Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)

1923-02-22 / 23. szám

1888. február 22. Komáromi Lapok“ 5. oldal. tartja Gosztonyi Nándor főgimn. tanár, egyest!­­‘ leti ügy v. elnök. 5. Petőfi dalok, énekli R. Moly Marsit urhölgy. 6. Petőfi. Irta : AixiDger László szavalja, Kiss András. 7. A költő hclála. Elő­adjak : Miklós tordai ref. pap Hegyi ZsigmoDd, István Kaubek Károly, Mihály Balogh Miklós, Jancsi Pataky Rudolf. Kezdete pontosan 5 órakor. — Az árvizsgáló bizottság ülése. A járási árvizsgáló bizottság folyó hó 21-én tartottá első ülését dr. Fodor Adolf szolgabiró elnöklete mellett; a városi hatóságot Mihola Janos tb. rendőrkapitány képviselte. A járási árvizsgáló bizottság tulajdonképen utódja az eddigi városi bizottságnak. A mai kritikus gazdasági hely­zetben mindenesetre jószándéku törekvések azok, amelyekkel a legfontosabb élelmicikkek árait csökkenteni igyekszik az Árvizsgáló bizottság. 3Qo éppen ezért, mert árvizsgálat a feladata, az általa megállapított árak csak irány és nem maximális árak. Tudtnnkkal a Gazdasági Hiva­tal éppen oly irányban adott ki reudeletet az árvizsgáló bizottságoknak, hogy az irányárak megszabásánál gondosan arra is ügyeljen, hogy működése a szabad kereskedelmi forgalom hát­rányára ne váljék. A bizottság ülésén helyesen is jegyezte meg egyik bizottsági tag, hogy az átvizsgáló bizottságnak nem szociál politikai tevékenységet kell kifejtenie, mert bármennyire kívánja maga a kereskedő és iparososztály az áruk olcsóbbodását, az árak alakulata nem csupán tőlük függ, hanem szoros összekötte­tésben áll az általános gazdasági krízissel. Téved az, s egyáltalán nem ismeri a kereske­delem halyzetét ma, aki azt hiszi, hogy a kereskedő ellensége az árleszállításnak. Hiszen a kereskedő is fogyasztó, s ránézve is üdvös lenne, ha minden olcsóbb lenne. De viszont az árvizsgáló bizottságnak sem lehet egyedüli fel­adata az árak leszállítása azon az alapon, mert a fogyasztók alacsonyabb árakon kiváDják egyes cikkeit árait megállapítani. A kereskedelem van olyan fontos tényezője az államnak, hogy annak íeutartasára is gondoskodás történjék és úgy gondoljuk, hogy az államot mégik csak a leg­súlyosabb adókban görnyedő kereskedelem tartja fönn, amelynek éltető levegője» vállalkozási kedv és forgalmi szabadság biztosítása".' Ha az árakat szabályozza és csökkenti az árvizsgáló bizottság, akkor a változatlanul magas adókat és közterheket is csökkentenie kell. Ha az árvizsgáló bizottságnak ki nem mondott, de működéséből kivetett feladata az jegyes társa­dalmi osztályok gazdasági nivefiálása, alig hihetjük, hogy a nivellálást lefelé: akarja ke­resztülvinni. Nem a meglevő kisvagyonokat kell leszállítani a proletárnivóra, hahem a proletár nívót kell felemelni a tisztességes megélhetés standardjára. Az nt ehhez a legfőbb állami feladathoz azonban nem a járások szerint ala­kított árvizsgáló bizottságokon keresztül visz, hanem a bőséges munkaalkalmakon. Erőszakos eszközökkel nem lehet a gazdasági életben nor­mális viszonyokat teremteni s a konszolidációt nem az egyek osztályoknak leszegényitése, hanem a szegény sorban levők helyzetének javítása, a biztosított mnnka fogja meghozni. Mikor az egyik oldalon az árak leszállításával a fogyasztó olcsóbban juthat szükségleti cikkekhez, a másik oldalon ugyancsak hasonló védelemre joggal igényt tartó kiskereskedő és iparos osztály tagjai is követelhetik, hogy érdekeiket megvédjék és erre mód adassék. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy az árvizsgáló bizottság tagjai közé egyenlő számban bevegyenek keres­kedőket a fogyasztókkal. A kereskedő meg fog nyugodni az árvizsgáló bizottság döntésébe, ha a bizottságban a maga érdekeinek ismerőit és a kereskedelemhez értő tagokat is látja. A kereskedelem és fogyasztás nem ellentétes ér­­dekttek, sőt egymással szorosan összefüggőéi, amelyek között harmóniát a mindkét fél jo­gait respektáló bizottság tudja csak biztosí­tani a jelen viszonyok között, midőn a sok munkanélküli nyomora mellett, nem vagyonnal, de adósságokkal küzdő kereskedő, iparos is védelemre szorul. — A Debora előadását megismétlik. A Komáromi Dabora Leányegyesület szombaton, február 24-én megismétli & Dalegyesület helyi­segében tartott s nagy sikert ért kabaréesté­­lyet. Az estélyen az egyesület talentnmos mű­kedvelői a teljes műsort fogják előadni e bizonyosra vehető, hogy a közönség ezúttal is meg fogja tölteni a Dalegyesület helyiségét. A részletekről a falragaszok tájékoztatnak. — Gyászrovat. Id. Lovász Béla, a Magyar Folyam Tengerhajózási r. t. komáromi hajó­gyárának régi munkamestere, miut részvéttel értesülünk, e hó 15 én munkás életének 63-ik évében váratlanul elhunyt. A megboldogu t hosszú időt töltött e hivatásában és a legtekintélyesebb munkásai közé tartozott a gyárnak. Elhunytál ; fia ifj. Lovász Béla városi képviselő testületi tag | és széleskörű rokonság gyászolja. Temetése igen nagy részvét mellett ment végbe szombaton délután a kath. temetőben, hol a gyászszertartást dr. Majer Imre apátplébános végezte teljes se­gédlettel. A munkásdalárda megható és gyönyö­rűen előadott gyászénekei után az állami hajó­gyár munkásai nevében Müller Károly vett búcsút az elköítözöttől. A végtisztességen meg­jelent a város számos tisztviselője, köztük Csiz­­mazia György városbiró is. — Eljegyzés. Füll Ferenc esi. állami hajó­gépész és Slupkay Irma ápolónő jegyesek. — A közigazgatási nyugdíjasok figyel­mébe. A szlovenszkói teljhatalmú minisztérium 28773. adui. 1923.1. számú rendeletével értesí­tette a komáromi állami adóhiyatalt arról, hogy az 1920. évi 210 és 211. számú törvények szerint államosított zsupáni és járási közigazgatási al­kalmazottak, nem külömben a községi és kör • jegyzők nyugellátási járandóságainak fizetését az állam veszi at. Enne« végleges megtörténtéig a teljhatalmú minisztérium elrendelte, hogy az ál­lami adóhivatal az 1923 március hó 1 élői kez­­dődőieg — az 1922 ík évben engedélyezve volt rendkívüli sególyek nélkül — csak a régi nyug­dijat fizesse ki mindaddig, mig az 1923. év ja­nuár hó elsejétől kezdődő és esedékes adatni nyugdijakat az illetékes utalványozó hatóságok ideiglenesen megállapítják. Következőleg 1923. évi március hó 1 tői kezdődőkig a bélyegteleu és az illetékes heíyihatóság áltat szabályszerűen záradékolt nyugták már csak a régi nyugdijak havi összegéről állitandók ki. A régi nyugdijak havi összegei az állami adóhivatalnál megtud­hatók. — Köszönetnyilvánítás és nyugtázás. A muH héten a Népjóléti Központ részére a kö­vetkező adományok fidytak be Igó Aladár r. kapitány gyűjtőivén 179 korona. Éhez adakoz­tak: Stark István, Weiszhof Jánosáé, Bartha István, Speizer Flóra 20—20 kor., Brenner Ferenc 50 kor., Horvath Erazmus, Hawten Fe­­rencné. Sedlikova Mária 10—10 kor., Hűl Ferenc, Rosenbaum Sándorné 5-5 kor:, Schwartz Mór 9 kor. Ezen kivül Füss község gyűjtése 21 kor. Ezen szives adományozásért fogadják, úgy a gyűjtők, mint az adakozók a Népjóléti Központ hálás köszönetét. Az elnökség. — Munkanélküliek tüntetése. Szombaton délelőtt mintegy két-záz munkanélküli meut fel & megyeházán levő járási hivatalba, hogy a munkanélküli segélyeket megsürgesse, illetve munkát követeljen. A tömeg igen izgatott volt és hangos szóval adott kifejezést türelme végé­­szakadásának. A gyorsan megjelent államrend­­őrség a tömeget eloszlatta és a tömeg enge­delmeskedett a felhívásnak. Az incidens után Csizmazia György és dr. Alapi Gyula polgár­mesterek megjelentek Novotny járási főnöknél, akit nyomatékosan kértek a munkanélküli se­gélyek minél gyorsabb folyósítására, amit az készségesen meg is Ígért, kijelentve, hogy mindazok, akiknek erre igényük van, pár nap alatt megkapják segélyeiket. Mint a város­házán értesültünk, eddig 800 munkás jelentke­zett segélyért, akik közül 200 részére folyósí­tottak segélyt, tehát & negyedrészének. A munkanélküliség enyhítése az elsó lépés volna a város lehetetlen gazdasági helyzetének sza­nálásához. — Havas utcák. Télapó még egyszer ki­rázta ránk havas dunnáját és teleszórta a vá­rost puha hópihékkel, úgy, hogy valóságos b&rrikádok képződtek az úttesteken. A régi jó világban a nagy havazások után megjelen­tek a lapátos emberek a forgalom idejére majdnem teljesen elhányták a havat az utkö­­zépröl, kupacokba rakták. Ez a művelet vala­hogyan hozzátartozott a télhez, munkát adott sok embernek, ha csak egy napra is, mégis az egy napra is hozott a konyhára valamit az utcaseprőkuek, annyit legalább, amennyi ma egy félheti munkanélküli segély. A régi jó szokások, a régi jó rend a hóeltakaritásbsm is összezsugorodott. A háziurak eltakarítják a * gyalogjáró havát s mint nem egy utcában lát­tuk, valóságos hsgyeket hordtak ki a kocsi­­útra. Hogy a kocsik megmozdulni is alig tud­tak a hótömegben, az ha nem is rendén való, de magától értetődő. Ha megjön az olvadás, kocsikkal közlekedni megint bajos lesz, de mint értesülünk, a ló- és kocsitulajdonosok, akik nem passzióból kocsiztatnak, hanem az üzleteik, a kereskedelmi forgalom fentariása kedvéért, most siklócsónakokat fognak készít­tetni, hogy a közelgő sártengeren közlekedni tud­janak. A sikiórandszarü forgalmi eszközök, ió, kocd és kocsis tervezetének kidolgozásává! a Talajjavitási és sárkonzerváló gözhenger-hiva­­talt bízta mag a Sóhivatali körzetkireDdaltség forgalmi osztályának utmalterozási szakbizott­ság»». MagáuöJeteket: „Kihúztak a sárból“ jeligére a Deák Ferenc-uteai gyűjtőcsatorna továbbit... — Mindenki saját anyanyelvén jogosult érintkezni a hivatalos hatóságokkal, a pragai közigazgatási bíróság egy beadványra, illetve feljelentésre vonatkozóan érdekes elvi döntést hozott, amely azt moudja ki, hogy a csehszlovák hatóságok — a döntés szerint — kötelesek el­fogadni a békeszerződés és a törvények szerint minden nemzetiség nyelvén a benyújtott bead­ványokat s nemcsak ezt kötelesek elintézni, hanem minden külföldi jogosult saját anyanyel­vén benyújtott hivatalos kérvényét és egyéb aktáit, melyek ópugy gyors elintézést nyerhetnek, mint az állam nyelvén írottak. — Betörés. Kállay József somorjai kis­birtokos a gazda bál után hazatérre, lakását nyitva találta. Gyanút fogott és csakhamar ki­derült, hogy fiókjából 3200 K eltűnt. A csend­­őrség megindította a nyomozást s a gyanú egy munkácsi illetőségű Ainbróh nevű emberre irányult, aki a napokban járt Káilaynál pénzt váltani u akinél másnap is szokatlan összeget találtak, melynek eredetéről felvilágosítást adni nem tudott. A csendőr,ség letartóztatta. — Német mezőgazdasági szövetkezetek Csehországban. A Csehországi Német Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövetségébe 1922. év végén aiábbi mezőgazdasági műiödő szövetkezetek tar­toztak : 706 takarók és kölc3Öopénztár, 53 rak­tárház, fogyasztási és értékesítő szövetkezet, 24 tej szövetkezet, 7 ientermelő telep, 14 gazdasági malomtarsasag, 33 villamossági egyesület, 5 szeszégető, 15 gőzgépre berendezett cséplő,-18 különböiő állattenyésztő és értékesítő, 18 legelő,- és más 8 különböző eéíu szövetkezet. Ezekhez a számokhoz és a számok által képviselt gaz­dasági értékekhez nem is kell kommentár. A csehországi. németség nemcsak politikailag szer­vezkedik, hanem, amivel többet tud elérni, legalább is civilizáltabb életet tud biztosítani a falu lakosa ságának, gazdasági szövetséggel igyekszik bajain segíteni. Nálunk megmosolyogják az emberek, aki szövetkezetekről ir vagy beszéi, pedig a német kisgazda társadalom több hasznát veszi a gazdasági szövetkezeteknek a politikai életben is, mert igazi súlyt gazdasági önállósága, termelé­sének fokozása, s az ezzel járó vagyonosodása adja meg számára a politikában is. TÖRVÉNYKEZÉS. Felmentő ítélet. A Kraszner Ferenc párkányi lakos, palafedő szándékos emberölés miatti bűnügyét f. hó 19 én tárgyalta a komáromi esküdtbiróság dr. Vincze Aurél trvszóki elnök elnöklete alatt. A vádható­ságot Gyuriss Alajos államügyósz képviselte, a védelmet dr. FÜrth Bsla látta el. Az eset a párkányi szövetkezeti korcsma előtt 1922. szép!. 24 én történt éjjel 12 órakor Nemes Gáspár Kraszner Ferenccel és a kisbiró-. val néhány liter bor elfogyasztása után, de tel­jesen józan állapotban jöttek ki a korcsmából. A korcsma előtt Bérezi Emil és Bérezi Sándor kéményseprő mesterek sétáltak egy pénzügyőri biztossal. Nemes megtámadta a pénzügyőri biz­tost, mire BSrcziék ennek segítségére mentek. Nemes saját bevallása szerint a kezében kés volt, amivel Bérezi Emilt mellén megszurkálta. Utóbbit sebeivel a korcsmába vitték. Ezalatt odaérkezett egy 12 ik gyalogezredbeli hadaagy és egy tanító is, akik Bérezi Emil sebeinek be­­kötözésére bementek a korcsmába. Mikor a korcsmából kijöttek, a másik Bérezi (Sándor) összeszurkálva a földön holtan feküdt s mellőle két sötét alak, egy alacsonyabb és egy magasabb,

Next

/
Thumbnails
Contents