Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-01-09 / 4. szám

2 oldal

a városnak eddig úgyszólván forgalmi tőkéjét * képezték, az összes befolyó jövedelmek beszól- i gáltalása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a f város hónapokig minden bevételétől elesik és jj legszükségesebb, anionom hatáskörében nap nap malva mutatkozó költségeire fedezettel sem rendelkezik. A főszámvevő javaslatát, amely szerint az állam, az évente circa 1’5 millió K-t kitevő községi természetű bevételek terhére havi előleges részletekben ellátmányt adjon, az elöljáróság helyeslőleg fogadta el. 1

Az elöljáróság áttért ezután az uj városi | elöljárók fizetésének megállapítására.

Hacker Rtchárd Csizmazia György elöl- j járó részére évi 28800 K fizetés és reprezen- ! tációs költségeinek megtérítésére adott be javaslatot. A bőkezű javaslat az elöljáróság kebelében nézeteltéréseket váltott ki. Dr. Kam - rás József utalva a város siralmas anyagi j helyzetére, kéri az elöljáróságot, hogy az illet- j mények megállapításánál bizonyos szerénységre ■ számíthatnának az érdekelt elöljárók részéről. f Stern Bernit nem tartja magasnak az elöljáró | igényeit mindaddig, arnig a íöszámvevö fal nem s világosítja, hogy a megállapított illetmények j többlet kiadást jelentenek a városi költségve- í tésben, amely cimeken fedezettel sem rendel- j kezik. Hosszas vita után az elöljáróság Csíz \ mazia György fizetését havi 2000 kor.-ban j állapítja myg. Az I. helyettes elöljáró: dr. Alapi j Gyula fizetése havi 1000 K, Stván Janos í

II. helyettes fizetése havi 500 K b*n állapíttatott meg. Dl'. Alapi Gyula fizetésének megállapításánál az elöljáróság a kimondottan ; állami kezelésben levő munkanélküli sage yezési ügyben kifejtendő tevékenységére hivat- j kozott. Stván János II helyettes elöljáró mü- j ködési beosztása különösen a felsőbb hatósá- { goknál, a kormánynál szükséges közvetítő é3 > sürgető szersp leiz. Kiküldetéseiért a város ] napidíjat nem ad, csak készkiadásait téríti ] meg. Az első elöljáró köteles az egész hivata- \ los időt a városuál tölteni, az I. helyettes 1 legalább fél napot a város ügyaiaek szentelni. j Re bene gesta áttért az ülés az újonnan ki- ■ nevezett, továbbá a legutóbb elbocsátott tiszt- 1 viselők visszavételére vonatkozó javaslat tárgyalására. Wancz Róbert megyei hivatalnokot a zsupán utolsó nemes gesztusai egyikével , kinevezte & városi főjegyző titkárának. Bár jj abban a régi jó „úri“ világban még a szab. \ kir. város polgármestere sem engedhette meg, j hogy titkára legyen, a modern demokrácia egy űrt vélt betölteni egy valahová mindenképpen , elhelyezendő volt megyei alkalmazottal. Az elöljáróság, miután tárgyalta & kinevezett ügyét, ngy látszik, minden óvás nélkül elfogadta a kinevezést. A főszámvevő javaslata szerint miat napidijast napi 24 koronával az elöljáróság alkalmazza Wancz Róbertét. Itt is akadt jószivü elöljáróság tag, aki hivatkozván arra, hogy Wancz igénye havi 1800.— K, és családos ember, magasabb fizetés megszavazását kérte. A vita eredménye lett, hogy részére — bár erre sem találni fedezetet — havi 900 K-t állapítottak meg. Mint utóbb értesültünk, Wancz Róbert félhavi illetményének kifizetését kérve, az állásról lemondott.

A múlt évben elbocsátott városi tisztviselők és alkalmazottak közül akiknek helyét a város akkori vezetősége, az államosítás alkalmával elboesájtandó rendőrségi alkalmazottakkal kívánta betölteni — azokat, dr. Virág Mór rondőrbirót, Szabó Dani fogyasztási adó, Kiss Z4gmond helypénz, Ehmann Lajos vigalmi adóellenőröket szolgálatba ismét visszavette az elöljáróság. A rendőrség átvétele még késik, s az alkalmazás nélkül maradók ellátásáról alkalomadtán intézkednek.

Az előljárósági ülés, egy régebbi pénz ügyi bizottsági javaslattal szemben Dénes Emil elölj, tanács tagnak az általa a várostól bérelt lakás évi bérét 1200 K-ról 600 K-ra, tehát felére csökkentette. Dr. Szijj Farenc polgármester, ki hosszú betegsége után ismét elfoglalta hivatalát, szintén beosztást vállalt. Más sürgősebb ügy nem lévén, a két napos és elmondhatjnk szép forgalmi tanácsülés befejeztetett.

Megérkeztek a legújabb zongora és hegedű hangjegyek. — Kapható könyvesboltunkban — Nádor-utca 29. Telefon 80. — Mélyen leszállított árakért. Zenéhez szükséges cikkek nagy raktára.

„Komáromi Lapok*____________________________________19^3 január 9.

Jlli'll ÉS 3 Ü19ÉÉ"

címen irt valaki egy cikket a K. L. december 23 i számában, amelyre kénytelen vagyok nehány megjegyzést tenni.

1. II Józg-f idejében va:óban elhihették, hogy a Dana medre gátat szabhat a komáromi (balparti) földrengéseknek, amikor a főldren gési kutatások még csak csirájukban seoi voltak meg.

A cikkiró emlékezzék csak az utolsó előtti földrengésre (1921. május 4.), amikor a rengés középpontja Öreg csémen volt, vagyis a Dunától délre és & földrengés a Duuátoi északra is elterjedt, ú^y hogy Ógyallán is igen jól lehetett érezni, pedig az 16 km.-re vau Komáromtól. —- Ellentmond az is, hogy a „komáromi földrengést nem egyszer móri földrengésnek is nevezik«, és akkor a szönyi old ti jobo&n szenved. II. József ezt a tervét is visszavonhatta volna halálos ágyán, amikor absolvatiót kért lelkére és bili éire.

2. Mór község alatt és környékén sam tudnak semmiféle föld mélyében rejtőzködő vulkánikus erőről a „tudósok“ s aki csak egy kevéssé ismerős (nem tudós!) ennek a környéknek geológiájában,igazáu nem gondol vulkánizmusra, még akkor sem, ha a jó móri borral telt kancsó fenekére is nézett már. Sőt még csak rejtett vulkáni működésre sem. Sokkal régebben összetöredezett vidék az, mint a legutóbbi kitört vulkánok működése, amelyek a Dunántúlt ékesítik Ma mar igen régen tud juk, hogy a földrengéseknek igeu-igen kicsi részét okozzák vulkánok és csak ott, ahol most is működő, — hogy ú^y mondjam — élő tűzhányók vannak. Mar pedig a móri völgytől a vnlkanizmns olyan massza van, mint Makó Jeruzsálemtől.

Kedves komáromi olvasóin, essél kétségbe a fejtöréstől, hogy mit jelenthet ez a róbusz a te földrengést jósló cikkedben: „vulkanikus erő okozta kilengések közül éppen a legnagyobbikába esik Komárom“ — magam jó másfél évtizede foglalkozom geofizikával, de a leghalványabb fogalmam sincsen róla mit is akar ez jelenteni? — Ha egyszer egy vulkáni erő „legnagyobbika kileng", akkor ha mást nem, kicsurrantja tüzes láváját, különösen ha olyan jó árkos sülyedéat talál, törésvonal között, amilyen a móri völgy — hogy mi okozza — a komáromi és móri földrengéseket, azt 1921. májusában a K. L. hasábjain kifejtettem, ismétlésekbe nem akarok bocsátkozni.

3. A Moreaux abbé féle 'elméleti okoskodások még nincsenek publikálva, igy érdemben nem szólhatunk hozzá és nagyon gyanús, hogy először a „Le Petit Journal“ hasábjain közli. De egy nagy tévedést ki kell igazítanom: a Nap elektromos aktivitása nem tizennégy (14) év, hanem csak tizenegy (11) A Napnak ez az aktivitása a napfoltok gyakorisága és a légköri elektromosság, de még inkább a földmágnesség változások köiött hatá: rozott okozati összefüggés van, de ennek a I visszatérési ideje 11 évenként következik be,

! Azonban amennyire én ismerem a földrengés j okokat és a légköri elektromosság hatásait, j igen merésznek találom a Moreaux abbé elméleti okoskodásait. A Földnek abba a mélysé, gébé, ahol a földrengések fészke van nem | hatnak le az olyan felületi jelenségek, mint a ! légköri elektromosság. Az olyan jóslás pedig, i hogy az 1923 esztendőben igen gyakoriak ; lesznek a földrengések — igazán teljesen lehe-Í teilen nagyképűség! — A cikkíró urat utasítom di. Kövesligethy Radő értekezéseihez vagy Galilzin herceg könyvéhez, ha érdemben akar * a földrengésekkel foglalkozni. Mert mit jelent I az, hogy gyakoribbak lesznak a földrengések ?

] Eddigi statisztika szerint minden 2 és fél 5 órában van valahol földrengés, most 2 óránkint lesz!? (majdnem azt Írtam — egy evőkanállal !) Aztán az, hogy nagyobb földrengések várhatók Japánban, az Antillákon, Mexikóban, I azonkívül Turkesztánban, teljesen naiv! — de l nagyon könnyű! Elövette a jó abbé Montessus I de Ballore gróf térképét, amelyre ő felrajzolta | több mint 300,000 földrengésnek a helyét. A I legtöbb földrengés az abbé nr által megjelölt l helyeken vala, tehát: ha 1923 ban lesz főld\ rengés, valószínűleg ezeken a helyeken lesz. I A múlt év augusztusában valamelyik yankee I geológus azt jósolta, hogy a Magyar-Alföld * augusztus második felében nyugaton le fog

sülyedni, valami 18 vagy 20 hatalmas vulkán fog keletkezni (talán ez k fantáziái a móri legnagyobbik vuikáui kilengésről)“, a Gallért hegy (sic!) kínét működni fog (pádig tengeri larakodásu dolomitból van)> és lesz nagy „sirásrivás és a fogaknak az ó cúkorgdtásaik“. Az újságok leközölték ezt a jóslatot is, voltak, akik komolyan vették, de aki csak egy kicsit ismeri a geológiát, nevettek rajta t

Hogy lesz e 1923 baD Komáromban földrengés, azt nem fogja megmondani sem Moreaux abbé, sem a cikkíró ur, sem senki ember fia, mert lein tétlenség! Igaz és lény, hogy Komárom igen gyakran látogatott földrengésektől, a földkéreg egy sebhelyének, a móri völgynek közelében fekszik, tehát állandóan és folytonosan ki van téve a földrengési lehetőségnek, de, hogy milyen időközökben és milyen intenziven következnek be ezek, azt dátum szerint nem lehet megmondani a mostani ismereteink szerint.

A földrengések megjösoiásáaak tudománya jj p-dig nem a Moreaux abbé féle ucakon kere? sendő é3 megalapozandó, ahogyan azt már jó | 15 esztendővel megmutatta dr. Kövesligethy az f egyik iaternacionaiis szeizmológiai kougreszsznson.

A földkéreg közatrögök mozaikja. E: a ; mozaik állandóan változik. A változások okoz\ zák a hegyeket, völgyeket, alföldeket és minjj den legcsekélyebb változás föidrengésí-el jár.

I Ha majd a geológia mindenütt) a Földön isj merni fogja jól a közetrögök elhelyezkedését, jj a geofizika a közetrögök fizikai viszonyait,

! (amelynek megismerésénél a legjelentősebb szerep jut a br. Eötvös Lórándféle gravitációs ; méréteknek), akkor, de csak akkor lehet majd I szó arról, hogy beszélhessünk a várható és ; lehetséges elváltozások bekövetkezéséről. Ez í pedig sok embernek megfeszített munkájától I függ! — amely mnnka ma is folyik, de nem ! Yankee svihákok és más egyébb ugri-füles,.

; nagy kolomppal dolgozó „tudósok“ csinálják.

Csodálatos dolog, hogy miért szőreinek a * természettudományokba foslekoniárkodni anynyira as emberek és össze-yissza Írni minden, féle tücsköt bogarat 1 A természettudományok ; követelik a legnagyobb exaktsagot, de talán | legjobban megengedik a spekulációt is és különösen olyanok engedik meg a legmesszabbí menő spekulációkat, akiknek legkevesebb tx »kt j alapjuk v*u arra — sőt talán maguk haunsí- S tanak ilyet (goadoijuak csak a jó öreg Haeckel ■ esetére.)

Az olvasóközönség kapva-kap a szenzá! eión és nem bánja, ha marólagos szerelem,

: kéjgyilkossag, dr. Bellághaé vagy Moreaux | abbé jóslá-áról van is szó. Pedig csínján kelj lene bánni mindennel, mart az újság nagy neí velő eszköz. Nevelni kellene a uevölondőket! —

1 ez lenne a legelső feladat, igen, különösen a természettudományok terén.

Ogyalla. Dr. Kenessey Kálmán.

Petőfi emlékezete.

I Ili Egyesület Pel üiepe.

— 1923. január 6. —

A költő halhatatlan nagy emlékezete mindenütt, ahol csak magyarok laknak, mozgásba hozta a sziveket és lelkeket. Komárom városa is siet beállani az üaneplők sorába s & Jókai Egyesület nagy tradícióihoz híven olyan ünnepet rendezett a Petőfi centennárinm alkalmából, amely méltó volt úgy a legnagyobb magyar lírikushoz, mint az egyesület irodaimi céljaihoz.

A Jókai Egyesület nyilvános matinéja szombaton d. e. 11 órakor zajlott le és a kultúrpalota úgyszólván zsúfolásig megtelt a komáromi egyházak, egyesületek, társulatok küldöttségeivel, akik ezen a Petőfi ünnepen, amely az egész polgárságot összegyűlni kívánta, többnyire küldöttségileg vettek részt.

Ott láttuk dr. Szijj Ferenc volt polgármester és a Jókai Egyesület elnöke vezetése alatt a városi tisztviselői kart csaknem teljes számmal; megjelentek dr. Majer Imre apátplébános, Vargha Sándor ref. lelkész, Jánossy Lajos ág. ev. esperes lelkészek egyházaik képviseletében, a főgimnázium tanári kara teljes számmal Gidró Bonifác igazgató vezetése