Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-11-14 / 136. szám
136. szám Keddi 1922. november 14 EÜHABOHI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ^egyvenharmadib évfolyam. Etöfizetáisi ár c*ei»->»EÍovák értékbe« * Heiybes és vidékre postai szétküldéssel: %óffö érre 80 X, félévre 40 X, negyedévre 20 X. Esry®* nzáiöí* ár® % 80 fillér, A nagymegye tehát január elsejével csakugyan életbelép és így Szlovenszkó hozzájut egy olyan reformhoz, amely itt senkinek sem kell. Természetesen e felől itt senkit sern kérdeztek meg, mert az itteni demokratikus alkotmány szerint a kormányzó hatalom ezt fölöslegesnék találja annak dacára, hogy a törvény a községi választások megtartását parancsoióan előírja. Aki a közigazgatás kis kátéját valaha lapozgatta, az tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok egyike a közigazgatás rendszerének a megváltoztatása, hiszen ugyebár ez a mindennapi élettel oly szorosan össze van fonódva, hogy attól szét nem választható. És ime ez a kormány bámulatosan játszi könnyűséggel teszi túl magát a nehézségeken és röpke két hónap alatt, — november 2-án jelent meg a végrehajtási kormányrendelet, megcsinálja a nagymegyéket. A nagymegye legfontosabb szervei az önkormányzatból meghagyott árnyék autonom szervezetek, a megyei és járási tanács lennének, amelyek a tisztviselői önkénykedést és az állami mindenhatóságot szerény és tisztelettel teljes figyelmeztetésekkel és tanácsokkal jogosultak a törvény szerint »támogatni«. Egyelőre azon ban erre a tárgyalásra nincsen szükség, hiszen ehhez községi választásokat kellene elrendelni. A kormány tehát merész lendülettel akképpen esik ezen túl, hogy egy paragrafus szerint mindaddig, mig a megyei képviseletek, megyei és járási bizottságok megalakulnak, az azokat megillető jogokat a zsupán, illetve a járási Ionok gyakorolja. Helyes, csakugyan rendben is van igy. A zsupán és a járási főnök tehát nemcsak kormányoznak, hanem önkormányoznak is, nem ugyan önmagukat, — hiszen a tisztviselői csalhatatlanság itt a közigazgatás veleszületett attribútumává nőtte ki magát, — hanem a közönséget, Tehát a felmerült kívánságokat és panaszokat, melyek nélkül még tökéletes közigazgatás sincsen, elintézik a saját hatáskörükben. E! lehetünk tehát készülve arra, hogy panaszaink, amelyek eddig is csak a papiros árkusokat és a hivatali papiros kosarakat töltötték meg színig és soha elintézést nem nyertek, ezentúl zsupáui vagy járási »elnöki« utón lesznek rövid utón elintézve. A közigazgatás rövid útját pedig ismerni kell: ez az ut a legjobb esetben az irattárba vezet. Annak a mélyén csendben megférnek egymás mellett a pana-POLITIKA I TLtJk. X*. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Pőszerkesatő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. szók és a visszaélések betűi, nem zavar; jak egymást. És a nagy megye szépen kialakul magától. Hogy az ezer és egy ! részletkérdés, amely uj hivatalok életbe\ léptetésével és azok jogkörének szabályoí zásával jár, mikor és hogyan lesz majd ! rendezve, ezek olyan csekélységek, hogy szóra alig érdemesek. A nagymegye újév reggelén elkezdi funkcióját s a közönség, mely ügyei és bajaival »adjon be egy kérvényt két koronás bélyeggel« lett minden esetben elintézve, ugyanezt fogja hallani ezután is. A papiros korszak kezdődik január elsején és el fog temetni bennünket rubrikáival és rendelet-özönével, amelyekben sem a közönség, de a hivatalnokok se fogják kiismerni magukat. A fő, hogy a reform tető alá kerül, több kis zsupa helyett lesz | egy-két nagy zsupa, megint uj hivatalnokokkal, akiket nem ismerünk s akik bennünket se fognak ismerni sohasem. — Elhalasztott pártnap. Az országos magyar kisgazda — földmiyes és kisiparospárt vuszinszkói kerületének uovember 12 éré kitűzött nagyszöllősi pártnapjáf, közbejött akadá-Ilyok miatt november 19 érő halasztották el. = Interpelláció a belügyminiszterhez. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő a Következő interpellációt intézte a beit ügyminiszterhez : A kassai rendőrigazgatóság Kassa város magyar közönségét állandóan arra j kényszeríti, hogy az utcai hirdeményeket a Uszít tán magyar vonatkozású ügyekben is két nyelven, eseti-szlovák és magyar nyelven nyomás sák ki. így például arra kényszeritették a színházat, hogy a magyar előadások műsorát, a magyar kulturelőadások hirdetményeit is két nyelven kell kinyomatni. Ezzel szemben pár | nappal ezeiő't a kassai hirdető oszlopokon meg I jelent egy kizárólag magyar nyelvű hirdetmény: I »Minden magyarnak olvasnia kell a Magyar Hírlapot« (t. i. a kassai »Magyar Hírlap« oi), amelyet tudvalevőleg a kormány támogat. Kérdezem a miniszter urat: 1. Vau-e joga a kassai rendőrgazgatóságuak ahhoz, hogy a tiszta magyar vonatkozású ügyekben is kétféle hirdetmény kinyomására kényszerítse a közönséget. 2. 'Ha a rendőrségi intézkedés törvényes alapon nyugodnék, hogyan lehetséges az, hogy a kormáuy altat támogatott »Magyar Hírlap« öles hirdetménye (plakátja) csak magyar nyelven jelent meg ? = Elfogadtak a költségvetést. A képviselőház költségvetési bizottsága szombaton szavazott az 1923. évi költségvetés felett. A bizottság módosítás nélkül fogadta el az egyes szakaszokat, csak a nyugdíj és ellátások szakaszainál szállították le a kiadási tételt 15.850-.000 koronával. A közoktatásügyi költségvetés kiadási részét pedig 9 millió koronával emelték fel. = Az autonómia mellett. A napokban Taróczszentmártonban gyűlést taitott a szlovák nemzeti párt, melyen a páit a pittsburgi szerződést nemzeti okmánynak jelentette ki és határozatiig kimondta, hogy a szerződés alapján követeli Szlovenszkó részére az autonómiát. Állást foglalt azután a párt a cseh és szlovák Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u, 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csfitörtőkőa és szombaton nemzetiség világos meghatározása kérdésében és kijelentette, hogy nem létezik csehszlovák nemzet, hanem csas cseh nemzet és szlovák nemzet. A szlovák nemzet épen úgy külön nemzet, mint a cseh, az orosz, vagy más szláv nemzet. — Ellenzik a nemzetiségi bizottság megalakítását. Jelentettük, hogy a nemzetgyűlés összes ellenzéki pártjainak képviselői, 117-en egy közös javaslatot nyújtottak be a nemzetgyűléshez a nemzeti kiegyezésre vonatkozóan. A többségi pártok parlamenti bizottsága elhatározta, hogy ezt a javaslatot még módosított alakjaban sem fogadja el. Czech dr. nemzetgyűlési képviselő, aki elsőnek irta a'á a javaslatot, ezzel szemben kijelenti, hogy ez a határozat a többség kebelében nem talált általános helyeslésre és tárgyalások indultak meg a javaslat módosítására nézve. fiz iparostanoncokíaíás fekélye. A komáromi rendőrkapitányi hivatal figyelmébe. Komáromban évtizedek óta működik a várost iparostanonciskola, mely igen hasznos intézménynek bizonyult hossza működése alatt; a helyi iparos generációk itt szerezték meg azokat az ismereteket, amelyek nélkül az elemi oktatásnak sokszor gyér vagy hézagos eredménye után az életntk induló ipari munkás el nem lehet. Az iparostanonciskola programmjában és tantervében benne van a vallásoktatás is, amelyet heti egy órában szintén beillesztettek annak idején az iskola feladatai sorába. Vallási és erkölcsi igazságok nélkül — azt hitték ezek a naiv emberek a műit század végén — nem lehet élni. A mai idők ezt úgy látszik felesleges tehernek tartják, amikor az „ifjúmunkást“ nem arra tanítják, hogy tiszteld atyádat és anyádat, becsüld tanítóidat é3 mestereidet, hanem arra: a vallás a papok csinálmánya, vallás nélkül lehet élni, ez erkölcs is csak olyan nyűg, mint a többi törvény. így az iparostanonciskola hittani óráin az inasok egy része oly rakoncátlanul viselkedik, hogy az oktatást és annak eredményeit veszélyezteti. Felbujtott, felizgatott gyerkőcök ezek, akik a hittani órákon formális zavargásokat idéznek elő, semmi fegyelmet nem akarnak ismerni és tűrni és a tekintély elve úgy látszik mesterségesen van elméikből kiirtva. Megtörtént az is, hogy az ilyen rakoncátlankodó suhancot, akinek a figyelmeztetés és a szép szó egyáltalán nem használt s aki az előadást állandóan a legkihiyóbban szándékosan zavarta, a saját társai pofoztak fel szemtelen viselkedéséért, akik megsokalták a garázdaságokat. Ezt így tovább tűrni nem lehet és ez indította az ipartestületet arra, hogy a hitoktatás kérdésével foglalkozzék és érvényt szerezzen az iskolai rendnek. Ezt a rendet biztosítani kell minden körülmények között és nem szabad eltűrni tovább, hogy oktatásra szoruló, tudatlan és müyeíetlen suhancok azt következetesen é3 állandóan megzavarják. Ha a fegyelmezés eszközei a tanító részéről kimerültek, ha az áliapot olyan anarkisztikus, hogy ott sem szép szó, sem komoly intés nem használ, erősebb rendszabályok szükségesek. A városi rendőrségre hárul ez a feladat, hogy érvényt szerezzen az iskola rendjének és a rendzavarokkal érdemük szerint elbánjon.
