Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-10 / 30. szám
flcggfvannegyeiik évfolyam. 30. axáffli. Szombati 1923. március IO. Tin-rr . i i KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. ) f-lefetóst ár c»*fa»9*l®vák értékei Helyiben és vidékre postai szétküldéssel: <f*ta érre 80 K» f*lévrn 40 K, negyedévre 20 Külföldön 160 Ke. Efyss sxám ára t 39 fillér. e*5 ALAPÍTOTTA: TUBA IÁN0S. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: SAftANY&Y JÓZSEF dr. i »»■ MOTaiVrSiiiíin ~iiiT TiTi^jy iT.Ü níiüWi T'Vrw^isMam-siäi^i^^TiWTiii 1 nffiíi íiilh talált fegyverek lelete, melyre névtelen feljelentés hívta fel az államrendőrség figyelmét, kellemetlen meglepetést szerzett Komáromnak, ahol a konszolidáció elvitathatlan jelenségeit minden pártatlan szemlélő megállapíthatta. Az elfogulatlan vizsgálat, melyet hangsúlyoznunk kell, meg fogja állapítani a való tényállást, amely felett pártatlan bírák mondanak ítéletet. Nincs semmi okunk ezt semmiféle irányban befolyásolni, de súlyos közérdeket vélünk szolgálni azzal, ha ezzel az eseménnyel szembe nézve, véleményünket nyilvánítjuk annak különféle kommentálásával szemben. Az már körülbelül tisztázottnak tekinthető, hogy ezek a fegyverek az 1918. évi forradalom időszakában kerüllek arr« a helyre, alsói azokat a rendőrség megtalálta, tehát a forradalom egy tipikus jelenségével állunk szemben. Aki a forradalmat itt átélte, az elfogulatlanul tudja megítélni ennek ezt a mozzanatát is, amelyet nem szabad kiragadni és olyan eseménnyé felfújni, amelynek számláját a város egész lakosságának kell megfizetnie. Mivel erre a törekvés urbi et orbi megnyilvánul a különféle csehszlovák lapokban, amelyek irredentáról harsognak, szükségesnek találjuk kifejteni azt, hogy a,város lakossága, vagy, ha úgy tetszik, polgársága a rendőrség épületében talált fegyverleletekért semmi felelősséggel, de legkevésbbé politikai felelősséggel nem tartozik. Amint a lakosság túlnyomó része nem ment az akkori katonaságtól forradalmi utón felnyitott katonai raktárak tájára sem és azokból nem szállítmányok semmit, sem fegyvert, sem katonai felszerelést, sőt még élelmet sem, természetes, hogy a forradalom lényeiben passzív szemléletre szorítkozván, ezért és ennek következményeiért jogilag és igazságosan felelősséggel nem tartozik. A megoldásra váró kérdésnek tehát ez a része tisztázandó legelső sorban. A magyarsággal szemben ellenséges érzülettel viseltető lapok ezt az egész ügyet politikai célokra igyekeznek kihasználni és az itteni lakosság, sőt az egész városi vezetőséggel szemben is hangulatot kelteni. Tiltakoznia kell a Yáros minden polgárának e kérdésnek politikai vágányokra való áttolása ellen és főleg az ellen, hogy az 1918. év tényeit, eseményeit az 1923. szemszögéből nézzék és bírálják el. Tiltakozunk a vizsgálat és nyomozás vagy az Ítélkezés bármilyen politikai be- * folyásolása ellen annyival is inkább, mert a polgári lakosság közül senki semmiféle j forradalmi eseményért felelősséggel nem j tartozhatik abból az okból, amennyiben j annak legfőbb tényezői, az akkori itt álló- \ | másozó helyőrség csapattestei voltak, ezek { ; pedig a megszállás előtt ebből a városból I j távoztak. Semmiféle tényékért a város polgári lakossága tehát nem felelhet. Ebbe az ügybe tehát politika bekapcsolását károsnak és tendenciózusnak kell, hogy Ítéljen minden elfogulatlan ember, j A múlt tényeiért a jelen nem lehet sem erkölcsileg sem anyagilag felelős sohasem. A város mai egész lakossága a nyugodt és békés munkát akarja és elitéli annak ; mindennemű megzavarását, bárhonnan is j kísérelnék meg azt. A leghatározottabban I óvást kell emelnünk hát minden olyan ; törekvéssel szemben, mely politikai célokra igyekszik kizsákmányolni ezt az eseményt is, amely a város lakosságában éppen azért okozott fájdalmas meglepetést, mert abban a szomorú emlékű forradalom égy mozzanatának felujuiását tálja. Ezért tiltakozik a város minden lakója e város tendenciózus befeketitése és minden politikai felelősség ellen, melyet nyakába varrni igyekeznek az ebből politikai tőkét kovácsoló rosszakarói. = Megszavazták a rendtörvényt mindkét olvasásban. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot, miután az ellenzék a megtett tiltakozó nyilatkozatok után kivonult, az ott maradt koalíciós pártok képviselői mindkét olvasásban elfogadták. A rendtörvény nemcsak az ellenzék egységes állásfoglalásával találta magát szemben, de a csehszlovák (nemzed) szociáldemokrata párt több tagja is ellene szavazott. A párt e tagjainak külön álláspontja miatt válságba került, amit azzal szüntettek meg, hogy a rendtörvény ellen állástfoglaló képviselőket kizárták a párt klubjából. Ez az eljárás is a legvilágosabb példája annak az erőszakos politikának, melyet a kormány pártjai a legkövetkezetesebb módon folytatnak még saját párttagjaikkal szemben is. = Az őszi ülésszak befejezése. Miután a köztársaság védelméről és az állnmi törvényszékről szóló törvényjavaslatot másodszori ol-Szerkesztó'iég él kiadóhivatal: Nádor-u. 29,, hová úgy a lap szellemi részét illet3 közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kíldendSk. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik kelenkint harem siót: ked1n csütörtökön és szombatim vasásban is elfogadták, aktuális lett az őszi ülésszak befejezése. A két kamara elnöksége tanácskozásra ült össze ebben a kérdésben és abban állapodtak meg, hogy pénteken befejezik az ülésszakot. A tavaszi ülésszak március 23-án kezdődik, de mindjárt húsvéti szünetet tart, melynek leteltével csak április 12-én ül ismét össze. = A Magyar Népszövetségi Liga vezetői visszautasítják a Slovenská Politika rágalmait. (ESŐ.) A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga február 18-iki újjáalakulása ollen a Slovenská Politika ismét fölvonultatja légbölkapott. rosszakaratú magyarellenes vádjait. Azokat a vádakat, amelyekkel négy esztendő óta a csehszlovák sajtó minden magyar mozgalmat agyon akar csapni s amelyek az igazság fényében, miudenkor a legcsekélyebb bizonyítékot is nélkülöző, rosszindulata rágalmakká zsugorodnak össze. Magával a Slovenská Politikával nem szokásunk foglalkozni, azonban ezek mellett a rendszeresen visszatérő vádak mellett nőm haladhatnak el szó nélkül. Tudatában vagyunk aDnak, hogy ezeknek az alaptalan vádaknak állandó hangoztatásával a Slovenská Politika és társai a kormányköröket minden magyar egyesület megfojtására kívánják hangolni. — A Slovenská Politika február 28 iki 47. számában a Magyar Népszövetségi Ligával kapcsolatban többek között a kővetkezőket mondja: „Élénk figyelemmel kisérjük kezdettől fogva magyar polgártársaink mozgalmait ; tudjuk, hogy mire szolgálnak az ő egyesületeik. Bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy a mi magyarjaink minden szervezete, minden egyesülete többé kevésbbé Pestnek szolgáló emberek vállalkozása, akik kihasználják a magyar ember bizalmát, azt kívánva tőle, hogy Ittlkesedjék az önmagukat kinevezett vezérek jelszavaiért, akik sanda céljaiknak vakeszközéül akarják öt fölhasználni, Bizonyitani tudjak, hogy a magyar egyesületeknek, amelyek a köztársaság területén létesültek, Pesten ringott a bölcsője s ott alapították azokat, mint a pesti irredenta egyesületek itteni fiókjait a mi békés fejlődésünk tönkretételére ... Amennyiben a szlovenszkói minisztérium nem erösiti meg ezúttal sem a Népszövetségi Liga alapszabályait, ez nem azért fog történni, mivel nálunk nincs demokrácia, hanem azért, miután a minisztérium nagyon jól tudja, hogy a Népszövetségi Liga Apponyi fejében született meg, aki Szüllőa és más magyar vezetőkön keresztül hamis anyaggal operálva s úgyszólván a mi központunkból akar a Népszövetség előtt ránk támadni.“ — A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga vezetői annak közlésére hatalmazták tel az Ellenzéki Sajtóirodát, hogy a Slovenská Politika fenti sorainak minden állítása valótlanság, mindsn vádja alaptalan gyanúsítás és kijelentik, hogy a Slovenská Politikát mindaddig, ámig a fenti vádakat n?m tudja bizonyitani, közönséges rágalmazóu&k tekintik s amennyiben a Slovenská Politika tovább folytatná e rágalmazási hadjáratát, módját fogják ejteni annak, hogy bíróság előtt felelősségre vonassák. kúrák otthon. 4000 év előtti korszakba vezethető vissza az IGMÁNDI KESER^VIZ képződésének és hatékony alkatrészeinek összeérési folyamata a föld gyomrában, (felfedezve SCHMIDTHAUER A. által az 1863. évben) s mint ilyen páratlan természetes gyógyszere a gyomor-, bél- s egyéb belső betegségeknek. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb ftiszerüzletben. — Rendszeres adag reggelizés előtt fél pohárral. ■■ — ----■' ■■■- == Az „IGMÁNDI“ nem tévesztendő össze másfajta keserű vizekkel. — ........■.=— ; —~ i i > ____
