Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-11-23 / 140. szám

1922. november 23. „Komáromi Lapok." 8. oldal. költő nyomorgó családjának a fölsegitése, Jászai Mari, Grál Gyula, Tarnay Alajos, Kallós ? Erzsi neve se elég vonzóerő. A gazdasági, kereskedelmi és ipari pan- i gás szülte részvétlenség egy újabb példáját < olvassuk as Érsekújvár és Vidéke c lap leg- | utóbbi számában, amely a nálunk olyan szép 1 sikert aratott Keleti Lily országos nevű zon- | gorsmiivésznő hangversenyéről ezt Írja: „Keleti Lily hangversenye. Ha az az 55 { ember, akik a csütörtöki koncerten jelen voltak, volt az egész érsekujvári zenepublikum, akkor azonnyomb&n feladhatjuk minden reményünket, hogy itt még valaha zeneélefcet iehessen te remteni. Huszonkótezar ember után 55, ez annyit jelent, hogy minden ezer ember közül kettőt érdekel mindössze a muzsika. Hát ez szomorú statisztika. A mi számunkra csak az vigasztaló, hogy még véletlenül akadt valaki, aki többet várt Érsekújvártól és eljött ide és szerzett nekünk és a muzsika kisszámú fai­­veinek egy értékes, szép estét. Keleti Lily izig-vérig müvészlélek, bensőséges átérzéssel játszik, mély gondolattal fejezi ki a zene ér­telmét, melybe beleviszi egyéniségét, egész fox-ró nőiességét. Nagy, benső temperamentu- i mának pompás kifejezésére szédületes techni- ; kával rendelkezik. Ideális kéztartása szinte- ] szinte tanulmány volt zongoristák számára. Leginkább Chopiu apróságaiban remekelt. De­bugs „Ravelets dans i’eau“ cimü zoneköltemé­­nyének előadása valóságos élmény volt a hall- j gatók számára. Még a publikum laikus részét is elragadta a művésznő gyönyörű játéka és a nagy ízléssel és tapintattal összeállított mű­sor és minden szám után elismerő, meleg ün nepléssel adózott.“ Eddig szól a fair. Ez a két példa bizonyítja legjobban, hogy a hangverseny rendezéseknél bizonyos szünetet kell tartani. Majd amikor a közönség érzi annak szükségét. Hogy a jó valuta csak látszat, szemfény­vesztés még a hangversenyek szempontjából is, példa erre a rossz valutájú Budapest, amelynek hangversenyszezonjáról az alábbiakat olvastuk: — A tavalyi szezonban hozzávetőleges szá­mítás szerint ezernégyszáz hangversenyt és a rövid farsang alatt háromszáz táncmulatságot rendeztek Bcdapesteu. Ez utóbbi szám koránt­­sem tükrözi vissza hiven a báli évad tökéletes képét, mart ez a statisztika csak a nagyobb táncmulatságokra vonatkozik és ezenkívül leg­alább háromszor ennyire tehető a kisebb mu­latságok száma, ügy látszott, hogy a bál- és hangversenyláz tavaly érte el a tetőpontját, de ma, ha csak egy pillantást vetünk az is­mertebb hangverseny- és báli termek előjegy­zésére, megállapíthatjuk, hogy az idén még a tavalyit is felülmúló nagy mértékben készül­nek a koncertekre és bálokra. A hat nagyobb hangversenyvállalatnál már szeptemberben lekötötték az egész évadra minden számbajöhetö termet. Egy nagyobb hangversenyvállalat igazgatója erre vonatko­zólag már a szezon elején a következő kije­lentést tette: — Ha valami rendkívüli közbe nem jön, az idén kétezer koncert lesz Buoapesten. A mi szakmánkban igazán érvényesülni fog a több­termelés elve. Éz a „rendkívüli valami“ azonban közbe­jött. A Zeneakadémia termeit, ahol a nagyobb hangversenyeket szokták rendezni, alaposan megdrágították és a tavalyi 3200 koronával szemben az idén 15—16 ezer koronáig emel­kedett a teremdij egy estére. Ebban az összeg­ben természetesen nem foglaltatnak benne a hangversennyel járó egyéb kiadások. Valószínű, hogy az állami Zeneakadémia emelése után a magántermek tulajdonosai is fel fogják emelni a bérleti összeget. A sok sztrájk után, úgy lát­szik, megérhetjük a hangversenyvállalatok sztrájkját is. A báli termekkel már nincsenek ilyen komplikációk. A Vigadóban eddig 8500-korona volt egy egy estére a terem bérlete, amit & jövő héten emelnek fel tizenkét-tizenhatezer koronáig, ügy láLzik, hogy ezt az összeget nem sokalják a bálokat rendező egyesületek és vigalmi bizottságok, mert a Vigadónak min­den ünnepi, szombati és ünnep előtti estéje már most le van foglalva táncmulatság céljaira. Szombat estére már egy jelentős termet sem lehet kapui. Az eddigi előjegyzésekből kitűnik, hogy a télen legalább ötszáz nagyobb tánc mulatságot tartanak Budapesten. A hangverseny k és bálok krónikájához tartozik az is, hogy a háború utáni időben különösen divatba jött kölcsönfr&kk kölcsönzési dija jelentősen megdrágult, ma már egy frakk kölcsönzési dija egy estére.ezer korona. Da — mint a kölcsönző intézetekben mondották ne­künk — a magas ár ellenére is már most nagy kereslet mutatkozik ebben az árucikkben. Ulleuél visumot minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszedek. Didéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási díj 35 korona. cím: básziő Zsigmond Bralislaua (Pozsony) Száplak-u. 12. sz. Mégy heti szünet után — újra itt van kezeink között az itt élő ma gyarság legkedveltebb lapja, a „Piágai Magyar Hírlap— amely szedőinek sztrájkja miatt négy hétig volt kénytelen szünetelni. Szlovenszkó magyarságának fajiságáért, politikai, kulturális és gazdasági jogaiért foly­tatott küzdelmei éveken át a discordiaszomorú jegyében folytak. Vezér, harcos egyformán érezte, hogy mig rá nem talál a magyar a ma­gyarra. mig ki nem alakul a magyarság egy­séges frontja, — a küzdelem csak eröfecsér* lés, a harc meddő lesz. a sajnos tapasztalát, a magyarság tragikumának előszele szülte meg a magyarság nagy akarását az összetalálko­zásra, a nagy egységes tábor összehozására. Ez a nagy csodára is képes akarás kijegece­­detfc a Prága Magyar Hírlap ban. A kis mus­tármag elültetésénél alig néhányan voltak je­len, a pár hóniip alatt izmossá nőtt fa hatal­mas lombjai alatt már tábor áll, tábor, melyből a magyarság acélfrontja alakul ki. A siró rívó sípokat felváltotta a, harsogó kürt, melynek szava bejárja ennek a köztársaságnak minden magyarlakta vidékét s megértést, lelkesedést, erőt önt a már-már elcsüggedt lelkekba. A magyarság ajkán a jajgató elegia rapszódiává harsan, megkezdi époszi küzdelmét, mely egy­másután váltja ki a hősöket, kik fajukat a győyeiemre fogják vezetni, jogaik teljes birto­kába juttatni. Ez az összmagyarság sajtótermékének, a Prágai Magyar Hírlapnak hivatása, célja s eddigi rövid pályafutásának csodás eredménye. Mit jelent a sziovenszkói magyarság éle­tében a Prágai Magyar Hírlap, azt már nem kell a magyarságnak magyarázni. Megérti, jól tudja, amit legfrappánsabban bizonyít, a Prágai Magyar Hírlap R. T. megszervezési akciójának eddigi eredménye. A P. M. H. részvénytársaság alapítói a vállalkozás alaptőkéjét egy mil'ió koronában irányozták elő. A részvéuygyüjtési akciót Nógrádmegve kezdte négy hét előtt s ma négy megye : Nógrád, Gömör és Hont egy része, valamint Zólyommegye feljegyezte az alaptőke felét, ötszázezer koronát. A részvényjegyzési akció az ellenzéki pártok vezérlőbizottságának protektorátusa alatt folyik és a losonci központi iroda irá­nyítja dr. Giller János szindikátusi igazgató, dr. Petrogalli Oszkár főazerkasztő és Telléry Gyula szlovenszkói szerkesztő vezetése mellett. A veze ők személye is már félsiker, amit azon­ban tökéletessé tesz a nógrádi magyarok lel­kesedése az összmagyarság sajtóterméke iránt. A magyar földbirtokos, a magyar zsidóság ópugy megnyitja szivét és erszényét a legfon­tosabb magyar érdek előtt, mint a magyar kisgazda és kisiparos. Megható látni a magyar testvérek vetélkedését az összmagyarság lapja iránti áldozatkészségben. Egy magyar földesur, ki eddig is, mindig s rengeteg áldozatot hozott a magyar érdekek szolgálatában, siet 250 részvényt jegyezni. A zsidóság egyik vezérembere 100 részvényt vesz, csoportosan kérnek 50—30 és 20 rész­vényt. A kisbirtokosok egymásra licitálnak. „Ha szomszédom — mondja az egyik magyar parasztgazda — két papirt jegyzett, én ötöt kérek, mart az én vagyoni helyzetemmel ez áll arányban.“ Nígy vármegye magyarsága az első ko­pogtatásra ajtót nyitott, négy vármegye ma­gyarsága maga összeadta annak az alaptőkének felét, melyre a szlovenszkői összmagyarság egyetemes érdekeit alapozzák. S nemcsak eb­ben a négy vármegyében van igy, de éppen igy lesz a többi megyében, lelkes magyar vá­rosban is, Komárommegyében és másutt is. Ezt bizonyítja a magyarság érzelmeinek az az egyöntetű megnyilatkozása, hogy a P. M. H. többheti szünetelése alatt a lap előfizetői gok százzal szaporodtak mcg, ami nagyrészben a részvényjegyzési akciót vezető vezérek mun­kájának az eredménye. Boldog örömmel számolunk be a P. M. H. részvényjegyzési akciójának eddigi meglepő eredményéről, melyet szinte csodássá tesz az a körülmény, hogy a legsúlyosabb gazdasági krízis idején indult meg, mégis minden vára­kozást felülmúl. Boldog és nagy a mi örömünk mégis különösen azért, mert ez a részvény­jegyzési akció fényes bizonyítéka annak, hogy végre a magyarság megértette és megszívlelte az örökarany közmondást: Concordia res par­­vae crescunt, discordia maximaa dilabuntur. S IMI pórt visual». A kormány rendelete szerint kifizetik az összes — a lebélyegzéskor visszatartott — összegeket azon személyeknek, kik nem tar­toznak vagyonadót fizetni, avagy azt a tör­vényes fizetési meghagyás alapján befizették és semminemű más adóval hátralékban nincse­nek. Vagyonadót nem tartoznak fizetni azok, kiknek vagyona nem haladja túl a 10.000 koronát. A törvény értelmében az intézetek, valamint a községek is a vagyonadó fizetése alói fel vannak mentve. A lebélyegzéskor visszatartott összegek kifizetését kérvényezni kell. És pedig Cseh és Morvaországban, valamint Sziléziában a kér­vények az igazgatóságnak, Szlovenszkóban pe­dig az illetékes pénzügyigazgatóságnak cim­­zendök. A kérvény szövege a következő : Bélyegmentes. Pénzügyigazgatóságnak .... ban. N. N., (foglalkozás).... ben ... . szám, utolsó pósta .... ezennel kéri a bélyegzéskor visszatartatt .... K ... . fillérnyi összegé­nek kifizetését a . . . . szám alatt kiadott be­tétlap ellenében. A betétlap mellékelve. A betétlapok a (a bélyegzés alkalmával kapott nyagtatványok) tulajdonosai a kifizetést önmaguk tartoznak kérvényezni, mivel a be­tétlapok a törvény szerint senkinek el nem adhatók, sem el nem ajándékozhatok. Ha va­laki a kifizetést már egyszer kérvényezte, nem szükséges azt újra kérvényeznie, mivel a hi­vataloknak kötelességük ezeket az ügyeket el­intézni s a kifizetést teljesíteni. A kifizetések kérvényezóse azon helyeken, hol a vagyonadó az összes adókötelesek által még be nem fizettetett, teljesen céltalan, mivel a kifizetések a befolyt vagyonadókból történnek. Ily esetben a kérvényeket az illetékes hivatal elintézetlenül kell, hogy visszaküldje. Ha a kérvényező kívánja annak megerő­sítését, hogy kérvénye az illetékes hivatalhoz rendben megérkezett, a kérvényhez egy féliv papírra Írott feladó-rovatot mellékel a követ­kező szöveggel: Feladó rovat: Pénzügyigazgatóságnak . . . ban. N. N. (foglalkozás) .... ban, . . . utca, . . . szám, utolsó posta .... ezennel kéri a lebélyegzéskor visszatartott. ... K .... fil­lérnyi összegének kifizetését a..........szám alatt kiadott betétlap ellenében. Mellékelve a betétlap és feladó-rovat. Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a kér­vények azon pénzügyigazgatóságnak cimzendők, mellnek körletébe a kérvényező fél 1919 márc. 1-én tartozott.

Next

/
Thumbnails
Contents