Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-19 / 151. szám

KOMÁROMI LAPOK

KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY

POLITIKAI LAP. _____________________

lepimhapinadii fr&foiga&n 151* »«ám. Kedd$ 1922* december* 19.

Előfizetés! ér caeh-mslovák értékbe*?

Koiybes és vidékre posta! szétküldéssel:

Sgféu érre 80 K, félévre 40 K, «egyedévre 20 K. j Egyes szám ára t 30 fillér.

A immkanélküliek százai

várják az állami alamizsnát, amely egyre késik, pedig itt vagyunk a tél küszöbén. Voltaképptm nem munkanélküli segélyre volna ezeknek szükségük, hauera munkára, mint azt számtalanszor elmondtuk. De az a munka csak nem akar ide elérkezni, sem az állami kikötő szépen lefestett eldorádója. Sőt, mint Írják, a kormány a kikötő munkát Komáromban egyszerűen beszüntette. Nagy állami beruházásokat ígértek és ehelyett Pozsonyban fényes bankpalotákat építenek nagy kormánytámogatással, mintha nem volna elegendő a bankból e gazdag valutájú országban, ahol a munkások ezreit bocsátják el a gyárakból télviz idején, mert Diacsen munka, nincsen kivitel, nincsen megrendelés a magas valuta miatt.

Ha egy vaggon szén a bányában ezerkétszáz korona és a vasúti fuvarja háromezer korona, akkor az a gyár sem tudja üzemét featartani. Az állam a legelső és legnagyobb drágító a világ legdrágább vasutjával és postájával. Ne várjanak olcsóbbodást akkor, ha a kormány megy elől a drágítok sorában.

A munkanélküliek segélyeire is megszavaztak 50 milliót, de ugyanakkor a hadgyakorlatok költségeire 52 milliót vettek fel a költségvetésbe. És az igen sok milliót elpuffogtatják a levegőbe, hogy a külvilággal elhitessék, hogy ez a köztársaság katonai hatalom. Mi azonban erre nem vagyunk kíváncsiak és jobban szeretaők azt látni, hogy az állami költségvetésben ez az ötvenkét millió például munkásházak építésére fordittassók, ami a munkásoknak keresetet biztosítana és egyúttal egészséges kislakásokat egy kis kerttel.

Száz és száz milliót emészt föl a csendőrség és a rendőrség költsége. A közbiztonság javulását nem látjuk, de azt megállapíthatjuk, • hogy ha ebben az országban a munka megindulna, a vagyon ellen elkövetett bűuesetek száma a minimumra csökkenők. Hadsereget ifjú államunk éppen akkorát tart, mint Olaszország, amely nagyhatalom és tengeri hatalom. Ide milliárdok kellenek és a hadsereg improduktív befektetés egy kishataiomuak nagyhat&imosdi játéka. Súlyos wiliiárdokat nyelnek el az államvasutak, ahol egy kalauznak annyi fizetése van, mint az osztrák miniszterelnöknek. Hát még a világ minden táján szervezett követség, konzulátus, külföldi propaganda. Idehaza pedig a rnuakásnak nincsen kenyere.

Fényes a kirakat, igen fényes, de belül, a boltban éheznek és fáznak. Ez a kirakat politika jellemzi a köztársaság egész demokráciáját, szemfényvesztő politikáját, mely csak nacionalizmust ismer, de % humanizmusig még nem jutott el. A szocializmusnak és sovinizmusnak keresztezése ez a politika, amely itt folyik. Akarni nagyokat akar, de a kivitelnél megrogygyanik az erő, mert a tartó pillérek nem erősek. A sovinizmus habarcsa nem tartja össze a

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Fdsaerkesatő: GAÁL GYULA ár.

Szerkesztő: BARAfiYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29 hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, min a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik hetenkint háromszor: W‘"' csütörtökön és szombat

b—äimi—i———a.»* i■ m1 mi m

téglákat. A szocializmus kalapácsa pedig áll és pihen kényszerűségből, muszájból. Itt a tél; a munkás iztnai legyengülnek, ha nem foglalkoztatják ; ha nagy későn meg is indul a munka, emellöi Mányozni fog az alkotás kedve, láza és lendülete.

= Az országos magyar kisgazda- kisiparospárt pértnapja. A szlovensakói és ruszinszkői országos magyar kisgazda, foldmives és kisiparos párt legközelebbi pártnapját 1923. évi január hó 17. és 18. napján tartja Léván.

= Állatni centralizáció és önkormányzat.

A szlovák néppart küldöttségé a napokban járt kihallgatáson Masaryk elnöknél, akinek kinyújtottak a szlovák uéppárt memorandumát az autonómia ügyében. Hlinka képviselő, ki a küldöttséget vezette, hangoztatta az autonómia szükségességét és a párt e követelését részben az aikotmánytörvéayekkel és a pittsburgi szerződéssel indokolta meg. A köztársaság elnöke válaszában ismertette azokat az előzményeket, melyek a pittsburgi szerződést létrehozták, amely megegyezés az elnök szerint „csak Amerikában és csak az amerikai viszonyok között volt érvényes*. Az amerikai állampolgárok, akik mint aláírók szerepelnek, nem lehetnek hivatottak arra, hogy Szlovenszkónak és saját nemzetüknek valamit előírjanak. A szlovákok 1918 október 30-án Turócszentmártonban maguk döntöttek, mikor a csehekkel való teljes egységesség mellett nyilatkoztak. Majd hivatkozott az elnök a liptószeutmiklósi manifesztumra, mely a pittsburgi szerződés előtt egy hónappal került nyilvánosságra és igy folytatja beszédét: Ami az ügyet magát illeti, agy demokratikus állambau magától értetődik, hogy az állami centrali záció mellett lehetőleg a legszélesebb alapokon nyugvó önkormányzatot is meg kell valósitaDi. Hangsúlyozom, önkormányzat a centralizáció mellett ; önkormányzat és centralizáció szerves és föloldhatatlan egységben.« — Az elnök beszéde, mint a »Slovak* erre vonatkozó cikké bői kitűnik, nem elégíti ki a néppárt tagjait é3 kifejezésre juttatja, hogy az elnök lebecsüli az általa is aláirt szerződést. A szlovákon azt hiszik, hogy ez nem volt a pittsburgi szerződés utolsó magyarázata, mert ha úgy lenne, akkor a szlovák népnek jövőjét és történelmi jogait magának kellene biztosítania. A pittsburgi szerződés pozitívum, aki azt széttépi, az a szlovák nemzetnek szabad kezet ad.

= A magyar iskolák ellen. A pozsonyi német kormánylap, a „B. Z. am Abend“ a szlovenszkói középiskolák látogatottságával foglalkozik és statisztikai adatokat sorol ff-1 annak bizonyítására, hogy a szlovák középiskolák növendékeinek száma szaporodott, ellentétben a magyar középiskolák tanulóival, amelyeknek száma lényegesen cs ökkent. A statisztikai adatokkal nem kiváuunk vitába bocsátkozni. Akik e statisztikát összeállították, épen olyan jól tudják, mint mi, miképpen állt elő az a helyzet, hogy a magyar középiskolák tanulóinak száma meggyérült s mindenféle kíméletlen eszközökkel terrorizálták be a hiányzó magyar nyelvű diákokat akaratuk és felszólalásuk ellenére a szlovák iskolákba. Nem foglalkoznánk újólag e kérdéssel, amelynek méltányos alapon való és igazságos elintézése érdekében hasábokat írunk — eredménytelenül, ha a cikkíró nem fűzné megállapításai végére mint külön leszögezendő érdekességet azt az ártatlan megjegyzést, hogy »magyar vidékről egyáltalán nem érkeznek az

iskolai referáláshoz kérelmek magyar középiskolák felállítása iránt. „Ugyláíszik, ez a megállapodás is szükséges a statisztikai adatokhoz. Ez az ártatlan csodálkozás még hiányzott belőle. No lám, lám, milyen jól megy ezeknek a magyaroknak. Annyi iskolájuk van, hogy már nem is kérnek. Ezt igyekszik kifejezésre jut- i tatni a derék kormánylap. Hát nem egészen ; olyan rózsás a helyzet, mint amilyennek a B. I Z. Am Abend megrajzolja. A valóság az, hogy a magyarok nem jutnak el odáig, hogy ily iskolákat kérjenek, — mert régi iskoláik megnyitását se ladják kiharcolni. Ha a B. Z. am Abend ’ nem tudná, Írja K. N, — akkor tudomására . hozzuk, hogy „Kassán két hónappal ezelőtt I bezáratta az iskolai ref.-rátus a magyar polgári 1 iskolát“ s még mai napig se sikerült elérni, hogy az iskola elöl elzárt százötven magyar növendék folytathassa tanulmányait. A magyarság nem szűnt meg kérni és követelni az öt megillető iskolákat, a B. Z. am Abend a leg\ jobban tudja azonban, hogy hiába követeli. | A meglevő iskoláit is bezárják, nemhogy újabbakat engedélyezzenek a részére. Ezt számtalan esetben módjában volt a magyarságnak tapasztalni, s ez az oka, hogy nem terjeszti be a hiábavaló kérelmeket az iskolai hatóságokhoz. Ds le nem mond azokról a jogokról soha, amelyek az iskolakérdésben is megilletik. Aki pedig nem tudná, vagya tudomásul, hogy a magyarság számos népgyülósböl memorandumokban és határozati javaslatokban fejtette ki minimális iskolatigyi kívánságait. E határozati javaslatok mögött az osztatlan magyar lakosság áll.

= Amit Nitti soknak tart. Francssko Nitti, Olaszország volt minisztereinöke folytatja azt a cikksorozatot, amelyben az enrópai politika mostani alakulásának ferdsségeit tárja fel. Legújabb cikkében arról szól, hogy az úgynevezett győztes államok anyagi erejüknek teljes megfeszítésével olyan hallatlanul nagymértékben fegyverkeznek, amit semmiképen sem lehet megérteni. Ezzel szemben a legyőződnek mondott államok még akkora hadsereget sem tudnak tartani, amekkorát a békeszerződés megenged.

Nitti elmondja, hogy Magyarországnak harmincötezer főnyi hadsereget engedélyez a békeszerződés, de Magyarország nem tud akkora hadsereget eltartani. Ausztria harmincezer katona helyett húszezret sem tart. Bulgária pedig húszezer helyett tizenkétezernél is kevesebbet. Németországnak a hadserege kimeríti a megengedett létszámot, de nincs vezérkara, fegyvert nem gyárthat és erődítéseit lerombolták. Ezzel ellentétben a többi állam minden anyagi erejét arra fosdifja, hogy minél jobban emelje hadseregének létszámát és hogy minél tökéletesebben fölszerelje a katonáit. Lengyelországnak, amely háromszázezer főnél kevesebb katonát vall be, ennél jóval több embere van fegyverben. A lengyel hadsereg csaknem kétszer olyan nagy, mint az olasz. Romániának, amely már közel van a csődhöz, ugyanakkora hadserege van, mint Olaszországnak, Franciaország a nyáron 690,000 főnyi legénységi állományt és 38,700 tisztet vallott be, de egészen bizonyos, hogy néhány százezerrel több katonája van. Olaszországnak, Németországnak, Magyarországnak, Ausztriának, Bulgáriának, Hollandiának, Svájcnak, Svédországnak, Dániának, Norvégiának és Spanyolországnak együttvéve nincs annyi. Csehországnak, Belgiumnak és a délszláv államnak is érthetetle-