Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-24 / 24. szám

1923. február 24. „Komáromi Lapok.“ 7. oldal. kodás által eredményt érnek is el, az ered­mény már nem érték s az elnyerésnek módja megfosztotta ettől. Ezeknek az egyenes lelkű asszonyoknak a nevében, akik tulajdonképen nem tesznek rosszat és mégis úgy el tudnak töprengeni egy nem szivből jővö kényszeredett mosolyon, egy érdekből tett, kedveskedésen, kérdem: miért van ez igy és hogyan lehetne segíteni rajta? Léva vidéke, 1923. febr. 19. Üdvözli: Egy szőke asszony. II. Faun válasza. Kedves Szőke Asszony! Ki kell jeler ,enem, hogy e kérdés, a fel­vetett téma nagyon tetszik és megpróbálom a dolog nyitjára találni. A nők túlnyomó részének veleszületett tulajdonsága a hizslgés, a kedveskedés, a ha­miskodás. A nőknek a létért való küzdelme közben a több ezer éves faji kiválásnak az eredménye ez a velük született tulajdonság. Már maga a társadalmi érintkezés szabálya, az illemtan, az etiquette, vagy mondjuk: a Pásti Művelt Társalgó is arra kényszeríti a nőket, hogy legtöbbször képmutatók, hízelgők, hazudva kedvesek legyenek. Pl. ha a legkiáll­­batatlanabb barátné jön hozzájuk látogatóba, hazug kedveskedéssel, ultranyájassággal kell fogadni, mert inkább a kép mutatással járó rossz érzést viselik el, minthogy a barátnőt megsértsék és a pletykázó nyelvére kerüljenek. ) Szóval már a mai társadalmi berendezkedés is tovább neveli, szítja a nők veleszületett tu­lajdonságait: a hízelgést, képmutatást. Istenem — pár kivételt leszámítva — csak az a nő kap állást, csak az a lány megy férjhez, csak arról beszélnek szép at és jót a férfiak, csak az a színésznő tud boldogulni, aki hizeleg a férfiak hiúságának, aki hamis* kodik, aki a keserű való helyett kacagni sze­ret. Ez igy volt ősidőktől fogva. így hizelgett Éva Ádámnak a paradicsomban és az Éden kerten kivül, igy viselkedtek a nők a mikaenei j oroszlánkapus királyi kastélyban, az ősrégi j horz&bádi palotában, Ctieos, Chefrén, Nikere- ! nos, & ghizei piramisok körül zöldalő pálma­­ligetekben, a titokzatos Spbyux tövében, Ozirií, Isiz, Brahma, Siva templomait körülvett szent berkekben, a misztikus homályba vesző Mem­phisben, Trója ős falai között, a Nílus parti pálmák alatt, a meotiszi iugoványokban, az ősrégi Babilonban, Thaebében, Jeruzsálemben, Athaenben, Rómában, mindenhol, ahol nők él­tek és szervet vittek. Aki hideg volt, aki nem képmutatóskodott, az vén lány maradt, a faji kiválasztás csak a hízelgő, hamiskás­­kodó nőknek a faját tartotta fenn, a többi kiveszett. Hogy vauuak kevés számú, de tisz­teletreméltó kivételek (kedves szőke asszony is közéjük tartozik), az csak a szabályt erő­siti meg, nem lévén szabály kivétel nélkül. Hiába hazudja legtöbb férj az újdonsült asszonykájának, hogy: — Te vagy az első, akit szeretek! — & valóság az, hogy a szerelem minden skálá­ját végig játssza legtöbb férfi, amire meghá­zasodik és amig a legtöbb fiatal asszony nem tudja összehasonlítani az ura szerelmét más férfi szerelmével, a férfiak jórésze már a mé­zeshetek közepén szakszerű összehasonlítást tesz a felesége szerelme és az elődök szerelme között. Az elődök mind hízelegtek, csalafin­­toskodtak, hogy a férfi szerelmét, amelyet nem a házassági kötelék fűzött hozzájuk, megtart­sák, növeljék és szítsák. Ezeknek az elődök­nek görcsösen kellett ragaszkodnak, hogy a férfi szerelmét el ne veszítsék, sőt növeljék, hát a legraffináltabb kedveskedést, hizelgést, színlelést, hazug mosolygást kellett elővenni a szerelmi arzenálból, mert különben faképnél hagyta volna őket a férfi, akihez tán szerelem­ből, tán érzékiségből, tán anyagi érdekből, tán protekcióért, de bizonyára görcsösen ragasz­kodtak. No most aztán jön az esküvő, a házas­ság. A férj hízelgésekhez van szokva, s azt el is várja a feleségétől. Jaj annak az asszony­nak, aki nem tud legalább is olyan kedves, olyan hízelgő lenni, mint az elődjei voltak. Innét indul ki legtöbb elhidegült házas élet, válóper. így érthető meg, hogy szép, szellemes és kívánatos asszonyok férjei áttivornyáznak egész éjszakákat és fizetett csóktól megfertő­zött szájjal mennek haza. Az ilyen szerencsét­len, szánalomra méltó és önhibájukon kivül boldogtalan asszonyokra rendesen az a véle­ménye a férjnek, midőn egy-egy jóbarát köz- ; belép, hogy ugyan miért hanyagolod el a fe- j Jeségedet, hogy „Ugyan hagyjál békén, az én ; feleségem egy fád, hideg, unalmas asszony, egy j szép márványszobor, pedig én nem egy carrarai j márványdarabbal akarom leélni az életemet“. j No már most egy olyan férjnek, aki több j előddel dicsekedhetik, egyszerűen azt mondja az ő hites felesége: — Jeronos! Végy egy uj kalapot nekem. Jeronosnak, a férjnek eszébe jut több ilyen kalapvétel, meg selyem blúz, selyem ha­risnya vétel-jelenet. De milyen mások voltak azok. Egy uj kalapért milyen kedveskedésben, hizelkedésben, cirógatásban volt része. Bizony ez visszatetszik néki és ilyen egyszerű fel­szólításokra nem veszi meg a kalapot. De hát ne vegyünk példának mindjárt' olyan férjet, aki sok nő szerelmével, viselke­désével tudja összehasonlitani a felesége vi­selkedését, szerelmét. A férfi egész életében hízelkedő, kedveskedő nőket lát, ismer. Szentül meg van győződve, hogy ez a nők elengedhe­tetlen tulajdonsága, a nők igazi énje és ha a saját feleségénél ezt nem tapasztalja, hát az visszatetszik neki és azt is hiszi esetleg, hogy az asszooykája már nem is szereti. A hizel­­kedés, becézés sok férfi előtt annyira megszo­kott járuléka a szerelemnek, hogy ha ezek a \ tünetek elmaradnak, azt hiszi, hogy a szere- ; lem is elpárolgott. Minden asszony, akik most nem szívesen j hízelegnek, hamiskodnak, lánykorukban, meny­asszonyságuk alatt bizonyára megtették ezt az \ ártatlan kis cselszövést a vőlegényeikkel szem­­bán, de legtöbb asszony azt hiszi, hogy a sze­relmi küzdelemnek végeszakadtaz esküvővel. Itt a súlyos tévedés. Egy asszonynak az esküvő után is tovább kell folytatnia a küzdelmet. Küzde­nie kell az „elődeinek“ visszatérő emlékei ellen, az újabban felbukkanható konkurrensek ellen, az egyhangúság, az unalom, a közöny, az el­­fásulás, az úgynevezett „besavanyodás“, szóval ; száz látható és láthatatlan ellenség ellen. 5 Egy asszonynak mindig, változatosnak, újnak \ kell lenni az ura szemében, hogy mindig leljen | valami újat, ami szerelmét szítja és megerő- ! siti. Különbnek kell lenni az elődeinél a ked- ! vességben, mert jaj a házaséletnek, ha a férj 1 mérlegében az elődök nyomnak többet. Az az- j tán már egészen mindegy a házasélet boldog­talanságára nézve, hogy a férjnek csak a lelke zarándokol el a „régidhez, vagy testileg is besurran egy titkos ajtón-Könnyű azt mondani, hogy legyen von­zóbb az asszony a kedveskedésekben, mint az elődei, amikor fogalma sincs, hogy milyenek • voltak azok. Hát ez is igag. Nehéz sor ez ‘ kérem. ! . És hogyan lehetne megszüntetni ezt a j lelki lehangolást okozó hizelkedést? Erre még én se tudok felelni. Talán sehogy se lehet ezt megszüntetni. Ez már egyidős az emberiség­gel és az emberrel együtt fog kipusztulni majd a főidről. Aztán kedves szőke asszony, ne bántsa ; & lelkiismeret, ha hízelegni is kell egy-egy í kalapért. Ne sajnálják a férjeiktől azt a pár j percnyi kellemes érzést, ami a hizelkedéshez i tartozó akár lelki, akár testi simogatással jár. | Ha mi férfiak olyan csacsik vagyunk, hogy | felülünk az ilyen kis hizelkedéseknek, hát csak | használják is ki ezt a mi gyengeségünket min­­; den lelkifurdalás nélkül. A kalapvétel a mai I pangás mellett bizony keserű labdacs, hátha j már be kell venni, a férjuraméknak, hát . leg­­j alább cukros burkolatban, hizelkedéssel adják ! ba uékik. Kedves levelében érintett többi problémát j is tessék csak megírni, megpróbálunk rá felelni. Komárom, 1923. febr. 23. Őszinte tisztelettel . Faun. ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON» J—124-47. A legjobban készít elő magánvizsgákra. HÍREK. — A Jókai Egyesület hangversenye. A Jókai Egyesület legközelebbi hangversenyén két régi, kedves ismerősét látja viszont március 3-án. Az egyik Keszíler Edéné — Kápolnai Julia, a hírneves színművésznő, dr. Keszíler Ede müvész-földink felesége, aki évekkel ez­előtt férjével, mig az a szini pályán állt, gyak­ran vendégszerepeit Komáromban. Keszler Edéné a finom, halk tónusu művészetnek, az érzések mély kifejezésének volt hivatott tolmá­csolja. Gyönyörű deklamációja, mindenkor diszkrét előadási módja, mely az érzések és hangulatok színes aláfestése utján mindig; tö­kéletes illúziót tudott kelteni, a közönség ked­vencévé tették őt. Férje a klasszikus szerepek hivatott interpretátora, az igazi Shakespeare színész nagy kvalitásaival hódítóit. Kesztlerné gazdag műsorából kiemeljük a Petőfi verseket és Rostand Sasfiók c. drámájának hatalmas jele­netét. A másik művésznő városunk gyermeke: Kéri Klára. Mint serdülő kis leányka vett búcsút szülőföldjétől és ma, mint kész, befejezett mű­vésznő fér vissza, Kéri Klára, dr. Kéri Miklós kúriai biró leánya Budapesten és Rotterdamban tanult a legnagyobb mesterektől és fényes mű­sorából ítélve, gazdag tudással hagyta el az iskolát. Eddigi, nem mindennapi sikerei iga­zolják ezt a feltevésünket. A hangverseny mű­sora a legnagyobb gonddal van összeállítva. Belépőjegyek előjegyezhetők a Spitzer-féle könyvesboltban 12, 8, 5 K árban (vigalmi adóval együtt). — Az országos iskolai felügyelő látoga­tása. Dr. Hattala István országos iskolai fel­ügyelő a főgimnáziumban elnökölt az évközi érettségi vizsgálaton, melyen háx-m jelölt vett részt: Kaufmann Salamon, Patay Gyula és id. Weiss Sándor, akik képesittettek. A főigazgató i azután az iskolában végezte el rendes időszaki i látogatásait és meggyőződést szerzett a tanú* ! lók előmeneteléről. A mai napon fejezi be az j iskola megtekintését. — Vallásos estély. A Ref. Ifjúsági Egyesület ' március hó 4-én (vasárnap) este 6 órakor a 1 Kollegium nagytermében vallásos estelyt rendez j a következő műsorral; 1. Közének 2. Imád­kozik és bibliát magyaráz Dákon Béla s. lelkész. 3. Petőfi: Ha férfi vagy... Szavalja Farkas Sándor. 4. »Az anyai szív.« Énekli az egyleti férfikar. 5. Kiss J. : »Knyáz Potemkin«, Petőfi: »Ha az Isten.« Szavalja Kathona Tibor. 6. Fel­olvas : Nagy Lajos énekvezér. 7. Régi magyar zsoltár. Énekli az egyleti vegyeskar. 8. Kozma: »Legyen ott Krisztus mindenütt!« Szavalja Töltésy Juliska. 9. Ima. 10. Közének. Miután az estélyt nyomorban levő hittestvéreink javára rendezzük, 3, 2 és 1 koronás belépődíjak lesznek, s kérjük egyházunk jóakaratu és buzgó tagjait: keressék fel az estélyt mennél nagyobb számban. | Jegyek előre válthatók a Kollegium kistermében vasárnap délután 3 órától 5 óráig. Felüifizeté­­seket köszönettel fogadunk. Tisztelettel : Az ifj. Egylet vezetősége. — Petőfi délután. A Kath. Legényegylet is meleg s családias jellegű előadás keretében akar adózni nagy költőnknek, irodalmunk egyik leghatalmasabb alakjának : Petőfinek. Adózni az égen járó csillagnak, kinek dalai nyomán meleg­ség önti el a legszegényebb hajlékot is s vakító fénye betlehemi csillag a sötét magyar éjben. Az előadás f. hó 25 én (vasárnap) d. u. 5 órakor kezdődik. A nivos műsor szereplői között találjuk R. Moly Margit urhölgyet és Gosztonyi Nándor | főgimn. tanárt egyesületi ügyv. elnököt is, vala­­\ mint az egyesület hírneves műkedvelő gárdáját. I Külön meghívót az egyesület nem bocsájtott ki j s minden érdeklődőt szívesen fogad. Kezdete I pontosan 5 órakor. — A Debora kabaréestélye. A Komáromi 5 Dabora Leányegyesület ma szombaton megis­­; métli nagysikerű kabaréestólyét a Dalegyesület ! nádor utcai nagytermében. A kitűnő előadás | tehetséges közreműködői színre hozzák a kacag­­j tató »Vonósnégyes« c. bohóságot, a »Gong« c. j kisdrámát, »Az oroszlán« t és a Mintagimnázi­umot. Esen felül szellemes konferánz, páros jelenetet és pompás szavalatok képezik a mű­sort. Az estély fél 9 kor kezdődik. Helyárak 10, 6, 3 korna.

Next

/
Thumbnails
Contents