Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-08-08 / 94. szám

1922. augusztus 8. „Komáromi Lapok. 5. oldal. szám szerepelt, melyekben a vendégeknek al­kalmuk nyitott művészetük legragyogóbb érté­keit mutatni be a közönségnek mely valóságos tapsorkánokkal adta jelét elragadtatásának. Törzs Jenőt mindjárt szinreléptekor lelkes ovációkban részesítették a kassaiak. Az európai hirü művész Molnár Ferenc Marsalljában Litvayt játszotta. Amit e remek szerepből alkotott, az minden művészetek telje, melynek dicséretét meddő dolog volna szavakkal megkísérelni. Csak köszönjük, teljes szivünkből köszönjük Törzs Jenőnek, hogy eljött közénk, hogy ját­szott nekünk, hogy kincseket hozott, a magyar kultúra feketegyémántjait, melynek ragyogása erőt és vigaszt jelent. D’Arrigo Kornél San Friano bárója fé­lelmetes erejű, fojtott, fülledt és rejtelmes in­dulataival, nagyszerű komorsággal festette alá a színész és az asszony viaskodását. A művész Sidney „Az utoisó szerda“ c. dramolettjében tetézte páratlan sikerét. Az Amoroso remek sze­repében az olasz vér forró lángolása, egy üde müvészegyéniség szuggesztiv szépségeivel fel­fokozva mélységes hatást keltett. A közönség forró ünneplésben részesítette D’Arrigót, ki több olasz és magyar chanson előadásával mint Budapest ünnepelt énekes-bonvivánja is bevál­totta a jöttét megelőző híreket. T. Forrai Rózsi ragyogó előadóművésze­iét egy hosszabb magánjelenetben és a „Sza­­haradzsa gyöngyének“ főszerepében mutatta be. Lunzsr brilliáns bohózatának a lehetőségeit T. Forrai Rózsi fölülmulhatatlan őshumorral használta ki s oly alakítást nyújtott, melyet hosszú ideig emlegetni fog a tapsaiból kifogyni nem akaró közönség. Báthori Gizella a „Marsall“ és „Az utolsó szerda“ asszonyait játszotta megkapó művészi egyénisége és a metier legnemesebb eszközei­vel. Sziklay Béla eredeti őstehetség, remek jellemkomikus, ki úgy a moziszinész szerepében, mint magánszámaival frenetikus hatást ért el s mint férj, hatalmas erejű drámai alakítást nyúj­tott a „Szaharadzsa gyöngyében„. Vámos és László egészítették ki a fővárosi együttest. A HU) űalüÉÉ szabályozása. Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 1922. évi március hó 23 áu kelt 4569 adm. I. számú rendelet« értelmében a szükenb határ­­közlekedésből elvből ki vannak zárva az iparosok és kereskedők, de különösen az önálló kereskedők. Pöinuuens engedély kiadásának indoka egyedül csak mezőgazdasági lehet, azaz permanens igazolvány csakis azoknak a gazdáknak adható ki, kiknek a bir­tokuk a Duna túlsó oldalán fekszik. Az itteni parancsnokság a fenti miniszteri ren­delet értelmében utasítást kapott, az összes üzleti ügyekben kiadott permanens igazolvá­nyok bevonására. Figyelmeztetem tehát az összes itt figye­lembe jövő személyeket, hogy ez év szep­tember év végéig szerezzenek rendes útlevelet, mivel szeptember végével az összes üzleti ügyekben kiadott per­manens engedélyek törvényessége megszűnik. Az egynapos engedélyeket illetőleg meg­­állapittatott, hogy azokkal a közönség gyakran visszaél, főleg most a magyarországi rosszabb valutáris viszonyok óta. Ezen rendelet következtében, az egy napos engedélyek kiadása maximum napi 20 en­gedély kiadására lesz korlátozva s ez is csakis előre nem látott, mint hirtelen lebetegedes, haláleset, házasság és más fontos családi ügyekben. Végül felhívom a figyelmet arra, hogy megállapítottam, hogy sokan útlevéllel is csak azon célból járnak at a határon, hogy könnyű módon élelmiszerek élvezetéhez jussanak. Az ellenőrző közegek a hídon utasítást kaptak, hogy figyeljék meg azokat a személyeket, akik anélkül, hogy a foglalkozásuk megkívánná, gyakran (na­ponta) járnak át a hidon. Ezektől a személyektől az útlevél elvótetik, mivel a szabadmozgás bizto­sító útlevelekkel nem szabad visszaélni az itteni kereskedők és iparosok kárára. Komárno, 1922. augusztus 8-án. T/’ vr v K.nz, államrendörségi főfelügyelő. HÍREK — Egyházmegyei közgyűlés. A komáromi református egyházmegye, ez évi rendes köz­gyűlését f évi augusztus hó 24-én csütörtö­kön, délelőtt 8 órakor tartja Komáromban, a Kollégium tanácstermében. — A plébánia átadása. A komáromi plé­bániát hétfőn, tegnap vette ál Solymosy Dezső helyettestől dr. Majer Imre apátplébános, Marczy József kerületi esperes és a magyarság vezetője dr. Mihola Ferenc elnök, Dosztál Jakab, a templomok gondnoka, valamint a városi szám­vevőség képviselője Sándor Ernő főszámvevő közbenjöttével. Az átadás befejeztével dr. Majer apátplébános ebédet adott, melyen az említette­ken kívül résztvettek Mórocz Emílián tanár, liázfőnök esperes és dr. Alapi Gyula, az egy­házközség világi elnöke. A megjelenésben aka­dályozott dr. Szijj Ferenc polgármester kimen­tette magát, mert a városból lávol volt. — Házasság. Ábelesz Ernő a Komárom Vidéki Hitelbank cégvezeiője folyó hő 7-én kötött házasságot Krausz Sárika úrleánnyal. — Áthelyezés. Az igazságügyminíszter Kecskeméthy Béla dr. ógyallai állami közjegyzőt O-Lublóra helyezte át.-- Orvosi hir. Dr. Rohonyi Oscár fog­orvos berlini tanulmányutjáról visszajött és rendelését ismét megkezdte. — Gerda Tamás leánya Komáromban. Borka Géza kiváló munkatársunk páíyauyer­­tes népszínművét, a Garde Tamás leányát va­sárnap délután és este mutatták be a komá­romi közönségnek a kath. Legényegyletben. A szereplők gútai műkedvelők sorából kerül­tek ki s ez a két előadás meggyőzött bennün­ket arról, hogy ez a lelkes gárda minden tekintetben fölveheti a versenyt a komáromiak­kal. Szerepiudás, átérzés, jó hangsúly, póz és gesztus, drámai lendület, lelkes odaadás jel­lemzi játékukat. A drámai lendülettel meg­induló és drámai emelkedéssel haladó népszín­művet előzőleg már részletesen ismertettük. Itt c-;ak a kitűnő szereplőket örökítjük meg újra: Prágai István (Gerde Tamás), Karvasa­­né, Hauez Mariska (Annus), Szíkora Károly (Sándor), Karvasz Pál (Olivér), Nagy Pista (Jankó, nádi fogoly), Nigy Mariska (Mali), Zsutó Mariska (Vilma), Szövő Mariska (Tarka), lázikora Oiga (Margit) pompás ahkitást nyúj­tottak. A taleutumos szerző nemcsak a dara­bot magát irta meg, hanem a zenét is kompo­nálta hozza. Ezenkívül a darabot rendezte, betanította és a zenekarban, hol cimbalmon, hol hegedűn kisérte az énekszámokat. A sok­oldala szerzőt meleg óvációbau részesítette a közönség a szereplőkkel együtt. A zenekarban a nagybőgőt Denk Pali kezelte nagyon ügyesen. — Lsbnyintarnátus. A komáromi Irgalmas Nővérek intézetébe az 1922—23. tanévre úgy elemi, mint polgári leányiskolái tanulók benn­lakó növendékül fölvétetnek. Ériekezheini az intézet főnöknőjénél, Komárom, Nádor-ulca 45. — A csehszlovák prehisztórikusok Ko­máromban. A cseh-szlovák múzeumok és pre­­hisztorikusok kongresszusa a múlt hét végén tartotta üléseit Pozsonyban. Az ott résztvevő tudósok több kirándulasDan vettek részt, többek közt Deutsh-Altenburgban is vasárnap. Hétfőn a múzeoiogusok közül mintegy húszán Ko­máromba érkeztek az itteni múzeum megtekin­tésére. Az érkező cseh-szlovák tudósokat ár. Alapi Gyula a muzeum és könyvtár igazgatója es Weszelovszky János, tb. muzeumőr fogadták és kalauzolták a muzeum változatos gyűjtemé­nyeiben végül pedig a könyvtárban. Aprehísz­­torikusok közt volt a prágai Károly egyetemnek több rk. tanára, köztük dr. Dobiak, dr. Slocky, dr. Simek, dr. üroh, továbbá dr. Mohácsek a pilzeni városi muzeum igazgatója, Rajehl tanár es Prager Ferdinand muzeum igazgató, Magyar —Bród Síechova Mária lőcsei tanárnő stb. és vezetőjük volt Szlávik János zólyomi ev. esperes, a szlovák múzeumi egyesület elnöke, a kon­­grenus egyik vezetője is. A vendégek a legnagyobb elismeréssel és elragadtatással nyilatkoztak a látottakról és végül dr. Eisner a pozsonyi reálgimnázium tanára, a műemlékek bizottságának konzervátora válaszolt a társaság nevében Weszelovszky János német búcsúzó szavaira hangsúlyozva, hogy a magyar kultúra ez értékes munkájának eredményei szervesen illeszkednek bele az európai kulturközösségbe, melynek mindnyájan tagjai vagyunk. Szlávik János a kongresszus elnöke hangsúlyozta, hogy a tudomány az a terület, ahol semmi különb­ség nem választ el bennünket s ahol együtt lehet és kell dolgoznunk. A társaság tíz tagja megtekintette a leányvári római vár ásatásait, melyet a komáromi muzeum végzett 1907—1909. években. Dt. Dobiás egyetemi magántanár pedig a délután folyamán az itteni muzeum föiiratos emlékeit tanulmányozta és este ugyanebből a célból Budapestre utazott. — Kertszinház. Törzs Jenő és társulata a komáromi Dalegyesület nyílt, szeliős kert­helyiségében e hó 12-én, szombaton este fél 9 órakor tart előadást. — Az uzsorabiróság köréből. A komáromi járásbíróság mint uisorabiróság 1922' évi július hónapban az 568/1919 sz. törvény alapján ár­drágítás miatt két esetben 700 K pénzbírságot szabott ki. — Törzs Jenő Komáromban. Törz3 Jenő, a budapesti Magyar Színház nagynevű tagja, akinek a neve szinte fogalommá nőtt Budapest színházi életében, szombaton, a hó 12-én fellép Komáromban. Törzs Jenő azok társaságában jött el hozzánk, akikkel Szloveaszkót bejárta, köztűk Forray Rózsi, a Migyar Színház nép­szerű jellaínszLészuője, D’Arrigó Kornél, a Király Szinház énekes bouviváuja és Sziklay Béla a Király Színház tagja, a pesti közönség kiváló komikusa lépnek a komáromi közönség elé. Az előadáson, amely a Dalárda kerthely­­ségéoen lesz — Moly Margit a kedvelt koma­romi primadonna is fellép. A rendezőség tekin­tettel arra, hogy zárt színháztermekben a nagy nyári melegben nem szívesen megy a közönség, a Törzs előadást a Komáromi Daiagyesüiet nyílt, szeliős karthelyijégéöen rendezi, ahol költsé­geket nem kiméivé, színpadot állították fel. A Törzs előadás kimagasló eseménye lesz Komá­rom művészi életének, a nagy művész eisőizben jön el Komáromba, hogy Európaszerte elismert művészi kvalitásait itt is bemutassa. A müsorou olyan egyfelvouásosok és magauszámok szere­pűnek, amelyekben a ki való művósztársaság min­den egyes tagja tudása legjavát csillogtatüatja. Színre kerül Molnár Ferenc irodalmi értékű egy felvonásosa, a Marsall, amelyet Budapesten több mint százszor játszottak és a jövő sze­zonban Béesben és Berlinben kerül bemutatóra. Az eióadas este fel kileuckor kezdődik és rossz idő esetén a Daiagyesüiet színháztermében Jesz megtartva Jegyek 20, 15 és 10 K-ás árban Spitzer Sándor könyvkereskedésében válthatók előre. — Kincsők a föld alatt. A bányáitól, gyógyforrásaitól megfosztott Magyarországon intenziven folyik a munka, hogy a megmaradt területen pótolják azt, ami elveszett. Szén, gyógyforrások után kutatnak és pedig igen szép eredménnyel. Találtak már forrást, mely a karlsbadi vizet jóval fölülmúlja glauber só tartalomra nézve, Székesfehérváron az Árpád fürdőben fúrt artézi kút nagy gyógyerejü vasas vizet önt ki. Legújabban a nagysármási föld­gázhoz hasonló gázömlésre bukkantak Kecske­méten. A Kecskemét határában fekvő Széktó fürdő mellett a közelmúlt napokban azt az érdekes tünetet észlelték, hogy a fürdő vizének felfrissítése közben a szivattyúzásra használt gép hirtelen felmondta a szolgálatot és a mély kút többé vizet nem adott. Először géphibára gondoltak, később azonban kiderült, hogy a csőben keletkezett légüres tér akadályozza a viz felszínre hozását. Rövid idő múlva gáz is jelentkezett a cső végén, amely, mikor gyújtó­val közelítettek feléje, hatalmas lángot vetett. A mérnökök az érdekes tünemény jelentkezé­sét követő időpontokban újra ismételték a kí­sérletet, de ekkor már eredménytelenül. A szak­értő közlése szerint Kecskeméten már 12 év előtt vízvezeték céljaira készült kutak fúrásánál észleltek földgázt. A mérnökök akkor kijelen­tették, hogy mintegy 6—700 méter mélységbe való fúrás volna szükséges ahhoz, hogy szá­mottevő földgázmennyiséget állandóan lehessen felszínre hozni. Ezzel a megállapítással akkor az ügy Becsey Antal mérnöknek, a lelkes földgázkutatónak propaganda akciója ellenére elaludt. A földgáz minapi jelentkezése előre­láthatóan uj lökést fog adni a földgázkutatás­nak, amelytől Kecskemét vidékén a leghitelt érdemlőbb szakértőknek tudósítójuk előtt hang­súlyozott véleménye szerint igen komoly ered­mény várható.

Next

/
Thumbnails
Contents