Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-22 / 87. szám
KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés! ár cneh-azlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sgéía évre 80 X„ félévre 40 K, negyedévre 20 K, Egye* ssám ára t 80 fillér. 1 Ül iipilrá minden ezzel ellenkező népszövetségi határozat ellenére semmit sem csökken, sőt talán sokkal erősebben folyik, mint eddig. Németországi lapok a cseh-német határ erősítéséről és csapat-összevonásokról adnak hirt, amelyet kormánylapok katonai fegyvergyakorlattá szeliditenek. Ismerhetjük ezeknek a cáfolatoknak az értékét még a világháború előtti időkből és igy ma is igen kevés jelentőséget tulajdonítanak nekik. A respublikának szomszédai ma nem veszélyeztetik ennek az államnak békéjét. A németség esztelen háborús követelések teljesithetlen ólomsulyával terhelten vonszolja magát és életét a bizonytalan jövő felé; a magyar államot, melyet a békekötés zúzott össze, újjáépítési munkája mellett belső politikai küzdelmek is erőtleniti és a saját bajaival van túlontúl elfoglalva, a többi szomszédság pedig mind szövetségese a csehszlovák államnak. A kormányok imperialista politikája és szándékai azonban a nép békességes hajlandóságát nem respektálják. A háborút nem kívánja senki, csak egy-két megalomániás államférfiu hóbortja, akik talán kalandoktól sem riadnának vissza. A dolgozók milliói azonban ennek kategórikusan ellent mondanak, azok békét, munkát és kenyeret kívánnak. A félmilliós hadsereg tehát, melynek fentartási költsége fölözi a régi dunai imonarcha katonai kiadásait, milliárdokat emészt fel és passzívvá teszi a költségvetés mérlegét, improduktív tehertétele az állami kormányzatnak, mert nem gyakorlati célokat szolgál, hanem fellengzős álmokat, nagyhatalmi vágyakat ébreszt és az imperializmus gondolatát füti. Ez az oka annak azután, hogy a középitkezés meg nem indulhat, hogy a munkanélküliség egyre terjed, mert az állam bevételi forrásai legjavarészét a katonaság kiadásai emésztik fel. Ezért nem épülnek kórházak és iskolák, ezért pusztulnak el a tüdőbajosok tízezrei ápolás és támogatás nélkül és a csecsemő halálozás százaléka is ezért növekszik. Pedig a mérleg serpenyőjére téve az egész kérdést, napnál világosabban ismerhető fel, hogy az államnak ezerszer több előnyt biztosit emberanyagának megmentése, amelyből az alkotó munka tényezői alakulnak ki idővel, mint az úgynevezett katonai biz-POHTIK AI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAííYAY JÓZSEF dr._____ tonsäg, amelyet nem fenyeget semmi s amelynek megőrzésére a békekötés olyan intézményt statuált, mint a népek szövetsége. Nemcsak mi, de a nép legszélesebb rétege: a dolgozók és az adózók milliói, ellene vagyunk minden katonai felesleges kiadásnak, amely az elviselhetlen adóterheket fokozza, állandó nyugtalanságot teremt és eltávolítja a fiatal államot azoktól az ese: ményektől, amelyeket alakulásakor maga ; elé tűzött. A fegyveres béke nem béke, l hanem félháboru, amelyben az államnak ' gazdaságilag el kell véreznie. Megakasztja a békés fejlődést, gátolja a polgári munkát, feleslegesen pazarol el munkaértékeket és energiákat. Minden állam igyekszik keresztülvinni ! a demobilizációt az egy Franciaországot j kivéve, amelynek imperialista hajlamai és » bosszú politikája nem engedi Európát ; nyugvópontra jutni. De Franciaországnak I az a terve, hogy a háború számlája ki; fizetésén kívül a hadserege fentartását is ’ Németországgal fizettesse meg, aligha fog j sikerülni és néki is kénytelen-kelletlen be í kell látnia a lefegyverzés szükségességét, j Emberanyaga pusztul és nem áhitja többé í a háborút. A diplomácia háborúi be vannak fejezve, a népek élni és alkotni kívánnak. = Újabb csapás a magyarságra. Hogy a kormánytól hiába várja a magyarság sérelmei orvoslását és jogos igényeinek elismerését, azt legfényesebben bizonyítja a magyarnyelvnek a pozsonyi bíróságoktól való kiküszöbölése. Hivatalos jelentés szerint a pozsonyi ítélőtábla elnösége közli, hogy az igazságügyminiszterium 1922. julius 15-iki 35.186/22. sz. rendelete szerint a végrehajtott népszámlálás eredményéből kitűnik, hogy a pozsonyi járásbíróság területén a magyarul beszélő lakosság száma nem éri el a 20 százalékot. Az igazságügyminiszterium rendelete alapján tehát 1922. szeptember 1-étől a nyelvkérdésben az 1920. február 29-iki (Törv. és rend. Gyűjt. 122. sz.) törvény értelmében a pozsonyi kerületben az összes igazságügyi hatóságok eljárását ehhez a tényhez fogják alkalmazni. Az ítélőtábla elnökének közlése az 1921. évi népszámlálásra hivatkozik a bírósági nyelv megváltoztatása kérdésében, arra a népszámlálásra, melynek végrehajtásánál a legelfogultabb nacionalista szempont lépett előtérbe s melynél igen sok panasz és kifogás merült fel a kormány azon exponenseivel szemben, kik nem riadtak vissza még az erőszakos eljárástól sem, hogy olyan eredményt érjenek el, mely a prágai célnak megfelel. De egyébként is, az 1921. évi népszámlálás eredményét még máig sem tették közzé, mindennek dacára azért Pozsony bíróságainál nem lehet magyarul tárgyalni, nem lehet magyar Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 23,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton beadványt benyújtani. Ez annyit jelent, hogy a magyarság kisebbségi jogát ismét neg ligáit ák. A rendelet még a nyelvtörvény átmeneti időre vonatkozó rendelkezéseit sem respektálja s a magyar nyelv használatát márólholnapra megszünteti. Ez a rendelet újabb csapást mér a magyarságra, melynek ugylátszik, nem marad más hátra, minthogy sérelmeit, amikre itt nem talál orvoslást, a maga valóságában a nemzetközi fórum előtt tárja fel. = Szlovák panaszok Amerikából. Az ellenzéki szlovák zsurnalisztikát egymásután érik a veszteségek. Tuka Béla dr. az Ösmeretes légionárius affér következtében elhagyta állását. Ezzel csaknem egyidőre esik Stefánik Igornak, a kitűnő eszéki publicistának Jugoszláviába való költözése. Harmadik a sorban Michal András, a Národnie Noviny volt szerkesztő] 3, aki Thurzó Ivánnal együtt annak idejéu heves harcot folytatott Srobár és politikája ellen, amiért, de főleg intrazigens autonomista irányzatáért a Narodna strana mérsékelt, hangos vizeken evező elemei kiszorították poziciojából s mert boldogulni semmiképen sem tudott, kénytelen volt végezetül is az örök szlovák sorsot választani: kivándorolt Amerikába. Michal András az önzetlen szlovák hazafiak sorába tartozott, aki becsületes meggyőződését sohasem volt hajlandó lealkudni s ezért kenyeret nem talált hazájában. Hiába folyamodott tanári állásért, nem volt számára hely, csakis abban az esetben, ha politikai reverzálissal kedveskedik a kormánynak. Michal ezt megtagadta s kompromisszum helyett a vándorbotot választotta. Azóta már meg is érkezett Amerika szabad földjére, ahonnan harcos baj társához, Thurzó Ivánhoz levelet intézett, amelyben az igazság erejével tárja föl az okokat, amelyek őt a kivándorlásra kényszeritették. Levelét, mely hű tükörképét adja az igazi szlovákok helyzetének, igy fejezi be: Különben az én esetemben nincs semmi uj; ez a jelenlegi rezsim műve, amely már másokon is megismétlődött és még nagyon sokakon fog megismétlődni. Engem csak az bánt, hogy aki a súlyos magyar időkben a szerb határról följöttem Szlovenszkóba, hogy itt tevékenykedjem és akkor itt lehettem és dolgozhattam, ma az én, cseh és szlovák ügyben fölmutatott, különböző nemzeti szolgálataim után kénytelen vagyok a tengerentúlra, Amerikába menni, ami különben számomra csak uj munkát és hivatást jelent. Michal András sorsának tanulságai méltán elszomorítják az önérzetes szlovákságot s az egyedüli vigasztaló momentum csak az lehet belőle számukra, hogy az amerikai autonomista szlovákok egy nagyszerű előharcost kaptak.. = A ruszinszkói választások. A békeszerződések ugyan Euszinszkónak seljes autóméit ígértek külön parlamenttel és egyéb önálló politikai intézménnyel, de ebbői Ruszinszkó még semmit se látott. Még a képviselő választásokat se tartották meg ott mindezideig. Most az a hir szárnyal, hogy márciusban mégis megtartják a választásokat. Taussig kommunista képviselő Ruszinszkóban járt és kiadta a helyi szervezeteknek az utasítást a legszé* lesebbkörü agitáció tartására és népgyülések Milus János fuhafesíó' és, ve,»?rtifzti.tó l| Komarom, Nador-utca 3« es 48. szám. =■■ Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. —
