Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-23 / 140. szám
1922. november 23. „Komáromi Lapok." 8. oldal. költő nyomorgó családjának a fölsegitése, Jászai Mari, Grál Gyula, Tarnay Alajos, Kallós ? Erzsi neve se elég vonzóerő. A gazdasági, kereskedelmi és ipari pan- i gás szülte részvétlenség egy újabb példáját < olvassuk as Érsekújvár és Vidéke c lap leg- | utóbbi számában, amely a nálunk olyan szép 1 sikert aratott Keleti Lily országos nevű zon- | gorsmiivésznő hangversenyéről ezt Írja: „Keleti Lily hangversenye. Ha az az 55 { ember, akik a csütörtöki koncerten jelen voltak, volt az egész érsekujvári zenepublikum, akkor azonnyomb&n feladhatjuk minden reményünket, hogy itt még valaha zeneélefcet iehessen te remteni. Huszonkótezar ember után 55, ez annyit jelent, hogy minden ezer ember közül kettőt érdekel mindössze a muzsika. Hát ez szomorú statisztika. A mi számunkra csak az vigasztaló, hogy még véletlenül akadt valaki, aki többet várt Érsekújvártól és eljött ide és szerzett nekünk és a muzsika kisszámú faiveinek egy értékes, szép estét. Keleti Lily izig-vérig müvészlélek, bensőséges átérzéssel játszik, mély gondolattal fejezi ki a zene értelmét, melybe beleviszi egyéniségét, egész fox-ró nőiességét. Nagy, benső temperamentu- i mának pompás kifejezésére szédületes techni- ; kával rendelkezik. Ideális kéztartása szinte- ] szinte tanulmány volt zongoristák számára. Leginkább Chopiu apróságaiban remekelt. Debugs „Ravelets dans i’eau“ cimü zonekölteményének előadása valóságos élmény volt a hall- j gatók számára. Még a publikum laikus részét is elragadta a művésznő gyönyörű játéka és a nagy ízléssel és tapintattal összeállított műsor és minden szám után elismerő, meleg ün nepléssel adózott.“ Eddig szól a fair. Ez a két példa bizonyítja legjobban, hogy a hangverseny rendezéseknél bizonyos szünetet kell tartani. Majd amikor a közönség érzi annak szükségét. Hogy a jó valuta csak látszat, szemfényvesztés még a hangversenyek szempontjából is, példa erre a rossz valutájú Budapest, amelynek hangversenyszezonjáról az alábbiakat olvastuk: — A tavalyi szezonban hozzávetőleges számítás szerint ezernégyszáz hangversenyt és a rövid farsang alatt háromszáz táncmulatságot rendeztek Bcdapesteu. Ez utóbbi szám korántsem tükrözi vissza hiven a báli évad tökéletes képét, mart ez a statisztika csak a nagyobb táncmulatságokra vonatkozik és ezenkívül legalább háromszor ennyire tehető a kisebb mulatságok száma, ügy látszott, hogy a bál- és hangversenyláz tavaly érte el a tetőpontját, de ma, ha csak egy pillantást vetünk az ismertebb hangverseny- és báli termek előjegyzésére, megállapíthatjuk, hogy az idén még a tavalyit is felülmúló nagy mértékben készülnek a koncertekre és bálokra. A hat nagyobb hangversenyvállalatnál már szeptemberben lekötötték az egész évadra minden számbajöhetö termet. Egy nagyobb hangversenyvállalat igazgatója erre vonatkozólag már a szezon elején a következő kijelentést tette: — Ha valami rendkívüli közbe nem jön, az idén kétezer koncert lesz Buoapesten. A mi szakmánkban igazán érvényesülni fog a többtermelés elve. Éz a „rendkívüli valami“ azonban közbejött. A Zeneakadémia termeit, ahol a nagyobb hangversenyeket szokták rendezni, alaposan megdrágították és a tavalyi 3200 koronával szemben az idén 15—16 ezer koronáig emelkedett a teremdij egy estére. Ebban az összegben természetesen nem foglaltatnak benne a hangversennyel járó egyéb kiadások. Valószínű, hogy az állami Zeneakadémia emelése után a magántermek tulajdonosai is fel fogják emelni a bérleti összeget. A sok sztrájk után, úgy látszik, megérhetjük a hangversenyvállalatok sztrájkját is. A báli termekkel már nincsenek ilyen komplikációk. A Vigadóban eddig 8500-korona volt egy egy estére a terem bérlete, amit & jövő héten emelnek fel tizenkét-tizenhatezer koronáig, ügy láLzik, hogy ezt az összeget nem sokalják a bálokat rendező egyesületek és vigalmi bizottságok, mert a Vigadónak minden ünnepi, szombati és ünnep előtti estéje már most le van foglalva táncmulatság céljaira. Szombat estére már egy jelentős termet sem lehet kapui. Az eddigi előjegyzésekből kitűnik, hogy a télen legalább ötszáz nagyobb tánc mulatságot tartanak Budapesten. A hangverseny k és bálok krónikájához tartozik az is, hogy a háború utáni időben különösen divatba jött kölcsönfr&kk kölcsönzési dija jelentősen megdrágult, ma már egy frakk kölcsönzési dija egy estére.ezer korona. Da — mint a kölcsönző intézetekben mondották nekünk — a magas ár ellenére is már most nagy kereslet mutatkozik ebben az árucikkben. Ulleuél visumot minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszedek. Didéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási díj 35 korona. cím: básziő Zsigmond Bralislaua (Pozsony) Száplak-u. 12. sz. Mégy heti szünet után — újra itt van kezeink között az itt élő ma gyarság legkedveltebb lapja, a „Piágai Magyar Hírlap— amely szedőinek sztrájkja miatt négy hétig volt kénytelen szünetelni. Szlovenszkó magyarságának fajiságáért, politikai, kulturális és gazdasági jogaiért folytatott küzdelmei éveken át a discordiaszomorú jegyében folytak. Vezér, harcos egyformán érezte, hogy mig rá nem talál a magyar a magyarra. mig ki nem alakul a magyarság egységes frontja, — a küzdelem csak eröfecsér* lés, a harc meddő lesz. a sajnos tapasztalát, a magyarság tragikumának előszele szülte meg a magyarság nagy akarását az összetalálkozásra, a nagy egységes tábor összehozására. Ez a nagy csodára is képes akarás kijegecedetfc a Prága Magyar Hírlap ban. A kis mustármag elültetésénél alig néhányan voltak jelen, a pár hóniip alatt izmossá nőtt fa hatalmas lombjai alatt már tábor áll, tábor, melyből a magyarság acélfrontja alakul ki. A siró rívó sípokat felváltotta a, harsogó kürt, melynek szava bejárja ennek a köztársaságnak minden magyarlakta vidékét s megértést, lelkesedést, erőt önt a már-már elcsüggedt lelkekba. A magyarság ajkán a jajgató elegia rapszódiává harsan, megkezdi époszi küzdelmét, mely egymásután váltja ki a hősöket, kik fajukat a győyeiemre fogják vezetni, jogaik teljes birtokába juttatni. Ez az összmagyarság sajtótermékének, a Prágai Magyar Hírlapnak hivatása, célja s eddigi rövid pályafutásának csodás eredménye. Mit jelent a sziovenszkói magyarság életében a Prágai Magyar Hírlap, azt már nem kell a magyarságnak magyarázni. Megérti, jól tudja, amit legfrappánsabban bizonyít, a Prágai Magyar Hírlap R. T. megszervezési akciójának eddigi eredménye. A P. M. H. részvénytársaság alapítói a vállalkozás alaptőkéjét egy mil'ió koronában irányozták elő. A részvéuygyüjtési akciót Nógrádmegve kezdte négy hét előtt s ma négy megye : Nógrád, Gömör és Hont egy része, valamint Zólyommegye feljegyezte az alaptőke felét, ötszázezer koronát. A részvényjegyzési akció az ellenzéki pártok vezérlőbizottságának protektorátusa alatt folyik és a losonci központi iroda irányítja dr. Giller János szindikátusi igazgató, dr. Petrogalli Oszkár főazerkasztő és Telléry Gyula szlovenszkói szerkesztő vezetése mellett. A veze ők személye is már félsiker, amit azonban tökéletessé tesz a nógrádi magyarok lelkesedése az összmagyarság sajtóterméke iránt. A magyar földbirtokos, a magyar zsidóság ópugy megnyitja szivét és erszényét a legfontosabb magyar érdek előtt, mint a magyar kisgazda és kisiparos. Megható látni a magyar testvérek vetélkedését az összmagyarság lapja iránti áldozatkészségben. Egy magyar földesur, ki eddig is, mindig s rengeteg áldozatot hozott a magyar érdekek szolgálatában, siet 250 részvényt jegyezni. A zsidóság egyik vezérembere 100 részvényt vesz, csoportosan kérnek 50—30 és 20 részvényt. A kisbirtokosok egymásra licitálnak. „Ha szomszédom — mondja az egyik magyar parasztgazda — két papirt jegyzett, én ötöt kérek, mart az én vagyoni helyzetemmel ez áll arányban.“ Nígy vármegye magyarsága az első kopogtatásra ajtót nyitott, négy vármegye magyarsága maga összeadta annak az alaptőkének felét, melyre a szlovenszkői összmagyarság egyetemes érdekeit alapozzák. S nemcsak ebben a négy vármegyében van igy, de éppen igy lesz a többi megyében, lelkes magyar városban is, Komárommegyében és másutt is. Ezt bizonyítja a magyarság érzelmeinek az az egyöntetű megnyilatkozása, hogy a P. M. H. többheti szünetelése alatt a lap előfizetői gok százzal szaporodtak mcg, ami nagyrészben a részvényjegyzési akciót vezető vezérek munkájának az eredménye. Boldog örömmel számolunk be a P. M. H. részvényjegyzési akciójának eddigi meglepő eredményéről, melyet szinte csodássá tesz az a körülmény, hogy a legsúlyosabb gazdasági krízis idején indult meg, mégis minden várakozást felülmúl. Boldog és nagy a mi örömünk mégis különösen azért, mert ez a részvényjegyzési akció fényes bizonyítéka annak, hogy végre a magyarság megértette és megszívlelte az örökarany közmondást: Concordia res parvae crescunt, discordia maximaa dilabuntur. S IMI pórt visual». A kormány rendelete szerint kifizetik az összes — a lebélyegzéskor visszatartott — összegeket azon személyeknek, kik nem tartoznak vagyonadót fizetni, avagy azt a törvényes fizetési meghagyás alapján befizették és semminemű más adóval hátralékban nincsenek. Vagyonadót nem tartoznak fizetni azok, kiknek vagyona nem haladja túl a 10.000 koronát. A törvény értelmében az intézetek, valamint a községek is a vagyonadó fizetése alói fel vannak mentve. A lebélyegzéskor visszatartott összegek kifizetését kérvényezni kell. És pedig Cseh és Morvaországban, valamint Sziléziában a kérvények az igazgatóságnak, Szlovenszkóban pedig az illetékes pénzügyigazgatóságnak cimzendök. A kérvény szövege a következő : Bélyegmentes. Pénzügyigazgatóságnak .... ban. N. N., (foglalkozás).... ben ... . szám, utolsó pósta .... ezennel kéri a bélyegzéskor visszatartatt .... K ... . fillérnyi összegének kifizetését a . . . . szám alatt kiadott betétlap ellenében. A betétlap mellékelve. A betétlapok a (a bélyegzés alkalmával kapott nyagtatványok) tulajdonosai a kifizetést önmaguk tartoznak kérvényezni, mivel a betétlapok a törvény szerint senkinek el nem adhatók, sem el nem ajándékozhatok. Ha valaki a kifizetést már egyszer kérvényezte, nem szükséges azt újra kérvényeznie, mivel a hivataloknak kötelességük ezeket az ügyeket elintézni s a kifizetést teljesíteni. A kifizetések kérvényezóse azon helyeken, hol a vagyonadó az összes adókötelesek által még be nem fizettetett, teljesen céltalan, mivel a kifizetések a befolyt vagyonadókból történnek. Ily esetben a kérvényeket az illetékes hivatal elintézetlenül kell, hogy visszaküldje. Ha a kérvényező kívánja annak megerősítését, hogy kérvénye az illetékes hivatalhoz rendben megérkezett, a kérvényhez egy féliv papírra Írott feladó-rovatot mellékel a következő szöveggel: Feladó rovat: Pénzügyigazgatóságnak . . . ban. N. N. (foglalkozás) .... ban, . . . utca, . . . szám, utolsó posta .... ezennel kéri a lebélyegzéskor visszatartott. ... K .... fillérnyi összegének kifizetését a..........szám alatt kiadott betétlap ellenében. Mellékelve a betétlap és feladó-rovat. Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a kérvények azon pénzügyigazgatóságnak cimzendők, mellnek körletébe a kérvényező fél 1919 márc. 1-én tartozott.
