Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-12 / 148. szám

>*»22. december 12. «Komáromi Lapok« 8 oldal. megdicsérik ügyességéért. Ha cigarettát vesz vagy elad, azt mondják rá, hogy még sokra viszi. Hí csalni próbál, ügyes fiának nevezik. Szovjetoroszország gyermekei ma vagy az ut­cán csavarognak, vagy a szovjetiskola igájá­ban fonnyadnak. Az utca távolról sem rontja el őket annjira, mint az iskola. Varschev Tatjana meglátogatta Moszkva egyik iskoláját, amely egy volt milliomos moszkvai kereskedő fényű'5 villájában vau. A villa parkban áll, szobáinak nemcsak pad­lóját, hanem orosz szokás szerint falait is parkett borítja s az egész villát széles már­­ványterrasz veszi körül. Negyven gyermek ne­velődik ebben az iskolában. Tanítónők, ápoló nők, cselédek egész serege viseli goadjukat. Varschev Tatjana egy forró nyári napon látogatta meg az iskolát. A gyermekek egyet­len szál könnyű ruhát viseltek, a fiuk kéket, a lányok rózsaszint. Éppen jól megreggeliztek, tejet és édességet kaptaK s kerti székekben heverésztek. Ez aféle raiutaiskola volt, melyet & szovjet a szovjethatóságok automobilon ér­kező idegen társaságoknak is gyakran bemu­tattak. Ha az idfgen öt-hat házzal feljebb ér­deklődött volna, egészen mást láthatott volna; piszokban tengődő, fésületlen gyermekeket, akia. reggeltől estig csak ennivalóért sirdo gátnak. Amint Varschev Tatjana megállapította, a legtöbb nevelőintézetben a gyermekeket este nyolc órakor ágyba teszik s másnap délután két óráig nem szabad f-.lkelniök, mert így „nem pityeregrek annyit ételért“. A szovjetgyerma­­kek szellemi állapotát illetőleg Varschev Tat­jana a következőket mondja el: Bokterey pzihiáter, aki a szovjethatósá­gok körében persona gratisszima, Miklós nagy­herceg volt palotájában az agyműködés tanul­mányozására intézetet alapított. Ebben az in­tézetben Varschev Tatjana különös előadást hallott egy orvosnőtől, aki a gyermekelosztó ( állomásokon megfordult gyermekek közül két­ezernél többet megvizsgált. A gyermekeloszf ó állomáson, amely a szentpétervári Hotel de l’Európában rendezkedett be, a gyermekeket ; hat hétig megfigyelés alatt tartják, aztán ! egyéni képességeik szerint ebbe vagy abba a \ szovjet-nevelőintézetbe osztják be. Az orvosnő 1 előadása nagy szenzációt keltett. A mai orosz gyermek lelkivilága teljesen ] az éhségnek, mint domináló tényezőnek hatása alatt áll. Egy tízéves lányka, aki mint pe&z­­tonka egy gazdag parasztcsaládnál szolgált, az orvosnő érdeklődésére a következő kijelentést j tette: — A faluban jó dolgom volt. A gazdámék a kenyeret sohasem zárták el. Annyit ehettem, amennyit akartam. Ezt a lánykát a falusi házban sokszor úgy elverték, hogy eszméletét elvesztette. Karja és keze állandóan ringatott csecsemő nehéz terhétől volt feldagadva. De minden szenve­dését elfelejtette, csak az az egy maradt meg emlékezetében, hogy éhség nem gyötörte. A szovjet-gyermekek intelligenciáját, mondta az előadónő, nem lehet az úgynevezett Binet-rendszerrel meghatározni, amely szerint, ha egy hatéves gyermek három könnyű felada­tot végre tud hajtani, fejlődése normális. Öt­éves szovjetgyermek is egész bonyolult fela­datokat elvégez, sort áll a bolt előtt, vásárol kenyeret, kiváltja az élelmiszerjegyet s mind­ezt elvégzi egész ügyesen, bár fejlődése telje­sen abnormis. A szovjet-gyermek csak hasznossága alap­ján tud egy tárgyat meghatározni. Arra a kér­désre, „mi az anyád ?“ — azt feleli: „Sza­kácsnő, aki elszokott vinni a moziba“. Arra a kérdésre, hogy mi a ló, a válasz igy hangzik: „Amin lovagolni szoktak“. Arra, hogy mi a kalapács, válasz ez : „Amivel a szöget beverik“. Ezeket a feleleteket azonban nem apró, ha­nem 12—14 éves gyermekek adták. A szovjetgyermek teljesen elvesztette képzelőtehetségét. Az elöadőnő ebben a tekin­tetben számos kísérletet végzett, elmondott tündérmeséket, érdekes apró kis történeteket, amelyek a normális gyermekek lelkét gyönyör­rel töltik el. A mesék végeztével megkérdezte a gyermekeket: „Ha most egy jó tündér azt mondaná, hogy kívánhatsz bármit, mit kíván­nál?“ A rendes válasz ez volt: „Kenyeret, vagy egy darab cukrot“, néha: „kalapot“, vagy: „uj cipőt“. A szovjet gyermekeiből teljesen hiányzik az a vágy, hogy a maguk fejétől valami jót olvassanak. Olvasmányuk szeuzációs detektív­­történetek, sőt nagyon gyakran utcasarki por­nográfia. A tanulásra való hajlamak teljesen hiányzik. Leikükön valami abnormis apátbia áralkodik. Tanítóik, nevelőik a maguk gond­jaival vannak elfogvalva és igy nem is sokat törődhetnek a gyermekek fejlődésével. A gyer­mek unatkozik, mert játéka nincs, dolga nincs. Az unalom pedig megsemmisíti akaratát. Egy tízéves gyermek akarata Oroszországban ma akkora, mint egy hároméves normális gyer­meké, vagyis akaratát teljesen alárendeli má­soknak. Az elosztó állomásokon a gyermekek huszonötös csoportokban élnek s ha egy erős akaratú gyermek kerül közéjük, nyomban ha­talmába hajtja valamennyit. Egy Vánja nevű tízéves fiú, aki egy csoport jó gyermek közé ke­rült, már az első nap rávette társait a leg­durvább csintalanságokra. A gyermekek meg­támadták ápolóikat, lelökték a lépcsőn, bepisz­kították a falakat, felgyújtották a matraco­kat stb. A nevelésben nagyon sok függ természe­tesen a tanítóktól és tanítónőktől. De bár a régi tanerők egy része állásában maradt, az uj elemek teljesen háttérbe szorították őket. Ezektől az uj elemektől csak egyetlen feltételt kívántak meg: hűséget a kommunista elvekhez. Az egyik nevelőintézetben, nem tudni hogyan, n gyermekek ötven százaléka vérbajba esett. Lilina, a szovjetnevelés főfelügyelőnője felszó­lított egy orvosnőt, hogy tartson ez ügyben ? vizsgálatot. Az orvosnő komolyan vette a dol­got s rájött, hogy az iskola igazgatónője nemrég még hivatásos prostituált volt. Amikor Lilinának ezt elmondta, a válasz igy hang­zott: „Az a nő most jó útra akar térni s te akadályt gördítesz útjába.“ Az orvosnő erre természetesen kétségbeesve hagyta abba a to­vábbi vizsgálatot. Igaza van — Írja Varschev Tatjána — annak az öreg iskolamesternek, aki a Baktorev­­intézetben hallott felolvasás után könnyben­­uszó szemmel kiáltott fel: „Egy második Dosztojevszky tolla tudná csak leírni azokat a szenvedéseket, amelyeken a normális, intelligens, kiváltképen előkelő születésű gyermek a szovjet­­nevelőintézetekben keresztülmegy. “ □ és leg-Útlevél uisumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Vidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hefenkint háromszor megg küldönc Prágába Gjárási díj 35 korona, cím: liászló Zsigmond Bratislaua (Pozsony) Széplak-n. 12. sz. ■ f HÍREK. Álom-álom, földre tévedt álom . . . Álom-álom, földre tévedt álom, Hol születtél, melyik virágszálon, Napsugárból vau a szemed fénye, Hogy az ég is gyönyörködve nézze. Amióta szemed reám tévedt, Át sóhajtom a nappalt s az éjét, Azóta csak a jöttödet várom, Álom-álom, földre tévedt álom. Antal Iván. — Vallásos estély. Szépen sikerült val­lásos estélyt rendezett a Református Ifjúsági Egyesület december 10-őn, vasárnap este 6| órakor a Kollégium nagytermében. Az estélyt a LXXXIV. zsoltár első verse vezette be, me­lyet a közönség énekelt, majd Öllös Ferenc főg. Vili. o. t. imádkozott és tartott tartalmas bibliamagyarázatot. Pataki Józsof e. tag End­­rödi Sándornak „V;rrasszatok és imádkozzatok“ c. költeményét szavalta el. N«gy Irén és Vargha Mica e. tagok Tinódynak „Drága Jézus“ kezdetű szerzeményét énekelték el utóbbinak lurmóuiumkisőrete mellett igen szépen, majd Németh Lajos e. t. Szabolcskáuak „Túri Juhász János" c. költeményét adta elő. Édes János e. t. igen érdekes történetet olvasott fel Beth­len Katáról, a XVIII. század e vértanújáról, Sebestyén Jolán pedig Pósa Lijosnak „Tél“ c. költeményét szavalta ti. Kiss Sándor főg. VI. o. t. imája után a közönség a XXXIIL zsol­tár eléneklésével fejezte be a lélekemelőén szép estélyt. — Don Quijotte lovag Komáromban. Cer­vantes világhírű alakja Don Quijette de la Mancha és az ő hűséges csatlósa Sancho Pauza szom­baton és vasárnap este fel fog vonulni a főgim­názium színpadján egy élvezetesnek, kacagtat­nak ígérkező előadás keretében. A rendezés nehéz munkáját Karle Sándor főgimnáziumi tanár, a cserkészfiuk derék kapitánya vállalta magára, igy tehát a szép siker biztosítva van, mert a szorgalmas cserkészfiuk és lányok ugyan­csak iparkodnak, hogy a hallgatóság pompásan mulasson. Az előadásra még visszatérünk. Az előadásra az alábbi meghívókat küld­ték szét: A komáromi Bencés főgimnázium cserkészcsapata szegénysorsu cserkészek segé­lyezésére folyó hó 16-án (szombaton) este 7 órakor és 17-én (vasárnap) délután 5 órakor szinielöadást rendez a főgimnázium dísztermé­ben, amelyre t. címet és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Ülőhely 10 K, állóhely 5 K. Jegyek előre válthatók dec. 14-től kezdve Spitzer S. könyvesboltjában. Felülfizetéseket a jótékony célra köszönettel fogadunk. Műsor: 1. Cserkésznóták. Cigányos modorban huzza a cserkészek vonós bandája. 2. Ábrányi E ; Don Quijote (Don Kihóte.) Tragikomédia három felv. (4 képben) I. felv. 3. Magyar nóta- egyveleg. Mu­zsikálja a cserkészbanda, a) Elmegyek a tem­plom mellett... b) Befordultam a konyhára... c) Nem loptam én életembe... 4. Don Quijote. II. felvonás. 5. Magyar ábránd. Játssza a cserkész­banda. a) Káka tövén költ a ruca... b) Csak egy kis lány... c) Gyöngyvirág csárdás, d) Nagy a feje... 6. Don Quijote. III. felv. 1. kép. 7. Kuruc nóták. Előadja a cserkószbanda. a) Nagy Ber­csényi Miklós... b) Kraszüahorka büszke vára... c) Csínom Palkó... 8. Don Quijote. III. felv. 4. kép. 9.Sik-Turry: Fiuk fel a fejjel! Ind. Ének. Zenekar. Don Quijote. (Don Kihóte.) Tragikomédia 3 felv. (4 képben). Irta Ábrányi Emil. Személyek : Don Quijote de la Mancha Feiszthammel L, VIII. o. t., Sancho Panza Rigó D. VII. o. t., A király Salgó S. VII., A királyné Kiss Edit VIII. A királyleány Katona Ilona VII. A ki­rályfi Tromler M. III. Udvarhölgy Goldmann Janka VI. Migud, kocsmáros Laky F. VII Pepita, leánya Doma Iza V. Máddá, Don Qui­jote gazdasszonnya Fried Hennin VI. Araquil Joó E. VI., Pedro Darvas A. VI., Pablo Ga­ray K. VII., Rodrigo Szegó B. VII., Gomez Kosztolányi Gy. VI, Mercedes Tomschitz Ilona IV., Frasquita Petróczy Ida IV. Don Quijote háznépe. Udvarmester Angyal T. VII. Testőr­tiszt Légát J. VI. Kapitányok: Ipovitz S. VII. László L. VII. Horváth A. VI. Szaló E. VI. Grandok: Etter F. V., Végh D. V. Apródok: Mohácsy J. VII., Szaló K. IV., Bartanusz I. IV. , Sedivi L. IV., Vaisz L. III., Papp L. III. o. t. A kis mór apród: Mészáros I. IV. o. t. Szolgák: Sánta L. VH., Salgó R. III. Rozinante, Don Quijote táltosa * * * Mula, Sancho Panza öszvére * * * Súgó: Fischer I. VI. o. t. A vonós banda tagjai: Goldfahn T. VII., Schmidt V. IV-, Petőcz K. V., Csongrády B. VI. Ke­lemen F. V, Nagy Gy. VII., Kertész J. VII., Denk P. VII. o. t. — A Dalegyesületből. A Komáromi Dal­egyesület választmánya december 10 én, vasár­nap dr. Kamrás József elnöklete mellett ülést tartott. Az elnök jelentést tett az egyesületi helyiségek átalakítási munkálatairól; a helyi­ségek átalakítása már befejezést nyert, még a termek festése van bátra, melyet a napokban fognak megkezdeni. Egyben az átalakítással felmerült uj gázberendezés elkészítését hatá­rozta el a választmány és megbízta az elnök­séget, hogy megfelelő árajánlat ellenében a szükséges munkálatokat végeztesse el. A vá­lasztmány örömmel vette tudomásul az elnökség jelentését, mely szerint az egyesület az idei

Next

/
Thumbnails
Contents