Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-03-03 / 27. szám

8 oldal.

„Komáromi Lapok'

19‘8. március 8.

— A Jókai Egyesület irodalmi osztálya .

dr. Szijj Ferenc elnöklett» alatt taitott ülésélen megejtette jelölését az osztály elnöki állására, mely dr. Bódiss Jusztin halála óta batöltetlen. A választás egyhangúlag dr. Bognár Cecil egyetemi m. tanárra, a Sz- István Akadémia rendes tagjára esett, aki az egyesület kulturális életében eddig is tevékenyen vett részt. Az irodalmi osztály a dr. Kiss Gyula-alapítvány kamatait Borka Géza költőnek Ítélte oda és elhatározta, hogy Madách Imre emlékezetére irodalmi ünnepet rendez.

— A hadikölc&ón áldozata. Amióta a kormány a légi magyar ég esztrák hadiköicsön beváltását ridegen visszautasítja, n-. m egy esetet hozott már a sajtó, bogy a hadiköicsön j kötvény tulajdonosokat vagyonuk elvesztése az ) öngyilkosságba kergette. A hoslani szegény | menhelyen pár nappal ezelőtt halt meg egy j valamikor vagyonos nő, aki annak idején miu- jj den pénzét hadikölcsőnre &d!a. A Cs Republika í a szomorú hírrel kapct-oiattan nem átall azzal j sietni a kormány támogatására, hogy kérdi, j miért nem váltotta be az elszegényedett nö j badikö’c-önéit. Ugyan, mintha a jészivü kor- j mánysajtó nem tudná, hogy abban » háborús j világban hithü C9fh bankok, cseh férfiak vígan j jegyezték és jegyeztették a hadibölcsönt, mivel j az is bankezeiü üzleti foglalkozáshoz tartozott, í lévén a hadiköic ön elhelyezés különösen német j városban jó! jövedelmező provjziós propaganda, i A „háborús felt uzdulás“ áldozata címmel ' parentálja el az öreg nőt s elfelejti, hogy ugyan- ] azzal a háborús felbuzdulással a Prágai Városi jj Takarékpt. 1916-ban 1,647.000 K-t.' Ruzicska : a Zsivnostenda igazgatója 15,000 K-t, a cseh ! Mezőgazdák Szövetkezete 1,000.000 K-1 jegyzett, ; a Zsivnostenka wieni fiókja hfisábszámra hozta ; az általa szerzett hadikölcsönjegyzésekot. Ők , bizonyára nem lesznek a „háborús felbuzdulás“ áldozatai.

— Dr. Kallay Zoltán jogi szemináriuma .

Budapest, Andrássy-ut 8. és Szeged, Pallavicici u. 3. felelősséggel és biztos sikerrel készít elő j bármely egyetem és jogakadémia összes jogi ; vizsgáira és az ügyvédi vizsgára. Jegyzetbérlet! j Rekapituláció! Minden felvilágosítást szóval vagy levélben készséggel ad akár a budapesti, akár a \ szegedi igazgatóság. 77 j

— Ha egészséges vaty, csak akkor nő- : sülhetsz. A házassághoz eddig is sok minden \ kellett, most azonban a románok még egy kel ! lékkel akarják megtoldani és ez az »orvosi bizo- ; nyitvány.« A bukaresti közegészségügyi miniszter j elhatározta az ország egészségügyi szolgálatának j egységes átszervezését. Ezt a törvényjavaslatot február elsején kezdte tárgyalni a Bukarestbe i összehívott öttagú külön bizottság s rövidesen a parlament eié kerül. Az ötvennégy artikulusból i álló tervezet legfontosabb intézkedése, hogy kö- j telezővé teszi a nemi betegségek kezelését és ; bejelentését. A tervezet tizenkettedik paragrafusa arról tartalmaz intézkedést, hogy a nemibeteg- j ségben szenvedők teljes kigyógyulásukig házas- i Ságra nem léphetnek s ezért a törvény életbeléptetésétől kezdve az állami anyakönyvvezető előtt házasságot csak azok köthetnek, akik or- j vosi bizonyítványt mutatnak fel arról, hogy semmilyen fertőző (nemi) betegségben nem szenvednek. A nemibetegségek terjedésének megelőzése érdekében azt is elrendeli a tervezet, hogy a fiútanulók tizenötéves koruktól, a gyárak, magánüzemek, bányák és gazdaságok munkásai és munkásnői, a házaló kereskedők és cselédek havonként legalább egyszer orvosi vizsgálatnak kötelesek magukat alávetni. — A törvénytervezetet a romániai lapok rossznak és reakciósnak

mondják.

— Jövedelen adó bevallási ivek. A Ház- és Telektulajdonosok Egyesületének elnöksége ezúton figyelmezteti az egyesületi tagokat, hogy a pénzügyigazgatóság által kiadott falragaszok alapján az 1923. évre szóló jövedelem adó bevallást március hó 1-től március hó 31-ig okvetlen tegyék meg. A szükséges nyomtatványok a pénzügyigazgatóság épületében, I. emelet 12. számú szobában díjtalanul kaphatók.

— Földgáíkutatások Magyarországon. Egy angol—perzsa móiyfurászati társaság, amely a bakui petroleumkutaknál nagyobb érdekeltséggel bir, a magyar kormánytól nyert zárkutatmányi eDgedely alapján Baja város környékén és az úgynevezett Pandurszigeten, megkezdte a fúrási munkálatokat. Az alig megkezdett munkák máris a legszebb eredménnyel kecsegtetnek, mert min- , denünnen erős földgázömlések törnek elő.

— Révai Nagy Lexikon XY. kötete megjelent és Molnár Jenőnél Eperjesen kapható, ! ára 120 kor. Az összes előző köletek szintén kaphatók egyenkint 70 K-ért,

— Hadijelentés a Ruhrvidókről. Essen utcáin öles plakátokat látni. Az erőszak alatt sínylődő németek az ellenállás minden fegyverét kihasználják, hogy a franciáknak csakúgy • mint az egész világnak bebizonyítsák az erő- £ szak sikertelenségét. Az esseni plakát imigyen hangzik : „Hadijelentés. Középső harcszintér. Három páncélos autónak és egy század gyalog Ságnak sikerült bevenni Essen város erődítményeit, a színházat és a rt-udőriőnöki épületet, amely utóbbi helyen tömeges zsákmány jutott birtokunkba, különösen három használt egyenruha, melyek most utón vannak Paris felé, hogy tanúságot tegyenek bátor katonáink vitézségéről. A fenti győzelem előmozdításában ismételten a repülő osztagokat illeti méltó dicséret, mert ők egész városrészeket szórtak tele rop* iratoknak A német ifjúság részéröl megnyilvánult eilentállást pofonokkal és lovaglókorbáccsal könDyen elintéztük. Az ellenség veszteségei felbecsülhetetlenek. Gépfegyverében egy kutya kiszenvedett.

Gazdasági helyzet. Legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznom a védelemre kirendelt mérnöki missió teljesítmény*-iió!. Sikerült egy tábori lokomotív segítségével egy 100 tengelyű gzénvonatot a szomszédos sínpárra áttolatni. „Degoutte.“

— Gyéflyithatók-e a tüdőSjajosok ? Aki asztmában,

tüdő- és gégetuberkulózisban, aszkórban, tüdőesúcshurutban, idült köhögésben, elnyálkásodásban, tartós és idült rekedtségben szenved, az hozassa meg a fenti eimü brosúrát. Dr. med Guttmann ur, a Finsengyógyintézet főorvosa abban a nép által is megérthető módon mutat azon természetes utakra, amellyel ezen nehéz bajok elháríthatok. Minden beteg ezen brosúrát kívánatra teljesen ingyen kapja. Csak egy levelező lap írandó Puhlmann & Co., Berlin 780, Müggelstrasse 25. a. címre. 815

— Az öreg Hetóiiyi és a szamárfej. Az

öreg Hctényi szinigargatóyaí történt, hogy egyszer Miskolcon a »Szentivánéji álom« előadását vette tervbe, de a kelléktárban nem volt szamárfej (aminek olyan nagy szerepe van Schakespeare e vidám darabjában) — már pedig azt abban az időben nem egykönnyen lehetett volna kasiroztatni a csizmadiáiról és kocsonyájáról hires városban.

Táviratoz tehát Hetényi Kassára, direktor kollégátához, a még híresebb Latabár Eadrékez —Latabár Kálmánnak, a Nemzeti Színház volt tagjának apjához, vagyis Latabár Árpádnak, a Király színház népszerű komikusának nagyapjához, és ifj Latabár Kálmánnak, a Várszínház siheder szinészének dédapjához — ilyenformán : »Szamárfej sürgős idejuttatását kérem«

A kérés teljesítésének reményében a próbák meg is indultak — s egyik próbán a félhomályban beült valaki a nézőtérre. A felolvasás végén aztán fölemelkedik az a valaki s odamegy He! tényihez. Az megismeri Latabárt.

— Megkapta a sürgönyömet, barátom, uram ?

i — Meg.

— Hát elhozta a szamárfejet?

— El.

— Hol van ?

A jó humoru Latabár szerény képet vágva, felelte :

— Itt a nyakamon.

Erre persze tableau következett. De hogy aztén a Szentivánéji álomt előadták e s ha igen: a buksi Zuboly miféle szamárfejet viselt vállain — arról már nem szól a krónika.

— Magyar Abaujban rendezik a cigánykérdést. Abauj megyének Magyarországhoz tartozó részében a hatóságok erélyes intézkedéseket tettek a cigánykérdés rendezésére s ezzel egyidejűleg meyszüntették a cigányok vándorlási szabadságát. Ez intézkedéseket azok a rablások tették sí ükségessé, amelyeket a vándorcigányok követtek el Abauj, Zemplém és Borsód megyékben. A öszes csendőrőrsi körzetekben levő kóbor cigányokat összeírták, személyazonossági igazolvánnyal látják el és ujjlenyomatot vesznek róluk.

— Aki aTkutyákra~hagyta minden vagyonát. Egy angol lapban olvassak az alábbi amerikai történetet: Newyorkban élt egy Mrs. Sidmon Mac Hic nevezetű milliomos nő, aki arról volt nevezetes, hogy mély gyűlölettel volt eltelve az emberek iránt, de viszont nagyon szerette a kutyákat. Minden pénzét é3 idejét a kutyáknak

szentelte. A zárkozott természetű különc nő nemrégiben meghalt és végrendeletében nagy vagyonából egyetlen centet sem hagyott emberi célokra, hanem az egészet egy kórház alapítására szánta, amelyben beteg kutyák találnak majd ápolást és menedéket. Végrendelete értelmében a kóborló és gazdátlan kutyákat itt keli elhelyezni és végiíl azokat is, amelyek gazdáiknál megöregedtek és erőtlenekké váltak. A végrendelet végrehajtásával a különc nő »Az állatok elleni kegyetlenkedések ellen alakúit társaságot« bízta meg, amely katyakörházat fog felállítani Newyork közelében. Az intézet homlokzatára az örökhagyó végakarata értelmében a következő felirat kerül: »Mennél jobban ismerem meg az embereket, annál jobban szeretem a kutyákat!«

— Oh tempera, oh mores. Budapesten detektivesoport indult el a napokban, hogy a külvárosi garni-száilókban razziát tartson. Est© tizenegy óra tájban az egyik kis hotelben igazoltattak egy leányt és egy fiatalembert, akiket együtt találtak.

— Hogy hívják? — kérdezte a detektív«

felügyelő a leányt.

— Nagy Mariska.

— Hány esztendős?

— Tizenöt.

— Szülei élnek ?

— Igen.

— Mi az édesapja?

— Mérnök.

— Szóval maga egy tisztességes úri családnak a gyermeke. Hogyan engedhették el magát ilyen késő este egyedül ?

— Kérem szépen, a szüleim nincsenek odahaza máma, elmentek a moziba.

— Na és miért nem vitték el magát is a moziba ?

— Kérem szépen felügyelő ur, kérem, a. mai előadást a moziban tizenhat éven aluliak nem nézhetik meg ...

TÖRVÉNYKEZÉS.

A csehszlovák állam kincstárt kötelezték a bíróságok a dunai nagyhid magyar oldalán is végzett mázolási munkálatok díjazására.

Egy komáromi mázolómester a csehszovák államkincstárt a dunai nagyhid négy ivéa végzett mázolási munkálatainak munkabére cimén perelte. Előadta, hogy a kincstárral mini munkaadóval a komáromi államépitészeti hivatal vezetője utján 1919. november havában muukabéri szerződést kötött, amelynek alapján a dunai nagyhid 3 ivót az alperes által adott festékanyag felhasználásával teljesen átfestette, a negyedik ivén pedig a mázolt munkák előkészítő részét elvégezte, de befejezni már nem tudta, mert a minisztérium közmunkaügyi osztályának vezetője a mázolást ezen a negyedik ivén, a magyar oldalon fekvő felén, beszüntetni rendelte.

Az államkincstár a szerződés létrejöttét elismerte ; elismerte azt is, hogy a felperes e munkát megkezdette, de mikor a munkálatokat felülvizsgáló közmunkaügyi előadó azt találta, hogy a muuka a hídnak a magyar oldalán levő felerészén folyik és ezért ezt ott beszüntette és annak csak innenső fele részén való folytatását rendelte ei, akkor felperes a munkát abanhagyta. Majd később 1920. évi május havában aj megegyezés jött létre a felek közt, amely szerint a felperes lemondott alperessel szemben a hid magyar ivén végzett munkájának díjazásáról és kötelezte magát, hogy a demarkációs vonalon túl felhasznált festőanyagok árát az elperesnek visszatéríti. Ezek megtériteésért viszont keresetet is emelt alperes a felperes ellen.

A komáromi törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás során tényként megállapította, hogy a felperes a hidátfestési munkálatokat megbízatása értelmében ott kezdte el, ahol ez neki az államépitészeti hivatal részéről kijelöltetett és elejétől — végéig a hivatal állandó ellenőrzése, felügyelete és utasításai alapjan teljesítette, mindaddig mig a közmunkaügyi előadó a munka beszüntetését nem rendelte el.

A törvényszék jogi álláspontja ^szerint a felperes által a második ízben kötött megegyezés csak színlelt, tehát a valóságban nem is létező és igy figyelembe sem vehető jogügyletet tartalmaz, még pedig a színlelés kölcsönös volt és csupán az akkori komáromi hivatalvezető érdekében ennek felettes hatósága: a közmunkaügyi