Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-02-17 / 21. szám
IRegyvannegyedik éwffolyai 21. uám< ars Szombati 1923. február 17. ..................... " IIUTTt^ auniH LATOK KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. kifizetési ár caeh-nlovák értékbe, i Helyben és vidékre postsl szétküldéssel: igésa évre 80 K, félévre 40 E, aegyedévre 20 K. Külföldön 160 Ke. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náásr-u, 29 , hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. ktldeadők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heteskint háromszer: ked4n csitőrtikén és szobéhíos budapesti tárgyalásokkal egyidejűén Prágában is folytak tárgyalások, amelyeken a két ország között fölmerült péazügyi és jogi kérdéseket vitatták meg. Ez utóbbi tárgyalás még mindig folyik, de remélhetően ez is rövidesen befejezést nyer. A prágai és budapesti tárgyalások teljesen külön állók. Ha a prágai tárgyalások eredményre nem is vezetnének, ezek semmiképen sem gátolják a két állam között megkötendő árucsereegyezséget. A veszendő Szlovenszkó. — A szlovenszkói gyáriparosok segélykiáltása. — A társadalomban működő három, egymással összefüggő, egymásra utalt rész, a termelő, a védő és közvetítő társadalmi rendek legfon* tosabbja, mert a föld termékeit a szükségszerűség, az alkalmazhatóság, a felhasználhatóság formájába önti, gyúrja, alakítja: az ipari munka. Legyen az méreteiben tágabb vagy szükebb határok közé szabva, viselje akár a gyáripar, akár a kis kézműipar megkülönböztető elnevezését, a társadalmi organizmusnak oly szervét alketja, amelynek fentartása, a geográfiái és részben etnográfiái határokkal megvont állami élet funkciójában elkerülhetetlen és természeténél fogva szükségszerű. A katonai hatalmon Mépült és katonai hatalommal fenntartott államok életében az industrializmus háttérbe szorul, s csak annyiban nyer megbecsülést és annyiban adódik részére alkalom a tevékenységre, amennyiben a katonai, tehát a védő és támadó eszközök gyártására korlátozódik. A békés, minden ember boldogulását és egészséges áilam-társadalmi élet biztosítását a ma uralkodó katona-hatalmi rendszer nem hogy előmozdítaná, de éppen megakasztja. A kisipar egetverő feljajdalásai után, a Tátrafüreden megtartott gyáripari érdekeltségek panasz-kitörései csak természetes folyományai annak a rendszerűek, amely éhségre, tétlenségre, demoralizációra kárhoztatott milliók szenvedéseiből akar uj formájú békés gazdaságot teremteni. A kormányzó hatalomnak az a szándéka, hogy az ipari fejlődésben talált Szlovenszkói vissza kell irányítani az ipartél, csak parancsot jelent a magukkal erő hijján tehetetlen lakossággal szemben, anélkül, hogy a termelő tevékenységnek egy uj és eredménynyel kecsegtető formájának irányvonalára, megjelölésére fáradtságot venne. A katonai szükségletekre elköltött milliók, hogy mily irányban voltak javító hatásúak a nagy háború után az,anyagiakban letört, kifáradt és komoly munka után sóvárgó millióknak, legjobban mutatja az elkeseredett, a panaszkodásban, nélkülözésekben szinte hangját vesztett hangulat, amely ma ólomsulyként nehezedik az iparos és kereskedő társadalomra. Odafönn a kormányruduál megszívlelendők & szavak, amelyekkel Tarján Ödön gyáros lefestette a szlovenszkói ipar mai helyzetét. A nem politizáló gyáros tiszta szemmel lát bele a termelés és fogyasztás egymással küzdő káoszába, az iparos észreveszi, mert gazdasági érzéke vezeti a helyes ok-keresésben, hogy a szlovenszkói dezindusztriálás legfőbb oka, a már szükség szerint megalkotott és kialakult nagy és egységes volt gazdasági alakulat szétdarabolása és a történelmi országok előnyben részesítése. A politikumot nem lehet a gazdasági kérdések e milliók sorsát érintő komplexu. mában kikapcsoltán érinteni. Igenis a szí©. A statárium állandósítása és intézményes biztosítása a célja a csehszlovák rendtörvénynek, amelynek célja a nemzeti kisebbségeknek megfélemlítése és teljes letörése. Hiába leplezik ezt a célt irrendentizmusról és más együgyü dajkamesékről szóló állandó agitációval, ezt a célt letagadni nem lehet. A szlavizmus politikája immár egész világosan kezd kibontakozni a csehszlovák köztársaság belpolitikájában, mely a hat nemzetiségből egyet akar teremteni, megsemmisíteni a német és inagyar kisebbséget, amely az összlakosságnak jóval nagyobb részét teszi egy harmadánál és felszívni a szlovákságot, a cseh nemzettel asszimilálni és igy azt két millióval megerősíteni, hogy mint uralkodó faj, a hegemónia birtokát ne csak politikai, hanem ethikai alapokon is megszilárdítsa. Az a kérdés, hogy az ilyen kivételes törvény nem lő-e túl a célon. Nincsen semmi kétség, hogy a parlament mai összetétele és berendezettsége a javaslatból törvényt csinál és miként eddig, hatalmi utón és nem a meggyőzés fegyvereivel gyűri le az ellenzéket. Az sem lehet kétséges, hogy a törvényjavaslat mögé nem sorakozik fel a köztársaság népeinek többsége, mert a magyar és német kisebbség minden politikai árnyalatának, a szlovák néppártnak és keresztény szocialista pártnak, a szlovák szocialista párt egy részének és a kommunista pártnak nem kell a törvényjavaslat, ezek mögött pedig a lakosság számszerű többsége áll. Hogy ennek ellenére a cseh nemzeti demokraták szoborromboló pártja és a vérszegény csehszlovák pártok szövetsége, ráely a törvényjavaslatot kezdeményezte, keresztülhajszolja, arra el lehetünk készülve. Ámde az ilyen pirrhusi győzelem értéke igenis kétséges. Meddig tarthat ez ? Egy újabb választásig, amelyen az ellenzék összekovácsolt egységben lép fel és fordul a hatalom mai brutális birtokosai ellen, akik a köztársaság védelmének ürügye alatt a saját hatalmi állásaik bebiztosítására alkotnak törvényt, megcáfolva ezzel a demokráciáról szóló minden véleményt és hitet. Hogy ezen törvény után, mely az alkotmányi biztosítékok legbecsesebb és legértékesebbikét, a sajtó szabadságot teljesen eltiporja, demokráciáról lehet-e beszélni ebben a köztársaságban, azzal most már mindenki tisztában van. Ámde a nemzeti kisebbségek küzdelme ezzel a törvénnyel véget érni nem fog, hanem ezután fog elkezdődni. A börtön, a vagyonelkobzás, a lapok beszüntetése nem lehetnek alkalmi eszközök arra, hogy az állampolgárokban lojalitást ébresszenek vagy neveljenek. Minden korlátozása a szabadságnak csak megnöveli annak vágyát. A cseh nép példája fog előttünk lebegni, melyben háromszáz éven át nem aludt el az önállóságnak gondolata és a felszabadulás vágya. A vágyakat korlátozni lehet reakciós törvényekkel, de a reakció a vágyakat eltemetni soha nem tudja, azokat csak növeli szabadság szomjúságát fokozza. A nemzeti kLebbségek ellen irányuló ezen támadás tehát csak átmeneti győzelmet eredményezhet a hatalom mai birtokosainak, amely tartós nem lehet. Mi rendületlenül hiszünk abban, hogy az idő megérleli a türelem vetéseit és a nemzeti kisebbségek kérdését nem rendtörvényekkel fogják megoldani, hanem a jogoknak becsületes kiszolgáltatásával. Egyedül és kizárólag ez jelenthet nyugalmat a belpolitikában, sem a centralizáció, sem a nacionalizmus rabszo'gatartó törekvései, sem a hatalom állandósított statáriuma rendtörvény alakjában nem fogja megszilárdítani a köztársaság belső békéjét és konszolidációját. A kisebbségek jogokat várnak és követelnek. A hatalom ostort fog ellenük és büntetésekkel fenyegetőzik. Ez jóra, békére, amelyre vágyakozunk, nem fog vezetni. Az ilyen törvény akadálya a békének és maradandó nem lehet. — Az uj mauyar követ Prágában. Az uj magyar követ, Villányi Frigyes báró a napokban foglalta el hivatalát és szerdán délelőtt tisztelgett Misaryk köztársasági elnöknél, kinek megbízólevelét átnyújtotta..A magyar követet a szokásos ünnepies szertartással fogadták és az aktusnál jelen volt Benes dr. külügyminiszter és Samal dr. az elnök kancellárja is. Villányi a köztársaság elnökéhez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország kormánya azon fáradozik, miszerint Középeurépában a rend és béke tényezője legyen és nagy jelentőséget tulajdonit a szomszédos államokhoz való diplomáciai viszouyainak konszolidációjára. Masaryk elnök kifejezést adott annak, hogy elégtétellel veszi át a prágai rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter megbízó levelét és örömmel hallotta a magyar kormánynak a szomszédos államokkal való konszolidálására vonatkozó törekvését. Meg van arról győződve, hogy a két országnak kapcsolata hozzá fog járulni a kölcsönös viszony enyhítéséhez és különösen a gazdasági viszonyok erősbödéséhez. Biztosítja a követet arról, hogy a köztársaság kormánya híven kitart békeprogramja mellett. = A magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások. A régóta húzódó, többször megszakított gazdasági tárgyalásokat, melyek a csehszlovák köztársaság és Magyarország között folynak, njabb hirek szerint Budapesten befejezik. Remélik, hogy február végéig a tárgyalások eredményre vezetnek és sikerül mindkét fél részére megfelelő árucsereegyezséget létrehozni. A
