó feltűnést. A vidám kis egyfelvo­­násos bohóság három szereplője: Rafael Vilma, Langsádl Giza és Nagy Bözsi megkacagtatta a hálás hallgatóságot, mely minden szám után sokat és lelkesen tapsolt. Az estét Solymossy Dezsőnek, a katolikus esték fáradhatatlan és lelkes rendezőjének vetített képei fejezték be aki a Hamalni putkányfógó meséjét mutatta be vetítő készülékével az ifjúság' nagy tetszése mellett. — A kultúrpalota kölcsönkönyvtára ez utón is felhívja a könyvtár látogatóit, hogy a két hétnél tovább kint, levő könyveket igye­kezzenek minél előbb visszavinni a könyvtárba, mert a könyvtár vezetősége kénytelen lesz a késedsimezöket megsürgetni, amiért sűrgetési dijat kell fizetni. Itt említjük meg, hogy a kölcsönkönyvtár megint sok uj könyvvel gya­rapodott és nagyon ajánlatos, ha az olvasni szeretők beiratkoznak a könyvtárba. Beirat­kozni iehet a kultúrpalota emeletén levő köl­csönkönyvtárbán nyitási napokon és pedig: hétfőn d. e, 9—12, szerdán és pénteken d. u. 2—5. Olvasódij félévre 20 K. A Jókai Egyesü­let tagjai az olvasó dij felét fizetik. — Komáromi háziúrnak lenni au már nem tartozik a legkellemesebb foglalkozások közé. A mindjobban növekvő adók és egyéb közterhek, & tatarozási költségek, a csatorna és vizdijak, a kéményseprési dijak és még a jó Isten a megmondhatója, hogy micsoda ter­hek teljesen fölemésztik a házbórjövédelmét. Az érvényben levő lakbértörvények és rende­lőtök ugyanis jórészt csak a lakókat védik. Egy pár lelketlen háziúr túlkapásaiért aztán most már a humánus háziurak is szenvednek, akik jogaik megvédésére aztán egyesületeket alakítanak több és kevesebb eredménnyel. Az ideális állapot az volna, ha a törvényhozás az aranyközép utat találná meg és mind a két fél magi nne elégedve. A Prágai Magyar Hír lap egy nagyon érdekes hirt közöl, amelyhez nem kell kommentár és amely sajnos nem ná­lunk lesz törvény, hanem — Romániában. Ott ugyanis nem csak azt nézik, hogy a lakók le­gyenek megelégedve, hanem szem előtt tart­ják azt is, hogy a háztulajdonosok az állam legbiztosabb adófizető alanyai s ennek ellené­ben nekik is akarnak juttatni valamit, ha már épen nem is sokat. íme a hir: „Kolozsvárról jelentik: Az országban lezajlott háziúr és lakó-

Next

/
Thumbnails
Contents