Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-21 / 152. szám

I

1&22 december 21.

— egy kis társaságnak kedveskedett, a száz és száz tus-, olaj-, aquarell képeivel újabb nyilvános és fővárosba illő kiállításra való anyagot gyűjtött össze. Ezekben a képekben annyi az eredeti gondolat, olyan tékozlóan gazdag a szin, a fény, az árny játéka, olyan tökéletes a technika, hogy szebbet, jobbat elgondolni sem lehetne. A műgond, amely a csapkodó, de mindig a kifejezendő gondolat körül röpködő fantáziának hűséges kísérője, a műgond, még az olyan szinte emberfeletti fantázia mellett is megérthetővó teszi képeit. Amint a zenének van meséje, szövege a hanghullámok között, Harmos képeinek buja vonalaiból, dísznek szánt, de minden cseppnyi Ívelésében gondolatokat kifejező csecsebecséi közül szinte olvashatóvá válik az eszm% az elgondolás.

Egy egy ilyen dekorációja hosszú és szívesen, lelkiélvezettel olvasható elbeszélés, napkeleti mese, mellyel betelni nem lehet. Amint hogy Harmos maga sem tud pontot tenni egyegy technikailag befejezett képe után. Az igazi müvészlélek a világmindenség, a külső meglátások, az érzékszervek által felfogható jelenségek és a lélek belső szavakat nem találó, érzései között csodálatos összhangot teremt. Véges eszünkkel meg nem magyarázható őröktől fogva való és örökké tartó élet minden szemernyi megnyilvánulását összhangban látja. Harmos művészete éppen abban van, hogy az ő lelki gazdagságával kifejező ereje kongruens. Amit vászonra, papira vet, amit ujjai vonlba rajzolnak, amit ecsetje fest, ennek a magával és a Kozmossal nagy összhangban élő művészember lelkének vetületei.

Előbb megbocsáthat&tl&nn&k mondtam a szerénységét, azért kitüntető kötelességnek tartom, hogy Harmos Károly müvésd legújabb alkotásaira felhívjam a müértő közönség figyelmét. Ha a kultúránkat bátran hangoztathatjuk, a kultúránk papjait becsüljük meg azzal, hogy a puszta elismerés olcsó áldozathozatalán kívül szerezzük meg alkotásukat. Komáromban sok ház van, amelynek dísze Harmos kép, most, hogy a karácsonyi ünnepek jönnek, a legszebb ajándékot szerzi ba az, aki egy-egy müvészképpel kedveskedik családjának, ismerőseinek. Nem tudom, Harmos Károly nem fog e az ő tulérzékeny leikével neheztelni, de hogy a sok-sok elismerésnek, őszinte bámulatnak művészete iránt gyenge hangot adtam, a jószándók tudata vigasztal. Látogassák csak a Harmos műtermet a főgimnáziumban, (II. emelet) aki látni fogja a gazdag gyűjteményt, alig hiszem, hogy emlék nélkül tudná ott hagyni a műtermet. ig.

HÍREK

— Házasság. Dr. Egán Ernő szegedi egyetemi orvos f. hó 19 én kötött házasságot Fried Anna urhölggyel, Fried Jenő fakereskedő leányával. A polgári házasságot Farkas Péter anyakönyvvezető kötötte s tanúként, Braun Arnold és dr. Rauscher Zsigmond szerepeltek.

— A szlovenszkói magyar iskolák Petőfi ünnepe. A magyar tanítók egyesületének elnöksége részletes programmal ellátott kérvényt nyújtott be az iskolaügyi referátushoz, hogy a szlovenszkói magyar iskolák Petőfi születésének századik évfordulóját megünnepelhessék. A referáláson a centennárinm ünneplése, valamint a program ellen kifogást nem emeltek s az engedélyt minden akadály nélkül megadták. így tehát a nagy magyar zseni születésének századik évfordulóját a szlovenszkói magyar tanulóifjúság számára is országos ünneppé avatják.

— Karácsonyi ünnepély az árvaházban.

A H6fler-féle városi árvaház gyámoltjainak karácsonyi ünnepélyét az intézet helyiségében (Tolnai-utca 5.) f. évi december hó 24 én, vasárnap d. u. 5 órakor tartják meg. Az ünnepély műsora a következő: 1. Karácsonyi énekek. Éneklik az intézet növendékei. 2, Ünnepi bsszéd. Tartja dr. Alapi Gyula. 3. Köszönő beszéd. Mondja Molnár I. Lajos volt int. növ. 4. Karácsonyi énekek. Éneklik Jakab Ili és Turbacs Vili int. növ. 5. Alkalmi szavalatok. Mondják Molnár István, Bedecs Márton és Bedecs Kálmán int. növ. 6. Karácsonyi énekek. Éneklik az intézet növendékei. Ajándékok szétosztása.

^Komáromi Lapok“

8. oldal.

— Uj irányelvek lefoglalt nagybirtokokért járó átvételi arak kiszámítását illetőleg Az

1921. évi január hó 21-én kelt 54. számú kormányrendek! módosító 1922. évi szept. 21. 296. sz. rendelet a folyó év október 16-án lépett életbe. Ezen rendelet szerint az engegélyezhetö pótlékok, illetve az eszközölhető levonások az épületek nélkül átvett földeknél, továbbá a szlovenszkói és podkárpátskárusi szőlőknél, végül erdőbirtoknál annak 10 százalékát és a földek nélkül átvett épületeknél 15 százalékát meg nem haladhatják. Az alaprendelet szerint ezen pótlékok illetve levonások 30, 50, 70 százalékot tettek ki. A leszállított pótlékok az uj rendelet értelmében ezentúl csak akkor engedélyezhetök, ha a kisajátítás tárgyát képező birtok valamely nagyváros, vagy’ ipari központ közelébe fekszik, továbbá akkor, ha a kisajátítandó birtok kiválóan jó állapotban van, nevezetesen igen jó karban tartott épületekkel van felszerelve, vagy a szántók nagyon jól vannak megtrágyázva. Mint értékcsökkenést előidéző és ennek alapján az átvételi árból eszközölhető levonásra alapul szolgáló körülményt különösen az elégtelen trágyázást emeli ki az uj rendelet. Végül az uj rendelet kimondja, hogyha kisajátítás tárgyát képező birtoktest két kiilömböző termelési körlet határán fekszik, a telekhivatal sorozza be az illető birtoktest tényleges termelési viszonyok alapján a megfelelő körletbe, amidőn is a becslés a helyszínen történik.

— Bánsági Vince festőművész a kultúrpalotában. Bánsági Vince, az európai hirü festő művész gyönyörű képei ma Cíütörtökön este 6 óráig láthatók a kultúrpalotában, a földszinten a kereskedők testületének tanácstermében. Megkapó csendéletek, gyönyörű tájképek, szebbnél szebb aktokat állított ki a művész. Minden mü vészbarátnak melegen ajánljuk Bánsági képeinek megtekintését. Belépődíj nincs.

— Csipkeverő tanfolyam Komáromban. Vályi Ilonka urhölgy, néhai Vályi Miklós ev. ref. lelkész leánya Pápán, illetve Budapesten csipkeverö tanfolyamot végzett s Komáromban óhajtana február havában a c-ipkeverést tanítani, ezt a szép, finom és rendkívül értékes kézimunkát. Magyarországon az állam rendez ilyen tanfolyamokat, hogy ezt az értékes kézimunkát minél szélesebb körben ismertté tegye s ezzel sok nö szép keresethez jut és segit a cíaládföntartó nehéz munkájában. Lsgalább 10—15 jelentkező szükséges ahhoz, hogy a tanítást megkezdhesse. Hisszük és reméijük, hogy e felhívás nyomán sietnek hölgyeink jelentkezni annál is inkább, mert Komáromban még ilyen tanfolyam nem volt és sok szerény nyugdíjjal elbocsátott tisztviselő felesége, elbocsátott hivatalnok leány szép keresetforráshoz jutna. A tanítás kezdete, helye, ideje, a tandíj a jelentkezők számától függ s e lapok utján lesz közzétéve. Kívánatos volna, hogy e felhívás minél szélesebb körben érdeklődést keltsen és sok pártolásra találjon. Jelentkezni lehet levelezőlapon a tanítónőnél. Óim : Vályi Ilonka Nemesócsa, Komárom megye.

— A posta díjszabások leszállítása. Mint értesülünk, a postaügyi minisztériumban az őszszes postai díjszabások leszállításán dolgoznak’ A leszállított díjszabások állítólag már januárban lépnek életbe.

— A régi száz és ötezer koronások beváltásának határideje. A pénzügyminisztérium értesítése alapján az 1919. évi április 15 iki kelettel kiadott száz (ibolyaszinü) és ötezer (vörösszinü) koronások beváltási ideje 1923. évi január 31-éig tart. Ezen időpontig a bankjegyeket minden állami baukhivatal.átveszi és beváltja. Azon túl elvesztik értéküket.

— Még nincs későn, hogy karácsonyra ajándékul névjegyet készittesen, melyet a leggyorsabban és olcsó árban készít Spitzer Sándor könyvnyomdája, Nádor-utca 29.

— Megszűnik a levél cenzúra? A leveleket cenzúrázó hivatal, mely Pozsonyban a Sánc utón van elhelyezve, likvidálás előtt áll. A jövő év elejétől kezdve a külföldre, így a Magyarországba menő és onnét érkező posta sem esik előzetes cenzúra alá.

— Két iskolás fiú tragikus vége. Két kis iskolás gyerek, egy testvér a kettő, szomorú tragédiájáról szól a következő hírünk Két testvérről, akik átéli szórakozásnak estek áldozatni. KnsznyákElek napszámosnak két kis fia, a 11

éves Elek és a 8 éves János, vasárnap, e hó 17-én délelőtt eltávoztak hazulról és a lakásuk közelében levő kis Dunára mentek, hogy annak befagyott jegén csúszkáljanak. A Duna jege azonban gyönge volt még és a gyermekek alatt beszakadt, a szerencsétlen kis kis fiuk a jég alá kerültek és a jeges vízben lelték halálukat. A két kis fiú holttestét hétfőn halászták ki a jég alól és szerdán délután temették el őket nagy részvét mellett.

— Ezer vízumot váltanak naponta Budapesten. Budapesten az idegen követségen naponta átlag ezer vízumot állítanak ki. A román követségnél uj rendszer van, amellyel megszüntették az ácsorgást. Minden hétfőn sorszámot osztanak ki az egész hétre. A vízumokért a személyes jelentkezés nem kötelező. Itt körülbelül százöt ven vízumot állítanak ki naponta. A csehszlovák követségen a forgalom óriási. Reggeltől késő estig dolgoznak. Naponta háromszáz vízumot adnak. A Jugoszláv követségen as utóbái időben igen változó a forgalom. Most száz-százötven vízumot állítanak ki naponta.

Útlevél uisumot I

minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Didékl megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába

Eljárási díj Z5 korona.

cím: kászlő Zsigmond

Braíislaun (Pozsony) Szépiak-n. 12. sz.

— Megalakult a magyar-francia irodalmi társaság. A magyar külügyi társaság helyiségében tegnap megalakult a magyar francia irodalmi társaság. Doulcet francia követ örömmel üdvözölte a társaság újjászületését. Tudja, — mondotta — hogy a magyarok mindig szeretettel ápolták a francia kultúrát, még olyan időben is, amikor a politika a magyar-francia viszonyt feszültté tette. A társaságnak az a főcélja, hogy a magyar és a francia nemzetet közvetlen érintkezésbe hozza egymással, hogy ezzel módot nyújtson a két uemzet kölcsönös megismerésére. Paikerth Alajos, a magyar külügyi társaság nevében üdvözölte a társaságot. Tisseyre francia képviselő arról beszélt, hogy a franciák éppúgy megszerették Magyarországot, mint ő. D’Auriol francia könyvtárak létesítését javasolta, amelyek a magyar irodalom termékeit franciául visszaadják.

— Fiú e vagy ieány ? Érdekes eset foglalkoztatja vagy hat hete Tornóc község lakosságát. Szabó Sándor és felesége napról.-napra várták az áldást, a gólya nénit és boldogan számítottak arra, hogy családjuk uj taggal szaporodik meg. Egy szép délután gyermeknek adott életet az anya, de a család nagy megrökönyödésére sem a szülésnél segédkező szülésznő, sem a szülők nem tudták megállapítani az újszülött nemét, mert a csecsemőnek minden különösebb »ismertető jele« hiányzott. A különben egészséges anyának még négy x-endes gyermeke van. Ha a gyermek öt-hat hónapos koráig nem mutat ezirányu fejlődést, akkor meg kell operálni, hogy megtudják, fu-e vagy ieány. Az anyakönyvi hivatalban a szülők fiúnak jegyeztették be a csecsemőt, aki a Zoitán nevet kapta, de csak föltételesen, mert a kislányt egyelőre meg sem keresztelik.

— Kitiltott lap. A szlovák teljhatalmú mi niszterium az 1914. évi XIV. te. 10. § a alapján a bécsi »Elbamühl« nyomdában előállitott »Akasztott ember« cimü laptól megvonta a postai szállítási jogot és a lap terjesztését Szlovenszkó egész területén betiltotta.

— Itt a tél! Gondoskodjunk a sziikölködökröl.

k üserkeasiósért e fösxor&esBiő & felelős. Lapkiadó; Spitzer Béla.

..pmatoti Spits« Sándor könyvnyomdájába* £omíii<í„