Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-08 / 29. szám
éwfalywm,. 29. »ziiH. CiBtiptSki 11928 itiéroiua 9. ums K0M|!„ közlöny POLITIKAI L. Ah. F\ Kifizetési ár tMk«si«vik értékbe* s Ksivbee is vidakr-e ssjatai tzétktti'&asel: ©gí*s évre 80 X. Wléw* 40 X, »ftgrjreáévre 28 X« KälfSidön 18© Ke. <*sára ára i 80 filler. .irn-nT ■ I nr -■ ■ aaiT^ft; ■. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr Szerkesztő: BABANYAY JÓZSEF dr. ülésén kezdte meg a kormány a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását, mely a politikai szenvedélyek felkorbácsolására már eleve igen alkalmasnak Ígérkezett, igaza volt a cseh kormánysajtónak, mely előre hirdette, hogy a kormány minden eszközzel keresztülhajtja a rendtörvényt, kerüljön az bármibe, mert valóban a legteljesebb felkészültséggel fogott ennek a szabadságjogokat egyszerűen negligáló törvényjavaslatnak tárgyalásába. A parlamenti botrányok krónikája ismét gazdagabb lett egy lappal, a demokrácia pedig egy jó csomót veszített abból a nimbuszból, mellyel a csehszlovák köztársaság kormánya olyan fennen szokott büszkélkedni a külföld előtt. Az ifjú köztársaság parlamenti rendszere szomorú diadalt ült, mert nemcsak hogy sikerült néhány képviselőt kiulpsiíani az ülések egy részéről, de az egész ellenzék távol maradását is biztosította a kormány az egész tárgyalás tartamára. A népképviselet újból illuzióriussá vált ebben a demokratikus államban. Akiket az államot fentarló lakosság a parlamentbe küldött, azoknak a kormány mindenre hajbókoló többsége előtt szavuk nincs, mert szavuk a pusztába kiáltó szava, sőt még annak is ki vannak téve, hogy egyszerűen kioltatnak a fontos népérdekeket érintő kérdések tárgyalásairól. Ha a régi Ausztria föltámadna a maga sok árnyalatú nemzetiségi parlamentjével, aligha tudna külömb dolgot produkálni, mint amit a prágai parlament végzett a keddi ülésen. Mert ha a régi Reichsrathban lezajlani szokott és az egész világ által érdeme szerint elitéit parlamenti botrányokat vesszük is mintául, akkor sem marad azok mögött a prágai ülésen lejátszódott esemény, a mely a házelnök élet és halál felett rendelkező joga folytán végrehajtott kiutasítások által maradandó, de szomorú emléket biztosított magának az ifjú köztársaság történetében. Az ellenzék a tapasztaltak után kénytelen volt kivonulni a teremből, de előbb hangot adott önérzetes tiltakozó szavának, amelyet végre meg kell hallani az egész világnak, hogy lássa, milyen megalázó sors az, amelyre a csehszlovák köztársaságban az egész lakosságot feles számban kitevő nemzeti kisebbségeket kárhoztatták. Mert ezzel a parlamenti eseménnyel teljesen világossá vált, hogy az itt élő kisebbségek mit sem várhatnak az uralmon levő cseh nacionalistáktól, akik imperialisztikus céljaik megvalósításánál semmiféle eszközt sem vetnek meg, mégha a demokráciát is föl kell áldozniok. A rendtörvényt a kermány már biztosította, a ! Koalíciós .pártoknak nincs más dolguk, csak típen a szavazás. Hogy az ellenzék távollétében, tehát a köztársaság igen tekintélyes nvéprékgei képviselőn nélkül emelik törvényre, nem számit, csak a hatalom, a húsos fazék legyen megmentve, ez a főérdek, a törvény rendelkezéseit majd végrenajlják agam mibotok, a csendőrök és a t detektívek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nátíor-a 28 , hová ngy a lap szellemi részét illető közlemények, ««pl a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. ktldeaJSl. Kéziratokat nem adunk vissza. Megielesik hetenkint káramszer: uitiitlkh is szwtoia = A rasdtörvény tárgyalása — kizárással. A nemzetgyűlés kedd ülésén került napirendre a köztársaság védelméről és az ezzel kapcsolatos állami törvényszék szervezéséről széló törvéBjrjinyaüat,. A tárgyalás viharos jelien tek ki kezdődött. A kommunisták obstruk«ióval fogadták a javaslatot, melynek előadója íiem tndotí szóhoz jutni a fülsiketítő lármában ■óa hangzavarban. A kommunista, képviselők a padokat verték, sípoltak,- trombitáltak, újra mpgeíeveneddt az a kép, »melyet a régi bécsi R ichsralh ülésein az ifjuesebe-k ismeretes obstr,akciója tett emlékezetessé. Sem a rendet megtartani igyekező elaök szavát, sem az előadó börzédét nem lehetett hallani. Az elnök az ü.ést, mintán T.tussik, Blazsek, Mikulicsak é* H&k«n képviselőket háromszor, Skalákot, Touzilt éa Koutnyt kétszer, Svetliket és Hou sert pedig egyszer rendreutasitotta, az ülést fölfüggesztette. Amikor az elnök távozott helyéről, a gyorsírói jegyzetekből lehetett csak megtudni, ho^y az ülés fölfüggesztésével egyidöbsn Blazsek, Taussik, Mifcuiicsák és Haken képviselőket nyolc ülés tartamára kiutasította a házból. A képviselőket a parlamenti őrség emberei vitték ki a teremből. Később újra fölfüggesztette az elnök az ülést, amikor Kuutny és Toueil képviselőket vezették ki a teremből, akiket tíz ülésre utasított ki az elnök a nemzetgyűlésből. Erre a kommunisták a „Vörös zászló“ kezdetű dal éneklése mellett elhagyták a termet. Az ülés njra való megnyitását a szlovák néppárt zugó tiltakozása fogadta az elnöki intézkedés ellen, majd Medveczky Lijos dr. terjesztette elő előadói javaslatát a szlovák néppárt viharos lármája közben. A javaslatot Malypetr dr. belügyminiszter kísérelt* meg védelmébe venni, amelynek drákói rendelkezéseit mentegette. A javaslat ellen az ellenzék részéről állást foglaltak Boucsk kommunista, Czech német szociálisra, Krepek a német gazdaszövetség, a német nemzeti párt és a német demokrata szabadságpárt, Bobok a szlovák néppárt nevében tiltakoztak a javaslat ellen. Szent-Ivdny József a magyar kisgazda és kisiparos párt és a keresztényszoeialista-párt nevében terjesztett elő tiltakozó deklarációt, mely után a német, magyar és szlovák ellenzék képviselői kivonultak a teremből. = A magyar ellenzéki képviselők nyilatkozata. A keresztényszocialista és magyar kisgazda, főldmives és kisiparos párti képviselők klubjának nevében a rendtörvény tárgyalásakor Szent-Ivdny József nemzetgyűlési képviselő a kővetkező nyilatkozatot tette: Törvénybe van iktatva, hegy ezt az ál lamot a benne élő nemzetek egyetértése alkotta img. Hí igaz volna, hogy az állam meg alkotásánál az egyetértés állt őrt, a polgárok eme államalkotó tulajdonságának a köztársaság fennállásának ötödik esztendejében oly sikereket kellett volna eredményeznie, amelyeknek az erőszak és kényszer céljait szolgáló összetartó láncokat ismeretlen fogalommá kellett volna tenoiök az államban élő népek lelkében. Ha ez ország politikai hatalmának ezidőszerinti birtokusai ma a köztársaságot védő külön drákói törvény alkotásának szükségét látják, ez teljes beismerése annak, hogy a köztársaság megalakulásának lelki indító oka gyanánt törvénybe iktatott egyetértés egy nagy történelmi hazugságot leplez. A törvényjavaslat nemcsak az itt élő kisebbségi népek nemzeti jogainak integritása ellen — a salns rei pn’olieae suprema kx esto elvének hazug felhasználásával indított támadás, hanem az alkolmánytörvényből az egyéni szabadságot és egyenlőséget célzó intézkedéseknek kiorzása. A törvényjavaslat bizonyitéka aunak, hogy az állam jelenlegi törvényhozása és kormánya nem képviseli a nép valódi akaratát és kétségtelenné teszi azt, hogy az: az ezidöszdiinti kormányzó politika és nem az állam védelmét célozza. Ha e javaslat törvényerőre emelkedik, akkor ebben az államban végleg megszűnik az egyesülési, a gyülekezési, a sajtószabadság és a demokrácia, melyek eddig legalább vegetálni voltak képesek. Lehetetlenné válik az egyéni szabadságnak bármely megnyilvánulása. Tisztesség, becsület, jellem s minden oly tulajdonság, mely eddig az államok íentartásánál elsőrendű tényezőként szerepelt, az egyén súlyos terhét fogja jelenteni: a kisebbségi nemzetek törvényen kiviil helyezettek lesznek. Különösen pedig Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosai nemzetiségre való tekintet nélkül — az azonos esetekben ellenük alkalmazni szándékolt súlyosabb büntetési mérv megállapítása által — kifejezetten is alsóbbraDgu állampolgárokká minősíttetnek és polgári mivoltukban leahesonyittatuak. Mindezek erkölcsileg lehetetlenné teszik nekünk, hogy a javaslat tárgyalásában résztvegyüuk. Nyilatkozatunk egyetlen célja, hogy erélyes tiltakozásunkat jelentsük be azon kísérlet ellen, amely nemcsak páratlan jogtiprás és jogfosztás, de végeredményében a nép politikai fejlődésének, sőt magának az emberi kultúrának is hátráltatója s a köztársaságot teljesen a rendőrállam mivoltára sülyeszti le. — Egy csehszlovák államférfiu nyilatkozata. — Egyik magyar budapesti lap munkatársa élőt érdekes nyilatkozatot tett egy a kormányhoz igen közel álló csehszlovák vezető államférfin. A hírlapíró a köztársaságnak Magyarországhoz való viszonyáról kérdezősködött ás a csehszlovák államférfin igen előzékenyen válaszolt. Ab interjúból a következő érdekes részleteket közöljük. Az újságíró legelső szava a háborús hírekre vonatkozott, amelyek szerencsésen megszűntek. Csodálkozását fejezte ki, hogy feltehetik a magyar kormányról a háborús szándékokat. — Nem is a magyar kormányról volt szó, — felelt az államférfiu — hanem hát mindenütt vannak túlzó soviniszta elemek. £s mi nem birjnk ki az állandó fegyverben léteit. ttszMia és Mmmli
