Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-12-02 / 144. szám

*822 december 2. „Kumaromi Lapok" 8. oldal. ban a csehek nem tudnak belenyugodni és Ba­uest is készek elejteni. Lehet azonban, hogy az utolsó pillanatban minden marad a régiben és a külügyminiszter továbbra is helyén marad. — A nyuisdijasok érdekében. Körmendy Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek a miniszterelnök­höz a nyugdíjasok ügyében. Az interpelláció felsorolja a sérelmes intézkedéseket, eljáráso­kat és azt a szomorú helyzetet ismerteti, melybe a szegény nyugdijasoK jutottak és a következő kérdéseket intézi a kormány elnö­kéhez : 1. hsjlandó-e ezeket az emberkinzáso­­kat, lassú, de annál biztosabb gyilkosságokat megszüntetni; 2. hajíandó-e precizen megha­tározni, melyek azok az esetek, amelyeknél a nyugdíjastól a nyugdijat megvonni nem lehet; 3. hajiandó-e az összes megvont nyugdijakat akár a csehszlovák, állam, akár más állam terhére azonnal tovább kiutaltatni; 4. hajlandó-e rögtön intézkedni, hogy minden törvényható­ság a maga területén nyomorgó nyugdíjasokat azonnal összeírja és gyorssegéllyel a meg­­fagyástól és éhhaláltól megmentse; 5. haj landó-e a legsürgősebben egy fontos, félre nem magyarázható emberséges nyugdijrendeletet a hatóságokhoz kiadni, hogy azok ne abban ve télkedjenek egymással, hogy ki tud több nyugdijait a másvilágra küldeni, hanem hogy a nyugdíjazási eseteket emberségesen, egy de­mokratikus köztársaság szellemében intézzék el ; 6. avagy arra akar bennüuket a miniszter ur kényszeríteni, hogy a csehszlovák köztár­saságnak ezeket az embertelenségeit és szé­gyenét a művelt világ humánus itélöszéka elé vigyük ? = A német parlamenti szövetség felosz­lott. A német parlamenti szövetség e héten fel­oszlott. Lodgmann képviselő, a szövetség elnöke, terjesztette elő azon indítványát, hogy miután a szövetség hosszabb idő óta tényleg nem áll már fönn, oszlassák azt végleg föl és helyében csak Öreg Jámbor István pár órája már ha­lott. Vén lelke megifjodtan bizonyára már fönt jár az égi mezőkön s szakértő szemmel nézegeti a kövér legelőket és a jól szántódó baintai földet. Az Ur pedig megveregeti csontos vállát és azt mondja neki: „Jól vagyon, jól, én hiv szolgám ...“ Harmatos reggel. Hála Isten, harmatos a reggel. Csillogó gyöngy minden üde lombon. Könnyen lépek, s köröskörül nézek: boldogság bizsereg sze­gény szivemben. Vasárnap van, nyári vasárnap. Ünnepi ruhák az utcasoron. A kerekek is másként csattognak, a harang is méhóságosan szól. Jőjjejetek, hívek, a templomba. Nézem a tornyot, bus régi tornyot. Ko­pott piros-tetós, öreg ük van rajta. Ha hull az eső, beléje hullhat, ha fuj a szellő, beléje fujhat. S a pap némán megy a kavicsos téren. Derült az ég, nevet a nap rajta- Felleg nincsen, csak hamuszintt fátyol. Keresztül' kasul araoy sugarak. A madarak kacagnak rajta. Lehajlik az ág, vén diófa ága: széles levele homlokomra hull. Simogass levél, simo­gass lágyan. Azt gondolom, apám simogat; apám, aki magod ültette. Nyári reggel, harmatos reggel, feltámadsz bennem emlóksereggel, Szárnyad alatt száza­kat látok: egész világot. Mintha táltos állna bö forrás partján, Gyökérkaru gyulák Hadúr lovát hozzák. Föl­­cs&p a láng, ömlik a vér árja. Ágak reccsenek, zizeg az erdő sássa. Nagy nap lesz ez, akárki meglássa. S már is megáll a szűz csikó vére. Egy csepp se hull a táltos tenyérre. Borulj, borulj le, népem, rögödre : Üstö­­köd oldd meg és üssed homlokod. Ármány megvert, ártásra születtél. — Óh, — mi lettél! Lobogód rongy már, szived ebek kapcája. Az Istennek sincs gondja reája. Matuzsálem behunyja szemét s belepi szemét. Ássák már, ássák a gödröd. Hulláddal hamar betöltőd. Csupán csak sarkad fér le beléje. Többid a kutyák ebédje ... Nyári reggel, bus reggelem vagy. Pedig harmatos vagy, óh, csak emlékek ne volná­nak : könnyek nem hullnának ! a szövetségbe tartozó német pártok vezető tart­sanak értekezleteket. A többi “[pártok, kivéve a nemzeti szocialistákat, a szövetség fenmaradása mellett szavaztak. Erre Lodgemann kijelentette, hogy pártja, a német nemzeti párt, kilép a szö­vetségből. Miután a nemzeti szocialisták szintén ilyen nyilatkozatot tettek, a szövetség tényleg feloszlott. A vili iiirtaitt Él Holte. — 1922. november 30. — Utoljára ült össze Komárom törvényható sági bizottsága csütörtökön délután, hogy folyó ügyeit elintézze. A bizottsági tagok — a lemondott csehszlovák pártok kivételével — csaknem teljes számmal megjelentek. Az ülésen Moravek Antal zsupáni helyet­tes elnökölt. Napirend előtt dr. Geöbel Károly h. pol­gármester emlékezett meg kegyelete» szavakkal az elhunyt Mauler Józsefről, aki a városnak negyedszázadon át buzgó tisztviselője volt, s akinek emlékét jegyzőkönyvébe foglalja a köz­gyűlés. Búcsú a régi Komáromtól. Dr. Alapi Gyula bizottsági t*g napirend előtt kér szót, hogy történeti visszapillantást vessen a régi Komárom önállóságáért és városi szabadságjogaiért folytatott évszázados küzdel­meire és az átalakulás előtt búcsút vegyen a törvényhatóságtól, mely félszázados fennállása alatt Komáromot a kuiturvárosok színvonalára emelte. Fájdalmasan emlékszik meg a Komá­rom reneszánszát kővető visszafejlődésről és felállítja a tételt, hogy a város önállóságáért küzdenie kel1, mert fejlődésének csak ez lehet egyedüli biztosítéka. A lendületes beszédet ünnepi csendben hallgatta a közgyűlés és végeztével általános helyeslés és tetszés kisérte. (A beszédet la­punk élén közöljük.) Dénes Emil mindenben csatlakozik az előtte szóló fejtegetéseihez, annak minden sza­vát aláírja, de ő a város uj életében annak kulturális emelésére helyezi a fösulyt, A köz­­ségesités a magyar kultúrát támadja meg lét­alapjaiban é3 ez ellen kell védekeznünk minden erővel, erre a munkára hívja fel a törvényha­tósági bizottság figyelmét. Az interpellációk. Nem kevesebb, mint kilenc interpelláció volt bejegyezve az interpelláció» könyvbe, ezek kerek két órát vettek igénybe. Dénes Emil hármat jelentett be: a tiszt­viselők képesítési pótléka ügyében, két rendőr­ségi ügy késedelmes elintézése miatt és a zár­óra szabályrendelet ügyében. A városi fogalmazási szakban alkalma­zottak, úgymint az államiak is, a főiskolai képesítési pótlékot, mely 1000—1600 K t tett ki, kaptak. Ebben a városi tiszti főorvos és rendörorvos, akik szintén hivatali szolgálatot teljesítenek, nem részesültek. A pótlék utalvá­nyoztad fog ezek részére is. A többség a tanács részéről előterjesztett magyarázatot nem vette tudomásul és a kérdést napirendre tűzi. A rendőrségen késedelmesen elintézett két ügy miatt előterjesztett interpellációra a főkapitány válaszolt. A választ tudomásul vették. Az üzleti záróra ügyében előterjesztett kérdésre is megadta dr. Geöbel h. polgármester a választ és azt & közgyűlés tudomásul vette. Müller Károly egy nyilvános ház áthelye­zésének a közerkölcsiségre való káros hatása, továbbá a külvárosok utcai világítása és a házi szemét kihordása s a járdák tisztántartása miatt interpellált. A válaszokat úgy a kérdést tevő, mint a közgyűlés tudomásul vették. Dr. Alapi Gyula a kikötőépitésnél a rak­tárépítési vállalkozó által elfoglalt közúti út­test érdekében emelt szót, amely a Molnár­utca sarkán alig három méter s ott egy kocsi fér el. Az úttestből fél métert leástak ég a széléu szeges drótkerítést húztak, ez az egész jogtalan eljárás a vállalat részéről és utrendőri kihágás. Dr. Geöbel h. polgármester válaszában bejelenti, hogy a közmunkaügyi minisztérium kiküldöttei is beismerték, hogy ez jogtalan és önkényes cselekedet és a régi állapotot vissza­állítják. A választ ludomásui vették. Végül dr. Alapi kérdést intézett az el­nöklő zsupáni tanácsoshoz a városi alkalma­zottak helyzete tárgyában, kik számíthatnak átvételre és általában milyen sors vár reájuk. Dr. Geöbel h. polgármester szintén ez ügybeu szólal fel és a kérdést azért sürgeti, mert ad­dig a város költségvetést nem is csinálhat, mig ez rendezve nem lesz. Dr. Moravek Antal zs. tanácsos előadja, hogy a közigazgatási reform részleteit még nem ismeretesek. Az alkalmazottak egy része át lesz véve állatni szolgálatba, a másik része megmarad a községnek, a felesleges munkaerő nyugdíjba kerül vagy el lesz bocsátva. Ez a közeli likvidáció feladata. A napirend. Már hat óra elmúlt, mire a tárgysorozatra került a sor. Nyílra város közgyűlésének feliratát az adók, illetékek, vasúti és posta díjszabások és a munkásbiztositó díjtételek mérséklése tár­gyában hasonló szellemi felirattal támogatja a közgyűlés Az állami előadók jelentéseit a közgyűlés vita nélkül vette tudomásul. Dr. Szijj Ferenc polgármester és dr. Duma Károly aljegyző részére két-két havi szabad­ságidőt engedélyeznek. A váiosi írnokok fizetési fokozatba sorozása. A múlt év végén megválasztott városi Írnokokat a tanács nem sorozta be a szolgá­latuknak megfelelő fizetési osztályba, ezt kívánták most pótolni, de a közgyűlésnél várat­lan ellenállásra találtak. Csizmazia György, az uj elöljáró (polgármester) ellenzi a kérés tel­jesítését abból a szempontból, hogy a városnak meg kell fontolnia uz újabb terhek vállalását. Az uj polgármester rigorózus felfogása a kia­dások lehető redukálása terén későbbi felszó­lalásaiban is kidomborodott. Ugyanebből az indokból tagadta meg a többség az adófőkönyvvezetöi állás betöltését is, melyet szintén a végleges rendezésig halasz A piac. A piacnak a Kossuth-térre tervezett áthelyezése váratlanul kedvezően oldódott meg, amennyiben a Dunapart alsó részén a kirakodó vásárra elegendő hely marad és csak az állat­vásártér és a gabonapiac kerül a Kossutk-térre. Ingatlanok eladása. Névszerint való szavazással elfogadta a közgyűlés az Erzsébetszigeti kerttulajdonosok­nak eladott ingatlanokról kötött szerződéseket és a „Jóbarái“ kerékpár klub ajánlatát Sport­­telep bérlet ügyében. Az ehhez szükséges teiket a város csereszerződéssel biztosítja. Az öregér melletti 20 hold legelőt a gadóci határon feitöreíi a közgyűlés és mező­­gazdasági mivelós alá kerül. Kérvények. Több kérvény került ezek után napirendre, nyugdíjazás, kegydij, napidij, temetési költség, beszerzési előleg és pótlékok utalványozása iránt, ezek közül a legtöbbet elutasította a közgyűlés, mely a takarékosság elvét, úgy látszik, komolyan megvalósítani igyekszik. Majd felebbezések kerültek tárgyalásra, a gyógydijügveket és a települési kérvényeket en bloc intézte el a közgyűlés. Vitát csak az utcák burkolata ügyében a Légió Bank áltál beadott ajánlat, a Jókai ösztöndíj alapítvány módosítása, Nagy Jenő rendőrfőkapitány költözködési segélyügye kel­tett ezenkívül a Slovenska Banka‘300000 K kölcsönének kamatlábemelését, az iparos tanonc­iskola költségvetését és a plébános fizetésének rendezését intézte el a közgyűlés, amely este háromnegyed kilenc órakor ért véget. Ezzel lezárult Komárom törvényhatóságu városnak működése és az önálló városi élet helyébe, az állami hatóságoktól irányított és ezektől függő községi élet lép; a jövő fogja megmondani azt, hogz ez a városra előnyöket biztosit-e, vagy sírját fogja megásni. Adja Isten, hogy a változás ne jelentse a városi élet vég­zetes lehanyatlását. fl kiadatlan leueiek íiíkai. (Szenzációs részletek Tisza István ismeretlen leveléből,) Rubint Dezső altábornagy, a Hadtörté­neti Levéltár főigazgatója a „Kelet Népe“ c. folyóirat most megjelent számában rendkívül érdekes okmányokat közöl Tisza István gróf eddig kiadatlan leveleiből és felterjesztéseiből.

Next

/
Thumbnails
Contents