Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-13 / 31. szám

1923. március 13. »Komáromi Lapok 3. oiít.a! méltányossági szempontok alapján 1 endö el­intézésére. Kisebb ügyek. A város vadászterületének bérbeadását Mőrocz Ljjos tiltakozó felszólalása után-elka­­tározta a képviselőtestület. A gázgyár üret telkének bérbeadását az e tárgjhan kötött szerződés jóváhagyásával tudomásul vette, de bizottságot küldött ki a bérbe&dás faliéul inak megvizsgálása céljából. Eis Lipót szerelőnek bat heti szabadságot engedélyezett a gázmes­teri vizsga letevésére. Dr. Doma Károly al­jegyzőnek szabadságát március 20 ig meg* hosszabbította. A munkások megérkeznek a gyűlésre. Közben nyílik az ajtó és szép csendben é3 rendben bevonulnak a város munkásai, elő­ször a kocsisok, azután a napszámo.-ok, az üzemek alkalmazottai, gépészek, fűtök, végül az utcaseprők is. Az öregebbek a padokra és az üres székekre ülnek és várják az ügyet, -amely nemsokára sorra kerül. A nagy vita. SándoY Ernő i-mertoti a városi tanács javaslatát, amelynek az a lényage, hogy a múlt év októberében 80°/o-kal leszállított mun­kabérek ügyét a várési képviselet tagjai és a munkások megbízottai tárgyalás alá vették és abban állapodtak m^g, hogy a bérek az üzemi alkalmazottaknál 5%, a többieknél 10-16%­­kai szállíttatnak le. A városi tanács ehhez a magállapodáshoz hozzájárult és elhatározta, hogy a bértöbbletet január 1-tő Ifoiyó&ltja az érdekeltek részére. Dénes Emil nem fogadja el a tanács ja­vaslatát és azt hangoztatja, hogy a város zsebei üresek, ha a munkások béréről van szó, ellenben a tisztviselőknek kiadnak százezreket. Ebben a hangnemben folytatódott azután a to­vábbi vita, amely abban domborodott ki, bogy a munkásoknak múlt év októb r 1-töl kezdve ki kell adui a többletet. Hacker Richárd a tanács javaslatát fo­gadja el, a munkásságnak is be kell látni, hogy a város pénzügyi helyzete kritikus, a város alkalmazottai a mai napig nincsenek ki­fizetve, a pénztár teljesen üres és kölcsönöket vesz fai, hoiy a munkabéreket kifizesse. Neuwirth József szintén a tanács javas­latát támogatja; & munkásság ezzel a bérren dezéssM megtalálja számításait. Figyelmezteti Dénesi, hogy a tisztviselők illatménytöbbletét jogerős határozat alapján folyósították és ezt annak idején a szocialista párt szavazta meg a kol’ektiv szerződések kei együtt. Dosztál Jakab, Kocsis legos, Stern Ber­nét az ellenkező oldalról azt vitatták, hogy a képviselőtestületnek nincsen joga - a múlt év terhére utalványozni, mert megbízatása erre nem terjed ki. Ezen kívül a város pénzügyi helyzete nem bír el ilyen rendkívüli kiadáso­kat, az adózó polgárság fizetőképessége telje­sen kimerült. Hangsúlyozzák, hogy a bérsk emelése a munkások létszámának csökkentését vonja maga után, vagy a munkások sűrűbb változtatását. Szakszervezeti tanácskozás. A felszólalások oroszlánrésze azután egyre szenvedélyesebb mederben haladt előre és a felszólalók nem a képviselethez, tehát egymás­közt beszéltek, hanem Dénes Emil nyomán az „elvtársakhoz.“ A legnagyobb rokonszenvet mutatták a bennlevő eivtársak iránt, akik he­lyeslőig bólingattak, ellenben a tisztviselőket alaposan lecsepülíék. Müller Károly ezen a té­ren még* talán Dénes Emil rekordját is felül­múlta. A tisztviselő tejben-vajban fürdik, a mun­kástól ellenben elvonják, ami öt jogosan meg­illeti. A legfóktelenebb és legcsunyább dema­gógia színhelye lett a közgyűlés terme és az egész vitának nem volt más célja, mint a mun­kásoknak a tisztviselők ellen való oknóküli uszítása; hogy a tisztviselő munkájáért és nem ingyen kapja a fizetését, nem borravalókért dolgozik, hanem jogos fizetésért, az mm ju­tott eszükbe a bizottsági tagoknak, Csakhogy e szerint-a felfogás szerint a szellemi munka az semmi, és a fizikai munka sokkal fontosabb. A vitának, mely másfél órát vett igénybe, Csizmazia polgármester vetett véget. A vita bittárása. A polgármester reflektált az elhangzot­takra, Űíylátszik, 5 is me^sokalta ezt, a bírá­latot, amely a fizikai munkásoknak bérjsvitá­sát úgy akarja kierőszakolni, hogy a szellemi munkásokat, a tisztviselőket a teglesujtóbb kri­tikában részesítsék. Kijelenti Dénes és Miillar felszólalásával szemben, hogy a város tisztviselői éppen úgy dolgoznak, mint a fizikai munkások, munkájukat épp úgy ellenőrzik, mint a testi munkásokét és a kettő közt nem szabad külömbséget tenni. A józan és okos szavak elhangzottak, úgy látszik, nyomtalanul és hatás nélkül. Mivel a polgári pártokat készületlenül találta ez a vita és a közgyűlésen csak öten vettek részt 13 bizottsági tag közül, mig a szeciáiistók közül 10 bizottsági tag jalentmeg: a szavazásnál a szociálist Aknák két' többségük volt. A polgári pártok n -vében dr. Alapi Gyula, mivel vagyoni felelősségről van szó, névszerint való szavazást kért. Az eredmény ugyanaz ma­radt és két szótöbbséggel a bérjavitást 1922. október 1 I öl határozta el a képviselő testület. Stván János polgár mester-helyettes a pol­gárt pártokkal a tanács javaslata mellett eza­­vuzott, feltűnést, keltett, hogy Hacker Richárd, aki a tanács javaslata mellett szólalt fel, a végén Dénes Emil. indítványára szavazott; Neuwirth József pedig n m vett a szavazás­ban részt. Az izgalmas vita után a hallgató és néző közönség elvonult a teremből. A gyűlés vége. A többi tárgy: két rendőr végkielégítése, Szabó Dániel kegydij kérvénye,, gyorsabb tak­tusban psrgett 1». A ház- és telektulajdonosok kérvényét a csatornadíj igazságos megosztása iránt a kép­viselet azzal intézte el, hogy a vonatkozó sza­bályrendelet revízióját elrendelte. Végül a S'ük-utcának 7 méterre való ki­­szélesítése ügyében a Schindler és Jediin cég­gel kötött szerződést fogadta el a képviselő­­testület, amely izgatott hangulatban félnyolc­kor oszlott szét. Sajnálatosnak találjuk, hogy a polgári pártokkal való együttműködést a SKociálista­­párt harcias elemei nem teszik lehetővé. Ezek uiáa alig marad más hátra a polgári pártok részére, mint tulajdonképpeni szerepük felvé­tele, a bírálat én ellenőrzés gyakorlása, ame­lyöt mint ellenzéknek a hatalom mai birtoko­saival szemben folytatnia kell annyival is in­kább, mert a közteherviselő lakosság, melynek érdekeit ezek a pártok képviselik/ számszerű leg is nagyobb, mint az, am«!yat a szociálisa párt képvisel, ami köztudomású éa kétségtelen. amaaaBBgaai Utleuél uisumoí minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbbun megszedek. Didéfe! megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenklnt háromszor megy kfildőnc Prágába eljárási dij 25 korona, cím: László Zsigmonü Bratislava (Pozsony) Széplak-i Í1UIJU h. 12. sz. j|§ — Lelkóezváiaeztás. Végh Géza néhai ref. lelkész elhalálozásával megüresedett perbetei ref. ielkószi állást vasárnap töltötte bs az ottani ref. gyülekezet és egyhangúlag meghívta Dukon Béla volt perbetei, jelenleg komáromi ref. s. lelkészt. A lelkészválasztó, illetve meghívó egy­házi közgyűlésén az egyházmegye részéről Vargha Sándor komáromi ref. lelkész, egyházi és Fülöp Zsigmoud komáromi bankigazgató, vi­lági tanácsbiró vettek részt. — Ki8bsr8b8rg Kunó qróf Komáromujvá­­• rosban. Újvárosból jeltntik: Vasárnap a dél­előtti gyorsvonattal érkezett meg Komáromba l gróf Klebersberg Kuiió magyar közoktatásügyi | miniszter, akit a pályaudvaron a város nevében Alapi Gáspár polgármester fogadott, a miuisz- 5 tér délután megtartotta p’ogrambsszédét igeu I nagy közönség elölt, melyben Komárom-Újváros | felvirágoztatását, is erősen hangsúlyozta. — A kymárömi bírói és ügyvédi kar ; vasárnap bucuztattaei a törvényszék egyik leg­­r rokonszenvesebb bíróját dr. Keblussek Imre ; törvényszéki bírót, aki a besztercebányai törvény- 3 székhez helyeztetett ál. ábucsuvacsoraa Központi ; kávéház kistermében folyt le. A bíróság részéről : dr. Vincze Aurél törvényszéki elnök, az ügyvédi I kar részéről dr. Mohácsy János ügyvéd intézett a távozóhoz rövid, meleghangú beszédet, melyben - kifejezést nyert dr. Keblussek Imre bírói müiö­­í dése iránti elismerés, egyénisége iránti meguyil­­> vátruló rokonazenv és szeretet. A birákon és . ügyvédeken kívül a vacsorán a ‘ távozó több | személyes ismerőse is jelen volt. — Iskolás yyerm&kek szinialőadása. Meg­­j telt a Kaik. Legényegylet színházterme vasár- 1 nap, március 11-én délután, amikor az Irgalmas \ Nővérek, vezetése alatt álló elemi iskola IV. ; oszíályu növendékei megismételték szinielöa­­'■ dásukat. Az előadás ezúttal is rendkívül nagy ■ sikerrel végződött, mint mindama előadások, j amelyeket városunk ezen hivatása magaslatán j álló iskolája eddig rendezett. Nagy körültekin- i tés, gondos és fáradhatatlan munka, igazi hoz­­’ záértés, szinte szaktudás jsliemízte azt az í ügyes és siiíszerü rendezést, melyet az iskola \ egyik kiváló tanítója,, Adolfin tisztelendő nővér végzatt az előadás sikere érdekében, igaz gyö­­t uyörflségefc szerezve ezzel nemcsak a szülök­­\ nek, da az előadáson ©gybegyült nagy közön­­| ségnek is, mely igazán alig tudott belelni a kis szereplők kedves játékával. Tordái Grail j Erziinak poétikus allsgórikus játékát, a „Vi- I rágalom“ e. 8 faivonásos színdarabot játszották : a növendékek, valóságos tündőrkertté varázsol­­í ván a színpadot. A darab kiállítása a szülök ] áldozatkészségét dicsérte s a felnőtteknek is i becsületére váió ügyességgel mozgó kis gyer­­: raekök báj já játéka a minden izébtii szereid | gonddal és figyelemmel keresztüiviit alapos I rendezői munka oiígmerésraméltó érdem®. A j darabban szereplő összss növendékek : Bokrossy j Manci polg. isk. IV. o. t.-val az ólén Spitzer ' Ilike, Kovács Erzsiké, Kocsis Erzsiké, Vince I Piroska, Ivanits Rózsika, KitZing Magda, Áren­dás Milike, Wancz Aunuska, Jankoviag Erzsiké, \ Jelenek Mariska, Lampert Ilonka, Takács Va­­: lika, Vuvnik Mariska, Parényi Vanda, Hermann ; Ilonka, valamint a táncoló virágok személye­­; sitöi: Bokrossy Ilonka, Köváry Nusika, SMlei Etelka, G.iál Erzsiké, Brückner Mariska, Koz­­lar Erzsiké, Ambrózy Irmuska, Zsirkó Iduska, Szénáséi Matild, Altia Teréz, Zalezrák Erzsiké, j Gitz írónk« éa a tündérek karában Ivanits ; Margitka, Bokrossy Llliko, Horváth Mancika, Bucsek Juli ka, Toksrik Klotiid, Pinter Vilma 3 és Kovács Annuska mind, mind a legnagyobb l mértékben rászolgáltak azokra a tapsokra, I melyek a felvonások és a darab védén oly lel­­l kesedéssal hangzottak föl. Előadás előtt Cseri ; István papnövendék Gárdonyi Géza „Krisztus ? álma“ e költeményét, Kovács János papnöven­­f dsk pfrdig Sik Sándornak „Sanguinsm pluit“ ; e. költeményét szavalta el nagy hatással, Brau­­| nar Sárika főgimn. 1IT. o. t. zougoragzámával aratott általános tetszést. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik : a főgimnáziumi P«t5fi ünnepély alkalmával í kegyesek voltak a szegény diákok javára ada­kozni, ezúton mond hálá3 köäzönatet a ren-I dezöség. — Áthelyezés. Müller Ottó megyercsi áilo­' máafőnököt a nyugalomba vonult Szikora Károly I voít gűtai állomásfőnök helyébe áthelyezték. Komáromi Vendéglősök, Kávésok és Kercsmárosok Szövetkezete.— a jéggyári üzemet újból felvette és 146 jeget állandóan házhoz is szállít.

Next

/
Thumbnails
Contents