Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-18 / 85. szám

fSegyvenharmarJils éwfalya 85. ezáns, Kedd, 1922. julius 18. KOMAROMI UFÓK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI L A. SP. Elífzetéc! ár ceeSn-salewák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: ';£éasi érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egye* 8%ám ára i 80 fillér. Szomorú sors jutott osztályrészéül velünk együtt mind­ama magyaroknak, kiket a békeszerződé­sek idegen népek uralma alá kényszeri­­tettek. Árván maradt testvéreinkkel szem­ben a kis nemzetek szabadságának elvét épenugy, mint a jogegyenlőség elvét egyál­talában nem juttatják érvényre s örökös hányattatás és megalázás keserűségei kö­zött keli élniök. Nem kell példák után sokat kutat­nunk, a kisebbségek lesújtó sorsa napról­­napra felszínre vet olyan jelenségeket, melyek mellett szó nélkül elhaladnunk nem lehet, mert hiszen a fájdalom érzése sajogta íja meg a mi szivünket is, amikor széthányt testvéreink sorsára gondolunk, íme, a háború után a magas protektorok jóvoltából területben és IéJekszámban négy­szeresére megnőtt Jugoszláviában a kor­mány intézkedésére magyar családokat egyszerűen kitoloncolnak családi fészkük­ből, anélkül, hogy komoly okot szolgál­tattak volna erre az embertelen eljárásra. Éjnek idején álmukból fölzavarják és ágyukból viszik el a boldogtalanokat s aztán átteszik egyszerűen a határon, mint valami gonosztevő tolonc-társaságot, mely­től közbiztonság okából szabadulni igye­keznek a hatóságok. Egy felfújt incidens miatt, melynek jóvátételére a magyar kormány már sza­bályszerűen eljárt, százakat tesznek haj­léktalanokká és küldenek világgá, még azt is lehetetlenné téve, hogy hátrahagyott vagyonuk kellő felügyeletéről gondoskod­janak. A szerb külügyminisztériumhoz közelálló hivatalos lap még újabb negy­ven család kiutasítását helyezi kilátásba, hogy a megkezdett represszáliákat folytassa a jugoszláv kormány. Hogy e kiutasítá­soknak mi a valódi oka, azt egy berlini lap zágrábi hire úgy magyarázza, hogy a jugoszláv kormány a magyar kisebbégeket a választásokból kiakarja zárni, nehogy a küszöbön álló választásoknál megtelelő képviselethez jussanak a szkupstinában. Ez a terv a német kisebbségek ellen is irányul s ha sikerül 700 ezer magyar és német anyanyelvű választópolgár ma­rad választói jog nélkül. íme a kisebbségek sorsa a délszláv államban. Hiába foglalták törvénybe, hasz­talan hivatkoznak véreink a szerződésekre, a jugoszláv kormány nem törődik azzal, az álláspontja ugyanaz a kisebbségek kér­désében, mint utódállam testvéreinek, a kik­nek álláspontja pedig előttünk eléggé ismeretes. A kisebbségi ligák hiába ter­jesztik elő panaszaikat, azok az államok, ALAPÍTOTTA : TUBA JÁNOS. Fősaerkesztö: GÁÁL GYÜLA dr Szerkesztő; BARANYAY JÓZSEF dr. melyek kötelezettséget vállaltak e kérdés­ben, egyszerűen napirendre térnek azok felett, a népek szövetsége pedig vagy nem képes érvényt szerezni e jogoknak, vagy nem akar s az elnyomott kisebbsé­gek továbbra is járhatják a szenvedések kálváriáját, igazukra és jogukra sehol nem találnak gyógyszert. Csak az a kérdés, hogy meddig bírják e rettenetes megpró­báltatásokat, melyek az egész emberiség szégyen bélyegét viselik magukon. — A külügyi szolgálat. Amióta fennáll a csehszlovák köztársaság, a különböző állam­­szolgálatokban sok szabálytalanság volt tapasz­talható, de annyi panaszt egyik miui-zterium sem váltott ki, mint a külügyi. Fogyatékosság és járatlanság az egész vonalon, a mik aztán olyan szabálytalanságokat produkáltak, hogy hogy végre is a sok oldalról fölmerült, panaszom folytán megkellett. vizsgálni az eseteket. Hogy a panaszok nem voltak alaptalanok mittag * a j jelentés, mely a vizsgálatról szól és a mely szerint nyugdíjazást, hivatalból való elbocsátást és fegyelmi büntetéseket kellett alkalmazni, Benes dr. külügyminiszter e hó 14-én a minisz­tertanács elé terjesztette a vizsgálat eddigi ért d­­ményét, a mely semmiféleképen sem vet szép fényt a külügyminisztériumra. A jelentés szériát különösen az utlevélkezelés terén merültek fel szabálytalan- ágok, úgy látszik ez a terrénum a legalkalmasabb hivatalos vétségek elkövetésére Hozzánemértö, minden kvalifikáció nélküli tiszt­viselőkkel tömték mega különböző hivatalokat, becsületes, kipróbált régi tiszviseiőket kegyet­lenül elküldték hivatalaikból, csak azért, mert nem feleltek meg a nacionalista szempontoknak. És a kormány ezen politikája lépten nyomon megboszulja magát, ma itt, holnap ott fedeznek föl újabb, meg újabb szabálytalanságot, amely­­lyel nem csak az illető hivatalok tekintélyét ronlják, de erősen lohasztják a közönség bizal- 1 mát is. Ismeretes hogy a kormánynak deferálni j kell sok illetéktelen befolyás élőit és igy ön­állósága korlátozva van. De az államuak tekin­télye azt követelné, hogy mentesítse magát az ilyen mellékbatalmat játszó befolyástól és erős kézzel vezesse a kormány rudját abba az irányba, amely nem az áld-mokmtizmust szol­gálja, hanem az ország népének üdvére vezet. = Milyen lesz az uj kormány? A kleri­kális „Och“ c. lap a jövendő kormányról cikkezve, többek között azt Írja, hogy a Svehla kormány hamarosan fel fogja váltani a Benes kormányt. A pénzügyi tárcát Rasinnal töltik be, kinek pénzügyi terveiről különböző hírek keringenek. Bizonyosra veszik, hogy Risin valamely erélyes vágást fog keresztülvinni. Benes utóda a külügyminiszteri székben Tusar lesz, bár nem lehetetlen, hogy Osusky párisi követet ültetik a külügyminiszteri székbe. Nincs kizárva, hogy B‘mesnek kívánsága szerint köz­vetlen utóda Tusár lesz, hogy a külügyminisz­térium rezsimjének változása ne legyen túlsá­gosan feltűnő. = Csehszlovák kikötő Csepelen? Jugo szláv újságok híradása szerint Csehszlovákia í arra törekszik, hogy a pozsonyi és komáromi ) kikötők mellett még Magyarországon, Csepelen ] is kapjon külön rakodópartot. Ezen kívánságát képviselői, hir szerint, a Dunabizottság eiőtt is Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nárior-ts 2S hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik heienkint háromszor; kedden, csülörlökön és szombaton előterjesztették és azzal érveitek, hogy Ham burgban is kaptak külön rakodópartot A ma­gyar közvélemény ez ellen a szerződésekben semmi jogcímmel nem biró követeléssel szem­ben frihivja a magyar kormányt és a Daaa­­bizotteág magyar képviselőit, hogy minden rendelkezésre álló diplomáciai és gazdasági eszközzel akadályozzák meg. = Erdélyben mintha másképpen volna. Nagykárolyból jelentik: Sianescu Stefan, a nagy­váradi Ítélőtábla elnöke Nagykárolyban járt, ahol kijelentette, hogy a jegyzőkönyvek és a tárgyalás nyelve magyar maradhat, mert ha keresztül is akarnák vinni az államnyelv hasz­nálatát, nem tudnák, mert sem a kezelők, sem a birák nem tudnak jól románul. = Vége a hágai konferenciának. Az adós­ságokat feíüivizsgáló szakbizottság, egyhangúan kimondotta, hogy a két másik bizottság dön­tése U’án lehetetlen folytatni a tárgyalásokat. in Milk 0Z OtllHÜ. (Pozsony, Komárom, Temesvár, Kassa, Zágráb, Nagy­várad, Újvidék mint konzulátusi székhelyek.) Diplomáciai körökben elterjedt hírek sze­rint a magyar kormány a nagyobb elszakított városokban konzulátusokat Aliit fel. Az elter­jedt hírek alapján egy szlovenszkói magyar új­ságíró felkereste a magyar külügyminisztérium diplomáciai osztályának vezetőjét Arabrózy La­jos gróf rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, aki a következőket mondotta érdek­lődésére : — Külpolitikai kapcsolataink az utód­államokkal sajnos, mint azt általánosan tudjuk, nem nevezhetők a legkedvezőbbeknek. Ennek tnlajdonképeni oka az a nagyfokú bizalmatlan­ság, amellyel az utódállamok velünk szemben Viseltetnek, mely bizalmatlanság egyik főoka annak, hogy az elszakított területen a konzuli hivatalok felállításának kérdését mind a mai napig többé-kevésbbé el kellett halasztanunk. Hosszas huza-vona előzte meg például annak a Kolozsvári magyar hivatalnak felállítását, amely Kolozsváron mint a bukaresti követség utlevél­­kirendeltsége működik s amelynek ügyköre szi­gorúan csak az útlevelek vízummal való ellátá­sára, valamint a magukat repatriálni óhajtó magyar honosok útleveleinek kiadására szorít­kozik. Ez a nehézkesség, hogy úgy mondjam, merev elzárkózás, kevés reménnyel kecsegtetne a jövőre nézve, ha ez a rideg atmoszféra nem enyhült volna a génuai konferencia után s ha nem lenne meg minden okunk remélni, hogy az államok vérkeringését jelentő gazdasági szá­lak mindjobban igyekeznek természetes útjukat követve, egymáshoz közeledni. — Az államok gazdasági élete, amely nem tűr elszigeteltséget, kényszeríti a vez-tő férfia­kat arra, hogy a közgazdasági élet szabályozá­sára tárgyalásokat kezdjenek egymással, illető­leg kormányaikat azoknak felvételért) kénysze­rítsék. Kü önösen áll ez olyan városokra, amelyek már a béKében is az iparnak és kereskedelemnek hatalmas pillérei voltak s amelyeknek egy kon­zulátusi hivatal felállítása, illetve működésé emi­nens érdekük. Hogy mily városok fognak e szempontból tekintetbe jöhetni, arra nézve ne­héz részletes adatokkal szolgálni s C3ak általá­nosan jelezhetem, hogy Csehszlovákiában Po­zsonyban, Kassán, s mint főátkelé3i helyen valószínűleg Komáromban is, Romániában Te­

Next

/
Thumbnails
Contents