Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-09 / 147. szám

KOMÁROMMEGYE1 KÖZLÖNY P O LI T IK AI JLj JP. á Megyvenharmasfifk éwfoJfiieOT« 147. sziiti» Szombat* 1922. december 9. Öítotési ár «cir«iíovttt értékbe«: Helyben és vidékre pattal «étküldéssel: %é®* érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egfye* nám ára t 80 fllüér. fi támadó hadjárat a magyar kisebbség ellen nem vészit ere­jéből, sőt fokozódik a kormányhatalom megnövekedésével. Nem sötéten látás, vagy megokolatlan pesszimizmus az, mely ezt nekünk sugallja, hanem a tapasztalati té­nyek kérlelhetlen logikája. A közigazgatási reform nagyban megnöveli a kormányha­talmat és egy percig sem habozunk ab­beli ítéletünk megfogalmazásával, hogy ezt a hatalmat ellenünk fordítja és rajtunk próbálja ki. Minden jel erre mutat, kultu­rális és gazdasági téren egyaránt. Az iskolaügy terén semmi belátás, semmi engedmény, sőt szinmagyar vidé­keken uj állami szlováknyelvü iskolákat állítanak fel. A sajtószabadság ellen újabb merényletek történnek. Az egyesületek feloszlatása sem szünetel, sőt ismét el­kezdődött. Gazdasági téren sem a kesztyűs kéz politikája folyik ellenünk. A kormány az üzemek beszüntetését felülvizsgálja és az iparvállalatokat kényszeríteni akarja, hogy azt tőkeveszteségre is folytassák, tehát kormány kényszerrel viszik őket a tönk széle felé. A csődöket felülvizsgálja az államügyészség és üldözi büntető utón az esetleg kiderített visszaéléseket, ez ismét a cseh nagyipar érdekvédelme a magyar kereskedelemmel szemben. A földbirtok politika teljesen a magyarság létérdekeit támadja és a földbe eresztett gyökereit vsgdossa el. Ami az adózás terén folyik, azt nyitott szemekkel látjuk és megálla pithatjuk azt, hogy ezt teljesíteni lehetet­lenség. Most már a vagyondézsma, va­­gyonszaporulati adó behajtása szintén csak hatalmi utón történhetik és a magyar birtok dobra kerül, mert a birtokos ezeket az adókat megfizetni nem tudja. Ezeknek az adóknak a kivetése olyan becslés szerint történt, amely a mai for­galmi árakat egyáltalán nem födi, mert ma minden még a föld és ház értéke is, egyharmadára szállott alá a becslés értékének. A birtok árverések tehát a bir­tok elkobzások jellegét öltenék magukra, ha a kormány adópolitikájából nem enged. A birtok elkobzás ténye pedig politikai tény s olyan fegyver, amely visszafelé is ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁ'L GYULA dr. Szerkesztő: BAMMAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 23., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkinl háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton elsülhet s magát az államot, az államren­det, a konszolidációt sebezheti meg. Lehel, hogy a kormány a tizenkette­dik órában visszariad a felidézett szelle­mektől és azokat, ha a varázsigét el nem felejti, visszaparancsolhatja. Ez ellen a politika ellen azonban mindenképpen vé­dekeznünk kell és pedig politikai téren. Nem gondolunk semmi fascizmusra, mert az irredenta tág magyarázatkörébe ez min­denesetre bele esnék a kormány szerint, de igenis szükségesnek találjuk a magyar­ság teljes gazdasági megszervezését, min­den faluban kiépítendőnek találjuk ennek sejtjeit, amelyek egy nagy organizmust adnáaak. Ha száz ember valamit elhatá­roz, azt szét lehet szórni, de ha százezer ember azonosan és egyöntetűen jár el, azt hatalmi utón elintézni nem lehet. Ezért szükséges a gazdasági szervezkedés. Nyomon kell ezt követnie a politikai szervezkedésnek. A községi és a képviselő választásokra már most meg kell tenni az összes előkészületeket. Gyűléseket tartani, a gazdasági és politikai helyzetet megvi­tatni. A magyar nemtörődömséggel, a ke­leti tunyasággal szakitani, a zsebkérdések­nek háttérbe szorulni az általános gazda­sági érdekekkel szemben, a politikai és kulturális szabadság célkitűzésével önálló programmot kidolgozni: ez a magyar ki­sebbség feladata. Eddig a türelem politi­káját folytattuk a bennünket ért támadá­sokkal szemben. Ez nem bizonyult helyes­nek és okosnak. A védekezés politikájához kell nyúlnunk, mely a támadásokat ki­védeni és hatálytalanítani lesz hivatott. — Az iskofaügyi miniszter a kisebbségek sérelmeiről. A szenátus költségvetési bizottsá­gának ülésén Bechyne iskolai ügyi miniszter is felszólalt, aki nyilatkozott többek között a kisebbségeknek iskolaügyi sérelmeiről is. A miniszter azt jelentette ki, hogy a kisebbségek iskolaügyének mostoha bánásmódjáról a köz­társaságban szó sem lehet. Úgy látszik, hogy a miniszter nem nyert eddig még tájékozást a szlovenszkói iskolai viszonyokról, melyeknek a magyarságot illető sérelmeit napról-napra érez­zük. A magyar iskoláknak szinmagyar területe­ken való beszüntetése, valamint magyar szülők magyar gyermekeinek szlovák iskolába való kényszerítése a legmostohább bánásmódról ta­núskodik s ha a miniszter nem akar erről tu­domást szerezni, az csak azt jelenti, hogy a kisebbségek törvényes jogainak érvényesítését j mindezideig nem vette figyelembe. = A szlovák néppárt memoranduma. A szlovák néppárt klubja Miklós napján küldött­­ségileg tisztelgett a köztársaság elnökénél. A küldöttség a tisztelgés alkalmával egy memo­randumot nyújtott át az elnöknek, melyben a szlovák nép sérelmeit tárják föl. A memoran­dum jajkiáltás, de egyúttal tiltakozás a szlovák nemzettel szemben elkövetett igazságtalanságok ellen. Ez alkalomból a néppárt lapja annak a reményének ad kifejezést, hogy az elnök a szlovákok helyzetéről tiszta és hü képet nyerve, végre meg fogja hallgatni a panaszokat és or­voslást fog nyújtani a sérelmekre. = Egy kis följajdulás. A losonci SIo­­venská Národná Jednota múlt heti számában szörnyű jelszó: „A köztársaság árán is“ fő­címmé], továbbá „Inkább a magyarokkal, mint a csehekkel“ alcímmel vezető helyen a követ­kező cikket közli: „A mi cseh testvéreink és a nekik a \ szlovák nép kárara szolgáló csehszlovákok meleg fészkeiből nem látják, hogy mi történik a szlovák nép között, hogy mikép szélesbedik állandóan a két testvérnép, a cseh és a szlo­vák nép közötti szakadék. Hallanak ugyan er­ről valamit harangozni, de nem tartják ko­molynak az egész ügyet. Két szörnyű jelszó keletkezett Szlovenszkón s ezek a legutolsó falusi kunyhóba is eljutottak már. így hang­zanak : 1. „A köztársaság árán is“. 2. „Inkább a magyarokkal, mint a csehekkel.“ Cseh test­véreink és csehszlovák nemtestvéreink 1 Hát még most sem fagy meg a vér ereitekben ? Jó nektek a világi dicsőségben melegedni, ti nek­tek csehszlovákoknak. Azt hiszitek-e, hogy mindezt lehet lekicsinyelni? Azt hiszitek-e, hogy mindezt elintézhetitek azzal, ha a nép­pártiakkal gorombáskodtok és a többieket pe­dig magyarónoknak, klerikálisoknak és haza­árulóknak nevezitek ? Még mindig nem látjátok, hogy nem lehet mindezt Vrabec-afférokkal el­intézni? Még ha tizenkét Vrabecet is küldtök Szlovenszkóra. Nem tudjátok-e, hogy ezek a dolgok már mély gyökeret eresztettek a szlo­vák népben ? Ti ezt nem látjátok, mert jó dol­gotok van. Ha majd rosszra fordul helyzetetek, akkor a szuronyok mögé bújtok vagy pedig el­menekültök Prágába, a szlovák néppel és a szlovák nzelvvel nem fogtok törődni? De mi lesz velünk, akik a nép között élünk? Mi bi­zony kitartunk a mi népünkkel és vele egyek maradunk. Nem akarjátok a javulás útját ke­resni? Nektek kedvesebb a husosfazék és a hasatok, mint a szegény szlovák nép. Nem lehetne javulás? Lehetue! Csak ti nem akarjátok, mert féltitek csehszlovák pozícióto­kat, Itt már csakis az összes fajhü szlovákok közös munkája tudna segíteni“. = Közös határállomások a csehszlovák­magyar határon. Csehszlovákia és Magyar­­ország közt megegyezés jött létre a közös PFAFF, KAYSER és SINGER varrógépek világhírnek a gazdasági gépek :s kaphatók 10 évi jótállással, részletre is, mindennemi gumik gyári áron nagyban és kicsinyben. Postai szállítás. nagy választékban, var­­tü, alkatrészek, o co Hoffmann Simon STÄ

Next

/
Thumbnails
Contents